A vas szerepe szervezetünkben és a szükséges
élelmiszerek
A vas emberi (és más állati) szervezetben betöltött élettani
hatása felbecsülhetetlen értékű. Mely táplálékaink tartalmazzák legnagyobb
mennyiségben ezt a mikroelemet?
Vas nélkül az oxigén nem lenne képes eljutni a sejtekhez,
vagyis a vas kellő mennyiségű jelenléte esszenciális a szervezet
életképességének szempontjából.
A felnőtt szervezet átlagosan 4-5 gramm vasat tartalmaz,
melynek túlnyomó része fehérjeszerkezetekhez kötődik, leginkább a haemoglobin
és a myoglobin szerkezetének képezi szorosan integráns részét. A haemoglobin a
vérben, a vörösvértestekben található óriásmolekula, amely az oxigén és a szén-dioxid
szállítás túlnyomó részét végzi.
A vér színe végső soron a vas oxidációs állapotától függ,
amely a vér oxigéntelítettségének következménye. Az oxigéndús vér világospiros,
míg az oxigénben szegény, ugyanakkor szén-dioxidban gazdag vér színe ennél jóval
sötétebb árnyalatú. A myoglobin az izomsejtekben található, és a sejtek
anyagcseréjében vesz részt. Emellett a csontokban és a májban található még
jelentős mennyiségű vas.
A vas esszenciális mikroelem, vagyis szervezetünk nem képes
annak előállítására. Ezért a vasat a táplálkozással, kívülről kell pótolnunk.
Mivel a vas felszívódása és biohasznosulása rendkívül rossz, a vérbe csak a
táplálékban található vasmennyiség töredéke kerül be, hogy aztán eljusson
azokra a helyekre, ahol szükség van rá.
Vasat tartalmazó élelmiszerek
A vas legnagyobb mennyiségben állati eredetű élelmiszerekkel kerül be a szervezetbe. Jelentős vasforrás a hús, a tej, a tojás. Ugyanakkor például a sóska és a spenót is nagy mennyiségű vasat tartalmaz. Napi 14 mg vas bevitelére lenne szükség, ám a felmérések szerint ez a legritkább esetben fordul elő, amelynek gyakorlati következménye a vashiányos betegek viszonylag nagy aránya.
A vas legnagyobb mennyiségben állati eredetű élelmiszerekkel kerül be a szervezetbe. Jelentős vasforrás a hús, a tej, a tojás. Ugyanakkor például a sóska és a spenót is nagy mennyiségű vasat tartalmaz. Napi 14 mg vas bevitelére lenne szükség, ám a felmérések szerint ez a legritkább esetben fordul elő, amelynek gyakorlati következménye a vashiányos betegek viszonylag nagy aránya.
A vashiány olyan állapot, amelynek oka, hogy a szervezetben
kevesebb vas áll rendelkezésre, mint amennyire szükség lenne. Két okból
alakulhat ki: vagy az elégtelen bevitel, vagy a fokozott vasvesztés állhat a
háttérben.
Az elégtelen bevitel éhezés, vagy rossz tápanyagösszetétel,
egyoldalú táplálkozás miatt jöhet létre. Nem ritka vegetáriánusok között, bár
kiegyensúlyozott, gondosan összeállított étrend mellett az állati eredetű
táplálékkal nem élők sem lesznek feltétlenül vashiányosak.
Ugyanakkor a vasat bőségesen tartalmazó ételek fogyasztása
mellett is kialakulhat a vashiány, ugyanis a bélrendszerből történő vasfelszívódást
számos diétás faktor befolyásolja. Rontják például a polifenol szerkezetű
vegyületek, amelyek nagy mennyiségben fordulnak elő a teában és a borban. A
gabonákban megtalálható fitánsavak szintén rontják a felszívódást, csakúgy mint
a szója és az olajos magvak jelenléte.
Az ásványi anyagok közül a kalcium és annak oxalátsói
gátolják a vas bélrendszerből történő felszívódását. Ugyanakkor a vas
könnyebben és nagyobb hatásfokkal szívódik fel a vérkeringésbe cink, réz,
B-vitaminok és C-vitamin jelenlétében.
Egyes felszívódási zavarok és anyagcserebetegségek amiatt
okozhatnak vashiányt, hogy bár a tápcsatornába elegendő mennyiségű vas kerül
be, az valami miatt mégsem képes a rendeltetési helyére megfelelően eljutni.
A vashiány tünetei és kezelése
A vashiánynak jól meghatározott tünetei vannak, melyek a vashiány mértékétől függnek. A vashiány súlyossága vérvétel után, laboratóriumi körülmények között határozható meg. A látens (lappangó) vashiány általános tünetei közé tartoznak a bőr és nyálkahártyák eltérései, úgymint a köröm felületén megjelenő barázdák, a köröm gyakori töredezése, a bőr szárazsága, gyakran visszatérő aphták megjelenése.
A vashiánynak jól meghatározott tünetei vannak, melyek a vashiány mértékétől függnek. A vashiány súlyossága vérvétel után, laboratóriumi körülmények között határozható meg. A látens (lappangó) vashiány általános tünetei közé tartoznak a bőr és nyálkahártyák eltérései, úgymint a köröm felületén megjelenő barázdák, a köröm gyakori töredezése, a bőr szárazsága, gyakran visszatérő aphták megjelenése.
A bőrszín fakó, sápadt. A szájzug gyakran kiszárad és
kireped, fájdalmas sebeket hozva ezzel létre. Mindezen tünetek mellé pszichés
jelenségek is társulhatnak, főként indokolatlan fáradékonyság, a
koncentrálóképesség csökkenése. Gyakori a fejfájás is. Manifeszt, vagyis
klinikailag igazolható vashiány vashiányos vérszegénységet okoz, annak minden
tünetével.
Csecsemő- és gyermekkorban a kielégítő vasellátottság a
szellemi és fizikai fejlődés alapvető feltétele, a későbbiekben pedig a fentiek
mellett részt vesz az immunrendszer helyes működésében.
A vashiány könnyen kezelhető, szájon át szedendő vagy
injekció formájában alkalmazandó készítményekkel. Várandósság és szoptatás
időszakában általános vaspótlás javasolt.
Túl is adagolhatjuk
A vas túladagolása egy ritka anyagcserebetegség kapcsán fordulhat elő, illetve vaskészítmények nagy mennyiségű fogyasztása után. Az akut mérgezés nagyon ritka, de főként kisgyermekek esetében gondolni kell rá, ha az otthonukban a vastartalmú multivitaminok vagy egyéb készítmények tárolási helye számukra is hozzáférhető.
A vas túladagolása egy ritka anyagcserebetegség kapcsán fordulhat elő, illetve vaskészítmények nagy mennyiségű fogyasztása után. Az akut mérgezés nagyon ritka, de főként kisgyermekek esetében gondolni kell rá, ha az otthonukban a vastartalmú multivitaminok vagy egyéb készítmények tárolási helye számukra is hozzáférhető.
A vasmérgezés első fázisának tünetei: émelygés, hányás,
hasmenés, hasi fájdalom, esetleg görcsök jelentkeznek. 8-24 órával a mérgezés
után látszólagos javulás következik be, amelyet viszont vérnyomásesés, vérzés,
sárgaság, vagyis a máj károsodása követ. A szervezetben hegesedést okozó mérgezés
zajlik, amely hetek múlva a máj és a belek visszafordíthatatlan károsodásához
vezet.
Krónikus vastúladagolás májzsugort, a máj állományának
kötőszövetes átalakulását eredményezi. A vasmérgezés tünetei hánytatással,
gyomormosással, illetve vasgátló készítmény (deferoxamin) beadásával
javíthatók. Az esetleges károsodások kellő időben megkezdett kezeléssel
kivédhetők.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése