Álnok, hazug - vagy csak szépít?

Álnok, hazug - vagy csak szépít?

Gyakran megesik, hogy azt halljuk: ami a szívemen, az a számon. Tekintsünk el attól, hogy ez úgysem lehet teljesen igaz, inkább az illető személy a gorombaságát akarja mentegetni vele, fontosabb az, hogy csak annyit jelent, hogy az illető még magának is hazudik. Mert bizony igen korán, gyerekkorban megtanulja mindenki, hogy felesleges mindent a többiek orrára kötni. 

Rendezvénynaptár

Az emberek között formálódó  viszonyok meglehetősen sérülékenyek, s olykor a túlzásba vitt igazság és őszinteség szinte több kárt okoz, mint hasznot. Ezért mindannyian megtanuljuk azokat a technikákat, melyek segítségével érzelmeink kifejezését kontrollálni tudjuk. Megtanuljuk, hogyan viselkedjünk őszintétlenül a személyek közötti szituációkban. 

Színlelés
Még a legközvetlenebb emberi kapcsolatokban is hamar képesek vagyunk olyan érzelmeket mutatni, amiket nem érzünk. Számtalan asszony játszik a kétszemélyes ágy-színpadon szerelmet, holott éppencsak minél gyorsabban szeretne túl lenni a lepedőtornán. A kisgyerekek késztetése a rokonok puszilgatására hasonló tanulási folyamat. A gyerek legtöbbször inkább féllábon ugrálna, mint hogy puszira menjen a nagynénihez.

Titkolódzás
Kedves jelenet, amikor a hazatérő  papát azzal fogadja a gyerek, hogy nem mondjuk meg, milyen édességeket ettünk ma, mert megígértük a mamának. Ezt aztán a végtelenségig lehet fokozni, s megszokja a fiatal, hogy bizonyos dolgokat az egyik szülőnek lehet elmondani más dolgokat a másik szülőnek. 

Szerepjátszás
Ez már komolyabb felkészülést kíván, legtöbbször az előző kettőnek a szintézuiséből áll össze. Ámde a jó megfigyelő előtt hiába titkolódzunk, legfeljebb ő se mutatja ki, amit felfedezett. Mindig vannak áruló jelek érzelmeinkről. Valódi érzéseinket sokkal gyakrabban kommunikáljuk mások felé, mint azt hinni szeretnénk magunkról. A dolgonak aztán az lesz a vége, hogy magát csapja be leginkább az ember, utólag pedig hiába magyarázza, hogy másképpen gondolta. 

Ha elég fiatalon elkezjük szépíteni magunkat önmagunk előtt, sok valódi emberi tulajdonság rejtve maradhat egész életünkben. 

Az ember képes megtanulni, hogy testi jelzéseket tudatosan hozzon létre. Az ember egy másik kommunikatív sajátossága, hogy más állatoknál nagyobb mértékben képes és hajlandó hamis jelzéseket kibocsátani, más néven hazudni. Igaz néha az állatok is adnak hamis üzeneteket. Az ember azonban maga is tudja, hogy mikor nem mond igazat. 

Hazugság
Hazudni nem is esik különösen nehezünkre. Szinte mindenkivel előfordult már, hogy kellemetlen helyzetből „kivágta” magát. Gondolhatunk itt kellemes csalásokra is, ha váratlan vendég zavarmeg munkánkban, gyakran az udvariasság elfedi valódi érzelmeinket. Ha valaki megbetegszik, megöregszik, nem kell feltétlenül tudomására hozni, hogy milyen rosszul néz ki. Igyekezhetünk meglepetésünket leplezni viszontlátáskor. 

A gyerekek nevelésében nagyrészt a felnőttek értelmetlen szigora kényszerítheti a gyermeket a helyzet szépítésére. Az igazság eltitkolása is a hazugság egyik formája, ámbár egyszerűbb, mint hosszú meséket kitalálni. Gyakran éppen az kényszerít titkolódzásra, hogy félni kell a következménytől. 

Vannak személyek, akikre azt mondhatjuk, hogy azt se hisszük el nekik, amit kérdeznek. Többségünket megtanítottak arra, hogy a fenyegető konfliktusok kibontakozását lehetőség szerint elkerüljük. Előbb-utóbb a naív spirál megakad, és szerencsére elszakad a szál. A háborús helyzetek, a vérbosszú – avagy a szomszédok örök áskálódása – azonban jó tanulság lehetne a konszenzus keresésére. Nagy lelki fegyelem kell egy hosszú hazugságspirál kibontására.
#1 Dr.BauerBela

---