Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

Loading

2016. január 4., hétfő

Serdülőkorú gyermek a családban



Serdülőkorú gyermek a családban

Gyermekek testi-lelki fejlődésének folyamata, a felnőtté válás, az érett személyiség kialakulása rendkívül sok tényező függvénye. Ezek közül mind a belső, mind a külső tényezők egyaránt nagyon fontos szerepet töltenek be fejlődésükben. Kiemelt szerepet kap a serdülőkor, hiszen ez a 11-18 év közötti életkor egy gyors változásokkal jellemezhető szakasz. Az első részben a 11-14 éves korú gyermekek sajátosságairól olvashatnak a kedves szülők.
Családi háttér
A serdülőkor egyre inkább kiemelt figyelmet kap, hiszen nap, mint nap hallhatjuk, tapasztalhatjuk akár az utcán, akár a médiában vagy az iskola részéről, hogy számos családi és iskolai konfliktus forrásának oka ez az időszak. A serdülőkori fizikai átalakulásokat érzelmi változások is kísérik, amelyeket a nemi hormonok termelődése indít be. Ennek az alakulásnak az elfogadásához azonban családi segítség is szükségessé válik.
Az egészséges személyiségfejlődéshez a jól és egészségesen működő család alapvető fontosságú. A szülői mintaadás, példamutatás elengedhetetlen feltétele a gyermek testi-lelki egészségének fejlődéséhez, fenntartásához. A gyerekek a családban tanulják meg többek között az érzelmek kimutatásának módját, itt történik a hagyományok (születés-, név- és ünnepnapok megtartása…) átörökítése, az egészséges életmód értékeinek hangsúlyozása. Az alkohol-, dohányzási, és gyógyszerfogyasztási szokások kialakulásában szintén meghatározó a szülői példamutatás!
Napjainkban megnőtt az egzisztenciális bizonytalanság. A munkahelyek számának csökkenése elbizonytalanítja a családokat. Ez számos problémához, konfliktushoz vezethet. A szülőket nem, vagy nehezen engedik gyermekük mellett maradni betegségük ideje alatt. Szülői értekezletekre, fogadóórákra szintén alig, vagy nem jutnak le csupán érdektelenségből sem! Az iskolában tanító pedagógusokkal nem tartják a kapcsolatot, így sok szülő nincs is tisztában gyermeke előmenetelével, viselkedésével. Pedig az iskola gyermekeink második otthona és „munkahelye” is egyben. További probléma a válások számának emelkedése. Ezek a hatások nem maradnak büntetlenül a gyermek lelki egészsége szempontjából. Az egyik legsérülékenyebb időszak a serdülőkor! Éppen ebben a gyors változásokkal teli életszakaszban lenne szükségük a családi támaszra, a problémák közös megbeszélésére, megoldására. Ennek hiányában sajnos naponta tapasztalom pedagógusi- ápolói munkám során egyaránt.
A serdülőkor legfontosabb jellemzői
Testi fejlődés
Ide tartoznak a hormonális változások, melyek a nemi működés megindulását, a nemi hormonok termelődését jelenti. Mindez fiúknál és lányoknál egyaránt külső testi változások kíséretében válik láthatóvá, miközben külső nemi szerveik működése is beindul. Ez a serdülő gyermeknek problémát is jelenthet, amennyiben nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel a testi változásokról. Nekünk szülőknek nagyon fontos felkészítenünk őket annak működéséről már kisgyermekkoruktól fogva. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a megfelelő testi higiéné alapos elsajátítását sem. A fokozott faggyútermelés megindulása miatt a bőrápolás szerepe és annak szépségének megóvása az egészséges és jó közérzetünk záloga! Problémás bőr esetén kérjük kozmetikus vagy bőrgyógyász szakember segítségét. Serdülőkorban megváltoznak a testméretek, testarányok, megjelennek a másodlagos nemi jegyek. Jelentős különbségek alakulnak ki a két nem között. Egyes fejlődési fokozatok lezajlása széles határok között mozog. 1-2 hónaptól évekig terjedhet. A serdülőkor végére kialakul a két nem közötti testi különbség.
Ebben a részben a 11-14 éves korú gyermekek lelki fejlődésének sajátosságairól olvashatnak a kedves szülők.
Lelki fejlődés
A lelki fejlődést figyelembe véve, a serdülőkor közdelem arra, hogy gyermekünk megtalálja önmagát, mit szeretne a jövőben, melyek gyengeségei, erősségei. A serdülők lelki fejlődése napjainkban viharosabban, ugyanakkor problémásabban is változik, mint akár 10-15 évvel ezelőtt. Sok családnak számos konfliktusban van része gyermeke eme fejlődési szakaszában. A család szerkezete megváltozott. Egyre ritkább, hogy a gyermeket nevelő szülők együtt élnek a nagyszülőkkel, így a problémákkal egyedül maradnak. Nehezen, vagy egyáltalán nem kérnek tanácsot az idősebb korosztálytól, de ugyanakkor idejük sem marad gyermekük lelki életével foglalkozni. Pedig nagyon fontos lenne, ha a (serdülő) gyermek minden problémáját otthon a családdal beszélhetné meg. Így időben közbe lehetne lépni akár a dohányzás, alkoholfogyasztás, esetleg drogozásba, csavargásba való menekülés megelőzésére, melyeknek kialakulásában az említett szülői mintán kívül számos lelki probléma játszik szerepet.
Lelki problémát okozhatnak: saját testtel kapcsolatos aggodalmaik, (túl soványnak, vagy kövérnek érezhetik magukat), énképük és önértékelésük még nem stabil, sérülékeny (ki vagyok én, mennyit érek?) konfliktusaik adódhatnak szülőkkel, tanárokkal, a „világgal”, amit aztán nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak oldani, feldolgozni. Fontos tisztában lennünk azzal a jelenséggel is, hogy nagy hatással van rájuk a kortárs csoport. Mindent megbeszélhetnek egymással, ám problémáikat nem tudják megoldani egymás között, hiszen éretlen a személyiségük, hiányos tapasztalataik nem teszik azt lehetővé. Szakirodalmi adatok bizonyítják, hogy létezik serdülőkori válság! Ez viselkedési-magatartási zavarokban jelenik meg. Az ilyen problémával küszködő gyermek visszaesést mutat az iskolai tanulmányaiban, lázadó, a társadalmi szabályokra „fittyet hányó” fiatallá válik (a pedagógusok sokat mesélhetnének). Megjelenhet agresszió, majd visszahúzódás, semmittevő állapotba vonulás. Űzhet hobbikat nagy energia befektetéssel (bélyeggyűjtés…), ez által más teendőket, feladatokat elutasítva magától. Természetesen ennek kialakulása nem csak a serdülőn múlik, hanem az őt körülvevő környezet is rengeteget tehet az egészséges lelki fejlődéséért
Amit tehetünk értük

Elsősorban igyekezzünk gyermekeink számára jó példát mutatni. Ne mobiltelefonon kommunikáljunk velük. Persze, ha gond van az más. A hétköznapok során az esti családi együttlétek elengedhetetlenek gyermekeink és saját magunk számára is. Legkésőbb ilyenkor le kell tenni a napi gondjainkat és csak egymásra figyeljünk! Kérdezzük meg őket, hogyan telt a napjuk? Mi történt az iskolában? Bár néha fogóval kell kihúznunk az első választ, de utána maguktól is megered a nyelvük, hiszen fontos számukra, hogy érdeklődünk személyük, teendőik iránt. Az, hogy gyermekünk mennyire avat be bizalmába, hogyan tudjuk elfogadni az esetleges „kudarcait, hibáit” az a saját nevelésünktől függ. Egy gyermeket 12 éves koráig lehet formálni, alakítani. Addig rakhatjuk le a stabil alapokat további fejlődéséhez. Ezután reménykedhetünk, hogy jó alapokat biztosítottunk számukra. A gyerekek, így a serülők is leképezik szüleiket, vagyis minket! Ezért jól gondoljuk meg, hogy ellenségként, vagy partnerként kezeljük őket ebben a konfliktusos életszakaszban is! Segítsünk megszervezni a szabadidő helyes eltöltését. Támogassuk elképzeléseit reális keretek között. Figyeljünk arra, hogy ne unatkozzanak. Ha van lehetőség sportoljon, mozogjon heti két-három alkalommal iskolán kívül is. Nyugodtan vonjuk be őket a ház körüli teendőkbe. Figyeljünk helyes táplálkozásukra, kiemelten a zöldség-gyümölcsfélék fogyasztására. Szervezzünk legalább kéthetente közös családi programokat. Barátaikat ne kritizáljuk, hanem hívjuk meg őket és beszélgessünk el velük közösen. Nagyon fontos a szülők részéről a jó, szinte baráti kapcsolat megtartása ebben az életkorban. A konfliktusok nem minden esetben vezetnek a kapcsolat megromlásához. Hagyjuk érvelni, egészségesen vitatkozni gyermekeinket. Hallgassuk meg őket, figyeljünk mondandójukra. Gyakran tisztázódhatnak így a problémák. Az odafordulás és a figyelem pozitív hatásokkal bír a serdülő gyerek fontos döntéseire, életútjára. A szülőknek alkalmazkodniuk kell mind hangnemben, mind mondandóban gyermekük fejlettségi szintjéhez, önállósodásához és méltóságigényéhez egyaránt. Az ilyen elfogadó, megértő családban kevesebb a problémás serdülők száma, szemben a korlátozó, utasítgató családi légkörrel. Az anyák támogató szerepe továbbra is kiemelkedő fontosságú mind a lányok, mind a fiúk esetében,
A cikk előző részében a serdülőkor első szakasza, a 11-14 éves korú gyermekek testi-lelki fejlődésében végbemenő változásokról olvashattak a kedves szülők. A fejlődést követve most a 14-18 éves korosztály legkiemelkedőbb életkori sajátosságaiba nyújtok rövidke betekintést.
Testi-lelki változások
Ezt a korszakot hosszú, átmeneti, ellentétes érzelmeket hordozó, indulati és önértékelési szakaszok jellemzik. A nemi érés erőteljesebbé válik, amivel kapcsolatban a serdülőknél előfordulhatnak saját testtel kapcsolatos aggodalmak. A szexulális érdeklődés kifejezetté válik, nagy hangulati kilengések időszaka következhet be! Mind az ellenkező, mind az azonos nemű szülővel szemben jellegzetes kapcsolat alakul ki. Közismert, hogy nem ritkán konfliktusokkal terhelt időszak következik. Ezek közé tartozik például, hogy kinek a feladata eldönteni a napirend alakulását. A szülő vagy a gyerek döntse el, hogy mikor történjen az esti lefekvés, vagy milyen legyen az iskolai munka, és teljesítmény minősége, igénye. Gyakran konfliktus forrása, hogy mi tekinthető a serdülő jogos igényének, és mi nem! Megjelenhet a „mindenhatóság” érzése. Az iskolában szintén adódhatnak problémák társaikkal, pedagógusaikkal szemben. Szükséges az iskola és a szülők szoros együttműködése, a gyermek fejlődésének követése.
Ezt az életkort továbbá erőteljes kritikusság, makacsság is jellemzi, amely konfliktusok kialakulását okozza, de szerencsére távolról sem vezetnek a szülő-gyermek kapcsolat megromlásához.
Nagyon fontos, hogy a konfliktust megelőzzük,
vagy amennyiben kialakult, úgy azt rögtön beszéljük meg gyermekünkkel, tisztázzuk az okokat és közösen keressünk megoldást a problémára.
A 14-18 évesek hajlamosak a veszélyeztető tényezőket (dohányzás, alkoholfogyasztás, drogfogyasztás) semmibe venni. Olykor úgymond rizikós magatartást tanúsítanak. A szülőknek ebben az életkorban is fokozottan figyelni kell gyermekük egészségének megtartására, a betegségek megelőzésére, a helyes példamutatásra.
Folyamatosan felerősödik a függetlenségre törekvés, önközpontúvá válnak, kifejlesztik önképüket.
Az élet számos területén egyre inkább a kortársak-barátok hatása alá kerülnek; megfigyelhető a klikkesedés. Ez a szülőket igen érzékenyen érintheti. Ez enyhíthető a gyakori beszélgetésekkel, egymásra figyeléssel. Ilyenkor gondoljunk vissza, hogy mi szülők is átéltünk, éreztünk hasonló helyzeteket serdülő korunkban. Kritikus pillanatot jelenthet a családok életében a kötelező pályaválasztás. Amennyiben problémát jelent, hogy, „ Mi legyen a gyermek?” úgy célszerű pályaválasztási vagy nevelési tanácsadó szakemberhez fordulni. Itt komplex segítség vehető igénybe, ráadásul a szülők és gyermekük maguktól is felkereshetik előzetes megbeszélés alapján a lakóhelyükhöz legközelebbi intézményt. Semmiféle beutaló vagy pedagógiai javaslat nem szükséges a gyermek adottságainak és képességeinek, tehetségének feltérképezéséhez. Itt egyébként viselkedési, magatartási, és tanulási problémák megoldásában is tudnak segíteni az arra rászoruló gyermeknek és családjának egyaránt.
Ahogy azt a bevezetőben említettem ez a 14-18 éves életkor egy igen érzékeny szakasz a gyermek életében. Türelemmel, szeretettel, odafigyeléssel problémamentesen „túlélheti” az egész család a gyermekévek e különleges és szép fejlődési szakaszát.
A lényeg, hogy a serdülő ne maradjon magára, hiszen sok olyan problémája, megválaszolatlan kérdése lehet, amely csak a felnőttek élettapasztalatával oldható meg!


#1 Dr.BauerBela

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése