Tikkelés, gyulladás, ödéma: a szemhéj betegségei Melyek a leggyakoribb szembetegségek? A látás zavarának, a szem fájdalmának és gyulladásának oka lehet a szem ártalmatlan elfáradása, de az is előfordulhat, hogy a tünetek súlyos szembetegséget jeleznek. Szemhéj tic Tünetek: A tic egy izom vagy izomcsoport ismételt, akarattól független és látszólag ok nélküli, ismételt összehúzódása. A szemhéj izmait gyakran érintő tünet, főleg a gyermekeknél és inkább a fiúknál figyelhető meg. Okok: Az akaratlan rángás rendszerint kisebb lelki zavarról tanúskodik. A tic izgalmi állapotban fokozódik, nyugalmi állapotban és alvás közben megszűnik. Kialakulhat nagy megterhelést jelentő helyzetekben, vagy átmenetileg utánzásként. A szemhéjrángások általában a tünet jelentkezése utáni évben megszűnnek. Ha a tic egy évnél tovább tart és nem változik, akkor zavarnak kell tekinteni. Kezelés: Magatartásterápiás módszerekkel befolyásolni lehet, mert a szemhéjrángások - mint minden rángás - az akarattal ellenőrizhetők. Mégsem szabad a gyermeknél további érzelmi feszültséget teremteni azzal, hogy figyelmeztetjük a ticre. Türelemmel ki kell várni, míg magától megszűnik, annak ellenére, hogy a tic rendkívül zavaró, mind az érintett, mind a környezete számára. Nagyon ritkán fordul elő, hogy a tic gyakorisága annyira aggasztóvá válik, hogy nyugtatók szedését is szükségessé teszi. Kettős látás (Diplopia) Tünetek: A kettős látásban szenvedő a szemlélt tárgyról egyidejűleg két képet lát, mert a képek nem olvadnak eggyé, ahogyan kellene. A látási zavar csak az egyik szem becsukásával szűnik meg, ezért a beteg állandóan lezárva tartja egyik szemhéját. Néha, amikor a két kép közötti eltérés igen csekély, a beteg nem ismeri fel a diplopiát, és csak elmosódott látásról panaszkodik. Okok: A kettős látás akkor alakul ki, amikor az egyik szem mozgékonysága megváltozik. A szem mozgásának ez a zavara a szemgolyó mozgásait meghatározó izmokat vagy az izmokat vezénylő szemmozgató idegeket ért sérülésnek köszönhető. Gyakori tünet a szemüreg traumái során, mert az ezekből eredő vérömleny (hematóma) akadályozza a szem mozgásait. Minden koponyasérülést kísérhet kettős látás, de általában az egyik szemmozgató ideg sérülésének másodlagos tüneteként jelentkezik. A belső nyaki verőér tágulatai (aneurizma) szintén nyomhatják ezeket az idegeket, és ezzel kettős látást válthatnak ki. A szemmozgató izmok bénulása is kettős látáshoz vezethet. A bénulás hátterében számos idegbetegség állhat, például koponyán belüli daganat vagy tuberkulotikus agyhártyagyulladás (meningitisz tuberkuloza). Ugyanez érvényes azokra a fertőző betegségekre, amelyek ideggyógyászati (neurológiai) bántalmakat válthatnak ki, mint például a rubeola, a mumpsz vagy a diftéria. A cukorbetegség gyakori oka az általában csak átmeneti, de visszaeső jellegű kettős látásnak (az egyik szemmozgató ideg sérülésének másodlagos hatása). A pajzsmirigy fokozott működésével járó állapot (hiperthireózis) esetén a szemmozgató izmok ödémája akadályozza a szemmozgásokat. Időleges kettős látás kialakulhat betegségből lábadozó gyermekeknél, de megjelenhet egyes gyógyszerek mellékhatásaként vagy túlzásba vitt alkoholfogyasztás következtében is. Kezelés: Mindenekelőtt a diplopia kiváltó okát kell kideríteni. Ennek megállapításához szemészeti szakvizsgálatra van szükség. A további kezelést a betegség okától, természetétől függően választja meg, majd rendeli el a szakorvos. Szemhéjgyulladás Tünetek: A szemhéjgyulladás kivörösödéssel és duzzanattal (ödémával) jár. A tünetek korlátozódhatnak a szemhéjak bőrére, de kiterjedhetnek a kötőszövetre és az arcra is. Leggyakoribb az allergiás eredetű gyulladás, ami ráncossá vagy duzzadttá teheti egyik vagy mindkét szemhéjat. Okok: A betegséget legtöbbször kozmetikai szerek, szépségápolási cikkek (például szemránckrém) vagy gyógyszerészeti készítmények váltják ki. Ritkábban levegőben terjedő virágpor vagy egyéb részecskék iránti túlérzékenység miatt alakul ki. De okozhatják rovarcsípések, baktérium, vírus vagy gombás eredetű fertőzések is. Ha a gyulladás a szempillatő felhámrétegére korlátozódik, s olyan mértékű duzzanat kíséri, amely "elnyeli" a szempillát, akkor a szemhéj bőrének gyulladásáról (blepharitisz) van szó. Kezelés: A tüneti kezelésen túl, ha a gyulladás állandósul vagy visszatér, allergológiai vizsgálat szükséges az érzékenység csökkentése vagy megszüntetése érdekében. Szemhéjödémák Tünetek: A szemhéj - éppen úgy, mint más szövetek - többé-kevésbé látható, rendellenes folyadék-visszatartás helye lehet. A szemhéj ilyenkor megduzzad. Okok: Lehetséges, hogy a szemhéjödéma csak egyik tünete a szervezet általánossá vált beszűrődésének (például egy vese- vagy szívelégtelenség miatt), de az sem lehetetlen, hogy az ödéma kizárólag a szemhéjakra korlátozódik egy trauma vagy egy rovarcsípés következtében. Kezelés: A kiváltó októl függően kell a kezelést megválasztani.

Tikkelés, gyulladás, ödéma: a szemhéj betegségei

Melyek a leggyakoribb szembetegségek?

A látás zavarának, a szem fájdalmának és gyulladásának oka lehet a szem ártalmatlan elfáradása, de az is előfordulhat, hogy a tünetek súlyos szembetegséget jeleznek.

Szemhéj tic

Tünetek:
A tic egy izom vagy izomcsoport ismételt, akarattól független és látszólag ok nélküli, ismételt összehúzódása. A szemhéj izmait gyakran érintő tünet, főleg a gyermekeknél és inkább a fiúknál figyelhető meg.

Okok:
Az akaratlan rángás rendszerint kisebb lelki zavarról tanúskodik. A tic izgalmi állapotban fokozódik, nyugalmi állapotban és alvás közben megszűnik. Kialakulhat nagy megterhelést jelentő helyzetekben, vagy átmenetileg utánzásként. A szemhéjrángások általában a tünet jelentkezése utáni évben megszűnnek. Ha a tic egy évnél tovább tart és nem változik, akkor zavarnak kell tekinteni.

Kezelés:
Magatartásterápiás módszerekkel befolyásolni lehet, mert a szemhéjrángások - mint minden rángás - az akarattal ellenőrizhetők. Mégsem szabad a gyermeknél további érzelmi feszültséget teremteni azzal, hogy figyelmeztetjük a ticre. Türelemmel ki kell várni, míg magától megszűnik, annak ellenére, hogy a tic rendkívül zavaró, mind az érintett, mind a környezete számára. Nagyon ritkán fordul elő, hogy a tic gyakorisága annyira aggasztóvá válik, hogy nyugtatók szedését is szükségessé teszi.

Kettős látás (Diplopia)

Tünetek:
A kettős látásban szenvedő a szemlélt tárgyról egyidejűleg két képet lát, mert a képek nem olvadnak eggyé, ahogyan kellene. A látási zavar csak az egyik szem becsukásával szűnik meg, ezért a beteg állandóan lezárva tartja egyik szemhéját. Néha, amikor a két kép közötti eltérés igen csekély, a beteg nem ismeri fel a diplopiát, és csak elmosódott látásról panaszkodik.

Okok:
A kettős látás akkor alakul ki, amikor az egyik szem mozgékonysága megváltozik. A szem mozgásának ez a zavara a szemgolyó mozgásait meghatározó izmokat vagy az izmokat vezénylő szemmozgató idegeket ért sérülésnek köszönhető. Gyakori tünet a szemüreg traumái során, mert az ezekből eredő vérömleny (hematóma) akadályozza a szem mozgásait. Minden koponyasérülést kísérhet kettős látás, de általában az egyik szemmozgató ideg sérülésének másodlagos tüneteként jelentkezik. A belső nyaki verőér tágulatai (aneurizma) szintén nyomhatják ezeket az idegeket, és ezzel kettős látást válthatnak ki. A szemmozgató izmok bénulása is kettős látáshoz vezethet. A bénulás hátterében számos idegbetegség állhat, például koponyán belüli daganat vagy tuberkulotikus agyhártyagyulladás (meningitisz tuberkuloza). Ugyanez érvényes azokra a fertőző betegségekre, amelyek ideggyógyászati (neurológiai) bántalmakat válthatnak ki, mint például a rubeola, a mumpsz vagy a diftéria. A cukorbetegség gyakori oka az általában csak átmeneti, de visszaeső jellegű kettős látásnak (az egyik szemmozgató ideg sérülésének másodlagos hatása). A pajzsmirigy fokozott működésével járó állapot (hiperthireózis) esetén a szemmozgató izmok ödémája akadályozza a szemmozgásokat. Időleges kettős látás kialakulhat betegségből lábadozó gyermekeknél, de megjelenhet egyes gyógyszerek mellékhatásaként vagy túlzásba vitt alkoholfogyasztás következtében is.

Kezelés: Mindenekelőtt a diplopia kiváltó okát kell kideríteni. Ennek megállapításához szemészeti szakvizsgálatra van szükség. A további kezelést a betegség okától, természetétől függően választja meg, majd rendeli el a szakorvos.

Szemhéjgyulladás

Tünetek:
A szemhéjgyulladás kivörösödéssel és duzzanattal (ödémával) jár. A tünetek korlátozódhatnak a szemhéjak bőrére, de kiterjedhetnek a kötőszövetre és az arcra is. Leggyakoribb az allergiás eredetű gyulladás, ami ráncossá vagy duzzadttá teheti egyik vagy mindkét szemhéjat.

Okok:
A betegséget legtöbbször kozmetikai szerek, szépségápolási cikkek (például szemránckrém) vagy gyógyszerészeti készítmények váltják ki. Ritkábban levegőben terjedő virágpor vagy egyéb részecskék iránti túlérzékenység miatt alakul ki. De okozhatják rovarcsípések, baktérium, vírus vagy gombás eredetű fertőzések is. Ha a gyulladás a szempillatő felhámrétegére korlátozódik, s olyan mértékű duzzanat kíséri, amely "elnyeli" a szempillát, akkor a szemhéj bőrének gyulladásáról (blepharitisz) van szó.

Kezelés:
A tüneti kezelésen túl, ha a gyulladás állandósul vagy visszatér, allergológiai vizsgálat szükséges az érzékenység csökkentése vagy megszüntetése érdekében.

Szemhéjödémák

Tünetek:
A szemhéj - éppen úgy, mint más szövetek - többé-kevésbé látható, rendellenes folyadék-visszatartás helye lehet. A szemhéj ilyenkor megduzzad.

Okok:
Lehetséges, hogy a szemhéjödéma csak egyik tünete a szervezet általánossá vált beszűrődésének (például egy vese- vagy szívelégtelenség miatt), de az sem lehetetlen, hogy az ödéma kizárólag a szemhéjakra korlátozódik egy trauma vagy egy rovarcsípés következtében.

Kezelés:
A kiváltó októl függően kell a kezelést megválasztani.

#1 Dr.BauerBela

---