GYERMEKSZEMÉSZET
Gyakran csak az első kötelező szemészeti szűréskor (iskolakezdés előtt) derül ki, hogy a gyermek látása nem tökéletes, holott számos panasz (kancsalítás, fejfájás, "hunyorgás", ismétlődő szemgyulladás, stb.) ráirányíthatja a figyelmet a gyermek látáshibáira.
Kik a "veszélyeztetett" csoportba tartozó gyermekek, és mely tünetek esetén indokolt a mielőbbi vizsgálat? Akiknél:
- a családban volt szemészeti eltérés (tompalátás, kancsalság, fiatalkori szemüvegviselés),
- az édesanya a terhesség alatt valamilyen fertőző betegségen (rubeola, toxoplasma) esett át,
- a koraszülöttek,
- akik újszülött korban súlyos fertőzésen estek át,
- ha a szülő kancsalságot észlel, hiszen a kancsalság elsősorban nem kozmetikai probléma. A valódi kancsalság MINDEN életkorban kóros, hátterében akár daganat, gyulladás, fejlődési rendellenesség stb. is húzódhat.
- ha a gyermek pupillája nem fekete, hanem rendellenes "fehéres" fényű,
- ha a gyermek szemgolyója lényegesen kisebbnek vagy nagyobbnak látszik,
- ha a gyermek 3 hónapos kor után sem figyel a fényre vagy ismerős arcokra,
- ha a szem- a gyermekorvos által adott kezelés (szemcsepp, kenőcs) használatát követően is piros "izgatott", váladékos.
A gyermekkorban előforduló leggyakoribb szemészeti eltérést a fénytörési hibák okozzák. Fénytörési hiba húzódhat meg a gyakori fejfájás, "hunyorgás", elhúzódó,- visszatérő szemgyulladás mögött. Gyakran azonban "csak" a szem nézővonalában beállt változás (kancsalság) hívja fel a figyelmet a fénytörési hibára.
FÉNYTÖRÉSI HIBÁK
A fénytörési hibák 3 fő csoportja:
- távollátás
- rövidlátás
- astigmia
A fénytörés meghatározható:
1. a vizsgált gyerek szeme elé helyezett lencsékkel ( főleg nagyobb gyermeknél),
2. skiaszkópiával: a tágított pupilla területébe vetített fénysugárral,
3. computeres vizsgálattal, ami gyermekek esetén nem mindig megbízható, a szemüveg felírásakor nem célszerű csupán erre hagyatkozni.
A fénytörési hibák javítása történhet
1. szemüveggel,
2. kontaktlencsével (életkor, szemészeti status függvényében javasolt gyermekeknél),
3. lézer, illetve műtét, ami gyermekkorban általában nem javasolt, mivel a gyermekek szeme a növekedés során nagymértékben változik.
TÁVOLLÁTÁS
Akkor beszélünk róla, ha a szem tengelye rövidebb (ez a gyakoribb), vagy a szem törőereje (szaruhártya, szemlencse) gyengébb.
Az újszülöttek rövidebb szemtengellyel jönnek a világra. A gyermek fejlődésével a szemgolyó nő, és 7-8 éves korra éri el a felnőttre jellemző nagyságot, a továbbiakban már csak kismértékben változik.
A távollátás-bizonyos mértékig, a szemlencse törőerejének fokozásával (alkalmazkodás) kijavítható. Kisfokú távollátás ilyen módon való kijavítása tehát normális jelenség (teljes látás, panaszmentesség, jó kétszemes kapcsolat esetén szemüvegviselés nem szükséges).
A túllátás egyes eseteiben azonban előbb időszakos, majd ha a gyermek nem visel szemüveget, akkor állandósuló befelé kancsalítást eredményezhet.
A távollátás mértékétől függően azonban ez az aktív izommunka egyéb panaszokat is okozhat (elhúzódó, nehezen gyógyuló szemhéjgyulladás, látási panaszok, fejfájás). Ezekben az esetekben a szemész által szükség esetén meghatározott esetben a pupillatágítást követően meghatározott domború (+) lencsét a gyermeknek állandóan viselnie kell.
RÖVIDLÁTÁS
Akkor beszélünk róla, ha a szem tengelye hosszabb (ez a gyakoribb), vagy a szem törőereje megnövekedett (a szaruhártya, szemlencse görbülete nagyobb).
A gyakran iskoláskorban kezdődő rövidlátás esetén a gyerek nem látja a táblát, "hunyorogva" nézi a TV-t (tehát távolra rosszul lát), közelre viszont jól lát. Szemüveggel ez a hiba korrigálható. A gyermek növekedésével a fenti értékek nőhetnek, így rendszeres szemészeti kontroll elengedhetetlen. A szemész mindig a lehető leggyengébb korrekciót javasolja.
Ha a gyermek a szemüvegét nem viseli, akkor nem kell igénybe vennie az alkalmazkodást, s ezzel a két szem ezzel járó "összetérítését". Emiatt a tartós közeli munkánál szemei kifáradnak, aminek következtében a két szemét esetleg nem tudja egyszerre használni, kifelé kancsalíthat.
A nagyfokú rövidlátás azonban nemcsak fénytörési hiba, hanem a szemgolyó kitágulása miatt a szem belsejében a látást veszélyeztető elváltozások is keletkezhetnek, ezért rendszeres szemészeti ellenőrzést igényel.
ASTIGMIA
Általában a szaruhártya, néha a lencse görbületi sugarának eltérése miatt nem keletkezik éles kép az ideghártyán. Az astigmia általában veleszületett, a későbbiekben csak kisfokú változást mutat.
Az astigmiát egyesek "szemtengely-ferdülésnek" is nevezik, míg mások a szemtengely-ferdülés alatt általában a kancsalságot értik. E fogalom használata így nem egyértelmű.
A nagyfokú astigmiás gyermek távolra-közelre is gyengébben lát, hunyoroghat, krónikus szemhéjszéli gyulladásos panaszai lehetnek.
A korrigálása ún cylinderes lencsékkel történik. Az astigmia gyakran az előző két fénytörési hibával együtt kombinálva fordul elő.
Előfordulás és okok
A szabályos astigmia leggyakrabban genetikailag kódolt, alkati adottság. Ez a három legfontosabb fénytörési hiba egyike. A rövidlátóság és a túllátóság mellett szintén igen gyakori. Előfordulhat önmagában, valamint az előzőekben említett két másik fénytörési hibával kombinálódva.
A szabálytalan astigmia ezzel szemben általában a szaruhártya valamilyen alapbetegsége kapcsán - elfajulás, csúcsos előboltosulás (keratoconus) -, vagy sérülés, hegesedés, szaruhártya átültetés után alakul ki.
Tünetek és diagnózis
Az astigmia homályos látást, fejfájást, a szem gyors elfáradását okozza. Mind távolra, mind közelre jelentkezhetnek a panaszok, de jellemzően az olvasás, TV-nézés, egyéb finomabb vizuális feladatok a legmegerőltetőbbek.
Gyermekkorban előfordul, hogy a hiba mindaddig rejtve marad, míg a kisgyermek iskolába nem kerül, és a számok, betűk tanulásánál nehézségei nem támadnak.
Gyakori jelenség, hogy csak az egyik szem érintett, a másik szemmel a gyermek tökéletesen lát. Ez egyrészt jó, másrészt viszont a szülő számára nehezen felismerhetővé teszi az állapotot, hiszen a gyermek "mindent lát", "mindent úgy tesz, ahogy a többiek". Ebben az esetben azonban az egyik szem szerepét a másik, egészséges szem veszi át, az astigmiás szem ellustul, azzal a gyermek egyre kevesebbet fixál, és végül az astigmiás szem tompalátóvá válik. Hangsúlyozni kell, hogy a megfelelő időben végzett gyermekszemészeti szűréssel az astigmia is felismerhető, és korrigálható.
A diagnózis felállításában többféle szemészeti vizsgáló módszert együttesen alkalmazunk..
A látás szubjektív folyamat. Ezért a refraktométerrel, illetve topográfiával mért adatokat mindig össze kell vetni a betegtől felvett látásélességgel. Szemüveget felírni, kontaktlencsét illeszteni pusztán az objektív eszközökkel bemért dioptria érték alapján nem szabad.
Kezelés
A szabályos astigmia korrigálható szemüveggel, lágy, illetve kemény kontaktlencsével, esetleg lézeres beavatkozással. Azt, hogy a lehetőségek közül melyiket választjuk, a beteg kora, foglalkozása, esetleges egyéb szemészeti betegségei, és anyagi lehetőségei együttesen határozzák meg.
.
Gyermekkorban a szemüveg az elsődlegesen választandó korrekciós lehetőség. Kivételt képez ez alól a féloldali, nagyfokú astigmia, amely szemüveggel a két szem közötti nagy különbség miatt nem jól korrigálható. Ilyen esetben kontaktlencse illesztése, sőt lézeres beavatkozás is szóba jöhet. Az utóbbi két módszert szemüveggel orvosolható esetekben, gyermekkorban mindenképpen kerüljük, mert jelentősen nagyobb a szövődmények aránya, mint felnőtteknél.
Tökéletes látásélesség biztosítható a betegnek kemény kontaktlencsével. A kemény kontaktlencse a plexihez hasonló, merev műanyagból készült, apró gömbhéj-szelet.
Hasznos tudnivalók
Az szabályos astigmia jól korrigálható fénytörési hiba. Amióta a szemüveglencsék csiszolási, sajtolási technikája tökéletesedett, jól felírt szemüveggel az astigmiás beteg is tökéletesen láthat.. Tökéletes látásélesség, látásminőség és vizuális kultúra csak az astigmia megfelelő korrekciójával adható. Ahhoz, hogy egy ember megszeresse az olvasást, a finomabb kézműves munkát, szüksége van a minél tökéletesebb látásra. Ha az astigmia korrekcióját gyermekkorban elmulasztják, felnőttkorban a beteg nehezen fogadja el a megfelelő szemüveget, időnként egyáltalán nem képes már hozzászokni. Ezzel elvész a látás tökéletessé tételének esélye.
KANCSALSÁG
A csecsemők széles, lapos orrgyöke miatt észlelt "látszólagos" kancsalítás miatt gyakran felmerül a szülőkben a kérdés: Kancsal-e a gyermek? Van-e teendő?
Kétséges esetben javasolt felkeresni a rendelőt!
A valódi kancsalság ugyanis nem egyszerűen fénytörési hiba, hanem a két szem együttműködési zavara. A két szem együttműködése tanult, bonyolult reflex, s a tökéletes kiépülésére csak az élet első éveiben van esély.
Ha az egyik szem tartósan kancsal állásban van, akkor tompalátóvá válhat, amelynek gyógyulási esélye a korral együtt csökken. A tompalátás kezelésének lényege a "tompalátó" szemet megtanítjuk látni, ezért – az orvos által meghatározott arányban és módon – a jó látó szem letakarásra kerül.
A kancsalság kezelése összetett, évekig tartó gondozást igényel. A kezelés lépései:
1. szemüvegviselés, a skiaszkópia során mért fénytörési hiba teljes kijavítása, a szemüveg állandó viselése.
2. zárás, takarás: tompalátás esetén a jól látó szem zárása a szemész által meghatározott módon és ideig történik. A szemüveg takarása ilyenkor nem elegendő, mert a gyermek "kiles" alóla. Az ilyenkor alkalmazott bőrre ragasztott zárást csak a megfelelő látásélesség elérése után (annak megtartása érdekében) váltjuk fel a szemüveg takarásával. Váltva kancsalítás esetén – a két szem együttműködésének kialakítása érdekében a szemüveget váltva takarjuk
3. műtét: ha a megfelelő szemüvegviseléssel nem érhető el a szemek párhuzamos állása, akkor az orvos műtétet javasolhat.
4. A kancsalság ellenes műtéttel "csak" a kancsal állás korrigálható, a tompalátás és a fénytörési hiba nem szűntethető meg.
FONTOS! A kancsalság azonban olyan "organikus" betegségek tünete is lehet, mint a daganat, súlyos szemgyulladás, fejlődési rendellenesség, stb. Ezért javasolt a mielőbbi szemészeti vizsgálat.
GYULLADÁSOS MEGBETEGEDÉSEK
KÖTŐHÁRTYA GYULLADÁS
A felnőttkori kötőhártya gyulladáshoz hasonló tünetekkel jár, kialakulásában is alapvetően ugyanazok a kórokozók, (baktériumok, vírusok) tényezők (léghuzat, stb.) játszanak szerepet. Az orvos által felírt szemcsepp, kenőcs előírt használata mellett a fokozott higiénia (kézmosás, saját törülköző, stb.) elengedhetetlen.
Az allergiás kötőhártya gyulladás előfordulása napjainkban egyre gyakoribb, szükséges esetben szemcsepp alkalmazásával a tünetek csökkenthetők.
Az újszülöttek nem javuló kötőhártya gyulladása esetén a veleszületett könnycsatorna elzáródása is felmerül, melynek megoldása szakorvosi feladat.
ÁRPA
A szemhéji mirigyek gyulladása borogatás, szemcsepp, kenőcs előírt módon történő használata mellett általában meggyógyul, és gyermekkorban csak ritkán kerül műtéti megoldásra.
SZÍNTÉVESZTÉS
A pályaválasztást befolyásoló színtévesztés majdnem kizárólag fiúknál fordul elő, örökletes tényezők kapcsán. Hitelt érdemlően vizsgálni általában csak 5-6 éves kor után lehet.
A teljes színvakság ritka, az érintett csak a fehér-fekete színek között tud különbséget tenni.
A részleges színtévesztés lehet veleszületett vagy szerzett. A veleszületett forma a női kromoszómához kötött, így férfiaknál gyakoribb (férfiaknál 8%, nőknél 0,4% az előfordulása.
KORASZÜLÖTTEK LÁTÁSKÁROSODÁSA
A koraszülöttek száma évről-évre nő. Szemészeti ellátásuk a klinikai illetve egyes kórházi centrumokban elkezdődik, és az ezzel foglalkozó központokban végzik az ellenőrzést, illetve a korai szemészeti kezeléseket (lézer, fagyasztás, műtétek)
A koraszülötteknél azonban az átlagosnál több szemészeti eltérés (kancsalság, nagyfokú rövidlátás, ..stb.) várható, ezért a későbbiekben is fontos a rendszeres szemészeti ellenőrzés, még akkor is, ha nem volt náluk a koraszülöttséggel összefüggő kóros érfejlődés.
DAGANATOK
A szem különböző jó-és rosszindulatú daganatai, valamint a szemben kialakuló áttétek szerencsére ritkák, de igen változatos szemészeti tünetek képében jelentkezhetnek.
Ezért feltétlenül szükséges a gyermekek szemészeti vizsgálata, ha a szülő bármilyen szokatlan rendellenességet észlel a gyermekénél.- különösen egyoldali kancsalság, illetve a "Fehér pupilla" ("amaurotikus macskaszem") esetén fontos a szakorvosi vizsgálat. Bizonyos daganatok korai szűrésével ugyanis a - kezelési módszerek fejlődésének köszönhetően a gyermekek szeme, és élete megmenthető lehet. Más, pl. a szemhéjon észlelt "ijesztő kinézetű" daganatok (haemangiomák) azonban akár maguktól, nyom nélkül is visszafejlődhetnek 3-5éves korig.
SÉRÜLÉSEK
A gyerekeknek nincs veszély érzete, nem ismerik fel a tárgyak bizonyos tulajdonságait, melyek súlyos sérüléseket okozhatnak. Vannak speciális sérülések, melyek gyermekkorban gyakrabban fordulnak elő (Hegyes, éles tárgyak – ceruzavég, olló – okozta áthatoló sérülés, illetve a lengő hintavég, hógolyó, ököl által okozott tompa ütés, vagy a maródások, égés
Ezek következménye maradandó látáskárosodás lehet, ezért elengedhetetlen az azonnali szemészeti ellátás. Súlyos sérülések esetén azonban gyakran csak altatásban végezhető a vizsgálat illetve ellátás.
FEJLŐDÉSI RENDELLENESSÉGEK
Veleszületett szürkehályog
A szemlencse veleszületett elszürkülése.
Egy részük "stacioner", tehát a születés után nem változik - ezek általában nem igényelnek műtéti beavatkozást. A látást jelentősen rontó lencsehomályok esetén azonban korai műtét javasolt, hiszen a késedelmes műtét tompalátást okozhat.
Veleszületett zöldhályog
A szülő néha boldogan mutatja, hogy gyermekének "milyen szép nagy szeme van" (Sajnos ilyenkor általában a megemelkedett szemnyomás eredményezi a szemgolyó kóros megtágulását). Ennek gyanúja esetén a gyermeket mielőbb szemészetre kell vinni, ahol a szemnyomást (általában altatásban) megmérjük, és megállapítjuk, vagy kizárjuk a veleszületett zöldhályog tényét. Megoldása műtéti.
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése