A gyermeknevelés kulturális különbségei
Társadalmi és kulturális különbségek
tapasztalhatók a gyermeknevelési elvekben, szabályokban, szokásokban, az
európai-amerikai középosztálybeli anya-gyerek kapcsolat egyetemessége
megkérdőjeleződik a kutatások alapján. A klasszikus anyai kötődési
modell alulbecsüli a társadalmi és kulturális hatásokat, például a
brazil nyomornegyedekben az anyák kötődési mintázata teljesen más (a
magas gyermekhalandósági arány miatt a gyerek első életévében teljesen
szenvtelen). A gyermeknevelési szabályok különbözősége az alábbi
tényezőktől függ (Rogoff és mtsai, 2007):
- Gyermekhalandóság mértéke: Más gyermeknevelési stratégia jellemző a gyermekhalandóság mértékétől függően. Ahol nagy, ott a szülőknek a gyermek életben maradására kell összpontosítaniuk, sok gyereket vállalnak, első két-három évben szoros fizikai közelség, gyors reagálás, nagy figyelem jellemzi a nevelést. Ahol alacsony az arány, kevés gyereket vállalnak a szülők, és a céljuk a sikeres felnőtt életre való felkészítés.
- Mennyire jellemző a nagycsalád: A nagycsaládban megoszlanak a nevelési feladatok. Kultúránként változik, hogy a tágabb család mennyire vesz részt a gyerek nevelésében, illetve mennyire elvárt, hogy felnőttként továbbra is a családdal együtt éljenek a gyerekek. Például Polinéziában a gyerek nevelésébe bekapcsolódnak a szülők szülei, testvérek, a család gyerektagjai is, míg Nyugat - Európában inkább nukleáris családok jellemzők, és ha a szülők elfoglaltak, inkább babysitter vigyáz a gyerekre.
- Mennyire differenciáltak a szocializációs szerepek: Eltérő elvárások vannak a szülői feladatokkal kapcsolatban, pl.: legyen-e játszótárs, másra bízza-e az egyes gondozási feladatokat. Az anyáknak mindenütt központi szerepük van általában, ők az egyedüli felelősök a gyerekért. Azokban a közösségekben, ahol a gyerekeknek sokféle feladata van a testvéreik gondozásában, a testvérek szerepe nélkülözhetetlen, kiegészíti a szülői szerepet, pl.: polinéz családok
- Csoportban működik a gyerek nevelése vagy párban: a nem nyugati típusú kultúrákban jellemző, hogy a gyerek nevelése egy egész közösség feladata és felelőssége, a gyerek gondozásában megosztják a feladatokat. A gyerek bekapcsolódhat a közösség tevékenységébe, részt vesz a munkafeladatokban. A nyugati típusú családokban a szülői páré az elsődleges felelősség, de a gyermeknevelésben szakemberek is részt vesznek, pl.: pedagógusok, orvosok, pszichológusok. A gyerekek az első évek kivételével a felnőttektől elkülönítve, kortársak között töltik a nap nagy részét, a felnőtteket nem látják munka közben vagy társas helyzetekben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése