Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

Loading

2016. január 18., hétfő

KORAGYERMEKKORI FEJLESZTÉS

Koragyermekkori fejlesztés
Bevezető
Számtalan tudományos bizonyíték van arra, hogy a kora gyermekkori életszakaszban történtek alapvetően meghatározzák a későbbi életkilátásokat, az iskolai sikerességet, sikertelenséget, a kamaszkori, kora felnőttkori beilleszkedés esélyeit csakúgy, mint a munkaerő piaci esélyeket, pálya- és párválasztás, szülővé válás milyenségét és eredményességét.
A korábbi évtizedekben megszokottól eltérően az utóbbi 10 évben a közgazdászok, üzlet- és pénzemberek számára is világossá vált a szoros összefüggés a kisgyermekkori – iskola előtti – nevelés, képzés és a későbbi sikeres életpálya között. Ez új megközelítés, hiszen a várandósgondozás, szülés, csecsemő, majd kisgyermekkori gondozás nagyon távoli, és a későbbiekkel érdemi összefüggést nemigen mutató kérdésnek látszott, amihez éppen erőteljesen érzelmi jellege miatt nem szívesen kötődtek „komoly” szakemberek, a védőnőket, pszichológusokat, és fejlesztő pedagógusokat, óvónőket, szociális munkásokat leszámítva.
Itt kell megjegyezni azt is, hogy ezek az alapvetően – sőt nagyrészben kizárólag – női szakmák alacsony társadalmi presztízzsel és az ezzel járó alacsony javadalmazással is jártak, ami önmagában is jelzi a terület és a probléma elismertségének helyét.
Arthur Rolnick a Szövetségi Bank elnökhelyettese és kutatási igazgatója világosan jelzi az irányváltást, amikor elmondja, hogy közgazdász, bankár kutatóként, hogyan győződött meg arról, hogy a munkaerő-piaci helyzet, a versenyképesség és saját banki tevékenységük jobbítása érdekében is a legjobb befektetésnek a kora gyermekkori programok támogatását kell tekinteniük.
A tudományos vizsgálatok alapvetően két irányban folynak. Az egyik, a gyerekek érzelmi biztonsága, anyai – egyszemélyes gondozói – kötődés minősége által determinált, és mára képalkotó diagnosztika segítségével kimutatott hatása az agyfejlődésre. Ennek következményei látható módon igazolják azt, amit korábban a pszichológusok sokak számára nem elég hitelesen állítottak, nevezetesen, hogy a megfelelő érzelmi stimuláció, biztonságos kötődés, elfogadó szeretetkapcsolat hiánya detektálható az agyban, és látható, kimutatható, szoros összefüggést mutat a későbbi életkorokban tapasztalható tanulási nehézségekkel és magatartási zavarokkal, illetve kapcsolatépítési és beilleszkedési problémákkal is.
A kutatások másik iránya a kora gyermekkori fejlesztés és a későbbi iskolai teljesítmények, sikeresség között mutatható ki, amelynek nemzetközi szakirodalma mára szinte áttekinthetetlenül nagy, de sajnos Magyarországon csak nyomokban lelhető fel. "A szegénység által meghatározott családi folyamatok amelyek a gyerekek kognitív fejlődését befolyásolják két fő csapásvonalon magyarázhatóak (Foster, 2002). Az egyik mód, ahogyan a szegénység hat a gyerekek fejlődésére, a család képessége azoknak a szolgáltatásoknak, lehetőségeknek a megvásárlására, amelyek a gyerek fejlődését befolyásolják.
A bevételek nem teszik lehetővé a családok számára, hogy különórákat, nyári táborokat, kreativitást segítő oktatási segédanyagokat és foglalkozásokat, és jobb minőségű kora gyermekkori ellátást, gondozást finanszírozzanak. Entlwise és kollegái (Entlwise, Alexander és Olson 1997) azt állítja, hogy ezek az iskolán kívüli tapasztalatok azok a kulcs momentumok, amelyek megkülönböztetik az alacsony és a közepes jövedelmű családok gyerekeinek eredményeit egymástól és amelyek jelentősen növelik, ahelyett hogy csökkentenék a teljesítménybeli különbségeket.
A másik faktor amely a szegénység esetén determinálja a fejlődést, az a szülők érzelmi kapacitására, jóllétére, és gyerekeikkel folytatott interakcióira gyakorolt hatás, amely alapvetően befolyásolja a gyerekek eredményeit. McLoyd és kollégái (McLoyd, 1990) például kimutatták a gazdasági nehézségek hatását a depresszióra, a szülők csökkenő képességét a gyerekeikkel folytatott interakcióra, és a megfelelően és szeretve gondoskodásra.
Összeadódva, a kevés rendelkezésre álló anyagi és érzelmi erőforrás, nem meglepő módon több száz kutatásban (Jencks és Philips, 1998) mára dokumentáltan drámai, lineáris, negatív összefüggést mutat a szegénység és a gyerekek kognitív fejlődési eredményei között." Hozzá kell tennünk, hogy ez az összefüggés nem feledtetheti velünk, hogy a szülők képessége az "elég jó szülőségre" és gyerekük megfelelő korai fejlesztésére nem kizárólag a szegénységgel függ össze, számtalan más rizikófaktorra kell figyelnie a gyerekek fejlődését kísérőknek.
.
A gyermekjóléti szolgálatok, amelyek a gyermekek védelméről szóló törvény értelmében a lakóhelyen nyújtanak megelőző és segítő támogató szolgáltatásokat, csak nagyon korlátozottan képesek megfelelni az eredetileg meghatározott céljaiknak. Fő tevékenységük a gyermekvédelmi „tűzoltás”, események után rohanás, ad hoc beavatkozás. Amikor ők találkoznak a mai feltételek mellett a gyerekekkel és családjaikkal, addigra már a gyereket veszélyeztetettnek, védelemre szorulónak lehet többnyire tekinteni.
A tevékenységeknek gyermek- és családközpontú megközelítésűeknek kell lenniük, nem csak elvileg, hanem ténylegesen is, amihez az intézmények nyitottabbá tételére van szükség, a szülővé válás (várandósság, szülés) és a kisgyermekkor idején a ma túlságosan medikalizált szemléletet komplexebbé, holisztikusabbá kell tenni. A partneri kapcsolatok, együttműködés formalizált és jó gyakorlatokkal alátámasztott formáit kell kialakítani, a gyermeki és szülői igényekkel a szolgáltatásokat hatékonyabb összehangolva, figyelembe véve a családok fogyasztói elvárásait és elégedettségét.
A gyermekek és családok számára többféle szakember és intézmény nyújt ellátást. Az együttműködés hiánya a jogi szabályozás ellenére gyenge, az információk megosztásának keretei és formái, valamint a titoktartás, adatvédelem és kötelező tájékoztatás szabálya csakúgy, mint a kompetenciák, a felelősségek tisztázatlanok. Motiváló és a minőséget értékelő, elismerő jogi és finanszírozási eszközökre van szükség.
Ehhez szorosan hozzátartozik a szolgáltatók, szakemberek képzési és továbbképzési rendszerének átgondolása, a fenti szükségletekhez igazítása, s a nyújtott szolgáltatások értékelhetőségnek, eredményesség mérésének, valamint a fenntartók és a szolgáltatók felelősségnek megállapíthatósága és számon kérhetősége is. A szakmai protokollok, szabályok, egységes és megfelelően részletező szabályozása is szükséges.
Ahhoz, hogy e szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlő esélyeit biztosíthassuk, fejlesztésre, a szolgáltatások színvonalának jelentős emelésére, a szegregáció minden formájának megszüntetését lehetővé tevő és kikényszerítő szabályozásra, valamint az intézmények és szolgáltatások feladatkörének, illetve finanszírozási, adminisztrációs és ellenőrzési rendszerének átalakítására van szükség.
A közoktatás és gyermekesély program elsődleges célja a szegénység intergenerációs átörökítésének megtörése, a 0-7 éves hátrányos helyzetű gyerekek sikeres iskolai és munkaerőpiaci karrierjének megalapozása. Cél továbbá a prevenció, olyan programok kialakítása, melyek képesek ellensúlyozni a hátrányos helyzetű gyermekek fejlődését kockáztató tényezőket. A 0-7 éves kor az az időszak, amikor a társadalmi kirekesztődés folyamata leginkább megfordítható.
Nem kétséges, hogy egy ilyen célzott program ne csak a leghátrányosabb helyzetű 15-20%-át érje el a gyerekeknek, hanem hosszútávon is megváltoztassa a gyerekvárás, szülés körüli időszak, a gondozás nevelés kultúráját, mind a családok, szülők, mind pedig a szakemberek, intézmények esetében. Annak felismerése és alkalmazása, hogy az alapvető készségek, képességek fejlődésének minél korábbi szakszerű támogatása kulcsfontosságú a későbbi tanulmányi sikerek, s így a foglalkoztatás szempontjából. A figyelemkoncentráció, a mozgáskészség, a manuális és beszédkészség, alkalmazkodás különféle módszerek segítségével már a születés pillanatától fejleszthető és fejlesztendő.
Megfelelő segítséggel, információk átadásával a szülők maguk is el tudják sajátítani ezeket. Vizsgálatok sora bizonyítja azt, hogy a későbbi iskolai kudarcok és lemorzsolódás, illetve a hátrányos helyzet jelentősen csökkenthetők, illetve megelőzhetők.
A készségek fejlődésének szakszerű támogatása a koragyerekkorban több ágazat, szakember, intézmény összehangolt együttműködésén múlik. Az egészségügy, a szociális és gyermekvédelmi alapellátások valamint az oktatásügy közös irányú, azonos elveken nyugvó munkálkodása szükséges ahhoz, hogy a védőnő és gyermekorvos, bölcsődei és egyéb alternatív napközbeni gyermekfelügyeletet nyújtók, illetve az óvónők, továbbá a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szakemberek, pedagógusok, nevelési tanácsadó munkatársai elsajátítsák, tudatosan alkalmazzák, a szülőket segítsék e korai készségfejlesztés fontosságának megismerésében. Ehhez szükség van a cél eléréséhez szükséges eszközökre, fejlesztésekre.
A sikeres beavatkozások a szülővel való együttműködésben a leghatékonyabbak. Kora gyermekkorban a szülői bánásmód minősége, az érzelmi és értelmi stimuláció a meghatározó a gyerek fejlődése szempontjából. A szülői készségek, ismeretek sokféle módon fejleszthetőek: tájékoztatással, gyakorlati útmutatással, otthoni segítségnyújtással, képzéssel, szülő-gyerek kapcsolat erősítésével, szülői kompetenciák fejlesztésével, terápiás jellegű beavatkozásokkal, a közösségi erőforrások és a tágabb család mobilizálásával.
A közoktatás reformja és sikeressége nem kezelhető anélkül, hogy ne néznénk szembe azokkal a tényekkel, amelyek a gyermekkori szegénység, a szociális, gazdasági depriváció, és az ezzel szoros összefüggést mutató kora gyermekkori fejlődési szükségletek okán az iskolába kerülés idejére nagyrészt meghatározzák a későbbi iskolai sikereket vagy sikertelenségeket.
Sajnálatos tény, hogy Magyarországon – sok más országhoz hasonlóan – növekvő társadalmi, gazdasági egyenlőtlenségeknek lehetünk tanúi. A családi bevételek, a szülők – elsősorban az anya - iskolai végzettsége, képzettsége és a családtagok munkája vagy munkanélkülisége alapvetően meghatározza a gyerekek esélyeit sok esetben már születésük előtt – egészségi állapot, hozzáférés a jó színvonalú perinatális ellátáshoz – majd a születéssel és az azt követő első szenzitív időszakkal további alapvető hatások érik őket, tehát mire óvodába kerülnek, sok minden eldől. Ha nem kerülnek óvodába, vagy rövid ideig járnak, illetve ebben az időszakban nem kerül sor a korábbi hátrányok feldolgozására, illetve újabb lemaradás következik be, akkor a sikeres iskolai karriernek jelentősen csökkennek az esélyei.
Magyarországon az elmúlt évtizedekben erre a területre a jelentőségénél jóval kisebb figyelem irányult, aminek összetett és itt nem elemezendő okai vannak. Ennek a figyelemhiánynak kiemelkedő jelentősége van abban, hogy a mai szakmai közgondolkodásban is többnyire egészségügyi, szociális szempontok dominálnak, és sem az érzelmi, sem pedig az értelmi fejlődéssel, fejlesztéssel kapcsolatosan nem zajlottak szakmai viták, a szélesebb közvélemény a legtriviálisabb összefüggéseket sem ismeri.
A gyermekneveléssel, gondozással kapcsolatos felelősség kérdése olyan mértékben tisztázatlan és a korábbi politikai, ideológiai, gazdasági érdekeltségekkel súlyosan terhelt, ami nehezíti a tisztán látást és a világos beszédet. Nem hagyhatók figyelmen kívül a hiedelmek, érdekek és azok a szűk szakmai megfontolások, elhatárolások sem, amelyek erőteljesen megterhelik e kérdések tisztázását.
A koragyermekkori fejlődés meghatározó mozzanata a gyermekvárás, szülés, és az azt követő rendkívül szenzitív időszak. Az anya – családtagok – tudatossága, felkészültsége a gyermekvárás, szülés, csecsemőkori gondozás idején alapvetően meghatározza a gyermek későbbi életútját. Téves, káros és sokszorosan megcáfolható az a nézet, hogy az anyaság – szülőség – ösztönös tevékenység, akárcsak az állatvilágban, ezért téves, sőt káros azt "professzionalizálni", illetve, hogy mindenki automatikusan "elég jó szülővé" válik azáltal, hogy gyereke születik.
E súlyos tévedésekért nagy árat fizetünk. Nincs ma Magyarországon szinte semmiféle szülői felkészítés, az elsősorban orvosi szemléletű, egészségügy centrikus várandósgondozás és a szülés elkülönül a szülői feladatokra való felkészüléstől, az új szülők saját emlékeik, tapasztalataik, hallomások, környezetükből származó információk, illetve kisebb részben olvasott népszerű írásokból, a tömegkommunikációból tájékozódnak, aminek eredményeképpen sokszor alapvető ismereteik hiányoznak az újszülött és csecsemőkorúak ellátásáról, gyerekeik neveléséről, szükségleteiről, illetve súlyos tévhitek és hagyományok alapján döntenek, többnyire nem koherens módon.
Másrészt viszont a szakemberek is többnyire úgy gondolják, hogy a szülőknek automatikusan tudniuk kell, hogy mi a helyes és mi a helytelen annak következtében, hogy gyerekük született. Így sem a gyermek gondozása, sem nevelése esetében nincs lehetőség jó minőségű, rendszert alkotó információk, ismeretek szerzésére, és krízis esetén sincs olyan szervezett intézményrendszer, szakmai hálózat, amely megfelelő támogatást nyújtana, ráadásul azok a szakemberek, akiknek gyermekjóléti megelőző, kezelő okokból kellene segítséget nyújtaniuk, sem kapnak megfelelő felkészítést, és nincs idejük, kapacitásuk ezeknek a látszólag nem problémás családoknak a támogatására.
Mindeddig az a vélekedés él a – sajnos többnyire szakmai – közvéleményben is, hogy a szülők szülői készségének elégtelensége deviancia, gyermekvédelmi beavatkozást igénylő probléma. Nagy szükség lenne arra, hogy egyértelműen és világosan kimondjuk, bizonyítsuk, hogy a gyermeknevelés, gondozás speciális ismereteket, felkészülést igényel szülők és szakemberek számára egyaránt, és az érzelmi komponens sem magától értetődő sok esetben.
A gyerek elfogadását, személyiségének, egyéniségének tiszteletben tartását, a neveléshez szükséges érzelmi felkészültséget is el kell és el lehet sajátítani. Ehhez önismeretre és nyitottságra is szükség van. Nem szégyen és fogyatékosság ezen készségek nem ismerete, fejlesztésének szükségessége. Ez nem azt jelenti, hogy „professzionális szülőket” képezünk, amitől több szakember (pl. Somlai Péter, Virág György) tart.
Külön említést érdemel, hogy a szülői képességek, készségek megléte vagy hiánya nem elsősorban a szocio-ökonómiai státusszal van összefüggésben. Súlyos tévedés lenne azt állítani, hogy a szegénység, alacsony iskolázottság és társadalmi depriváció az elsődleges oka ennek. Nem kétséges, hogy ezekkel szorosan összefüggenek a fenti készségek, képességek, viselkedési minták, nevelési szokások, ugyanakkor legalább ilyen fontosságú az érzelmi érettség, egészséges személyiség, ami nem csak a fenti kritériumok alapján determinált.
Éppen amiatt, hogy egyértelműen a szociális helyzettel kapcsolják össze a szülői érettséget, felkészültséget, nagyon sok olyan család marad segítség és ellátás nélkül, ahol a szolgáltatók, szakemberek nem feltételeznek ilyen hiányokat, illetve az adott környezetben még inkább stigmatizáló lenne segítséget kérni, elfogadni. Más oldalról –persze az is igaz, hogy a magasabb társadalmi státuszú családok könnyebben találnak fizetett és elfogadott szolgáltatást, – pszichoterápia, családterápia – így gondjaikkal kevésbé maradnak egyedül.
A skandináv országok gyakorlatában a leginkább elterjedt és elfogadott a szülők nagy arányú bevonása a születést megelőző vagy közvetlenül követő időkben a szülői feladatokra való felkészülésre, illetve segítség kérésére. Finnországban, Svédországban a jövőbeni szülők 85%-a vállalkozik önként ilyen programokban való részvételre, ami elsősorban csoportos megbeszéléseket, ismeretek átadását, készségek elsajátítását, önsegítő csoportok alakítását és működtetését jelenti. A kimaradó 15% nagy része feltehetően éppen egybeesik a leginkább problémás családokkal, akiknek társadalmi helyzetükből, tradícióikból, nyelvi, kommunikációs nehézségeikből adódóan nem választható, vagy nem kívánatos ez a forma.
Ahhoz, hogy mindezek elérhetők legyenek, a gyerekes családok, a szakemberek, a közvélemény egyaránt, többféle módszerre van szükség. Elengedhetetlen a jelenlegi struktúra, intézmény hálózat, szakmai, szakmaközi kapcsolódás átgondolása, a kompetenciák, szükséges ismeretek, készségek összegyűjtése, a szakemberek és szolgáltatók bevonása, továbbképzések, újfajta képzések meghonosítása, azoknak a gondozási formáknak, szolgáltatásoknak a továbbgondolása, kialakítása, amelyek a koragyermekkorban az óvodát megelőzően, majd az óvodában segítik a lemaradások megelőzését, korrekcióját és az iskoláskorra az iskolaérettség és a sikeres iskolai karrier elérését.
A hátrányos helyzetű gyerekek fejlődését kockáztató tényezők már a várandósság, születés körül jelentkeznek, mivel szüleik betegebbek, körükben magasabb a koraszülések száma és nagyobb arányban jellemző az alacsony születési súly, több a nem tervezett, nem – jól – gondozott terhességből születő gyerek. Mögötte gyakran gondozatlan terhesség, nem kívánt gyermek, valamint az ellátórendszer elérhetetlensége, vagy az adott területen kapacitáshiány, nem megfelelő ellátási színvonal húzódik meg.
A szegényebb családok gyerekei öt éves korukra lényegesen elmaradnak kognitív fejlődésükben kedvezőbb helyzetű társaikhoz képest. Ennek az elmaradásnak az oka nem az, hogy veleszületett képességeik rosszabbak lennének, hanem az, hogy azok fejlődése nincs megfelelően ösztönözve a szülők korlátozott erőforrásai, a megélhetési nehézségeik okozta stressz és az otthoni környezet hiányosságai miatt. Egészségi és mentális fejlődésükben hátrányokat szenvedhetnek el. Ezek pedig szűkítik későbbi életlehetőségeiket, és a lemaradások halmozódnak, nehezen, vagy egyáltalán nem kompenzálhatók.
Iskolás korra a kedvezőtlen családi háttérből érkező gyerekek hátrányai már túl nagyok, másrészt az is igaz, hogy az iskolarendszer nem ad megfelelő válaszokat e problémára. A nemzetközi kutatás és gyakorlat egyértelműen a kora gyermekkorra helyezi a hangsúlyt, ebben az időszakban történhet meg a sikeres iskolakezdés alapozása. Ez jóval hatékonyabb és gazdaságosabb is, mint a későbbi felzárkóztatási, rehabilitációs erőfeszítések. Az ehhez szükséges lépések:
Korai egészségi és komplex fejlődési diagnózis, fejlettségi állapotfelmérés hatékonyságának fokozása, a megkésett-, vagy eltérő fejlődés feltárása, az állapotnak megfelelő gondozás színvonalának javítása a védőnői, illetve speciális segítségnyújtás keretében
0-3 (7) éveseknek és családjaiknak szóló programok elterjesztése, elsősorban a leghátrányosabb, szolgáltatáshiányos térségekben, a koragyermekkori fejlesztés, tanítás érdekében
Új megközleítésű óvodai hálózat; módszertani központok kialakítása, elsősorban a (nagy)városi, óvodás korú, szegénységben élő gyerekek és szüleik számára
A gyermekek napközbeni ellátásának (integrált) bővítése, rugalmassá és elérhetővé tétele
A koragyerekkori készségfejlesztés módszerének széleskörű alkalmazása, elterjesztése
A védőnők lehetséges szerepe a koragyermekkori fejlődésben
Magyarországon világviszonylatban is egyedülálló módon alakult a védőnői ellátás, amely ezt a kora gyermekkori időszakot kiemelten kezeli. A védőnői ellátás az elmúlt 90 évben alapvető változásokon ment keresztül, de abban a tekintetben változatlan, hogy a kisgyermekes családok segítését célozza elsődlegesen.
A nemzetközi gyakorlatban egyedülálló vonás az univerzalitása, vagyis az, hogy elvileg minden családba ellátogat a védőnő a gyermek megszületését/hazaérkezését követő 72 órán belül, majd ezt követően rendszeresen, és - a korábbi 14 éves korhatár helyett - 6 éves korig gondozza a körzeti védőnő a gyerekeket a házi gyermekorvossal szoros együttműködésben. Más országokban – ahol létezik - ez az ellátás célzottan a veszélyeztetett családokra fókuszál, és elsősorban a gyermekbántalmazás, elhanyagolás megelőzésére szolgál.
A rendszerváltást követően a korábban szinte teljeskörű szolgáltatás sokféle változáson ment át. Mára, részben az orvosi alapellátás privatizálása (a korábbi körzetek felbomlása), a megváltozott társadalmi környezet (sok család nem kíván élni a védőnői szolgáltatás igénybevételével különböző okokból), az eltérő elvárások a szolgáltatással szemben egyfelől, a védőnő-hiány (abszolút értelemben és helyettesítéssel pótolva) az amúgy is deprivált térségekben, valamint a nem kellő erőforrások biztosítása másfelől meggyengítette a korábban nagyon magas színvonalú, de szűkebb fókuszú ellátás minőségét.
A kezdetekben egyértelműen a szociálisan rászoruló, alacsony iskolázottságú családokat - felvilágosító, egészséges nevelést – segítő, célzó népegészségügyi program 1915-ös Stefánia Szövetség-i indulásától sokféle módosulás történt, de alapvetően egészségügyi orientációja nem változott. A munkaköri leírások, feladat meghatározások jóval meghaladták a 4 éves főiskolai képzést előíró és módszertanában ennek soha meg nem felelő munkavégzést, és jól érzékelhető az a szakmai, megközelítésbeli zavar, ami részben népegészségügyi, egészségügyi, részben szociális feladatokat ró a védőnőkre, de többnyire nem kéri számon, nem méri ezek teljesítésének eredményességét.
Voltak területek, ahol az adott kor kiemelkedő problémái miatt speciális figyelmet kaptak, ilyenek voltak a rendkívül hatékony un. Csecsemőhalálozási értekezletek a korábbi évtizedekben, ahol részletes szakmai elemzéssel számot kellett adni az egészségügyi szakdolgozóknak minden egyes esetben a gyermek halálának okairól, és számba kellett venni a teendőket, kijelölni a feladatokat, felelősöket a megelőzés érdekében.
Az elmúlt 10 évben, a Gyermekvédelmi Törvény életbelépése óta a jelzőrendszer tagjaként a védőnők jelentős számban éltek a jelzés kötelezettségével a gyermekjóléti szolgálatok felé, ha nem is tudták/akarták vállalni ezt a jelentést írásban vagy névvel. Az iskolai, ifjúsági, családvédelmi védőnők más szerepben, de szorosan kapcsolódnak az általános feladatokhoz és munkájuk során családokkal, szülőkkel és gyerekekkel kerülnek kapcsolatba egy más szakmai szegmensben.
A védőnő feladatai között önálló témakörben jelölik meg
• a várandós anyák gondozását • gyermekágyas anyák gondozását, • az újszülöttek védőnői ellátását, • 0-6 évesek gondozását • 6-18 éves, oktatási intézménybe járók fejlődősének nyomon követését • a nővédelmet.
A védőnői gondozás a terhesség megállapításakor kezdődik, amikor a védőnő átadja a várandós kismamának a várandós gondozási kiskönyvet. A várandós gondozás célja:
1. a másállapothoz való megfelelő testi, lelki, szociális adaptáció, 2. a magzat egészséges fejlődésének, illetve megszületésének elősegítése, 3. a veszélyeztetettség és szövődmények megelőzése, korai felismerése, kezelése, 4. a családi életre, a szülői szerepre, a szülésre, a szoptatásra és a csecsemőgondozásra való felkészülés, 5. párkapcsolati változások értékelésének segítése, konfliktus megelőzés, kezelés, megoldásban segítségnyújtás
A gyermekágyas anyák gondozása a terhesgondozás folytatása. Az újszülött és gyermekágyas hazaadása a szülőintézetből egy időben történik. A védőnő a hazaérkező anyát és újszülöttjét 72 órán belül meglátogatja és felajánlja segítségét a gondozás során. A Magyarországon született újszülött első nyilvántartásba- és gondozásba vétele az intézeti védőnők által megküldött "Értesítés újszülöttről" c. nyomtatvány alapján történik.
A gyermekágyasok és újszülöttek védőnői gondozása team munka része, ahol a család egészségügyi alapellátását végzők köréhez csatlakozik a házi gyermekorvos, ill. a szakellátás és más ellátási területek (pl. gyermekjóléti, szociális) szakemberei.


A védőnői újszülött és gyermekágyas gondozás célja
1. a család, a gondozott központú egységes szemléletű ellátással
2. a megfelelő tájékoztatás biztosításával (mind az ellátott, mind a team többi tagja felé)
3. a hatékony egészségmegőrzés, betegségmegelőzés érdekében
4. hosszú távú, együttműködésen alapuló kapcsolat megalapozása a team tagjaival és a gondozott családdal.
A csecsemők, kisdedek gondozás célja:
1. az egészséges csecsemő és gyermek szomatikus, pszichomotoros és mentális (beleértve beszéd) fejlődéséhez szükséges
2. módszerek, környezeti feltételek (tárgyi és pszichoszociális) ismertetése, alkalmazása
3. a fejlődés érdekében a gondozás biztosítása
4. gondozást, fejlődést akadályozó tényezők felismerése
5. fejlődést gátló tényezők elhárításának kezdeményezése
6. szükség esetén aktív segítségnyújtás a gyermek egészségben tartása érdekében
7. a szülők támogatása a megváltozott élethelyzetben
A 3-6 éves, nevelési-oktatási intézménybe járók gondozásának célja:
1. gyermekközösségben való megfelelő alkalmazkodás és beilleszkedés segítése
2. egészséges életmód fejlesztése a közösségi nevelésbe beépítve
3. a közösségi gondozás során a gyakrabban előforduló fertőzések megelőzése, korai észlelése és gyógyítása
4. az iskolai alkalmasságot, a tanulási nehézségeket akadályozó tényezők megelőzése, korai felismerése és a fejlesztés megkezdése
5. betegség, veszélyeztetettség esetén fokozott gondozás, látogatás az állapotnak megfelelően.
6. A szülők segítése nevelési gondozási feladataikban
7. A kisgyermek testi-lelki-szociális fejlődésének nyomon követése
8. Előítélet mentes elfogadó magatartás megalapozása
9. A családi környezet felkészítése a beiskolázásra
Jelenleg 4574 védőnői körzet van az országban, jelentős számú védőnő hiányzik, ezek a körzetek vagy ellátatlanok, vagy helyettesítéssel kerülnek betöltésre. A védőnői ellá
Korai állapotfelmérés egységes rendszerré szervezése, a mérés hatékonyságának fokozása
Jelenleg a gyermekek fejlődését befolyásoló tényezők közül az egészségi állapotra vonatkozó adatokat az egészségügyi ellátórendszer folyamatosan figyelemmel kíséri a 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet a 0-4 napos gyerektől (a felmérés kiterjed többek között a terhesség, a születés körülményeire, továbbá a fizikális, érzékszervi és mentális állapotra, illetve környezeti információkra). A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet előírja, hogy a gyermek 5 éves korában adatlapot kell kitöltenie a házi- (gyermek) orvosnak a területi védőnő információira alapozottan.
Az adatszolgáltatás nehézkesen működik, a különböző életkorban, illetve az ellátórendszer különböző szereplői – a házi- (gyermek) orvos és a védőnő – által felvett adatok nem alkotnak egységes rendszert. Az információk a házi- (gyermek) orvosoknál és a védőnőknél együttesen és külön-külön nincsenek standardizált elektronikus adatbázisba rendezve, az információk alapján előre jelezhető problémákhoz az egészségügyi szakszolgálatok számára nincsenek megfelelően kidolgozott megoldási protokollok rendelve. Az információkra támaszkodó korai képesség-kibontakoztató program csak a pedagógusokat érinti, kizárólag számukra jelenik meg feladatként.
Ahhoz, hogy ez a helyzet a kora gyermekkori fejlesztés szükségleteihez igazodva megváltozhasson, szükség van arra, hogy a gyermekek fejlődését befolyásoló, eltérő dokumentációkból beszerezhető, meglévő, fejlődést követő mérési és értékelési módszereket összehangoljuk a születéstől a tanköteles életkorig. Az országosan egységessé tett, teljes körű, elektronikus alapra helyezett és kötelező felmérés adatszolgáltatási kötelezettsége a születéskori, illetve 1, 3 és 5 éves életkorban adatszolgáltatásokra terjed ki, így a terhesség, a születés körülményeire, továbbá a gyermek fizikális, érzékszervi és mentális állapotára, illetve a környezeti információkra.
Ahhoz, hogy a védőnők képesek legyenek egy ilyen új típusú adatfelvételt, vizsgálatot elvégezni, másfajta szakmai felkészítésre, munka- és technikai feltételekre van szükség. Szükséges a jogszabályok, az adatlapok módosítása is, elektronikus jelentés előírása, adatbázisok összekapcsolhatósága, az információk megoszthatósága. Ez csak akkor képzelhető el, ha a védőnők megfelelő informatikai háttérrel is rendelkeznek – laptop, szoftver – a kellő szakmai és informatikai felkészítésen kívül.
Emellett mobilitásukat is elő kell segíteni, mert ma a védőnői körzetek nagy része földrajzilag kiterjedt, a kistelepüléseken, társulásokban, és azok között a közlekedés nem megoldott, így munkájuk elvégzésére mindenképpen szükségük van autóra, de legalábbis benzin költség térítésre. A több helyen ma is vállalkozásban végzett védőnői tevékenység rugalmasabb és kedvezőbb feltételeket teremthet.
Adatvédelmi és adatkezelési szempontból mindenképpen tisztázásra várnak azok a kérdések, hogy ki, milyen adatot kérhet, kezelhet, adhat tovább, mert a mai gyakorlat szerint a szakemberek és intézmények számára egyáltalában nem egyértelmű és jól szabályozott a titoktartás, jelentési kötelezettség és adatvédelem viszonya.
tás fenti modelljét nem képesek a 250 gyerek/védőnői körzetek ellátni, még optimális feltételek mellett sem. Erre sem a főiskolai képzés mai struktúrája, sem a rendelkezésre álló erőforrások nem adnak lehetőséget.
A védőnői ellátásnak a sok évtizedes jó tapasztalatokra és a kiépült rendszerre alapozva kell további működését megújítani. Ennek egyik iránya a koragyermekkori szűrések, állapotfelmérés elvégzése és dokumentálása. Az alapvető cél az, hogy mindazokban a családokban, ahová a védőnő eljut, készüljön részletes állapotfelmérés a gyerekekről egységes rendszerben, amely magába foglalja a születéskori, fizikális, érzékszervi, mentális állapot felmérését.
Ehhez jelentős továbbképzésre, illetve távlatilag a védőnő képzés részleges átalakítására van szükség. Más oldalról ahhoz, hogy a védőnők a mainál lényegesen hatékonyabban képesek legyenek eljutni a kisgyerekes családokhoz, infrastruktúrális beruházások is elengedhetetlenek. A védőnőknek rendelkezniük kell olyan mobil elektronikai felszereléssel – laptoppal – és közlekedési eszközzel – autóval, benzin hozzájárulással - ami lehetővé teszi, hogy minden esetben el tudják végezni azokat a méréseket és feladatokat, amelyek segítik az újszülöttkortól a korai gyermekkorban kiemelten fontos információk összegyűjtését, illetve a családok számára releváns ismeretek átadását.

Az analitikus-szintetikus gondolkodás fejlesztése
Az a képességünk, amelynek segítségével tudjuk a rész -egész viszony felismerni, értelmezni. Az egészet képes vagyok részekre bontani, az egészet képes vagyok a részek összességeként értelmezni. Képes vagyok a részletek megragadására. Akár a tanulási folyamatok “szimbóluma" is lehet ezen gondolkodási funkciónk.
Segítségével tudjuk az összetett, többlépcsős szöveges feladatokat megoldani, vázlatot készíteni egy szöveghez, a leckéből a lényeget ki tudjuk emelni. Az első osztályos gyermeknek is szüksége van erre a gondolkodási funkcióra, amikor összeolvasni tanul, amikor leírja a szavakat, amikor szótagol, betűkre, hangokra bont. (Nagycsoportos óvodás, s első és második osztályos gyermekeink e gondolkodási funkciójának fejlesztésében eredményesen használhatjuk a " puzzle" játékokat is, illetve a hiányos képek felismerése, kiegészítése is alkalmas erre. Utóbbiakat sok iskolára felkészítő foglalkoztató füzetben megtalálhatjuk.)

Rakjuk össze együtt! - Szedjük szét együtt!

Lényege az, hogy én felsorolom a "részeket", s a gyerek megnevezi az "egészet". Azt mondom: pikkely, uszony, farok - ő mondja hal. Azt mondom: lábak, szőr, ugat, - ő mondja kutya. (A "részek" lehetnek tulajdonságok, az "egészhez" kapcsolódó cselekvések, fogalmak is.)
Másik változata, amikor az "egészet" nevezem meg, s neki - nekik - kell a "részeket" megnevezni.
Egyszerűbb állatokkal, fogalmakkal már a kisebb gyerekekkel is játszhatjuk.
Segítségül a példák:
szárny, csőr, toll - madár
csörög, kagyló, tárcsa- telefon
nyél, söre, száj, tisztítás - fogkefe
levél, szár, bimbó - virág
sárga, savanyú, kerek - citrom
4 kerék, kormány, sebességváltó - autó
pedál, ülés, dinamó - bicikli
cipzár, zsebek, szárak - nadrág
fűző, talp, sarok - cipő

Az analitikus-szintetikus gondolkodás fejlesztésére alkalmak még a Szóban szó és a Szóból szót játékok is, melyeket a Helyesírási készséget fejlesztő játékok között ismertetünk!

Kauzális gondolkodás fejlesztése

Ezen gondolkodási funkciók segítségével vagyunk képesek ok-okozati és időbeli összefüggések felismerésére. Az iskolában már alsó tagozaton szükség van rá a többlépcsős szöveges feladatok megoldásánál, az időbeli tájékozottság (hét napjai, hónapok sorrendje) fejlesztésénél. Szükség van rá akkor is mikor a szövegértés dolgozatban sorrendbe kell állítani a mese történéseit, a szöveg szakaszait.

Tiéd az utolsó szó!

Hiányos mondatokat kell a gyerekeknek befejezniük időbeli, valamint ok-okozati összefüggések alapján.
Gyorsan játszhatjuk labdával, illetve padban rámutatással, de otthon, séta közben is jól játszható.
Dobom a labdát és rámutatok valakire: Elkezdem a mondatot, fejezd be! Tiéd az utolsó szó!
(Játszhatjuk úgy is, hogy a befejezetlen mondatokat leírom papírcsíkokra, s a gyerekek a játék kezdete előtt húznak egyet-egyet. Így az olvasást is gyakoroljuk.)

Kisebb gyermekek mondatai:
Ősszel lehullanak a fákról a…
Az utcában épült egy magas…
Szeretnék egy pohár vizet...
Télen gyakran hull a…
A háziállatok közé tartozik…
Erdőben él a…
Télen általában van rajtam…
A csapból folyik a…
Minden gyerek óvoda után megy…
A nyár után jön az…
Ma kedd van, holnap lesz…
A cirkuszban fellép a…
Az arc részei…
A virágokat sokat kell…
A gyufával azért nem szabad játszani, mert…
Ha a levesem forró, hogy enni tudjam…
Aki beteg az ne menjen iskolába, mert…
Ha megvágtam az ujjamat, akkor…
A vasútállomáson várjuk a…
Reggel az ablakon besüt a…
Este kinézek az ablakon és világít a…
A könyököm az része a…
Magyarországon csak állatkertben láthatunk…
Nekem a keresztnevem…
Az én vezetéknevem…
Szombaton iskolába…
Az anyu anyukája az én…
A nagypapám az apu…
A húgom az nálam…
A bátyámnak én a...
A szagokat érzem az...
Az ízeket érzem a...
A szomszéd néni csengetett, anya megy...
Apa kedvenc TV műsora...
Esett az eső ezért most minden...
A szép ellentéte a...
A hosszú ellentéte...
A magas ellentéte...
A széles ellentéte...
Az okos ellentéte...
A gyáva ellentéte...

Nagyobb gyerekek mondatai (9 ill. 10 évtől):

Szaglószervünk neve...
Nyáron már kora hajnalban énekelnek a...
Ma kedd van tegnapelőtt volt...
Ma szerda van egy hét múlva...
Ma vasárnap van 5 nap múlva...
Ma csütörtök van 3 nappal ezelőtt volt... (S számtalan variáció.)
A Népszabadság, a Magyar Hírlap, a Népszava mind...
Fő hírközlő eszközünk a televízió mellett...
A Paksi Hírnök megjelenik...
Mindennek van ellentéte. A háborúé a...
A ritkáé a....
A mindígé a...
A biztosé a...
A rendé
A hazugságé az...
A veszteségé a...
Mindennek van szinonimája (Ha szükséges tisztázhatjuk mit jelent.)
pld: vidám, megy, fél, szép, kevés, anya, iskola, pénz, hajnal, szomorú, sok, csecsemő, asszony...
A vadállatok a tüzet...
Aki fösvény az a pénzét...
Aki sokszor elkésik arra nem lehet azt mondani, hogy erénye a...
A hordár viszi a...
A pincérnek szokás adni...
A holdsugár az éjszakát...
A nap reggel...
A kofa a gyümölcsöt és a zöldséget...

Hogy is volt ez?

A szövegértés, a rövid távú verbális emlékezet fejlesztését segíti elő kisebb gyerekeknél, s fejleszti a mondatalkotás képességét is (amennyiben azt kérjük a gyerekektől, hogy egész mondatban válaszoljanak).
Nagyobb gyermekek esetében az ok-okozati és időbeli összefüggések mellett az inverz gondolkodást is eredményesen fejleszti.
A játék lényege, hogy mondok egy mondatot, s utána felteszek egy kérdést pld:
Tegnap az udvaron játszottam.
Hol játszottam tegnap?
Mikor játszottam az udvaron?
Mit csináltam tegnap az udvaron?

(Első osztályos gyerekek esetében kérdezzünk rá minden egyes ”mondatrészre” ily módon, s várjuk el, hogy egész mondatban válaszolnak. Később nehezíthetem úgy, hogy lerövidül a kérdésem: Hol játszottam, de ekkor legyen a mondat hosszabb, vagy továbbra is várjuk el a rövidebb mondatoknál, hogy minden szó benne maradjon a válaszban.)

Rövidebb mondatok (A kérdéseket nem írjuk le, mert itt kérdezzünk rá minden egyes szóra a fenti példa nyomán):
Balázs kedvenc játéka a piros autó.
A cica lefetyeli a tejet a tálkából.
Az én jelem a pöttyös labda.

Évi leejtette a tányérját.
Kati gyalog megy az iskolába.
Délután Erzsikével labdáztam.
A tanító néni megdicsérte Katit olvasás órán.
Karácsonykor meggyújtjuk a csillagszórókat.
A húgommal megterítettünk a konyhában.
Vacsora előtt bicikliztem az udvaron.
Kakaós csigát ettem reggelire.
Peti szomorú, mert elromlott az autója.
A boltban anya vett nekem gyümölcsöt.
A színes ceruzáimat kifaragtam a hegyezővel.
Vasárnap elmegyünk apával az állatkertbe.
Éjszaka világít a hold.


Nehezebb változat -idősebb (9 éves kortól) gyermekek számára - amikor egy mondaton belül "több dolog történik", s ezek közül kérdezünk rá csak egy részösszefüggésre, értelmeztetve vele a történteket:
A születésnapomra sok vendéget hívtam, ezért a nagyasztalt kellett kinyitnunk, hogy mindenki kényelmesen elférjen.
Hogyan lett mindenkinek helye a születésnapomon?
Mici cicánk 9-et kölykezett, ebből már 4-et elajándékoztunk.
Hány kiscicát tartottunk meg?

Tomi nagyon mohón ette a vacsorát és félrenyelte a falatot.
Mire kellett volna vigyáznia Tominak evés közben?

A rendőr megállította az autónkat, barátságosan köszönt, ellenőrizte a jogosítványt majd jó utat kívánt.
Mit csinált a rendőr mielőtt jó utat kívánt?

Az oroszlánok és a tigrisek más -más helyen élnek: Az oroszlán például az Afrikai szavannák királya, a tigris többek között az ázsiai dzsungelekben
Afrikában találkozunk tigrisekkel?
Hol nem találkozunk oroszlánokkal?

Pakson, egy héten háromszor - szerdán, pénteken és vasárnap - van mozielőadás.
Mely napokon nem vetítenek filmet a paksi moziban?

A könyvtár hétfőtől -csütörtökig este 7-ig tart nyitva, pénteken már 2 órakor bezár
Nyitva van a könyvtár kedden délután 4 órakor?
Zárva van a könyvtár pénteken délben?

Délelőtt negyed tízkor érkezett meg a vonatom a pályaudvarra, a csatlakozásra 20 percet kellett várnom.
Mikor indult a csatlakozás?

Este 9 órakor lefeküdtem aludni, és reggel 7 -kor ébredtem fel.
Hány órát aludtam?
Tegyük gyorsan sorba!
Szükséges eszközök: papírlapokra leírt mondatok (2-3 mondat egymás alatt). Papír nélkül szóban is játszható, de úgy végig a játékvezető olvassa a mondatokat. Így hosszabb és kicsit nehezebb is.

A játék lényege: A néhány mondat egymással összefüggő történetet alkot, és össze vannak keverve. A gyerekeknek kell az eseményeket sorba állítani, s a helyes változatot felolvasni (vagy szóban elmondani). Ez utóbbi a rövid távú verbális emlékezetet is eredményesen fejleszti. A játékot 8 éves kortól ajánljuk.

példák:
Nagypapa felakasztja a képet a falra
Anyáék örülnek a megszépült szobának.
Nagypapa beleveri a szöget a falba.
A kertész felássa az ágyást.
A kertész a frissen elültetett virágokat megöntözi.
A kertész elülteti a virágokat
Zsolti felmászik a létrára.
Megérett a cseresznye.
Zsolti leszedi a cseresznyét.
A kofa leméri a zöldséget.
Anya fizet
Anya a piacon zöldséget válogat.
Megcsinálja a testét és a fejet.
A kisfiú hóembert épít.
Söprűt ad a kezébe.
Zoli kezét nagymama kötötte be.
Zoli megvágta az ujját a késsel.
Zoli segített a konyhában almát hámozni.
Egyre jobban szakadt az eső.
Hirtelen elsötétedett az ég.
Bőrig áztam.
Vizet engedek a fogmosó pohárba.
Visszateszem a fogkefémet a pohárba.
Fogkrémet nyomok a fogkefére.
Megtörölközöm.
Lefekvés előtt megfürdöm.
Felveszem a pizsamámat.
Levelet írtam a nagymamának.
Bedobtam a postaládába.
Leragasztom a borítékot.
Bele tettem a levelet a borítékba.
Elfoglaltuk a helyünket a nézőtéren.
Megváltottuk a jegyeket.
Sorba kellett állni a jegypénztárnál.
Sötét lett és elkezdődött a film.
Belebújtam a kabátomba,
Felhúztam a cipőmet.
Kezembe fogtam az esernyőt, mert aznap szakadt az eső.
Felvettem a sálamat és a sapkát.
Sorba álltunk a pénztárnál.
Mindent megvásároltunk amit anya felírt.
Fizettünk a pénztárnál.
Mindent a kosárba pakoltunk.
Bezárom a tolltartam.
Kifaragom az összes ceruzám.
Előveszem a tolltartóm (a táskámból).
Elrakom a tolltartóm (a táskámba).
Kinyitom a tolltartóm.
Megnyomom az ajtó mellett a leszállásjelzőt.
Leszállok a buszról.
Felállok a helyemről.
Helyesírási készséget fejlesztő játékok

A helyesírási készség fejlesztése nagyon fontos része az iskolai olvasás és írástanításnak. S minden szülő tudja, hogy a nyelvtan dolgozat egyik fontos része - érdemjegy szempontjából is -a tollbamondás. A magyar nyelvet birtokolni, igazi olvasó-író emberré válni nem lehet anyanyelvünk teljes ismerete nélkül. Mindennapi kultúránk része az írásbeliség, akár mérnökök leszünk, akár tanítók, akár valamely szakma mesterévé válunk.

Olyan játékokat gyűjtöttünk össze, amelyek papír és ceruza nélkül fejlesztik a helyesírási készséget, segítenek a szótagolás "tudományának begyakorlásában, segítenek eligazodni a szófajok világában.

Súgd meg nekem titkos nyelven!

Első osztályos gyermekekkel már lehet játszani, mikor megtanultak két-három betűt összeolvasni, s az iskolában már képesek kiemelni a szavakból a magánhangzókat. A játék a hallási megkülönböztető képességre építve, fejleszti a magánhangzók időtartamának felismerését, amely a helyesírási készség nagyon fontos része. Ezzel a játékkal tulajdonképpen elkezdjük "füllel írni" tanítani gyermekünket. Nagyon fontos kritérium, hogy a játékvezető felnőtt-szülő, vagy pedagógus szépen, ún. helyesejtéssel beszéljen, érzékeltetve a szavakban a magánhangzók időtartamát!

A játék menete a következő: A felnőtt helyesejtéssel kimondja a szót: virág, röviden ejtve az i hangot, ehhez képest kissé elnyújtva az á hangot. A gyermek feladata "titkos nyelven" visszamondani, azaz kiemelni az adott szó magánhangzói: i-á. És ezzel tulajdonképpen elkezdtük gyermekünket helyesen írni tanítani, hiszen nem mindegy, hogy valami csíkos, vagy valaki csikós,

Különböző fokozatai lehetnek a játéknak, ezeket egyrészt az első-második osztályos gyermekeknél, illetve a helyesírási nehézségekkel küszködő tanulóknál érdemes betartani:
előkészítő szakasz- Csak magánhangzókat mondok helyesejtéssel, s a gyermekeknek ezt kell visszamondani. Lehet később egymás után 2-3 hang is.(pld: á, ü, i-ó, ö-ű-é...) Természetesen az a és e hangot röviden, az á, é hangot hosszan kell ejtenünk. A "zene" nyelvére lefordítva a rövid hang a ti, a hosszú hang a tá.
bevezető szakasz- Önálló tartalommal nem bíró szótagokat (pé, ti, űt, rü...) mondunk, majd egyszótagos szavakat. Először az egészet mondja vissza, majd utána csak a magánhangzót
közbülső szakasz (a készség kialakítása) - Amennyiben lehetséges ne hagyjuk ki! Nagyon fontos része a fejlesztésnek, s a gyerekek élvezik. Segít a magánhangzók időtartamának "bevésésében". Tapssal kísérjük a szavakat. pld. virág: első szótag rövid ti, második szótag tá, melyet úgy is nyomatékosíthatunk, hogy a hosszú magánhangzó esetén két kezünket egy rövid időre összeszorítjuk. Maga a taps úgy történjen, hogy a rövid magánhangzós szótagnál kezünket szorítsuk ökölbe, s ezt az öklöt ”üssük bele" a tenyerünkbe. A hosszú magánhangzós szótagnál a már említett módon nem ökölben indítunk, s a két tenyerünket összefogjuk, s egy pillanatra meg is állunk. (Ezt azért javasoljuk, mert a szótagoltatás gyakorlásánál is tapsot fogunk használni, s tapsaink térjenek el egymástól. Ez abban segít, hogy a gyerekek jobban rá tudjanak koncentrálni az adott feladatra.) Természetesen először egy-egy hangot majd szótagot kísérjünk tapssal. Begyakorlásnál az egész szót mondja vissza tapssal kisérve, majd csak a magánhangzókat tapssal kisérve.
szakasz- Itt történik a készség automatizálása. Szavakat mondunk, de mi már nem tapsolunk, csak a helyesejtéssel segítjük a gyermeket! Ők még kísérjék tapssal, de később próbálkozhatunk taps nélkül is.

Szeretettel ajánljuk téli családi estékre is!

(A helyesírási nehézséggel küzdő gyermekek terápiás célú foglalkoztatása során mi kezdetben nem tapsoltunk a gyerekekkel, hanem a rövid magánhangzót egyujjas “ti” koppintással jelöltük az asztalon, a hosszú magánhangzót pedig egy “tá” tenyérnyomással az asztalon. Erre a kezdeti időszakban a nagyobb megsegítés és az eredményesebb bevésődés miatt volt szükség. A tollbamondás diktálása során is használtuk ezeket a jelöléseket!)

Szótagoljunk együtt!

Játék a szótagolás fejlesztésére. Kétféle változata van. Az egyszerűbb az mikor, mondom a szót, s a gyereknek le kell tapsolni, el kell szótagolni (asztal. asz-tal, arany: a-rany...).
Nehezebb változata, amikor azt kérem a gyerekektől, hogy hallott szónak csak az első szótagját mondják meg, s ennél is tovább léphetünk, kérhetjük, hogy csak a 2. illetve utolsó szótagját mondja meg! Kezdetben csak két szótagos, majd hosszabb szavakkal is játszhatjuk.

Bontsuk együtt szavakra!

A következő játékot minden első osztályos gyermeknek ajánljuk. Tapasztalatból tudom, hogy amikor gyerekeink elkezdenek mondatokat olvasni, s mondatokat írni, eleinte nehezen érzik a szóhatárokat. A gyakorlás hosszadalmassá válhat diktálással, s kicsit kedvét is szegheti az igyekvő elsősnek. Ezért itt a játék, ceruza nélkül!

A szótagoltatás képességének fejlesztésénél tapsoltunk, s problémák elkerülése végett itt az asztalon koppintsunk, illetve dobbantsunk a lábunkkal. Nagyon egyszerű: a játékvezető mond egy rövid mondatot (természetesen tagoltan): A kutya ugat. A gyerekeknek úgy kell visszamondani a mondatot, hogy dobbantással, koppintással kísérik a szavakat, s a végén megmondják hány szóból állt a mondat.

Szóból szó

Szóképzés. Lényege, hogy a játékvezető által megadott szavakból próbáljunk további hosszabb szavakat képezni. Az adott szót az új szavunk bárhol - elején, végén, közepén - rejtheti. Pld.: gomb- gomblyuk, gomba, gombol, gombfoci, gombóc, mer- merészség, elmereng, telemerít...
Választható szavak: tér, föld, kép, ház, hat, tó, tál, fa, hő, kő

Szóban szó

Inverz feladata az előzőnek. Ez a nehezebb játék. Lényege, hogy hosszabb szavakban további elbújt szavakat fedezzünk fel. A padlásfeljáróban pld. ott van a pad, padlás, feljár, jár, járó, ár, ró... szavak, de nézzünk egy-egyszerűbbet a házasságban ott bujkál a ház, házas, ág szó...
Harmadik osztálytól javasoljuk játszani. Kisebb gyerekekkel kezdetben játszhatjuk úgy, hogy papírcsíkokra leírjuk a szavakat, kihúznak egyet, s olvashatják, nézhetik a szavakat. Próbálkozhatunk azzal is, hogy a gyerekekkel megneveztetjük a megtalált szavak szófaját. Választható szavak: erdőkerülő, jegygyűrű, vadászat, napfogyatkozás, felhőkarcoló, szigetelőszalag, melegítőalsó,
Számolási készséget fejlesztő játékok

A matematika tanulása során rengeteg gyakorló feladatot végeztetünk el a gyerekeinkkel otthon (összeadás, kivonás, számszomszédok, számsorfolytatás, szorzótábla...), s ezek nagy részét írásban, ami időnként számukra -valljuk be őszintén - fárasztóvá válhat. Íme néhány lazító, s egyben fejlesztő, játékos gyakorlat!

Számlálás oda-vissza

Pld. a 100-as számkörrel való ismerkedés részeként segít a számok egymás utániságának, egymáshoz való viszonyának felismerésében. Az “oda-vissza” irányban történő számolás hozzájárul a számszomszédok megismeréséhez, az összeadás-kivonás során a tizesátlépés megértéséhez.
Játszható változatok:

A játékvezető elindítja sort 34, 35, 36, 37.. folytasd!, illetve 87, 86, 85...
Haladhatunk sorban, össze-vissza, s egy kicsit nehezebb változata, mikor úgy haladunk sorban, hogy néhány gyerek “nem szólal meg”, csak rámutatunk, s a következőnek úgy kell folytatni, mintha az ő számaik is elhangzottak volna!
Természetesen játszhatjuk nagyobb számkörben is.

(Nehezíthetjük úgy a játékot, hogy a játékvezető azt mondja: Sorold fel a 24 és a 36 közötti számokat! Sorold fel a 45 és a 28 közötti számokat! Sorold fel a 25-nél nagyobb és a 43-nál kisebb számokat! Sorold fel a 97-nél kisebb és a 78 nagyobb számokat! Sorold fel a 36 és az 54 közötti nem páros számokat...)
Számsorfolytatás

Hasonló módon játsszuk, mint az előző játékot, csak itt nem egyesével számlálunk, hanem fel kell ismerni és folytatni az adott szabály szerint, bármilyen számkörön belül (növekvő-csökkenő, valamint kéttényezős/ meg három, ból öt/ számsorok)

Alkalmas a szorzótáblák előkészítésére oly módon, hogy az adott szorzótábla számait adjuk fel a gyerekeknek folytatandó számsorként, illetve a játékvezető elkezd egy szorzótáblát, s azt kell tovább folytatni, aki rosszat mond, kiesik.

Keressd meg a szomszédaim!

Ennek a játéknak a segítségével a számszomszédokat gyakoroltathatjuk, szintén bármely számkörön belül. Megneveztethetjük az általunk mondott szám mindkét szomszédját, de kérhetjük csak a kisebb, vagy nagyobb számszomszédot. Alkalmas egyes-tízes-százas-ezres számszomszédok, illetve a kerekítés gyakorlására is

Gondoltam egy számot

Fejszámolás fejlesztése, alapműveletek gyakoroltatása többféleképpen:
Gondoltam egy számot ez a 26+37, ez a 40-16, ez a 6x8.. Melyik számra gondoltam?
Alkalmas matematikai alapfogalmak - összege, különbsége, szorzata, hányadosa - gyakoroltatására is (45+27 összege, 74 és 39, 9 és a 7 szorzata, a 28 és a 7 hányadosa, illetve a 24 hatodrésze).
Legnehezebb változata egyben az inverz gondolkodás fejlesztése is. Pld: Gondoltam egy számot, nála a 25 néggyel kevesebb, nála a 40 hárommal több.
(Előfordulhat, hogy gyermekeink a műveletek végzése során, főleg kezdetben -legyen az összeadás-kivonás, számsorfolytatás, szorzás-használják az ujjaikat. Engedjük nekik otthon és az iskolában is! Később maguktól válnak majd meg tőlük.)

Készüljünk együtt az iskolára! - Segítő tanácsok szülőknek


Mint jeleztük is sok figyelem- emlékezet - gondolkodás fejlesztő játék alkalmas az iskolába készülő gyerekek számára is.

Ezeken túl, most néhány olyan fejlesztendő területet ismertetnénk, melyek megfelelő szintű fejlettsége szintén szükséges a problémamentes iskolakezdéshez. (Emlékeztetőül megjegyeznénk, hogy mi az iskolába készülő óvodásokon a hetedik életévüket még a tanévkezdés előtt betöltött gyermekeket értjük.)

E játékok, fejlesztő feladatok leírásával természetesen nem az a célunk, hogy mini iskolásdira kényszerítsük a szülőket és a gyerekeket, csak egy kicsit szeretnénk bemutatni, körbejárni azon területeket, melyek megfelelő szintű fejlettsége szükséges az eredményes iskolakezdéshez. A hangsúly itt is a játékosságon, az önfeledt szórakozáson kell, hogy legyen!


Téri tájékozódás fejlesztése

Az első osztályos gyermekeknek tisztában kell lenniük a jobb és a bal, valamint az alatt –fölött – között -mögött- mellett-előtt viszonyfogalmakkal. Tisztában kell lenniük nemcsak a saját testükön, hanem térben elhelyezve a tárgyakat, s síkban a feladatlapokon is.

A téri tájékozódás fejlesztésének programját 3 fő szakaszra osztanánk, melyeknek egymás után kell következniük:
Téri tájékozódás fejlesztése saját testen, saját testből kiindulva. A gyerekeknek először saját testhatáraikkal, saját testrészeikkel kell tisztában lenniük ahhoz, hogy pld. megértsék a jobb-bal irányokat, s azt papíron (síkban) is felismerjék alkalmazzák.
Ezt leginkább mozgásos játékokkal fejleszthetjük. Gyermekeknek legyenek képesek testrészeik (fej, nyak, váll, törzs, hát, has, mell, derék, lábak-karok, majd
később: csukló, könyök, tenyér, kézfej, térd, comb, boka, sarok, talp) utasításra történt megmutatására, majd megnevezésére először saját testükön, majd más testén is.
Ezután következik a saját testből kiindulva a téri irányok fejlesztése kezdetben csak az alatt –fölött -mögött-között és a mellett irányokat gyakoroljuk: Nézz felfelé, fordulj gyorsan a hátad mögé, nézz a lábad elé!.. Használhatunk labdát is: Emeld a labdát a fejed fölé, add át a labdát egyik kezedből a másikba, tedd a labdát a két összezárt sarkad mögé-bokád elé, tedd a labdát az egyik majd a másik válladra, állj terpeszbe, tedd a labdát a két lábad közé, térden menj úgy végig, hogy a labdát e fejed fölött tartod, mindkét kezeddel fogod!...
Ebben a szakaszban a leghosszabb időt a jobb-bal kezük, lábuk ismeretének kialakítására kell fordítani (eddigi tapasztalataink alapján mondjuk ezt).
Ebben segíthetjük úgy a gyerekeket, hogy amíg még nem ismerik fel biztosan melyik a jobb -bal kezük, addig pld. a jobb kezüket megjelölhetjük, mondjuk egy kis szalaggal átkötjük, vagy a bal kezük fejére egy kis szívecskét rajzolunk.
2.
Téri tájékozódás fejlesztése a térben kis tárgyakkal
Ebben a szakaszban a saját testből indulunk ki, majd elvonatkoztatunk, s kis tárgyakat viszonyítunk egymáshoz. Kezdetben használjuk itt is még a kis szalagot vagy a szívecskét.
Először saját testükön kell a jobb- bal stb. irányokat felismerni. Olyan feladatokat adhatunk, hogy emeld fel a bal kezed, mutasd meg a jobb lábad, fogd meg a bal kezeddel a jobb bokádat, vedd a labdát a jobb kezedbe, tedd a labdát magad mellé a földre a bal kezed felöli oldalra!.. Nagyon sokat segít a szalag (szívecske) használata abban is, hogy felismerjék társaik jobb-bal kezét, akkor is, ha egymás mellett állnak, akkor is, ha szembe vannak egymással. (Az a kisgyermek, aki, ha az édesanyja leül vele szembe, s megkéri arra, hogy mutassa meg előbb melyik a saját jobb keze, majd melyik a vele szemben ülő édesanya jobb keze, s határozottan rámutat, az a kisgyermek már kialakult testsémával, biztos téri tájékozódással rendelkezik. Természetesen egy hosszú folyamat eredménye, s nem győzzük hangsúlyozni, az iskoláskor kezdetére kell kialakulnia. Tehát ezek a játékok nyugodtan lehetnek a nyári szórakozás részei!
Következő lépés mikor már pld. egy kisautó, vagy egy baba, kinder figura lesz a kiindulópont, s ehhez viszonyítva kell kis korongokat, golyócskákat pakolni: Tedd az autó elé a golyót, tedd az autóra a golyót, tedd az autó fölé a levegőbe a golyót, tedd az autót két golyó közé, tedd az autó mellé a bal oldalra (a bal kezed felöli oldalra, melyik is a bal kezed?) a golyót!.. Később már ezekre a segítségekre (fölé a levegőbe, melyik is a bal kezed) már nem lesz szükség. Mindig kérdezzünk vissza a játékos fejlesztés során a gyerekektől: Hová tetted a golyót? Hol van golyó? Vedd el onnan a golyót! Honnan vetted el a golyót?.. Ez a foglalkozásnak egy nagyon fontos része, mellyel gyakoroltatunk, ellenőrzünk, s a grammatizmust (nyelvtanilag helyes kifejezések) is fejlesztjük.
3.
Téri irányok felismerése a síkban
Ez a fejlesztés utolsó, legelvontabb szakasza. Ahhoz, hogy a b -d, p-b betűket, a 6-9 számot meg tudják a gyerekek egymástól különböztetni, hogy írás közben képesek legyenek a vonalközben tájékozódni, tisztában kell lenniük a papíron is a téri irányokkal. Rajzos szinten történik a fejlesztés: Rajzolj a lap közepére egy házat, a ház fölé-pontosan a ház teteje fölé-egy napot, a ház mellé jobb oldalra, (jobb kezed felöli oldalra) egy szál virágot, a ház alá füvet, a napocska mellé bal oldalra egy felhőt!.. S, természetesen számtalan változata lehetséges. Egészen odáig el tudunk jutni a gyerekekkel, hogy képesek lesznek egy írólapon felismerni azt, hogy hol van a közepe, a bal alsó-jobb felső sarka!
A balról-jobbra való haladási irány kialakítása

Amikor olvasunk, amikor írunk akkor balról haladunk jobbra. Olvasási, írási problémák iránytévesztésből is adódhatnak. Ilyenkor előfordulhat, hogy gyermekünk azt olvassa a kép helyett, hogy pék, tű helyett űt...
Ezért nagyon fontos, hogy nagycsoportban figyelmet fordítsunk a balról-jobbra való haladási irány kialakítására, megtanítsuk gyermekünknek hol kezdődik-végződik a sor, mi a sor eleje – közepe - vége.

Milyen módon fejleszthetjük-gyakoroltathatjuk ezt eredményesen?

“Sorolvasással”: Az asztalon különböző tárgyakat helyezünk el egy sorba, s megkérjük, hogy az elejétől a végéig-ezt kézmozdulattal is segítjük, rámutatunk az elsőre, s végighúzzuk kezünket az egész soron, az utolsónál is megállunk egy pillanatra- mondja el miket raktunk le sorba egymás után. Kezdetben kérhetjük, hogy ahogy halad mindegyikre mutasson rá. Így rögzítjük nála a haladási irányt.

Sorkirakással: Több kis tárgyat odakészítünk az asztalra, s arra kérjük, rakja őket úgy sorba, ahogyan mondjuk: Első legyen, a sor elején álljon a kék golyó, utána a béka... a végén a kacsa. (Ne emlékezetből kelljen neki, hanem folyamatosan rakhassa, míg mondjuk.) “Olvasd el”, hogyan raktad őket egymás után! Melyikkel kezdted? Melyik következik utána? Melyik az utolsó, a sor végén álló? Nézd csak meg az egeret! Mutass rá! Mi jön az egér után? Nézd még mindig az egeret! Mi van az egér előtt? A béka mi után következik? Keressd meg a nyuszit! Melyik két játék között van a nyuszi? (Kinder figurák, kis játékok nagyon jól használhatóak.)

Számlálással: Korongokat rakunk sorba, s megkérjük, hogy számolja meg. Nem mutatjuk, csak megkérjük, hogy kezdje az elején. Itt már alkalmaznia kell a balról-jobbra való haladási irányt. Ezt a fajta feladatot felhasználhatjuk a
sorszámnevek gyakorlására is: Mutasd meg melyik az első? Az utolsó az hányadik a sorban? Eleinte közösen számoljunk, így tanítsuk meg neki a sorszámneveket. gyere, keressük meg együtt melyik az ötödik! (Eleinte csak 6-8 korong legyen összesen a sorban.)

”Fessünk együtt a kerítést!”: Nagyon jól használhatóak az írószer boltokban kapható színes pálcikák. Elkezdek egy mintát: piros-kék, piros-kék, piros-kék, s megkérem folytassa tovább, most már neki kell e minta szerint tovább festenie a kerítést! Nehezíthetjük úgy is, hogy három szín váltakozik, illetve két egyforma. egy másik. Miután kirakta olvassa el a sort, majd kérdezzük meg tőle melyik az első, az utolsó, mi jön a piros után, mi van a zöld előtt, mi van a kék és a sárga között...

Rajzoljunk sort! Előrajzolok egy sormintát (kocka, háromszög, vagy virág-gomba-nap, s ezeket kell neki folytatnia tovább. Itt gyakoroltathatjuk a folyamatos haladási irányt oly módon is, hogy mikor a sor végére ér, akkor a következő sort is a bal szélén kell neki kezdenie, s így kell majd szöveget is olvasni!

(További foglalkoztatásra, gyakorlásra - téri tájékozódás, balról-jobbra való haladási irány, sor és oszlop fogalma- ajánljuk: Csabay Katalin: Lexi és Lexi iskolába megy c. foglalkoztató könyveit.)

Hallási megkülönböztető képesség fejlesztése

A hallási figyelem és megkülönbözető képesség (auditív diszkrimináció) megfelelő fejlettsége fontos feltétele az olvasásnak és a helyesírásnak. A gyermekek az olvasás során nemcsak azokat a betűket téveszthetik, cserélhetik össze, amelyek nyomtatott képe nagyon hasonlít (e-é, a-á, b-d, m-n, sz-zs), hanem melyeknek a hangalakja hasonlóan hangzik (k-g, f-v, b-p, s-zs). Nem mindegy, hogy azt kell leírni a tollbamondásba, hogy toboz és nem doboz, vagy sebes és nem zsebes, s ezeket a betűket nemcsak írásban, hanem olvasásban is összecserélhetik, mert hangalakjuk alapján nem tud különbséget tenni köztük. Neki hasonlóan hangzanak, nem, azért mert baj van a hallásával, hanem mert az ún. hallási megkülönböztető képessége nem megfelelően fejlett. (Ha ilyen gyanú felmerül a biztonság kedvéért nem árt először egy orvosi vizsgálat, majd egy logopédiai differenciált diagnosztikai vizsgálat a nevelési tanácsadóban)

Néhány gyakorlat-részben a szülők megnyugtatására, s természetesen fejlesztő céllal:

Mondd utánam "halandzsául"!

Valójában értelmetlen, szótagokat, betűsorokat kell a gyerekeknek utánam elismételni, kezdetben 2-3, majd egyre hosszabbakat. A két betűs szótagok esetében, néhány bemelegítő gyakorlat után kérhetjük azt gyermekünktől, hogy próbálja pontosan ugyanúgy mondani, ahogy tőlünk halotta. Kicsit "túlzásokba” eshetünk, a rövid magánhangzós szótagokat (2 és 3 betű esetében) gyorsan, igen röviden ejtve benne a magánhangzót mondjuk, a hosszú magánhangzót tartalmazó szótagot, pedig elnyújtva, hosszan.

Példák:
- av, át, óm, úz, éf, ük, ícs, áf, je, ké, fe, zí, kű, fu, zá, ra, it, rű, üc, ózs, zsü, ep, lí,
- vát, rit, par, cúm, eci, éka, úcsi, ícsu, par, rűik, űrc, véc, kem, ári, széc, csom, mőcs, luzs, ruf
- kete, geri, kotas, perut, szeki, balkas, fáros, szenyér, piccen, spiccer, kadsem, márgus, feke, botta, úzsdi, lókák, terény, adbul, abdul, badlás, torany,

Hegyezd a füled!

Hangsor-párokat mondok, s gyermekünknek azt kell eldöntenie, hogy amit hall az teljesen egyforma-e, ugyanazt hallja-e kétszer. Ha egyforma, tapsoljon egyet.
Segíthetünk úgy megértetni vele a feladatot, hogy először értelmes szavakat mondunk: róka-róka, róka-lóka illetve kenyér-kenyér, zseb-seb. Mikor itt már érti a feladatot, indulhatunk az értelmetlen hangsorok irányába. (Ne kezdjük el ezt a játékot nyárnál előbb!)

Példák:
padi-padi, kop-top, rafi-ravi, tami-tari, réjk-rék, gég-gék, pári-páli, mási-masi, tam-tan, cukko-cukko, zsuk-suk, zsému-zsému, kege-keve, vetrit-vetrit, verény-véreny, totem-toten, rokka-roka, dukkó, dukó, hallé-allé, szami, sami,

Ez a játék alkalmas a magánhangzók időtartamának felismertetésére is a következő párok össszehasonlításával: lovas-lóvas, nosza-nósza, csikós-csikós, por-pór, űveg-üveg, tüz-tűz, fút-fut, fut-fut, hol-hól, tol-tol, log-lóg, píros-piros...
(Játszhatjuk ezt a változatot úgy is, hogy arra kérjük, amikor a helyeset, a jót hallja, akkor tapsoljon egyet.)

Találjunk ki együtt szavakat!

A szülő elkezd egy értelmes szót pld telef.., s a gyereknek kell befejezni. Eleinte úgy adjuk meg a szavakat, hogy csak az utolsó, vagy az utolsó két betű hiányozzon, de aztán ahogy belejönnek, úgy nehezítsük (Az is nehéz, amikor a szavak rövidek, s az utolsó két betű hiányzik!).
- repülőgé, rágógu, cseresz fenyőf, szivárv, helikop, karács, búgócsi, állatke, elef, meséskö, testv, nad, templ, med, fark, szemü,

Gondolkodási funkciókat fejlesztő játékok

Több korábban ismertetett játékunknál jeleztük, hogy nagycsoportos óvodásokkal is játszhatóak, most még egyszer kiemelnénk néhány igen fontos területet, melynek megfelelő szintű fejlettsége szükséges az eredményes tanuláshoz.

Analógiás gondolkodás fejlesztése - analógiás sorokon (befejezetlen mondatokon keresztül

Szeriális (soralkotó) gondolkodás fejlesztése, melyen keresztül a szabályalkotás, szabályfolytatás képességét fejleszthetjük, s erre a matematikában nagy szükség van
- Színes pálcikákból elkezdett sorminták "kerítések " folytatása max. 3-as elem: kék-sárga
sárga – sárga - kék
piros - kék- sárga,
- Sorfolytatás szóban: alma-körte alma-körte, macska-egér-elefánt macska-egér-elefánt, kék-sárga-zöld kék-sárga-zöld..

Fogalmi gondolkodás fejlesztése
A nagycsoportos óvodásuknak a következő fogalmakat kell már iskola előtt (tavasszal) ismerni: ember, állat, gyümölcs, szerszám, jármű (közlekedési eszköz, élelmiszer (ennivaló), növények, virágok, játékok. Tudnia kell kérésre felsorolni pld. virágokat, s meg kell tudnia mondani, hogy mi a közös az almában, a banánban, a barackban..
(Ezen gondolkodási funkciók fejlettségének szükségességéről, feladatfajtákról az előző fejezetben részletesen írtunk!)

Számfogalom előkészítése

Nagyon jól használható a számolási készség fejlesztése, a matematikai műveletek (elvétel, kiegészítés) előkészítése során korongos doboz. Nem árt, ha gyermekünk megismerkedik vele, hiszen az iskolában is fogják majd használni.
Az otthoni foglalkozások során novembertől-márciusig, csak 6-os számkörön belül gyakoroljuk a feladatokat. Márciustól bővíthetjük a számkört 8-ra, majd 10-re.

Számlálás korongsor "olvasásával", kirakással

Kezdetben mi rakjuk az azonos színű korongokat, s neki meg kell számolnia. Ügyeljünk arra, hogy a számlálás során mindig balról haladjon jobbra!
Másik változata mikor arra kérem, hogy ő rakjon ki valamennyi korongot. Ezt később nehezíthetem azzal, hogy ujjaimon mutatom, illetve tapsolom, hogy mennyit kell neki kiraknia.

Műveletek korongokkal

Itt is egyszínű korongokkal dolgozzunk. Előbb kisebb számkörben végezzük a feladatokat. Kérjük azt gyermekünktől, hogy rakjon ki valamennyi - mondjuk 6 korongok az asztalra (vízszintes sorba mindig!), ellenőriztessük le, majd azt kérjük tőle, hogy vegyen el belőle annyit, hogy 3 maradjon. Ezt hívjuk elvételnek. Nehezebb matematikai feladat a kiegészítés. Ekkor azt kérjük: tegyél az asztalra 2 korongot! Ügyes vagy! Tegyél hozzá annyit, hogy összesen 6 legyen! Vigyázz azt is számold bele ami már ott van, azzal együtt legyen 6!
Mindig mindent ellenőriztessünk le vele, ezzel elősegítjük az önellenőrzés képességének kialakulását, amire az iskolában nagy szüksége lesz.
KIS SZEMFÜLES – megfigyelő-képességet és látási emlékezetet fejlesztő játék

Ezt a játékot, melyet kiadványunk melléklete tartalmaz szeretettel ajánljuk az egész család számára, valamint használható az óvodában, s az iskolában is egyaránt.
Játékunkat fekete –fehér formátumban készítettük el. Reméljük a gyerekek szívesen varázsolják a kis kártyákat színessé! Arra kérjük őket, hogy annak érdekében, hogy minél ügyesebbé váljanak a játék során a teljesen egyforma és a nagyon hasonló figurákat ugyanolyanra színezzék ki!
A játék lényegében a Memória játékok elvén alapul. Párokat kell keresni. Nehézzé az teszi, hogy vannak teljesen egyforma és nagyon hasonló formák: van háromszirmú és van négyszirmú virág, van balra és jobbra néző női arc…
Mindenből kettő. Ezért lehet jól összekeverni a kivágott képeket, szabályos sorokba -oszlopokba rendezve elhelyezni hátsó borítójukkal felénk az asztalon, s mindig két képet felfordítani. Ha pár kivehetem, ha nem, akkor visszafordítom, ott marad a helyén, s a következő játékos próbálkozhat. Gyorsíthatjuk úgy a játékot, hogy aki talált egy párt jutalmul még egyszer fordíthat. Az győz, aki a legtöbb párt gyűjtötte össze.
Ez a legnehezebb változata. Kezdetben óvodásokkal játszhatjuk úgy is, hogy összekeverve kiszórjuk a képeket az asztalra, s nekik kell megkeresni a teljesen egyformákat. E játék közben meg is tudjuk beszélni, hogy amik nagyon hasonlítanak egymásra azok miben különböznek egymástól.
E játékunkhoz is kellemes szórakozást kívánunk!

A Boldog Iskolás Évekért Munkaközösség a következő témakörökben vállal előadásokat intézményvezetők, nevelőtestületek, szülői munkaközösségek , civil közösségek felkérésére. Az előadások ingyenesek, vidéki felkéréseknek is eleget teszünk:
  • Az élet első három éve - amit kisgyermekünk fejlődéséről tudnunk kell
  • A játék szerepe a gondolkodás fejlesztésében
  • Az óvodáskor pszichés jellemzése
  • A dyslexia prevenció (megelőzés) lehetőségei az óvodában
  • Szülői dilemmák a beiskolázás előtt. Milyen is az iskolaérett gyermek?
  • A kisiskoláskor pszichés jellemzői
  • “A fiam nem tud olvasni” Az írás és az olvasás zavar tünetei, a segítségnyújtás lehetőségei otthon és az iskolában
  • A számolási zavarról szülőknek és pedagógusoknak
  • Figyelemzavar otthon és az iskolában
  • Meixner –módszerrel a dyslexia ellen
  • A tanulási zavarokat korrigáló Sindelar fejlesztő program helye az iskolai mindennapokban
  • A tanulási nehézséggel -részképesség zavarral küzdő gyermekek differenciált foglalkoztatásának lehetőségei a tanítási órákon
  • Milyen módon, hogyan kérjük számon a tanulási zavarral küzdő gyermekeket?
Hogyan tanítsuk meg gyermekeinke
#1 Dr.BauerBela

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése