TERMÉSZETBARÁTOKNAK

-KANÁRI-SZIGETEK-
#1 Dr.BauerBela

---

KISMAMA-BLOG-A ZABOLA-

A -ZABOLA/ANGULUS INFECTIOSUS ORIS/MÁR GYERMEKKOROMBAN JÓL ISMERT FOGALOM VOLT A-TE ZABOLÁS KÖLYÖK-CIMZETÜ MEGSZÓLITÁSTÓL.EGY HÁMHIÁNYOS ELVÁLTOZÁSA MINDKÉT SZÁJZUGNAK,AMIT EGY STREPTOCOCCUS NEVÜ BAKTÉRIUM OKOZHAT/ILYENKOR EGY SÁRGÁS PÖRKÖS FELRAKÓDÁS IS JELEN VAN.HA AZ ELVÁLTOZÁS GOMBÁS EREDETÜ EREDETÜ A FELRAKÓDÁS HIÁNYZIK. #1 Dr.BauerBela

---

MIT EGYEN A BETEG GYERMEK.

MIT EGYEN A BETEG GYERMEK

A betegségek ideje alatt a gyermekek étvágya romlik, így az evést ne is nagyon eroltessük. Mindig csak annyi ételt egyen a gyermek amennyi neki jólesik.

A táplálkozásból fellépo hiányt pótoljuk a gyakori folyadékbevitellel. Naponta többször itassuk meg a gyereket teával, cukros limonádéval. A folyadékbevitelt ne korlátozzuk, mert a gyermek úgyis csak annyit iszik amennyit, kíván.

A gyermek még kevésbé igényli a szilárd táplálékot láz, torokfájás, nyálmirigyduzzanat illetve fültirigy-gyulladás esetén. Gondoljunk bele, hogy ilyen megbetegedések esetén nekünk felnőtteknek sem esik jól a szilárd táplálék rágása és annak a lenyelése.

Ha a gyermek szopik, akkor a gyerek igénye szerint gyakran tegyük mellre és szoptassuk meg. Egyszerre nem fog sokat szopni, mert hamar elfárad mivel a szervezete legyengült a betegség miatt.

Amikor a gyermekünk elkezd enni ne a „nehéz” táplálékokkal kezdjük rögtön az etetését, hanem a könnyen emésztheto vitamindús ételeket részesítsük elonyben.

Láz esetén még fontosabb odafigyelni, hogy gyermekünk vitamindús és kalóriadús táplálékot fogyasszon (pl. gyümölcslevek, tej és tejtermékek).

A gyerek étvágyát betegség alatt nagyban befolyásolják az antibiotikumok és az egyéb gyógyszerek. Antibiotikumos kezelés alatt a gyereknek adjunk joghurtot, aludttejet, hogy a bélcsatorna normál flóráját megtartsuk.

Lázcsillapitás.

A gyermek lázát nagyon fontos csillapítani. Már az orvos megérkezése előtt el kell kezdeni vagy mielott az orvosi rendelobe vinnénk.

A lázcsillapítást 39 C o fölött kell elkezdeni.

#1 Dr.BauerBela

---

A PIKKELYSÖMÖR AZ ARCON IS ELŐFORDUL

tÉVHIT AZ HOGYA PIKKELYSÖMÖR A GYERMEKEKNÉL NEM FORDUL ELŐ.MEGJELENÉSE 2-3 ÉVES KORRA TEHETŐ. ÉSZLELTEM MÁR 3 HÓNAPOS CSECSEMŐNÉL IS..MÉG MA IS TISZTÁZATLAN EREDETÜ KÓRKÉP.jELLEMZŐ HOGY FOLTOK.PLAKARDOK ALAKJÁBAN JELENIK MEG.JÓL KÖRÜLHATÁROLT KEREK,OVALIS ,SZÜRKÉSFEHÉR MAGÁTÓL HÁMLÓ ALAKZATOK KÉPÉBEN.JELLEGZETES AZ ELHELYEZKEDÉSÜK/KÖNYÖK,TÉRD,HAJAS FEJBŐR,DE ELŐFORDULHAT A TEST BÁRMELY RÁSZÁN. #1 Dr.BauerBela

---

ITT A NYÁRI SZEZON-SZALMONELLA VESZÉLY

Szalmonella

Vanília fagyi, tojás, húsfélék. A nyári hőségben félünk ezektől az ételektől - jogosan. A szalmonella baktérium ugyanis az effélékből kerül leggyakrabban a szervezetünkbe. Az irtózat leküzdhető, de csak úgy, ha tisztában vagyunk a szalmonella néhány alapvető sajátosságával.

A szalmonellózis a legelterjedtebb zoonózisokhoz (emberre is terjedő állatbetegségekhez) tartozik. A Salmonellák okozta fertőzések, a hasmenéssel járó emberi megbetegedések gyakoriság szempontjából Európa-szerte az első helyen állnak, így nálunk is szinte állandó közegészségügyi gondot jelentenek. Hiába tudunk róla mindent, mégis minden nyáron sok áldozatot szed - elsősorban a gyerekek és az idősek közül, mivel ők a legfogékonyabbak a fertőzésre. Ennek az az oka, hogy a makacs bacilusnak kedvez a nedves és meleg, valamint a közétkeztetés - például a táborokban. Ráadásul sok a magára hagyott lurkó, aki ebéd után elfeledi visszatenni a hűtőbe az ételt.

Leggyakoribb forrásai és terjesztői manapság az állati eredetű alapanyagok (baromfi- és egyéb húsok, tej és tejtermékek, tojás), valamint az ürülékkel szennyezett, mosatlanul fogyasztott zöldségek, gyümölcsök, de a megnőtt tengerparti utazások miatt ma már meg kell említenünk más élelmiszerek alapanyagait is (belsőségek, halak, kagylók, rákok). A bélsárral szennyezett tojás szerepe a fertőzöttség terjesztésében igen nagy, mert a tojáshéjon megtelepedő kórokozók a tojás belsejébe jutva a szikanyagban jelentősen elszaporodnak. A terjesztésben még az ételízesítők, fűszerek is szerepet játszanak, nem beszélve az ivóvízről. Az emberi szalmonellózisok több mint fele baromfi eredetű.

A fertőzés során elszaporodnak az ételben a mikrobák. A fertőzésért a fő felelős, számos más ok mellett, az élelmiszer, de emberről emberre is terjed a betegség.

A kevés vizet tartalmazó élelmiszerekben (száraz tészta, tojáspor) is hosszú ideig képesek elélni a szalmonella baktériumok. Ugyanakkor a főzést megelőző előkészítés során az asztalon heverő nyers zöldségre szállhat vagy mászhat egy fertőzött bogár, rákerülhet a ruhánkra is a bacilus, és a szalmonellával fertőzött mosogatószivacs is "jó vivőanyag".

A szalmonella baktériumok szeretik a minél melegebb, és minél nedvesebb levegőt, ezért fő ellenségük a hűtőszekrény, no meg a kellő higiénés feltételek. A tévhittel ellentétben a hűtés hatására (5 Celsius fokig) nem pusztulnak el a baktériumok, csupán kevésbé szaporodnak.

TÜNETEK ÉS ELŐFORDULÁS

A szalmonella baktériummal fertőzött étel elfogyasztása után hat-negyvennyolc órával, magas láz, hidegrázás, hasi görcs, hányinger lép föl, esetenként végtagfájdalom. S hogy ne szenvedhessen a beteg az ágyában forgolódva, a szükség gyakran az árnyékszékre küldi. Nem mindenki betegszik meg azonban ugyanannyi mikrobától. Befolyásoló tényezők lehetnek: általános egészségi állapot, életkor és a baktérium típusa. Főleg a közétkeztetésben (vállalati étterem, iskolai konyha, vendéglő) fordul elő a szalmonella bacilusok megtelepedése. Nagyon fontos tudni azonban, hogy a háztartásokat is épp oly veszély fenyegeti a jobb higiénés körülmények ellenére is. Gondoljon csak a nagy családi banzájokra, ahol az elfoglalt háziasszony azt se tudja, kinek a kedvében járjon, miközben kint felejti az ízletes koktél hozzávalóját, a tejszínt.

A MEGELŐZÉS PIROSBETŰS SZABÁLYAI:

A szalmonella baktérium leginkább a tojás héján és belsejében, valamint a baromfihúsban érzi jól magát. Ezért ne legyen rest lefertőtleníteni a tojásokat, lehetőleg még mielőtt a hűtőbe tenné, ne a felhasználás előtt!

A nyers hús leve soha ne csöpögjön le, mert így megfertőzheti az alatta vagy mellette lévő élelmiszert. Csomagolja be, és tartsa az alsó polcon!

A rágós, véres steak hazája nem véletlenül a hűvös Anglia. Kiváló lehetőséget teremtünk tehát a mikrobáknak, ha nem sütjük át rendesen a húst. Ez a szabály a tojásra is vonatkozik. A közepes tojás hét perc alatt fő "biztonságosra", a tükörtojást süsse meg mindkét oldalán!

Jó, ha tudja, hogy a szalmonella nem marad életképes a savas kémhatású ételféleségekben, magyarán a savanyított ételekben.

Tartsa tisztán az evőeszközt. Sokszor ugyanis a baktériumok nem a nyersanyaggal, hanem az edényekkel, kanalakkal kerülnek az ételbe.

Minden étkezés és főzés előtt mosson kezet, minél melegebb vízsugárban, akkor is, ha ez a nyári hőségben nem esik olyan jól!

A nyers hús előkészítése után a vágódeszkát, kést, húsdarálót azonnal mosogassa el!

Néhány étel különös óvatosságot igényel: krémes sütemények, máglyarakás, madártej, majonézes saláták stb.

A nyers zöldséget mindig alaposan meg kell mosni, és a hűtőben célszerű az alsó fiókban, elkülönítve tartani.

A háziállatok lehetőleg ne menjenek a konyhába, ha mégis olykor-olykor belopódznak, az ne főzés közben történjen.

A mosogatót, a csöpögtetőt és a feldolgozóasztalt, fertőtlenítse minden héten egyszer. Persze ne feledkezzen meg a folyamatos tisztításról se!

A megmaradt falatokat azonnal a hűtőszekrénybe kell tenni, és az újramelegítésnél föl kell forralni az ételt.

#1 Dr.BauerBela

---

MESTERSÉGES TÁPLÁLÁS TEHÉNTEJJEL

MESTERSÉGES TÁPLÁLÁS TEHÉNTEJJEL

Használati elvek

KÉT SZEMPONT AMI KÖTELEZŐ

1 - A hygienás követelmények szigoru betartása

2 - A tehéntej adaptálása a csecsemő igényeihez

EGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK:

1 - a tej legyen friss és ne tartalmazzon tartósitó szereket és legyen felhassználva 24 óra alatt

2 - ne tartalmazzon fertőző baktérium csirákat vagy azok a megengedett határon belűl legyenek

3 - a zsirtsartalma érje el a 3 % -ot

A TEHÉNTEJ KÉMIAI ÖSSZETEVŐI

	Fehérje	Zsirok	Szénhidrátok	Ásványi sók
ANYATEJ	1,2	3,8	7,0	0,2
TEHÉNTEJ	3,5	3,0	4,8	0,7

KALÓRIA ÉRTÉK

- Anyatej - 70 kalória

- Tehéntej - 60 kalória

Figyelembe kell venni a tehéntej megasabb fehérje tartalmát, éppen ezért higitani kell, és a szinhidrátokkal pedig gazdagitani szükséges.

TEJHIGÍTÁSOK A TEHÉNTEJJEL TÁPLÁLT CSECSEMŐKNÉL

- 1/2 higitás -5 % cukor+2,5% rizslé-1 hónapos korig lehet adni-Kalória értéke-6o

- 2/3 higitás-5 % cukor+2 % liszt-5 hónapos korig-Kalória érték-68

- 3/4 higitás-5% cukor+2,5 % rizslé-Kalória érték-68

- Tehéntej higitás nélkül 6-8 hónap után

Természetesen az utóbbi évtizedek hatékony, a szoptatást joggal támogató világméretű egészségügyi programjai ellenére is a csecsemők egy része különböző okokból az élet első félévében nem anyatejet, hanem mesterséges táplálást, csecsemőtápszert kap. E készítmények többsége ma már nagymértékben megközelíti az anyatej összetételét, nem azonos értékű azonban vele. Bár a tápszerek alapanyaga általában tehéntej, anyatej hiányában mégsem maga a tehéntej, hanem az életkornak megfelelő anyatej-helyettesítő, az ún. ,,első tápszer" jelenti a választandó táplálási megoldást - A hat hónapos kor után az addig szoptatott csecsemő, illetve az első hetektől kezdve mindjárt tápszerrel etetett csecsemő esetében is választás elé kerül a szülő: melyik a legmegfelelőbb tejpor? - A tehéntejjel történő csecsemőtáplálási módszert a mai korszerű dietetikai és kórélettani ismeretek fényében nem javasolhatjukSZEMÉLYES VÉLEMÉNYEM AZ HOGY A MAI GYERMEKGYÓGYÁSZATI IRODALOM ELRETTENTŐ MAGATARTÁSA A TEHÉNTEJTŐL IGAZSÁGTALAN-HISZEM MI ÉS ELŐDEINK NAGYON SOKAN EZEN NEVELKEDTÜNK.Évezredes történelmi háttere van a tehéntejjel való táplálásnak.Rigid és tudománytalan lenne az álláspontom ha nem vetnék számot a teheéntej allergia és a tejcukor intoleracia irányába.De 54 év szakmai tapasztalatom alapján állithatom hogy ezek meglehetősen ritka kórképek.Kiváló tápszereink majdnem olyan biztonságot nyujtanak a szülőknek mint az anyatej.Ellenben azt is tudomásul kell venni hogy a –borsos-áru tőpszerek a mi keleti világunkban és a világ más részein nem mindenkinek válnak hozzáférhetővé-Mi lesz a sorsuk ezeknek a gyermekeknek-GONDOLKOZZUNK EL RAJTA HOGY NEM-E VÁLUNK RÉSZESEIVÉ EGY OLYAN TUDATOS PROPAGANDÁNAK AMIT A TEJPORIPAR AD A GYERMEKGYÓGYÁSZOK SZÁJÁBA,MÁR CSAK AZÉRT IS MERT A KÜLÖNBÖZŐ TEJIPARI KÉSZITMÉNYEK IS OKOZHATNAK HALÁLOS KIMENETELÜ MÉRGEZÉSEKET-LÁSD A TÖMEGES MELANIN MÉRGEZÉSEKET../dr.BAUER BÉLA./ Helyette világszerte elérhetővé váltak az ún. ,,elválasztási" (,,follow-on milk") tápszerek, melyek átmenetet jelentenek a szoptatás (a korai, első tápszeres táplálás) és a szilárd ételek bevezetése között. A 4-9 hónapos kor között adható ,,második" tápszert az ennél idősebb korúak számára kifejlesztett ,,harmadik" tápszer, népszerű nevén ,,juniortej" követheti. Egyes országokban e tápszerek adását 12-15 hónapos korig ajánlják, Szlovákiában a Gyermekorvosok Társasága 3 éves korig javasolja használatukat. Bár a hazai gyógyszertárakban egyre bővül a választék, a hazai gyermekgyógyászok és gyermekszakorvosok három gyártó termékeit ajánlják: a Nestlé, a Nutricia és a Heinz tápszercsaládotTehéntej-allergia vagy tejcukor-érzékenység?

.

Csecsemőként, főleg az első hat hónapban, még nem megfelelő a szervezet ellenálló képessége, ezáltal nem biztos, hogy képes megbirkózni az idegen fehérjékkel. Ennek következtében allergiás tünetek alakulhatnak ki.

Az élet első hat hónapjában feltétlenül szükséges és javasolt az anyatejes táplálás, hiszen ez a megelőzés egyik leghatásosabb módja. Amennyiben a szoptatás nem megoldható, az anyatejet helyettesítő vagy azt kiegészítő tápszert kell az étrendbe bevezetni,de ne utasitsuk teljesen a tehéntejet sem mert az egész emberiség ezen nevelkedett fel az anyatej hiányában.Jó tudomásom szerint a jóminőségü tehéntej történelmi idők óta a gyermekek alaptápláléka volt..

Tehéntej-érzékenységre utaló tünetek esetén csak akkor beszélhetünk bizonyossággal allergiáról, ha a tehéntej megvonása után megszűnnek a panaszok, illetve ismételt tej adására a tünetek újból megjelennek.

#1 Dr.BauerBela

---

A BÖLCSŐHALÁLRÓL

BÖLCSŐHALÁL

“Mikor pedig felkeltem, hogy megszoptassam az én gyermekem, ímé megholt” (Biblia, Királyok Könyve) (2)

Évezredek óta számtalan esetben találkoztak a szülők ezzel a biblikus időkből ismert, tragikus jelenséggel. A gyermekével közös ágyban alvó, elhalt csecsemő tragédiája a salamoni idők története. Őszintén szembenézve azonban a rideg ténnyel, elmondható, a csecsemőkori hirtelen halál oka máig is ismeretlen. A szindróma definíciója interpretáció így szól:

“A BÖLCSŐHALÁL olyan, látszólag egészséges csecsemőknél előforduló hirtelen halál, akiknél semmiféle kóros klinikai tünetet nem észleltek, amikor elalváskor ágyba tették őket. A halál közvetlen oka nem deríthető fel, sem az anamnesztikus adatok, sem a kórbonctani leletek alapján.”A definíció szerint tehát érthető a nehézség; egy olyan jelenség megelőzésére vállalkozunk, ahol a kórfolyamat lényege még nem ismert számunkra. Ugyanakkor számos adatot gyűjtöttünk össze a SIDS-szel kapcsolatosan, amik a gyakoriságra és a rizikófaktorokra vonatkoznak. Ezek a gyakorló orvos számára jól hasznosíthatóak a napi munka során.

Előfordulásuk világszerte jól ismert jelenség, elnevezési különbségei ellenére. Ugyanakkor a gyakoriságra vonatkozó adatok ellentmondásosak, még adott országon belül is nagy különbségek adódhatnak. Ennek több oka is lehet. A különböző országokban élő etnikumoknak más és más lehet a genetikai adottsága, de a szocio-kulturális szokásaik is különbözhetnek. Egyes népek, népcsoportok között a boncolás tilos, így a halálesetek kivizsgálása sem elégséges.

Összességében a gyakorisága az élveszületettekre számolva 1-3‰ , ezen belül Európában 1-2‰.

Megelőzési lehetőségek

1. Fektessük a csecsemőt a hátán
2. Sem a terhesség alatt, sem szülés után ne dohányozzunk
3. Legalább 6 hónapig szoptassunk
4. Ne öltöztessük túl a csecsemőt
5. Kemény matracon fektessük
6. A gyermeket ne takarjuk feleslegesen takaróval, a párna ugyancsak felesleges
7. Ne aludjunk közös ágyban a csecsemővel
8. Ágyában aspirálható játékokat ne hagyjunk
9. A terhesség-megszakítások kerülése és a rendszeres terhesgondozás segít a koraszülöttség kivédésében

A rizikóbabák szűrése centrumban feltétlenül szükséges

#1 Dr.BauerBela

---

KISMAMA-BLOG-A PRURIGÓROL.

IGEN GYAKORI BŐRALLERGIÁS JELENSÉG HASONLÓAN A CSALÁNKIÜTÉSHEZ ÉS A STOPHULUSZHOZ.AMINT MÁR EMLITETTEM A VÉGTAGOK FESZITŐ OLDALAIN JELENTKEZŐ IGEN VISZKETŐ APRÓ GÖBCSÉK.HÓLYAGKÉPZÉS NINCS. #1 Dr.BauerBela

---

A STROPHULUS -ALLERGIÁS BŐRBETEGSÉG

A KISGYERMEKKORBAN GYAKORI A CSALÁNKIÜTÉSSEL ROKON ALLERGIÁS BŐRJELENSÉG.A TÖRZSÖN ÉS A VÉGTAGOKON ERŐSEN VISZKETŐ KEMÉNY GÖBCSÉK,NÉHA LENCSÉNYI HÓLYAGOK FORMÁJÁBAN JELENTKEZIK.HÓLYAGOS FORMÁJA ELSŐ, PILLANTÁSRA A BÁRÁNYHIMLŐ GYANUJÁT KELTHETI DE A STROPHULUS SOHASEM JELENIK MEG A HAJAS FEJBŐRÖN VAGY A SZÁJBAN ÉS LÁZZAL SEM JÁR.HASONLÓ ELVÁLTOZÁS A PRURIGÓ MELYNÉL A VISZKETŐ GÖBÖK KISSEBBEK ÉS FŐLEG A VÉGTAG FESZITŐ OLDALÁN LÁTHATÓK.A GYAKORLÓ ORVOS SZINTE NAPONTA TALÁLKOZIK EZEKKEL AZ ALLERGIÁS BŐRELVÁTOZÁSOKKAL. #1 Dr.BauerBela

---

KISMAMA-BLOG-MUKOVISCIDÓZIS

Mukoviszcidózis génbetegség

A veleszületett betegségek közt sajnos még mindig akad olyan, amelynél a diagnózis felállítása egyet jelent a halálos ítélettel. 20-25 éve még e rettegett kórok közé sorolták a mukoviszcidózist is. Mára a helyzet lényegesen megváltozott.

A mukoviszcidózisban - más néven cisztás fibrózisban - a szervezet úgynevezett külső elválasztású mirigyei betegednek meg - tehát azok, amelyek váladékukat kivezető csöveken át a külvilágba vagy valamely belső szerv, például a belek üregébe ürítik. Számos ilyen mirigyünk van. A legnagyobb közülük a hasnyálmirigy, amely emésztő enzimeket termel, de a tüdőben, a hörgők falában, a bőrben és a szaporodást szolgáló belső nemi szervekben is nagy számban találhatók ilyenek. A károsodás lényege, hogy a kiválasztott váladékok túl sűrűk, így eltömesztik a járatokat, és nem tudnak akadálytalanul kiürülni. Nem irodalmi ritkaságról van szó, hisz a betegség körülbelül minden 2500 közül egy újszülöttet érint. Érdekes rasszbeli különbségeket mutat, mert leggyakrabban fehér bőrűeknél alakul ki. Afrikaiaknál lényegesen ritkább - ázsiaiaknál szinte nem is létezik. Előfordulási gyakorisága a két nemben megközelítőleg egyforma. A betegségért az egyik kromoszóma rendellenes génje a felelős. Ezt a hibás gént a lakosság mintegy 5 százaléka - tehát minden 20. ember! - hordozza magában. A betegség azonban csak akkor alakul ki, ha két ilyen hibás gén találkozik. A mukoviszcidózis számos szervet érint. A leglényegesebb következményei az emésztő- és légzőszervek elváltozásainak vannak.

Örökös köhögés

A kis hörgőkben termelődő váladéknak döntő szerepe van abban, hogy a levegővel bejutó kórokozók ne telepedhessenek meg a tüdőben, és ne válthassanak ki gyulladást. Ha azonban ez a váladék túl sűrű, a baktériumok nem ürülnek ki azonnal, így könnyen elszaporodhatnak. A mukoviszcidózisos babák tüdeje születéskor még normális, idővel azonban szinte törvényszerűen fellépnek kisebb-nagyobb légzési problémák. A tüdők érintettségének legállandóbb jele a hosszas, kínzó köhögés. Kezdetben ez száraz, erős, szaggatott, később "felszakadozó", nedves jellegűvé válik. Ezzel párhuzamosan a köpet is zöldes, gennyes lesz. A nagyobb gyerekek reggelenként szinte mindig köhögéssel kezdik a napot. A nap folyamán azután ez enyhül, de bármilyen erősebb mozgás, fizikai megterhelés hatására ismét fokozódik.

A cisztás fibrózisos gyermekeknél gyakran alakul ki hörghurut, tüdőgyulladás, sőt, asztmás nehézlégzés is. A gyógyulás nehéz, elhúzódó, és szinte mindig visszamarad a tüdőben valami szövődmény: a hörgőcskék falában rostok rakódnak le, a léghólyagok összeesnek, a tüdő finom szövete deformálódik, rugalmassága csökken. Mindezek következtében idővel a légcsere is akadozik, s mindez persze kihat a szívre, a vérkeringésre is.

Emésztési zavarok

A mucoviszcidózisban szenvedőknél nemcsak a hörgőváladék, de az emésztőnedvek is kórosan besűrűsödnek. A tüdőproblémák mellett ez a másik olyan gond, amely megkeseríti a betegségben szenvedő gyerekek és felnőttek életét. A legsúlyosabb esetekben mindjárt a születéskor baj van, mert a baba nem bírja kiüríteni a székletét. A méhen belül termelődő széklet ugyanis annyira besűrűsödik, hogy teljesen elzárja a beleket. A bélzáródás életveszélyes állapot, előbb-utóbb a bélfal kilyukadásához (perforációhoz) vagy bélcsavarodáshoz vezet.

Az időben elvégzett orvosi beavatkozás szerencsére megmenti a babák életét. Ám ezzel még nem zárul le a problémák sorozata. Igaz, hogy a mucoviszcidózisos csecsemőknek csak körülbelül 10 százalékában alakul ki újszülöttkori bélelzáródás, de a többieknél is, rendszerint 6-8 hetes korban jellegzetes emésztési zavarok lépnek fel. Az első tünet rendszerint az szokott lenni, hogy a csecsemők nem híznak tovább, esetleg fogynak is. A háttérben az emésztőnedvek döntő hányadát termelő hasnyálmirigy károsodása áll. Az általa termelődő enzimek összetétele nem megfelelő, nem képes megemészteni a bélrendszerbe jutó ételt, a túl sűrű váladék pedig magára a hasnyálmirigyre is károsan hat. A kellően ki nem ürülő, pangó nedvek ugyanis tönkreteszik a mirigy szöveteit, rostok szaporodnak fel, ciszták (apró üregek) alakulnak ki benne - innen is származik a cisztás fibrózis elnevezés. A hasnyálmirigy tehát elégtelenül működik, ezért a nem kellően megemésztett táplálék nem képes megfelelően felszívódni a bélcsatornából. Ennek az lesz a legfeltűnőbb következménye, hogy a mukoviszcidózisos gyerek gyakran ürít nagy mennyiségű székletet. Ez a széklet meglehetősen bűzös, és fényesen csillog a fel nem szívódott zsírtól. Mivel a táplálék egy része a bélcsatornából emésztetlenül kiürül, a gyerekek soványak, rosszul fejlődnek, annak ellenére, hogy jó étvággyal és sokat esznek. Hasuk a nagy mennyiségben termelődő bélgázoktól puffadt, elődomborodik. Sápadtak és vérszegények, mert a vérképzéshez szükséges vas és egyéb nyomelem nem szívódik fel. Ugyanilyen okok miatt vitaminhiánnyal is számolnunk kell. Nem ritka a végbél előesése sem, ilyenkor a végbél egy szakaszának nyálkahártyája kitüremkedik a végbélnyílásból.

Sós ízű gyerekek

A mukoviszcidózisos betegek besűrűsödött verejtékének összetétele is kóros - lényegesen nagyobb a sótartalma. Ezt a szülők is gyakran észreveszik, amikor gyermeküket puszilgatják. Ezen alapul egyébként a betegség diagnózisa, a verejtékteszt is. Ha a jellegzetes légúti és emésztési tünetek cisztás fibrózis gyanúját vetik fel, egy alkarra ragasztott szűrőpapír segítségével verejtéket nyernek a gyerektől, melynek összetételét laboratóriumi analízisnek vetik alá. Ha a klórtartalom magas, a betegnek mukoviszcidózisa van. A verejték magas sótartalma egyébként számos veszélyt rejt magában: ezek a gyerekek ugyanis izzadáskor több sót - nátriumkloridot - veszítenek. Ennek következtében könnyebben kiszáradnak egészséges társaiknál. Erre nagyon oda kell figyelni, és az elvesztett sót időben pótolni

Mukoviszcidózis génbetegség

A veleszületett betegségek közt sajnos még mindig akad olyan, amelynél a diagnózis felállítása egyet jelent a halálos ítélettel. 20-25 éve még e rettegett kórok közé sorolták a mukoviszcidózist is. Mára a helyzet lényegesen megváltozott.

A mukoviszcidózisban - más néven cisztás fibrózisban - a szervezet úgynevezett külső elválasztású mirigyei betegednek meg - tehát azok, amelyek váladékukat kivezető csöveken át a külvilágba vagy valamely belső szerv, például a belek üregébe ürítik. Számos ilyen mirigyünk van. A legnagyobb közülük a hasnyálmirigy, amely emésztő enzimeket termel, de a tüdőben, a hörgők falában, a bőrben és a szaporodást szolgáló belső nemi szervekben is nagy számban találhatók ilyenek. A károsodás lényege, hogy a kiválasztott váladékok túl sűrűk, így eltömesztik a járatokat, és nem tudnak akadálytalanul kiürülni. Nem irodalmi ritkaságról van szó, hisz a betegség körülbelül minden 2500 közül egy újszülöttet érint. Érdekes rasszbeli különbségeket mutat, mert leggyakrabban fehér bőrűeknél alakul ki. Afrikaiaknál lényegesen ritkább - ázsiaiaknál szinte nem is létezik. Előfordulási gyakorisága a két nemben megközelítőleg egyforma. A betegségért az egyik kromoszóma rendellenes génje a felelős. Ezt a hibás gént a lakosság mintegy 5 százaléka - tehát minden 20. ember! - hordozza magában. A betegség azonban csak akkor alakul ki, ha két ilyen hibás gén találkozik. A mukoviszcidózis számos szervet érint. A leglényegesebb következményei az emésztő- és légzőszervek elváltozásainak vannak.

Örökös köhögés

A kis hörgőkben termelődő váladéknak döntő szerepe van abban, hogy a levegővel bejutó kórokozók ne telepedhessenek meg a tüdőben, és ne válthassanak ki gyulladást. Ha azonban ez a váladék túl sűrű, a baktériumok nem ürülnek ki azonnal, így könnyen elszaporodhatnak. A mukoviszcidózisos babák tüdeje születéskor még normális, idővel azonban szinte törvényszerűen fellépnek kisebb-nagyobb légzési problémák. A tüdők érintettségének legállandóbb jele a hosszas, kínzó köhögés. Kezdetben ez száraz, erős, szaggatott, később "felszakadozó", nedves jellegűvé válik. Ezzel párhuzamosan a köpet is zöldes, gennyes lesz. A nagyobb gyerekek reggelenként szinte mindig köhögéssel kezdik a napot. A nap folyamán azután ez enyhül, de bármilyen erősebb mozgás, fizikai megterhelés hatására ismét fokozódik.

A cisztás fibrózisos gyermekeknél gyakran alakul ki hörghurut, tüdőgyulladás, sőt, asztmás nehézlégzés is. A gyógyulás nehéz, elhúzódó, és szinte mindig visszamarad a tüdőben valami szövődmény: a hörgőcskék falában rostok rakódnak le, a léghólyagok összeesnek, a tüdő finom szövete deformálódik, rugalmassága csökken. Mindezek következtében idővel a légcsere is akadozik, s mindez persze kihat a szívre, a vérkeringésre is.

Emésztési zavarok

A mucoviszcidózisban szenvedőknél nemcsak a hörgőváladék, de az emésztőnedvek is kórosan besűrűsödnek. A tüdőproblémák mellett ez a másik olyan gond, amely megkeseríti a betegségben szenvedő gyerekek és felnőttek életét. A legsúlyosabb esetekben mindjárt a születéskor baj van, mert a baba nem bírja kiüríteni a székletét. A méhen belül termelődő széklet ugyanis annyira besűrűsödik, hogy teljesen elzárja a beleket. A bélzáródás életveszélyes állapot, előbb-utóbb a bélfal kilyukadásához (perforációhoz) vagy bélcsavarodáshoz vezet.

Az időben elvégzett orvosi beavatkozás szerencsére megmenti a babák életét. Ám ezzel még nem zárul le a problémák sorozata. Igaz, hogy a mucoviszcidózisos csecsemőknek csak körülbelül 10 százalékában alakul ki újszülöttkori bélelzáródás, de a többieknél is, rendszerint 6-8 hetes korban jellegzetes emésztési zavarok lépnek fel. Az első tünet rendszerint az szokott lenni, hogy a csecsemők nem híznak tovább, esetleg fogynak is. A háttérben az emésztőnedvek döntő hányadát termelő hasnyálmirigy károsodása áll. Az általa termelődő enzimek összetétele nem megfelelő, nem képes megemészteni a bélrendszerbe jutó ételt, a túl sűrű váladék pedig magára a hasnyálmirigyre is károsan hat. A kellően ki nem ürülő, pangó nedvek ugyanis tönkreteszik a mirigy szöveteit, rostok szaporodnak fel, ciszták (apró üregek) alakulnak ki benne - innen is származik a cisztás fibrózis elnevezés. A hasnyálmirigy tehát elégtelenül működik, ezért a nem kellően megemésztett táplálék nem képes megfelelően felszívódni a bélcsatornából. Ennek az lesz a legfeltűnőbb következménye, hogy a mukoviszcidózisos gyerek gyakran ürít nagy mennyiségű székletet. Ez a széklet meglehetősen bűzös, és fényesen csillog a fel nem szívódott zsírtól. Mivel a táplálék egy része a bélcsatornából emésztetlenül kiürül, a gyerekek soványak, rosszul fejlődnek, annak ellenére, hogy jó étvággyal és sokat esznek. Hasuk a nagy mennyiségben termelődő bélgázoktól puffadt, elődomborodik. Sápadtak és vérszegények, mert a vérképzéshez szükséges vas és egyéb nyomelem nem szívódik fel. Ugyanilyen okok miatt vitaminhiánnyal is számolnunk kell. Nem ritka a végbél előesése sem, ilyenkor a végbél egy szakaszának nyálkahártyája kitüremkedik a végbélnyílásból.

Sós ízű gyerekek

A mukoviszcidózisos betegek besűrűsödött verejtékének összetétele is kóros - lényegesen nagyobb a sótartalma. Ezt a szülők is gyakran észreveszik, amikor gyermeküket puszilgatják. Ezen alapul egyébként a betegség diagnózisa, a verejtékteszt is. Ha a jellegzetes légúti és emésztési tünetek cisztás fibrózis gyanúját vetik fel, egy alkarra ragasztott szűrőpapír segítségével verejtéket nyernek a gyerektől, melynek összetételét laboratóriumi analízisnek vetik alá. Ha a klórtartalom magas, a betegnek mukoviszcidózisa van. A verejték magas sótartalma egyébként számos veszélyt rejt magában: ezek a gyerekek ugyanis izzadáskor több sót - nátriumkloridot - veszítenek. Ennek következtében könnyebben kiszáradnak egészséges társaiknál. Erre nagyon oda kell figyelni, és az elvesztett sót időben pótolni

Mukoviszcidózis génbetegség

A veleszületett betegségek közt sajnos még mindig akad olyan, amelynél a diagnózis felállítása egyet jelent a halálos ítélettel. 20-25 éve még e rettegett kórok közé sorolták a mukoviszcidózist is. Mára a helyzet lényegesen megváltozott.

A mukoviszcidózisban - más néven cisztás fibrózisban - a szervezet úgynevezett külső elválasztású mirigyei betegednek meg - tehát azok, amelyek váladékukat kivezető csöveken át a külvilágba vagy valamely belső szerv, például a belek üregébe ürítik. Számos ilyen mirigyünk van. A legnagyobb közülük a hasnyálmirigy, amely emésztő enzimeket termel, de a tüdőben, a hörgők falában, a bőrben és a szaporodást szolgáló belső nemi szervekben is nagy számban találhatók ilyenek. A károsodás lényege, hogy a kiválasztott váladékok túl sűrűk, így eltömesztik a járatokat, és nem tudnak akadálytalanul kiürülni. Nem irodalmi ritkaságról van szó, hisz a betegség körülbelül minden 2500 közül egy újszülöttet érint. Érdekes rasszbeli különbségeket mutat, mert leggyakrabban fehér bőrűeknél alakul ki. Afrikaiaknál lényegesen ritkább - ázsiaiaknál szinte nem is létezik. Előfordulási gyakorisága a két nemben megközelítőleg egyforma. A betegségért az egyik kromoszóma rendellenes génje a felelős. Ezt a hibás gént a lakosság mintegy 5 százaléka - tehát minden 20. ember! - hordozza magában. A betegség azonban csak akkor alakul ki, ha két ilyen hibás gén találkozik. A mukoviszcidózis számos szervet érint. A leglényegesebb következményei az emésztő- és légzőszervek elváltozásainak vannak.

Örökös köhögés

A kis hörgőkben termelődő váladéknak döntő szerepe van abban, hogy a levegővel bejutó kórokozók ne telepedhessenek meg a tüdőben, és ne válthassanak ki gyulladást. Ha azonban ez a váladék túl sűrű, a baktériumok nem ürülnek ki azonnal, így könnyen elszaporodhatnak. A mukoviszcidózisos babák tüdeje születéskor még normális, idővel azonban szinte törvényszerűen fellépnek kisebb-nagyobb légzési problémák. A tüdők érintettségének legállandóbb jele a hosszas, kínzó köhögés. Kezdetben ez száraz, erős, szaggatott, később "felszakadozó", nedves jellegűvé válik. Ezzel párhuzamosan a köpet is zöldes, gennyes lesz. A nagyobb gyerekek reggelenként szinte mindig köhögéssel kezdik a napot. A nap folyamán azután ez enyhül, de bármilyen erősebb mozgás, fizikai megterhelés hatására ismét fokozódik.

A cisztás fibrózisos gyermekeknél gyakran alakul ki hörghurut, tüdőgyulladás, sőt, asztmás nehézlégzés is. A gyógyulás nehéz, elhúzódó, és szinte mindig visszamarad a tüdőben valami szövődmény: a hörgőcskék falában rostok rakódnak le, a léghólyagok összeesnek, a tüdő finom szövete deformálódik, rugalmassága csökken. Mindezek következtében idővel a légcsere is akadozik, s mindez persze kihat a szívre, a vérkeringésre is.

Emésztési zavarok

A mucoviszcidózisban szenvedőknél nemcsak a hörgőváladék, de az emésztőnedvek is kórosan besűrűsödnek. A tüdőproblémák mellett ez a másik olyan gond, amely megkeseríti a betegségben szenvedő gyerekek és felnőttek életét. A legsúlyosabb esetekben mindjárt a születéskor baj van, mert a baba nem bírja kiüríteni a székletét. A méhen belül termelődő széklet ugyanis annyira besűrűsödik, hogy teljesen elzárja a beleket. A bélzáródás életveszélyes állapot, előbb-utóbb a bélfal kilyukadásához (perforációhoz) vagy bélcsavarodáshoz vezet.

Az időben elvégzett orvosi beavatkozás szerencsére megmenti a babák életét. Ám ezzel még nem zárul le a problémák sorozata. Igaz, hogy a mucoviszcidózisos csecsemőknek csak körülbelül 10 százalékában alakul ki újszülöttkori bélelzáródás, de a többieknél is, rendszerint 6-8 hetes korban jellegzetes emésztési zavarok lépnek fel. Az első tünet rendszerint az szokott lenni, hogy a csecsemők nem híznak tovább, esetleg fogynak is. A háttérben az emésztőnedvek döntő hányadát termelő hasnyálmirigy károsodása áll. Az általa termelődő enzimek összetétele nem megfelelő, nem képes megemészteni a bélrendszerbe jutó ételt, a túl sűrű váladék pedig magára a hasnyálmirigyre is károsan hat. A kellően ki nem ürülő, pangó nedvek ugyanis tönkreteszik a mirigy szöveteit, rostok szaporodnak fel, ciszták (apró üregek) alakulnak ki benne - innen is származik a cisztás fibrózis elnevezés. A hasnyálmirigy tehát elégtelenül működik, ezért a nem kellően megemésztett táplálék nem képes megfelelően felszívódni a bélcsatornából. Ennek az lesz a legfeltűnőbb következménye, hogy a mukoviszcidózisos gyerek gyakran ürít nagy mennyiségű székletet. Ez a széklet meglehetősen bűzös, és fényesen csillog a fel nem szívódott zsírtól. Mivel a táplálék egy része a bélcsatornából emésztetlenül kiürül, a gyerekek soványak, rosszul fejlődnek, annak ellenére, hogy jó étvággyal és sokat esznek. Hasuk a nagy mennyiségben termelődő bélgázoktól puffadt, elődomborodik. Sápadtak és vérszegények, mert a vérképzéshez szükséges vas és egyéb nyomelem nem szívódik fel. Ugyanilyen okok miatt vitaminhiánnyal is számolnunk kell. Nem ritka a végbél előesése sem, ilyenkor a végbél egy szakaszának nyálkahártyája kitüremkedik a végbélnyílásból.

Sós ízű gyerekek

A mukoviszcidózisos betegek besűrűsödött verejtékének összetétele is kóros - lényegesen nagyobb a sótartalma. Ezt a szülők is gyakran észreveszik, amikor gyermeküket puszilgatják. Ezen alapul egyébként a betegség diagnózisa, a verejtékteszt is. Ha a jellegzetes légúti és emésztési tünetek cisztás fibrózis gyanúját vetik fel, egy alkarra ragasztott szűrőpapír segítségével verejtéket nyernek a gyerektől, melynek összetételét laboratóriumi analízisnek vetik alá. Ha a klórtartalom magas, a betegnek mukoviszcidózisa van. A verejték magas sótartalma egyébként számos veszélyt rejt magában: ezek a gyerekek ugyanis izzadáskor több sót - nátriumkloridot - veszítenek. Ennek következtében könnyebben kiszáradnak egészséges társaiknál. Erre nagyon oda kell figyelni, és az elvesztett sót időben pótolni

#1 Dr.BauerBela

---

KISMAMA-BLOG-BULIMIA

FALÁSI ROHAMOKKAL JÁRÓ KÉNYSZERBETEGSÉG, BULIMIA

Rövid leírás

A bulímia falási rohamokkal járó kényszerbetegség, melynek során a beteg rövid idő alatt igen nagy mennyiségű étel - jellemzően édesség - elfogyasztására képes. Ez törvényszerűen elhízáshoz vezet, amit elkerülendő a beteg önmagát hánytatja, hashajtókkal vagy eltúlzott fizikai aktivitással él. Hányás után a beteg ismét szenved, az evési kényszernek csupán néhány óráig tud ellenállni, majd ismételten étkezik, és önmagát hánytatja. A betegség súlyosbodásával az étkezések és hányások között eltelt idő egyre csökken, a kényszer eluralkodik a beteg kaotikussá váló életén. Így például a beteg képes az ételmaradékot kiszedni a szeméttartóból vagy akár lopni, hogy kényszerét enyhíthesse. Viselkedésüket többnyire visszataszítónak tartják, és szégyellik magukat miatta.

A bulimia nervosát 1979-ben fogadták el, mint önálló, pszichoszomatikus betegséget.

Előfordulás

A bulímia szinte kizárólag tizenéves lányok vagy fiatal nők betegsége. Férfiakban elvétve fordul elő. Gyakorisága a sok rejtett eset miatt pontosan nem ítélhető meg. A felismert esetek gyakorisága a 18 és 25 év közötti női populáció 3%-a.

Okok

A bulimia nervosa okai lényegében ismeretlenek. Alapos pszichiátriai feltárás mellett mindig fellelhető valamilyes személyiségzavar, gyermekkorban elszenvedett traumák, szeretet utáni vágy, magány, önértékelési zavarok. Genetikai eredet nem valószínűsíthető. A karcsúság vágya, mely rendellenes étkezési szokásokat eredményez, csak részben ad magyarázatot. Ezek inkább csak elindítói a folyamatnak. Az önértékelési zavar lehet az elsődleges, melyben a beteg önmaga elviselésére képtelen. A bulímia jelentkezésekor a folyamat önfenntartóvá válik. A beteg attól való félelme, hogy érzései kicsúsznak az ellenőrzése alól, súlyosbítja a bulímiát, mely az egész személyiségen eluralkodhat. Olykor a táplálkozási rendellenesség elindítója az unalom, depresszió vagy harag, különösen akkor, ha a beteg magányos.

Tünetek

A bulimia nervosa valójában három különböző betegség, melynek legjellemzőbb közös tünetei a betegség rövid leírásában találhatók. Jellemző továbbá a testsúlycsökkentő módszerek fokozott és halmozott használata: önhánytatás, hashajtó, vízhajtó szedése, intenzív testedzés, koplalás. A falásrohamok hetente több alkalommal, legalább három hónapon keresztül jelentkeznek. Az önhánytatások következményeként kophat a fogzománc, a fültőmirigy megnagyobbodhat, a nyelőcső nyálkahártyája begyulladhat. A hányás és a hasmenés következménye lehet a vér káliumszintjének esése is, ami szívritmuszavart idézhet elő.

#1 Dr.BauerBela

---

KISMAMA-BLOG-TEHÉNTEJ ALLERGIA

-TEJALLERGIA-VAGY-TEJCUKOR ÉRZÉKENYSÉG

Gyakran tévesztik össze a tehéntej-allergiát a tejcukor-érzékenységgel. Tejallergia gyanújával jelentkeznek, mert a gyermekeknél, pl. elhúzódó hasmenést követően az addig panaszt, tünetet nem okozó tej hányást, haspuffadást, hasi fájdalmat, híg, vizes hasmenést okoz. Tejtermékektől, főleg savanyú tejkészítményektől ilyen panaszt nem észlelnek. Ezekben az esetekben nem tehéntej-érzékenység, hanem tejcukor bontási zavar okozza a panaszokat. Míg a tehéntej-allergia a tehéntejfehérjére adott kóros immunválasz következménye, addig a tejcukor-érzékenység, a tejcukorbontó enzim csökkent működésének a következménye. Ilyen esetekben elegendő a tejcukorbevitelt csökkenteni, vagyis a tejet megvonni a gyermek étrendjéből, de tejtermékeket (sajt, joghurt, kefir stb.) tűrőképességének megfelelően fogyaszthat.

A tehéntejben található fehérjék, ásványi anyagok (pl. kalcium) nagyon fontos tápanyagok, elsősorban a fejlődő szervezet számára. Nemzetközi statisztikai adatok szerint azonban az egyéves kor alatti gyermekek 2-5 százalékában számítani lehet tehéntej-allergia kialakulására.

Csecsemőkorban, elsősorban az élet első hat hónapjában a szervezet ellenálló képessége éretlen, így nem képes "megbirkózni" a számára idegen fehérjékkel, melyek átjutva a bélfalon különböző immunológiai reakciókat indítanak el, melyek következménye az allergiás tünetek kialakulása lesz. Az allergia kialakulásában örökletes tényezők is szerepet játszanak. Ha a családban mindkét szülő allergiás, akkor 60, ha csak az egyik, akkor 30% az esélye a gyermeknek az allergiás betegség kialakulására.

A tünetek

A tehéntej-allergia tünetei rendkívül változatosak. Az ún. korai tünetek, melyek a tehéntej elfogyasztása után azonnal vagy néhány órán belül jelentkeznek gyakran súlyosak, ijesztőek, néha a gyermek életét is veszélyeztetik (hányás, bőrkiütés, hasmenés, véres székürítés viszketés, gégevizenyő, mely fulladást okozhat). A késői tünetek, mint gyakori hasfájás, nyugtalanság, bőrkiütés, vagy a súlyfejlődés lelassulása napokkal, hetekkel a tehéntej étrendbe történő bevezetését követően jelentkezhetnek.

Tehéntej-érzékenységre utaló tünetek esetén csak akkor beszélhetünk bizonyossággal allergiáról, ha a tehéntej megvonása után megszűnnek a panaszok, illetve ismételt tej adására a tünetek újból megjelennek. Bőrpróba vagy vérvizsgálatok klinikai tünetek hiányában, pozitív esetben sem bizonyítják, klinikai tünetek mellett negatív eredmény esetén pedig nem zárják ki az allergiát.

Megelőzés, kezelés

Minden betegség esetén a leghatékonyabb gyógymód a betegség megelőzése. Tehéntej-allergiánál ennek leghatásosabb módja a minél tovább történő szoptatás.. Amennyiben valamilyen oknál fogva az anyatej nem elegendő, vagy a szoptatás akadályozott, akkor a csecsemő számára könnyen emészthető, az anyatejet helyettesítő vagy azt kiegészítő tápszer javasolható.

Ha már kialakult a tehéntej-allergia, a kezelése elvileg egyszerű. A gyermek étrendjéből a tehéntej, illetve a tejtermékek és minden tehéntejfehérjét tartalmazó étel megvonandó. Tej helyett a megfelelő kalória- és tápanyagszükséglet biztosítására speciális gyógytápszerek adhatók. Tejtermékek helyett féléves kor felett elsősorban húsok (szárnyasok) ajánlottak. Marha- vagy borjúhús (rokon fehérje a tehéntejfehérjével) azonban nem javasolt.

Nem csak a tehén

Tévhit, hogy a kecsketejet, juhtejet a tehéntej-allergiában szenvedők fogyaszthatják. Mindkét állat tejének fehérje-összetétele hasonló a tehéntejéhez, ezért ugyanúgy allergizálhat. Ritka esetben az anya által elfogyasztott táplálék, pl. tehéntejfehérje átjuthatnak a csecsemőbe az anyatejjel, és allergiás betegséget okozhatnak. Ebben az esetben is fontos a szoptatás, de az allergiát kiváltó táplálékot az anya étrendjéből kell megvonni és nem a csecsemőt az anyatejtől megfosztani. A tehéntej-allergia korhoz kötött betegség, a betegek 90 százaléka allergiáját 3 éves korra "kinövi", mindössze 10%-ban lehet számítani az allergia későbbi életkorra való elhúzódásával.Ahhoz, hogy egy kezelési program sikeres legyen, sokat kell tenniük mind a szülőknek, mind a testvéreknek. Ha a folyamatba az egész családot bevonjuk, az nem pusztán a gyermek fejlődése szempontjából rendkívül hasznos, hanem az egész család életére, egymás elfogadására is hatással van.

#1 Dr.BauerBela

---

VELESZÜLETETT CSIPŐFICAM

A KÉT TÉRDIZÜLET ASZIMETRIÁJA JELZŐ ÉRTÉKÜ LEHET MINT GYANUJEL, A TÖBBI TÜNETETTEL KIEGÉSZITVE.-/RÖVIDEBB VÉGTAG-A COMBREDŐK ASZIMETRIÁJA,A MOZGÁSKÉSZSÉG CSÖKKENÉSE,AZ ORTOLANI TÜNET STB.

VELESZÜLETETT CSIPŐFICAM

Rövid leírás

A csípő és a combcsont beízesülésénél található ízület veleszületett fejlődési rendellenessége. A csípőficam (diszplázia, szubluxáció, luxáció) különböző formáit a csípőízület alkotórészeinek rendellenességei képezik, a combfej az ép, szakadás nélküli tokon belül hagyja el az ízvápát kisebb vagy nagyobb mértékben. Különböző fokozatai vannak, a csupán laza ízülettől a vápa és a combfej formai, szögbeli, méretbeli eltéréséig, illetve a fej vápán kívüli elhelyezkedésének mértékétől és irányától függően.

Előfordulás

A veleszületett csípőficam előfordulási aránya Európában 0,5-2%. Tehát 1000 élve született gyerek közül általában 1-2 születik csípőficammal. Az esetek 60%-ában a bal oldal érintett, 20%-ában a jobb oldal, 20%-ában pedig kétoldali az elváltozás. Az ilyen újszülöttek családjában kb. 15%-ban találunk halmozott előfordulást. Gyakoribb a csípőficam fehér bőrűekben, lányoknál négyszer gyakoribb, mint fiúkban.

Okok

A méhen belüli élet idején zajló fejlődési zavar következtében keletkezik. A betegség oka nem ismert, valószínűleg öröklött hajlam játszik szerepet kialakulásában. Gyakran egyéb fejlődési rendellenességek is kísérik az elváltozást. A csípőficam kialakulásában genetikai tényezők is szerepet játszanak. Ha az egyik szülő beteg, mintegy 12%-ban várható megjelenése az újszülöttnél. farfekvés esetén többszörös az előfordulás. Hajlamosíthat rá a helytelenül végzett pólyázás is és a kialakulásában a környezeti hatásoknak is szerepe van. Az öröklődő rendellenességet a baba farfekvéses születése tovább ronthatja.

Tünetek

A magzati időszakban végzett ultrahang ebből a szempontból ma még nem megbízható, a csípőficam vizsgálata csak újszülött-korban kezdődhet. Kezdetben valójában nincs még ficam, az csak akkor jön létre, ha a gyermek elkezdi terhelni a lábát; feláll, majd járni kezd.

Így kezdetben, amíg a gyermek nem kezd el járni, nincsenek a laikusok számára zavaró tünetek sem. Ortopédiai vizsgálatkor ún. kattanó csípő észlelhető: a combcsont fejecse a gyermek combjának szétfeszítésekor elmozdul a csípőízületből, kattanó hang mellett. Megfigyelhető, hogy a csecsemők végtagjai nem egyenlő hosszúak, a combon található ráncok nem egyformák és a gyermek a kóros oldalt kevésbé mozgatja. A későbbiekben, ha a gyermek járni tanul, megjelenik a jellegzetes kacsázó járás. Idősebb korban az életkorhoz képest korábban jelentkeznek az ízület kóros elváltozásai. Felnőttkorban, a csípőficam tünetei a sántítás, mozgásbeszűkülés, csípőfájdalom, izomsorvadás, speciális az ún. Trendelenburg-tünet, amikor az egyik lábon állva a másik oldali far lejjebb kerül.

Kórlefolyás

Az időben felismert és helyesen kezelt enyhe csípőficam néhány hónap alatt meggyógyulhat. A műtét is megszünteti az elváltozást. Kezeletlen vagy elhanyagolt esetekben a súlyos elváltozások miatt a gyermek mozgáskorlátozottá válhat. A csípőficam későbbi csípőízületi kopásos betegségre (artrózis) hajlamosít. Ilyenkor csak a csípőprotézis beültetése oldhatja meg a mozgászavart.

A szülés után a világrahozott csípőficam eseteinek kisebb része esetleg spontán, de többnyire a megfelelő kezelésre teljesen meggyógyul a csecsemőkor folyamán. Sokszor mégis kialakul, idővel súlyosbodik.

Diagnózis

Az orvos a kórtörténet felvétele és a betegvizsgálat mellett röntgenfelvételt és ultrahangvizsgálatot csináltathat. A korai felismerésnek megvannak a maga módszerei, de ez nem mindig könnyű, kivált enyhe esetben. Az újszülött vizsgálatához alapvetően hozzá tartozik csípőízületének megvizsgálása is. A korai felismerésre azért kell törekedni, mert az eredmények annál jobbak, minél korábban veszik a bajt kezelésbe. Gyanújel a comb- és farredők részaránytalansága és az érintett oldali láb látszólagos megrövidülése. A bőrredők aszimmetriája azonban teljesen egészséges csecsemőben is előfordulhat. Gyakorlott kézben jó bizonyíték a csípőízület mozgathatóságának vizsgálata. Mindenesetre gyanú esetén minél hamarabb ki kell deríteni, hogy nincs-e kezelésre szükség. Ma már ultrahanggal is lehet vizsgálni a csípőízületet, igen megbízható módszer, emellett teljesen veszélytelen.

Kezelés, megelőzés

A veleszületett csípőficam megelőzésében, korai felismerésében rendkívül fontos a szervezett szűrővizsgálat. A betegséget a születéskor és a későbbi alapos felülvizsgálatok során fel lehet ismerni.
Terpesztett csípőtartású speciális pelenkázás - rugi-bugyival - a csípőficam megelőző módszere. Ha a gyanú igazolódik, azonnal terpesztett csípőtartás (speciális pelenkázás, ortopédiai készülék, Pavlik-kengyel, néha gipszkötés) javasolt, amelyet helyes, ha ortopéd szakorvos ellenőriz. Ma már a korai, nem túlságosan megterhelő kezeléssel (terpesznadrág és tornáztatás) a később súlyossá válható csípőficam sokszor megelőzhető. A babák ezt hamar megszokják, hiszen ilyenkor még a mozgásban nem akadályozza őket. Ha a szülők elhanyagolják a kezelést, bizony előfordulhat, hogy a kisgyermeknél már csak a műtét segít. Ez azonban nem nyújt tökéletes eredményt, nem beszélve a hegről és a fájdalmakról. Csak kivételesen, súlyos vagy elhanyagolt esetben van szükség műtétre.

Hasznos tudnivalók

Minden újszülöttet látnia kell gyermek ortopéd szakorvosnak, hogy az állapotot időben kimutassák. Minden újszülöttnél ajánlott a szabad csípőmozgás biztosítása (angolpólya használata).
A gyermekkorban a megfelelő kalcium és D-vitamin-bevitelről is gondoskodni kell, ugyanis 20-25 éves korra alakul ki a csúcscsonttömeg. Az optimális csúcscsonttömeg kialakulása ugyanis éppen olyan fontos, mint a felnőttkori csonttömegvesztés. A táplálékkiegészítők mellett megfelelő mennyiségű és minőségű tej- és tejtermék fogyasztása is ajánlott.

Szűrővizsgálat nagyon fontos:

· az elsőre kerüljön sor közvetlenül a gyerek megszületése után a másodikra 3-4-hetes korban -a harmadikra 3-4 hónapos korban.

E három alkalom akkor is szükséges, ha a korábbi vizsgálatokon mindent rendben találtak.

#1 Dr.BauerBela

---