Serdülőkorú gyermek
a családban
Gyermekek
testi-lelki fejlődésének folyamata, a felnőtté válás, az érett személyiség
kialakulása rendkívül sok tényező függvénye. Ezek közül mind a belső, mind a
külső tényezők egyaránt nagyon fontos szerepet töltenek be fejlődésükben.
Kiemelt szerepet kap a serdülőkor, hiszen ez a 11-18 év közötti életkor egy
gyors változásokkal jellemezhető szakasz. Az első részben a 11-14 éves korú
gyermekek sajátosságairól olvashatnak a kedves szülők.
Családi
háttér
A serdülőkor
egyre inkább kiemelt figyelmet kap, hiszen nap, mint nap hallhatjuk,
tapasztalhatjuk akár az utcán, akár a médiában vagy az iskola részéről, hogy
számos családi és iskolai konfliktus forrásának oka ez az időszak. A
serdülőkori fizikai átalakulásokat érzelmi változások is kísérik, amelyeket a
nemi hormonok termelődése indít be. Ennek az alakulásnak az elfogadásához
azonban családi segítség is szükségessé válik.
Az egészséges
személyiségfejlődéshez a jól és egészségesen működő család alapvető fontosságú. A
szülői mintaadás, példamutatás elengedhetetlen feltétele a gyermek testi-lelki
egészségének fejlődéséhez, fenntartásához. A gyerekek a családban tanulják meg
többek között az érzelmek kimutatásának módját, itt történik a hagyományok
(születés-, név- és ünnepnapok megtartása…) átörökítése, az egészséges életmód
értékeinek hangsúlyozása. Az alkohol-, dohányzási, és gyógyszerfogyasztási
szokások kialakulásában szintén meghatározó a szülői példamutatás!
Napjainkban
megnőtt az egzisztenciális bizonytalanság. A munkahelyek számának csökkenése
elbizonytalanítja a családokat. Ez számos problémához, konfliktushoz
vezethet. A szülőket nem, vagy nehezen engedik gyermekük mellett maradni
betegségük ideje alatt. Szülői értekezletekre, fogadóórákra szintén alig, vagy
nem jutnak le csupán érdektelenségből sem! Az iskolában tanító pedagógusokkal
nem tartják a kapcsolatot, így sok szülő nincs is tisztában gyermeke
előmenetelével, viselkedésével. Pedig az iskola gyermekeink második otthona és
„munkahelye” is egyben. További probléma a válások számának emelkedése. Ezek a
hatások nem maradnak büntetlenül a gyermek lelki egészsége szempontjából. Az
egyik legsérülékenyebb időszak a serdülőkor! Éppen ebben a gyors változásokkal
teli életszakaszban lenne szükségük a családi támaszra, a problémák közös
megbeszélésére, megoldására. Ennek hiányában sajnos naponta tapasztalom
pedagógusi- ápolói munkám során egyaránt.
A
serdülőkor legfontosabb jellemzői
Testi
fejlődés
Ide tartoznak a
hormonális változások, melyek a nemi működés megindulását, a nemi hormonok
termelődését jelenti. Mindez fiúknál és lányoknál egyaránt
külső testi változások kíséretében válik láthatóvá, miközben külső nemi
szerveik működése is beindul. Ez a
serdülő gyermeknek problémát is jelenthet, amennyiben nem rendelkezik megfelelő
ismeretekkel a testi változásokról. Nekünk szülőknek nagyon fontos
felkészítenünk őket annak működéséről már kisgyermekkoruktól fogva. Nem
hagyhatjuk figyelmen kívül a megfelelő testi higiéné alapos elsajátítását sem.
A fokozott faggyútermelés megindulása miatt a bőrápolás szerepe és annak
szépségének megóvása az egészséges és jó közérzetünk záloga! Problémás bőr
esetén kérjük kozmetikus vagy bőrgyógyász szakember segítségét. Serdülőkorban
megváltoznak a testméretek, testarányok, megjelennek a másodlagos nemi jegyek.
Jelentős különbségek alakulnak ki a két nem között. Egyes fejlődési fokozatok
lezajlása széles határok között mozog. 1-2 hónaptól évekig terjedhet. A
serdülőkor végére kialakul a két nem közötti testi különbség.
Ebben a részben a 11-14 éves korú gyermekek lelki
fejlődésének sajátosságairól olvashatnak a kedves szülők.
Lelki
fejlődés
A lelki
fejlődést figyelembe véve, a serdülőkor közdelem arra, hogy gyermekünk
megtalálja önmagát, mit szeretne a jövőben, melyek gyengeségei, erősségei. A
serdülők lelki fejlődése napjainkban viharosabban, ugyanakkor problémásabban is
változik, mint akár 10-15 évvel ezelőtt. Sok családnak
számos konfliktusban van része gyermeke eme fejlődési szakaszában. A család
szerkezete megváltozott. Egyre ritkább, hogy a gyermeket nevelő szülők együtt
élnek a nagyszülőkkel, így a problémákkal egyedül maradnak. Nehezen, vagy
egyáltalán nem kérnek tanácsot az idősebb korosztálytól, de ugyanakkor idejük
sem marad gyermekük lelki életével foglalkozni. Pedig nagyon fontos lenne, ha a
(serdülő) gyermek minden problémáját otthon a családdal beszélhetné meg. Így
időben közbe lehetne lépni akár a dohányzás, alkoholfogyasztás, esetleg
drogozásba, csavargásba való menekülés megelőzésére, melyeknek kialakulásában
az említett szülői mintán kívül számos lelki probléma játszik szerepet.
Lelki problémát
okozhatnak: saját testtel kapcsolatos aggodalmaik, (túl
soványnak, vagy kövérnek érezhetik magukat), énképük és önértékelésük még nem
stabil, sérülékeny (ki vagyok én, mennyit érek?) konfliktusaik adódhatnak
szülőkkel, tanárokkal, a „világgal”, amit aztán nehezen, vagy egyáltalán nem
tudnak oldani, feldolgozni. Fontos
tisztában lennünk azzal a jelenséggel is, hogy nagy hatással van rájuk a
kortárs csoport. Mindent megbeszélhetnek egymással, ám problémáikat nem
tudják megoldani egymás között, hiszen éretlen a személyiségük, hiányos
tapasztalataik nem teszik azt lehetővé.
Szakirodalmi adatok bizonyítják, hogy létezik serdülőkori válság! Ez
viselkedési-magatartási zavarokban jelenik meg. Az ilyen problémával küszködő
gyermek visszaesést mutat az iskolai tanulmányaiban, lázadó, a társadalmi
szabályokra „fittyet hányó” fiatallá válik (a pedagógusok sokat mesélhetnének).
Megjelenhet agresszió, majd visszahúzódás, semmittevő állapotba vonulás. Űzhet
hobbikat nagy energia befektetéssel (bélyeggyűjtés…), ez által más teendőket,
feladatokat elutasítva magától. Természetesen ennek kialakulása nem csak a
serdülőn múlik, hanem az őt körülvevő környezet is rengeteget tehet az egészséges
lelki fejlődéséért
Amit
tehetünk értük
Elsősorban
igyekezzünk gyermekeink számára jó példát mutatni. Ne
mobiltelefonon kommunikáljunk velük. Persze, ha gond van az más. A hétköznapok
során az esti családi együttlétek elengedhetetlenek gyermekeink és saját magunk
számára is. Legkésőbb ilyenkor le kell
tenni a napi gondjainkat és csak egymásra figyeljünk! Kérdezzük meg őket,
hogyan telt a napjuk? Mi történt az iskolában? Bár néha fogóval kell
kihúznunk az első választ, de utána maguktól is megered a nyelvük, hiszen
fontos számukra, hogy érdeklődünk személyük, teendőik iránt. Az, hogy gyermekünk mennyire avat be bizalmába, hogyan tudjuk
elfogadni az esetleges „kudarcait, hibáit” az a saját nevelésünktől függ. Egy gyermeket 12 éves
koráig lehet formálni, alakítani. Addig rakhatjuk le a stabil alapokat
további fejlődéséhez. Ezután reménykedhetünk, hogy jó alapokat biztosítottunk
számukra. A gyerekek, így a serülők is leképezik szüleiket, vagyis minket!
Ezért jól gondoljuk meg, hogy ellenségként, vagy partnerként kezeljük őket
ebben a konfliktusos életszakaszban is! Segítsünk megszervezni a szabadidő
helyes eltöltését. Támogassuk elképzeléseit reális keretek között. Figyeljünk
arra, hogy ne unatkozzanak. Ha van lehetőség sportoljon, mozogjon heti
két-három alkalommal iskolán kívül is. Nyugodtan vonjuk be őket a ház körüli
teendőkbe. Figyeljünk helyes táplálkozásukra, kiemelten a zöldség-gyümölcsfélék
fogyasztására. Szervezzünk legalább kéthetente közös családi programokat.
Barátaikat ne kritizáljuk, hanem hívjuk meg őket és beszélgessünk el velük
közösen. Nagyon fontos a szülők részéről
a jó, szinte baráti kapcsolat megtartása ebben az életkorban. A
konfliktusok nem minden esetben vezetnek a kapcsolat megromlásához. Hagyjuk
érvelni, egészségesen vitatkozni gyermekeinket. Hallgassuk meg őket, figyeljünk
mondandójukra. Gyakran tisztázódhatnak így a problémák. Az odafordulás és a figyelem pozitív hatásokkal bír a serdülő gyerek
fontos döntéseire, életútjára. A szülőknek alkalmazkodniuk kell mind
hangnemben, mind mondandóban gyermekük fejlettségi szintjéhez, önállósodásához
és méltóságigényéhez egyaránt. Az ilyen elfogadó, megértő családban
kevesebb a problémás serdülők száma, szemben a korlátozó, utasítgató családi
légkörrel. Az anyák támogató szerepe továbbra is kiemelkedő fontosságú mind a
lányok, mind a fiúk esetében,
A cikk előző részében a serdülőkor első szakasza, a 11-14
éves korú gyermekek testi-lelki fejlődésében végbemenő változásokról
olvashattak a kedves szülők. A fejlődést követve most a 14-18 éves korosztály
legkiemelkedőbb életkori sajátosságaiba nyújtok rövidke betekintést.
Testi-lelki
változások
Ezt a korszakot
hosszú, átmeneti, ellentétes érzelmeket hordozó, indulati és önértékelési
szakaszok jellemzik. A nemi érés erőteljesebbé válik, amivel
kapcsolatban a serdülőknél előfordulhatnak saját testtel kapcsolatos aggodalmak.
A szexulális érdeklődés kifejezetté válik, nagy hangulati kilengések időszaka
következhet be! Mind az ellenkező, mind az azonos nemű szülővel szemben
jellegzetes kapcsolat alakul ki. Közismert, hogy nem ritkán konfliktusokkal
terhelt időszak következik. Ezek közé tartozik például, hogy kinek a feladata
eldönteni a napirend alakulását. A szülő vagy a gyerek döntse el, hogy mikor
történjen az esti lefekvés, vagy milyen legyen az iskolai munka, és
teljesítmény minősége, igénye. Gyakran
konfliktus forrása, hogy mi tekinthető a serdülő jogos igényének, és mi nem!
Megjelenhet a „mindenhatóság” érzése. Az iskolában szintén adódhatnak problémák
társaikkal, pedagógusaikkal szemben. Szükséges az iskola és a szülők szoros
együttműködése, a gyermek fejlődésének követése.
Ezt az életkort továbbá erőteljes kritikusság, makacsság
is jellemzi, amely konfliktusok kialakulását okozza, de szerencsére távolról
sem vezetnek a szülő-gyermek kapcsolat megromlásához.
Nagyon
fontos, hogy a konfliktust megelőzzük,
vagy amennyiben
kialakult, úgy azt rögtön beszéljük meg gyermekünkkel, tisztázzuk az okokat és
közösen keressünk megoldást a problémára.
A 14-18 évesek hajlamosak a veszélyeztető tényezőket
(dohányzás, alkoholfogyasztás, drogfogyasztás) semmibe venni. Olykor úgymond
rizikós magatartást tanúsítanak. A szülőknek ebben az életkorban is fokozottan
figyelni kell gyermekük egészségének megtartására, a betegségek megelőzésére, a
helyes példamutatásra.
Folyamatosan felerősödik a függetlenségre törekvés,
önközpontúvá válnak, kifejlesztik önképüket.
Az élet számos területén egyre inkább a kortársak-barátok
hatása alá kerülnek; megfigyelhető a klikkesedés. Ez a szülőket igen érzékenyen
érintheti. Ez enyhíthető a gyakori beszélgetésekkel, egymásra figyeléssel.
Ilyenkor gondoljunk vissza, hogy mi szülők is átéltünk, éreztünk hasonló
helyzeteket serdülő korunkban. Kritikus pillanatot jelenthet a családok
életében a kötelező pályaválasztás. Amennyiben problémát jelent, hogy, „ Mi
legyen a gyermek?” úgy célszerű pályaválasztási vagy nevelési tanácsadó
szakemberhez fordulni. Itt komplex segítség vehető igénybe, ráadásul a szülők
és gyermekük maguktól is felkereshetik előzetes megbeszélés alapján a
lakóhelyükhöz legközelebbi intézményt. Semmiféle beutaló vagy pedagógiai
javaslat nem szükséges a gyermek adottságainak és képességeinek, tehetségének
feltérképezéséhez. Itt egyébként viselkedési, magatartási, és tanulási
problémák megoldásában is tudnak segíteni az arra rászoruló gyermeknek és
családjának egyaránt.
Ahogy azt a bevezetőben említettem ez a 14-18 éves
életkor egy igen érzékeny szakasz a gyermek életében. Türelemmel, szeretettel,
odafigyeléssel problémamentesen „túlélheti” az egész család a gyermekévek e
különleges és szép fejlődési szakaszát.
A lényeg, hogy a serdülő ne maradjon magára, hiszen sok
olyan problémája, megválaszolatlan kérdése lehet, amely csak a felnőttek
élettapasztalatával oldható meg!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése