A tuberkulózis veszélye ma
Környezetszennyezés,
földrengések, háborúk, árvizek, szegénység,
éhínség, bűnözés, rák, AIDS… és sorolhatnánk napjaink világméretű
katasztrófáit. Vajon a tuberkulózis is újra belép ebbe a sorba?
A fertőző betegségek közül a tbc miatt halnak meg legtöbben a földön. Jelenleg
évente 2,5 millióan, az ezredfordulóra várhatóan 3,5 millióan vesztik életüket
ebben a betegségben.
Évente több mint 7 millió ember betegszik meg tbc-ben, 2000-re 10,2 millióra
becsülhető az újonnan megbetegedettek száma.
Még egy elrettentő adat: 1990 és 1999 között 88 millió új gümőkóros eset
várható, s ez idő alatt 30 millió ember halhat meg tbc-ben.
Már ezek alapján is érthető, hogy az utóbbi időben miért nőtt meg világszerte a
tuberkulózis iránti érdeklődés.
Nem új kelet? betegségről van szó, hiszen a kapitalizmus kialakulásával
éhínség, bűnözés, rák, AIDS… és sorolhatnánk napjaink világméretű
katasztrófáit. Vajon a tuberkulózis is újra belép ebbe a sorba?
A fertőző betegségek közül a tbc miatt halnak meg legtöbben a földön. Jelenleg
évente 2,5 millióan, az ezredfordulóra várhatóan 3,5 millióan vesztik életüket
ebben a betegségben.
Évente több mint 7 millió ember betegszik meg tbc-ben, 2000-re 10,2 millióra
becsülhető az újonnan megbetegedettek száma.
Még egy elrettentő adat: 1990 és 1999 között 88 millió új gümőkóros eset
várható, s ez idő alatt 30 millió ember halhat meg tbc-ben.
Már ezek alapján is érthető, hogy az utóbbi időben miért nőtt meg világszerte a
tuberkulózis iránti érdeklődés.
Nem új kelet? betegségről van szó, hiszen a kapitalizmus kialakulásával
egyidejűleg indult "diadalútjára" a kór az angliai gyártelepek lakossága
közül, s az 1800-as évek végén, az 1900-as évek elején érte el csúcspontját
hazánkban, s vált Morbus Hungaricus néven hírhedtté.
A tuberkulózis e terjedése is felhívja a figyelmet arra, hogy a társadalmi tényezők,
a rossz szociális helyzet és a tbc felfutása között szoros az összefüggés. A
világháborúk és a gazdasági válság is kedvezett terjedésének. Sajnos a mai
Magyarország gazdasági nehézségei, a tömegek egyre rosszabbodó szociális helyzete
is elősegítő tényezője annak, hogy a tbc ismételt térhódítása fenyeget.
Hozzátartozik azonban a képhez az is, hogy a tuberkulózis jellege az idők során
megváltozott. A korábban igen heveny tünetekkel járó, szinte néhány nap alatt
életveszélyes állapotot okozó, nagyon gyakran halállal végződő, gyermekeknél is
gyakori megbetegedés helyett manapság hosszan elhúzódó betegségről van szó, mely
ritkán halálos, gyermekeknél alig-alig fordul elő. Az elmúlt évtizedekben előtérbe
került egyéb betegségekkel (például AIDS, alkoholizmus, drog-függőség) is szoros
kapcsolata van; terjedésében igen erős a befolyása a szociális tényezőknek.
Meg kell említenünk még egy veszélyes tulajdonságát: mára baktérium-rezisztencia
alakult ki, azaz a tbc-t okozó baktérium egyes tbc elleni gyógyszerekkel szemben
ellenállóvá vált. Terjedésére jellemző még a területi aránytalanság is,
miszerint az újonnan megbetegedettek mintegy 95 százaléka a fejlődő országokból
kerül ki, s csak 5 százaléka a fejlett országokból.
A már említett területi aránytalanság hazánkban is felfedezhető, hiszen az ország
tbc-seinek 80 százalékát négy megye: Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg,
Borsod-Abaúj-Zemplén és Pest megye teszi ki. Fontos felfigyelni néhány tünetre,
ilyen például az elhúzódó influenza, tartós köhögés, véres köpetürítés,
mellkasi fájdalom és légzészavar.
Hogyan gyógyítható a tuberkulózis?
Megfelelő gyógyszerek szedése és az orvosokkal való együttműködés által csaknem
minden beteg meggyógyítható.
Mire való tulajdonképpen a gyermekkorban kötelezően beadandó BCG oltás, amelyet 1921
óta alkalmaznak? Elsősorban megelőzés céljából alkalmazzák, hatása tíz-tizenöt
évig tart. Az oltásnak nagy szerepe van a gyermekkori tbc visszaszorulásában. Évente
mintegy tíz-tizenöt újabb tuberkulózisos megbetegedés üti fel fejét a gyermekek
körében, ők is általában fertőző felnőtt környezetéből kerülnek ki.
Magyarországon egyébként súlyos gyermekkori tbc alig fordul elő.
Korábban a szarvasmarha tuberkulózis-kórokozója a tehéntejjel került elsősorban a
gyermekek tápcsatornájába, innen terjedt tovább a nyirokutakon keresztül a
nyirokcsomókba és a csontokba. Magyarországon azonban az 50-es évek óta tíz év
leforgása alatt mentesítették a fertőzéstől a tehénállományt
elkülönítésekkel, kényszervágásokkal, ezért ma már fel sem vetődnek a
tehéntejjel kapcsolatos aggodalmak.
Remélhetőleg az itt leírtak is segítenek abban, hogy olvasóink számára a témát
érintő többi kérdőjel is ponttá változhassék.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése