A kisgyermek lelki fejlődése, a korai anya-gyermek kapcsolat
Napjainkban fontossá vált, hogy gyermekünk testi fejlődése mellett lelki fejlődésére is nagy hangsúlyt fektessünk.
- Önsegítő könyvek jelennek meg, különböző foglalkozások indulnak, amelyek az anya-gyermek kapcsolat fejlesztését ígérik. Szeretném bemutatni, hogyan alakul ki egy gyermek lelki alkata, anya és csemetéje kapcsolata a csecsemőkortól a kisgyermekkorig..
-A pszichoanalitikusok az elsők között ismerték fel a korai szülő-gyermek kapcsolat szerepét a gyermek lelki fejlődésében.
-A csecsemők néhány hónapos korától 3 éves koráig figyelték az anyával való kapcsolatuk alakulását, és három nagy fejlődési időszakot különítettek el.
Az első fél év
-A korábbi elgondolások szerint a csecsemő az első két hónapban nem képes a külső-belső ingerek megkülönböztetésére, nincs tudatában, hogy szükségletei az anya gondoskodása vagy pedig saját maga által elégülnek-e ki.
-A megfigyelések során azonban kiderült, hogy a csecsemő születése pillanatától igen aktív lény. Az anya hangjára, illatára reagál, odafordul, várja, hogy közeledjen, felvegye, megetesse.
A szimbiózis szakaszában (2-6. hónap) a csecsemő az anyával összeolvadva egy rendszer részének tekinti magát, melynek tagjai: önmaga és a szükségleteit kielégítő anya.
- A csecsemő úgy érzi, a világot ő irányítja, az vele együtt mozog, őrá hangolódik, így a baba boldog egységállapotban érzi magát. Ebben a fázisban a kielégítő kapcsolaton túl a csecsemő megtapasztalja az éhség és egyéb szükségletek, kellemetlen testi érzetek kapcsán a negatív élményeket is. Ezek segítenek kialakítani elképzeléseit önmagáról és az anyáról. Érzéseinek két pólusa van: rossz és jó, öröm és kín.
Talán mondanom sem kell, hogy igyekezzünk minél gyakrabban testi kontaktust felvenni a csecsemővel, hiszen számára ez jelenti a megnyugvást, a biztonságot.
- Ne féljünk attól, hogy a csecsemőt ezáltal elkényeztetjük! Számukra - akárcsak az anya számára - az ölelés, az anya testével történő érintkezés alapvető fontosságú, a biztonság és a nyugalom záloga.
- Tudom, fárasztó csecsemővel a karunkban sétálgatni, tenni-venni, de az még inkább kimerítő, ha egy síró, nyűgös és türelmetlen csecsemő mellett, zaklatott állapotban kell a napi teendőinket ellátni.
Fél éves és két éves kor között
A 6. hónapotól két éves kor végéig tartó ún. szeparáció-individuáció fázisát három részre oszlik.
A fészekalja szakasz (6-10. hónap) során fokozódó érdeklődést mutat a csecsemő a külvilág iránt.
-Ebben az életszakaszban ijedősebb a gyermek, az addig barátkozó csecsemő elfordul az idegenektől, sírva fakad.
- A helyzet gyakran fokozódik, mégpedig az addig már (esetleg) jól alvó kicsi éjjel gyakran felsír, megnyugtatást, anyai jelenlétet vár.
-Mindez arra utal, hogy az anyával való összeolvadás megszűnt, a csecsemő immár „önálló" egységként éli meg magát.
-Azzal, hogy a gyermek megkülönbözteti anyjától a környezetben megjelenő személyeket, képessé vált önmaga és az anya szétválasztására, és egy nagyot lépett előre a külvilág felfedezéséhez. Ez hatalmas fejlődést jelent lélektani szempontból, de legalább annyira ijesztő is a számára.
A gyakorlás fázisában (10-16. hónap) a fokozódó mozgásfejlődés (mászás, állás majd járás) révén némileg autonómmá válik: csúszik-mászik, eltávolodik az anyjától, mámorosan fedezi fel a külvilágot.
-Az anya érzelmi „hátországként" marad meg számára, akihez vissza lehet térni egy kis érzelmi feltankolásra. Ezt minden gyakorló édesanya megtapasztalhatja, akiknek hasonló korú babája van: a gyermek elindul a szobában egy játék felé. Nézelődik, játszik egy keveset - közben ellenőrzi, hogy anyja ott van-e. Játszik, majd visszamegy hozzá. Újra eltávolodik, közeledik, és így tovább.
Az újraközeledés szakaszában (16-24. hónap) a nagymozgások begyakorlásával, az anyától történő közeledése-távolodása nyomán a csecsemő ráébred saját sérülékenységére és az anyjától való elszakadás lehetőségére, tőle való függésére.
-Ennek következtében hol szorosan kíséri anyját, hol pedig ezt váltva dacos elzárkózással reagál rá.
-A gyermek függetlenségi és függőségi vágyai küzdenek egymással.
-Emellett felismeri, hogy édesanyja különálló személy, saját akarattal, hangulatokkal.
- Egyidejűleg rádöbben saját képességeinek korlátozottságára; frusztrációt, elhagyatottságot, dühöt érez.
-Lelkiállapotának megfelelően gondolkodása ún. hasítási mintákat mutat.
-Az anyját (vagy másokat) attól függően, hogy akadályozzák-e vagy kielégítik vágyait, rossznak illetve jónak látja. (A hasítás azt jelenti, hogy az adott érzelmi állapotában csak pozitív vagy csak negatív érzései vannak az adott személy iránt.) --Ez az érzelmi állapot teljesen normális, a gyermek könnyen és gyorsan vált, tehát nem kell megijedni, ha esetleg elutasításban van részünk.
A tárgyállandóság szakasza - két éves kortól
A gyermekben megszilárdul egy tudás arról, ki is ő, mennyire hatékony a különböző helyzetekben.
-Korábbi pozitív élményei egy esetleges kudarc esetén is fenntartják a törekvést az adott tevékenység véghezvitelére. Például egy gyermek szeret építőkockából tornyot építeni. Mivel van tapasztalata arról, hogy ez neki általában sikerül, így nem esik kétségbe, és nem érzi magát rosszul, amiért éppen most a torony eldőlt. Újra és újra megpróbálja.
A kielégítő, szeretetteljes anya-gyermek (szülő-gyermek) kapcsolat képessé teszi a gyermeket arra, hogy bármilyen helyzetben pozitívan tudjon gondolkodni anyjáról, szüleiről, és keresse őket.
Arra is képessé válik, hogy elő tudja hívni pozitív érzéseit olyan helyzetben is, amikor valamelyik szülővel kapcsolatban csalódott.
http://www.babafalva.hu
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése