A TERHESSÉG MEGSZAKITÁS VESZÁÉLYEI

A terhességmegszakítás veszélyei Széles körben elterjedt az a tévhit, hogy a terhességmegszakítás teljesen veszélytelen beavatkozás, különösen akkor, ha azt kórházban, orvos végzi.

Ebben azonban nem szabad hinni. Az egész világon azt tapasztalták, hogy a terhességmegszakítás szövődményei nem csökkennek. Igaz ugyan, hogy a megfelelő körülmények között végzett műtét halálos szövődményei ritkák, de időnként ilyen is előfordul. Ezt állapították meg egyértelműen az USA-ban, Angliában és a kelet-európai országokban, így hazánkban is, ahol a terhességmegszakítás már évek, évtizedek óta nem tiltott műtét, tehát mindig kórházban, orvos végzi.

A terhességmegszakítás miatti egészségkárosodásokat több csoportba lehet sorolni, annak megfelelően, hogy mikor okoznak problémát. Elkülöníthetjük közvetlen műtéti szövődményeket, a beavatkozás után nem sokkal észlelhetőeket és késői következményeket.

Közvetlen műtéti szövődmény a méhtest sérülése, kilyukadása – perforáció uteri -, a méhnyak berepedése – ruptúra cervicisz uteri -, az erős vérzés, a nagy vérveszteség és a lepényrész visszamaradása. Ezek a szövődmények az esetek 1-2%-ban fordulnak elő, és gyakran azzal a következménnyel járnak, hogy a méhet el kell távolítani.

Gyakoribbak a beavatkozás után észlelhető szövődmények. Ide sorolhatók elsősorban a belső nemi szervek – méhnyálkahártya, petevezető, méh körüli kötőszövet – gyulladásai – endometrisz, szalpingitisz, parametritisz. Kedvezőtlen esetben a fertőzés továbbterjedhet, és életveszélyes hashártyagyulladáshoz, vérmérgezéshez – szepszis – vezethet. Lobos szövődmény a terhességmegszakítások 5-10%-ban fordul elő. Már régóta közismert és be is bizonyították, hogy a nőgyógyászati gyulladásos betegségeknek a fele terhességmegszakítás következménye, általában hosszú ideig tartanak, és ha meg is gyógyulnak, gyakran maradnak vissza terméketlenséget okozó károsodások.

A késői következmények az újabb tapasztalatok szerint igen gyakoriak. A műtéttel való összefüggés bizonyítása nehéz, mert a beavatkozás után csak évekkel később vehetők észre.


Szövődmények lehetnek:

meddőség,

mindkét petevezető elzáródása,

vérzészavarok,

pszichoszexuális panaszok, így frigiditás, orgazmuszavar.

A szövődmények gyakoriságát feltétlenül befolyásolja, hogy milyen idős a terhesség a megszakításkor. Ha a terhesség nem volt idősebb 12 hétnél, ritkábban követi káros következmény, mintha idősebb volt.
Az eddig említett egészségkárosodásokon felül szövődményessé válhatnak a következő terhességek, tehát azok, amelyeket a terhességmegszakítás után szeretne a nő kihordani. A spontán vetélés kétszer olyan gyakori terhességmegszakításon átesetteknél, mint azok körében, akik eredményesen védekeznek. Ezen kívül megkétszereződik a méhen kívüli terhesség előfordulása is, valamint a koraszülés sem ritka.

#1 Dr.BauerBela

---