ÉTELALLERGIÁK

Ételallergiák

A viszonylag egyszerűen diagnosztizálható légzőszervi (pl. szénanátha, asztma) és bőrallergiák (pl. kontakt ekcéma) mellett sokszor még a szakavatott allergológus orvosnak is komoly fejtörést jelent kideríteni, hogy az általánosnak tűnő tünetek mögött vajon milyen betegség, milyen ételallergia állhat.

Elfogyasztott ételeink több módon is okozhatnak panaszokat. Ezek egyik csoportja, amikor allergiás reakció lép fel. Ételallergia leggyakrabban gyermekkorban jelentkezik, elhanyagolása súlyosan befolyásolhatja a gyermek testi és szellemi fejlődését. Az allergiás reakciók az étel elfogyasztása után jelentkeznek, de csak egy részük érinti a tápcsatornát (hasfájás, hasmenés, hányinger), gyakran társulnak hozzájuk légzőszervi, asztmás, vagy ekcémás bőrtünetek.

Gyakoribb allergizáló ételek

Általános ételek: gabonák, húsok, tojás, tejfehérjék, tengeri halak, kagylók, polip, mandula, mogyoró, földimogyoró, dió, napraforgómag, szamóca, földieper, őszibarack, alma, narancs, banán, spenót, sárgarépa, fokhagyma, burgonya, kakaó.
Ételadalék-anyagok: tartósítószerek, ételszínezékek, ízesítők (pl. asztpartám, benzoát, szacharin, nátrium-dioxid, nátrium-glutamát, tartrazin).

Allergiás tünetet okozó ételek

Léteznek olyan ételek, melyek annak ellenére, hogy az immunrendszert nem aktiválják (allergiás reakciót nem váltanak ki), mégis típusos allergiás tüneteket okozhatnak.
 A jelenség magyarázata: eleve olyan vegyületeket tartalmaznak (hisztamin, szerotonin), melyek amúgy az allergiás reakció során szabadulnak fel, s felelősek az allergiás tünetekért.
-A magas hisztamin/szerotonin tartalmú ételek így az immunrendszer aktiválását átugorva, közvetlenül okozhatnak allergiás tüneteket: hasi panaszok, bőrtünetek, fulladás. Ezt a jelenséget álallergiának nevezzük. Ilyenkor a allergia-tesztelés mindig negatív eredménnyel zárul.
Halak: füstölt hering, halikra, szardínia, tonhal;
Érett sajtok: camambert, cheddar, ementáli, gouda, rokfort, stilton, penészes és füstölt sajtok;
Alkoholok: fehér- és vörösbor, pezsgő, sör;
Húsfélék: belsőségek (májkrém is), érlelt kolbász, füstölt hús, sertéshús, sonka, szalámi;
Zöldségek: bab, borsó, lencse, szója, mák, paradicsom (ketchup is), savanyú káposzta, spenót;
Gyümölcsök: ananász, banán, narancs, papaya, eper, dió, mogyoró (mogyorókrém is), olajos magvak;
Egyéb élelmiszerek: csokoládé, kakaó, kávé, fahéj, csiga, kagyló, kaviár, paprika (fűszerpaprika is), sörélesztő, tojás (sütve, főzve is).

Keresztallergiát okozó ételek

Egyes légúti allergének (pl. parlagfű) okozta tüneteket bizonyos ételek (pl. görögdinnye) felerősíthetnek, noha az étel önmagában nem okoz panaszt.

Ételallergiák vizsgálata és kezelése

Az ételallergia vizsgálata gyakran több lépcsőben zajlik.
-A páciens étkezési naplót vezet, melyből behatárolható, mely ételek fogyasztása után jelentkeznek a tünetek.
-Egyszerű ételek esetén az alkaros bőrteszt vagy vérvizsgálat is szóba jöhet. Mesterséges ételadalékok vizsgálata ún. epicután-teszttel történik. Ilyenkor a kérdéses anyagokat a hát bőrére ragasztjuk fel, majd négy napon keresztül figyeljük a bőr reakcióit.
- További lehetőség a terheléses vizsgálat, amikor a betegnek a „gyanús” ételt kell fogyasztania a reakciók figyelemmel kísérése mellett. Ez a tesztelés akár komoly tüneteket is eredményezhet, ezért kivitelezése csak fekvőbeteg intézetben történhet.
Kimutatott ételallergia esetében a legfontosabb a panaszt okozó ételek kizárása az étkezésből. Sokszor ez igen nehéz, főként a tej és a liszt esetében.
-A másik problémás terület az adalékanyagok. Sajnos minden európai uniós előírás ellenére ma is gyakran találkozunk olyan ételekkel, melyeken nincs feltüntetve minden összetevő.
A tejcukor- és a lisztérzékenységet gyakran tévesen allergiának tekintik, pedig a tejcukor (laktóz) esetében egy veleszületetten vagy szerzetten hiányzó, esetleg csökkent mértékben működő, laktózt bontó enzim áll a háttérben, míg a cöliákia nem allergia, hanem egy immunrendszeri betegség.

#1 Dr.BauerBela

---