KOPLALÓ GYERMEK.
Évről évre romlik a kisiskolások egészségi, fittségi állapota. A legújabb felmérések szerint az ország legszegényebb megyéiben a hat-tíz évesek 20-25 százaléka alultáplált, sőt éhezik. Manapság már a szenvedélybetegségek és a szorongásos lelki betegségek áldozatai is az egyre fiatalabb korosztályból kerülnek ki.
A hat-tíz éves kisiskolások között a korábbi évekhez képest jelentősen megnőtt a sovány, ugyanakkor a túlsúlyos gyerekek aránya is –Sokan nem reggeliznek, nem vacsoráznak, sőt hét végén is alig kapnak enni. Táplálékukat döntően az iskolai étkeztetés biztosítja. Pedig nagyon fontos lenne minden gyermek számára a megfelelő mennyiségű és minőségű étel. Jelenleg a korosztály 62 százaléka étkezik csak az iskolában. A fennmaradó másik nagy csoport alig fogyaszt főtt ételt. A zöldségeket, főzelékféléket nem eszik meg, mert nem ismerik, nincsenek hozzászokva. Helyette az iskolai büfékben csipszet, csokoládét és kólát tízóraiznak.
A 2003-as felmérésekhez képest tovább emelkedett a túlsúlyos gyerekek aránya is, akiknél már a magas vérnyomás is kimutatható. A fittségi vizsgálatok alapján, míg az óvodások 80-90 százalékban teljesítik a korukhoz mérten elvárható szintet, az arány a kisiskoláskor végére már alig 50 százalék. A gyermekek mozgásigénye – és lehetősége – lecsökkent, nem ritka a napi két-három órányi tévézés és számítógép előtti ücsörgés. Új jelenség, hogy egyre több szülő az iskola kapujáig viszi kocsival a gyerekét. A helyzetet súlyosbítja, hogy az eleve rossz izomzatú kisiskolások már első osztálytól súlyos táskákat cipelnek, s az iskolapadok kialakítása sem kedvez testi fejlődésüknek. A beiskolázástól az alsó tagozat végére másfélszeresére nő a tartási rendellenességek, háromszorosára a gerincferdülésesek aránya. Gyógytestnevelésre, gyógyúszásra csak az iskolák töredékében van lehetőség – ebben is nagyok a régiók közti különbségek. Lúdtalpas a gyerekek 20-25 százaléka. Keveset gyalogolnak, a cipőik általában rosszak, a jó cipők ugyanis drágák. A fénytörési hibával küzdő szemüveges gyermekek száma az alsó tagozat végére megkétszereződik. Ebben a tantermek rossz megvilágítása is szerepet játszik. A szemüvegek cseréjének gyakorisága többnyire a szülők anyagi lehetőségeitől függ. Folyamatosan emelkedik a különböző allergiás betegségben – asztmában, szénanáthában, ekcémában – szenvedők aránya.
A megelőzésben nagy a szülők és az iskola felelőssége. Manapság a családon belül leselkedik a legtöbb veszély a gyerekekre –Ennek oka az, hogy a fiatal édesanyák, édesapák egyszerűen nincsenek felkészülve a szülői szerepekre és az ezzel járó felelősségre. Minden igyekezetük ellenére gyakran tanácstalanok, szoronganak, és ez a gyermek lelki fejlődésére is rossz hatással van. Később aztán az iskolába kerülve jönnek az újabb megterhelések. Régóta szorgalmazzák, hogy a gyermekek egészséges fejlődése – és nem utolsósorban az esélyegyenlőség megteremtése – érdekében vezessék be a skandináv országok gyakorlatát. Ott ugyanis minden gyermeknek biztosított az iskolában a nyelvi, zenei képzésen túl a sportolási lehetőség is. Mindenki kap reggelit és ebédet, tehát elő sem fordulhat, hogy valaki éhezzen. Nálunk ezt az elképzelést drágának tartják, pedig a hazai termékeknek is kitűnő piaca lenne az iskolai közétkeztetés, amely naponta csaknem ötmillió gyermek egészséges fejlődéséről gondoskodhatna.
Fordult a kocka
Pár évvel ezelőtt, ha valakinek a gyermekére kimondták, hogy iskolaéretlen, akkor ezt súlyos sértésként, megbélyegzésként élték át a szülők. Hosszas meggyőzés kellett ahhoz, hogy elfogadják: egyévi várakozás jót fog tenni a gyereknek, jobban meg tud birkózni az iskolai követelményekkel. A tankötelezettség új meghatározása (májusig betöltött hat év) és a szemléletváltozás miatt most már a szülők többsége inkább azt szeretné, hogy a lehető legtovább az óvodában maradhasson a gyermeke. Most, az új tanév kezdetén az első osztályba lépők átlagos életkora már a hét évhez közelít.
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése