Korán érkezett babák
Az utóbbi években folyamatosan
nőtt a koraszülött gyermekek aránya. Az évente
megszülető kisbabák 8-9 százaléka születik koraszülöttként. Ez a szám a
nemzetközi adatokat tekintve is magasnak számít. A koraszülött kisbabák
születési kora befolyásolja életben maradási esélyeiket, a kialakuló betegségek
és károsodások lehetőségét, a hosszútávon fennmaradó következményeket.
A koraszülöttség
kritériumai
Koraszülöttnek azokat a kisbabákat
nevezzük, akik a várandósság 37. hete előtt jönnek a világra.
A születési hetek alapján az éretlenség fokával
összefüggésben több csoportba osztják a babákat.
- A nemzetközi besorolás alapján, a 32-36.
héten született kisbabák az „enyhe” koraszülött
kategóriába tartoznak,
-a 28-31. hétre születettek az alacsony gesztációs korú kategóriába,
- míg a 22-27. héten születettek az igen alacsony
gesztációs korú vagy extrém koraszülött kategóriába.
A koraszülött kisbabák
döntő többségükben alacsony testsúllyal születnek, azaz születési súlyuk nem
éri el a 2500 g-ot.
-Az alacsonyabb születési súly azonban
önmagában nem feltétlenül az éretlenséget jelzi.
-A méhen belül fejlődő és megszülető magzat
súlya jelentősen függ genetikai adottságaitól, a méhen belüli és a méhen kívüli
környezet hatásaitól.
Alacsony születési
súlya akkor is lehet a kisbabának, ha időre születik, de a méhen belül
lelassul, visszamarad a fejlődése.
A koraszülött kisbabákat mindenesetre a
születési súlyuk alapján is szokták jellemezni.
-Így megkülönböztetik az 1500-2499 g közötti
kissúlyú újszülötteket,
-az igen kissúlyú, azaz az 1000-1499 g
közötti babákat,
-és az igen-igen kissúlyú babákat, akiknek
súlya még az 1000 g-ot sem éri el.
A koraszülött kisbabák életben
tarthatóságának alsó határt is szabtak, amelynek ideje a különböző országokban
jelentősen szóródik.
- A legtöbb európai országban a magzati kor
22. hetétől és/vagy az 500 g-os testsúlytól tartják életben a babákat, de pl.
Norvégiában az ettől fiatalabb, 12 hetes megszülető magzatok esetében is
megpróbálják fenntartani az életfunkciókat, míg bizonyos országokban, pl. Svédországban,
Görögországban ennél jóval későbbi időponttól, a 28 hetes magzati kortól
törekszenek az életben tartásra. Magyarországon a WHO ajánlása alapján az
életben tarthatóság határát a 24. hétben szabták meg, illetve, ha a baba nem
éri el az 500 g-ot vagy a 30 cm testhosszúságot.
A perinatális intenzív
centrumokban, ahová a koraszülött kisbabák többségét
szállítják, abban az esetben is folytatják a koraszülött kisbabák kezelését, ha
ugyan a 24. terhességi hét előtt vagy 500 g alatt születnek, de életjelenséget
mutatnak.
A koraszülés
lehetséges okai
A koraszülés oka többféle és változatos
lehet.
Az anya oldaláról közelítve azt találjuk, hogy az idő előtti születést gyakran előidézheti valamilyen
terhességi szövődmény - pl. vércsoport rendellenesség, a lép rendellenességei
-, de korábbi nőgyógyászati-szülészeti beavatkozások következményeként is
felléphet - pl. művi vetélések, korábbi császármetszés. Előfordulhat genetikai
elváltozások esetén is , ilyenek például a méh fejlődési rendellenességei.
Növeli a kockázatot a korábbi
koraszülés előfordulása, az anya életkora - 18 év alatti vagy 35 év
feletti életkor -, a dohányzás, az alkohol és a drog, vagy az anyát ért testi
vagy lelki trauma (pl. folyamatos stressz) is.
- Ugyanakkor olyan tényezők is
kockázati faktornak tekinthetőek, mint a kedvezőtlen anyagi,
szociális körülmények, amelyek hatnak a táplálkozás mennyiségére, minőségére és
ezen keresztül a baba növekedésére, fejlődésére is.
Magzati oldalról tekintve, leggyakrabban
valamilyen fejlődési rendellenesség, méhen belüli fertőzés, a magzatot érő
ártalom következtében, vagy ikerterhességek esetén fordul elő koraszülés. Az
okok azonban az esetek jó részében nem állapíthatóak meg egyértelműen.
A koraszülöttek ellátása
és életkilátásai
A koraszülött, illetve az alacsony testsúllyal
született kisbabák háromnegyed részét, perinatális és neonatális intenzív
centrumokba szállítják, ahol intenzív ellátásban részesülnek. Amennyiben
a baba elér egy megfelelő érési szintet, hazaengedik, vagy átkerül a kórház
utógondozó részlegébe, további felerősítésre.
A 34-36. héten született, a nagyjából 2000-2499
gramm közötti újszülöttek teszik ki a
koraszülöttek kb. 60 %-át, akik már igen gyakran nem
igényelnek intenzív ellátást, és életkilátásaik csaknem megegyeznek az érett
újszülött babákéval.
-Minél korábban és
kisebb súllyal születnek azonban a kisbabák, annál inkább nő a körükben a
halálozás valószínűsége, és az állapotukból fakadó betegségek kockázata.
Az összehasonlítás kedvéért, míg
a 28-31. héten születettek életben maradási esélyei 90 % felett vannak, addig
egy 24. hetes kisbaba túlélési valószínűsége 40-50 %, de egy 23. hetesé már
ennek kevesebb mint felére csökken.
- A betegségeket tekintve, pl. az éretlen tüdő
okozta kórkép (a Respiratory Distress Syndrome),
amely a születést követő órákban légzési/keringési zavarként jelentkezik, a 32.
hetes babák nagyjából egyharmadát érinti, a 28. hetesek több mint kétharmadánál
előfordul, míg a 28 hétnél fiatalabbak több, mint 80 %-ánál lép fel.
Vagyis minél fiatalabb
a baba, annál nagyobb nála a maradandó károsodások, de legalábbis a finom
idegrendszeri elváltozások előfordulásának esélye.
A
perinatális/neonatális intenzív centrumokba évente bekerülő babák közül 6-700
esetében komoly károsodás mutatható ki. Ez főleg a testi, a mozgási és az
értelmi fejlődés lassúbb és akadályozott voltában, és az érzékszervi funkcióik
sérült állapotában - látás-, hallássérülés - nyilvánulhat meg.
-A sérülések esetenként
halmozódást is mutathatnak.
-Évente nagyjából 1200-1500 babánál olyan
idegrendszeri elváltozások tapasztalhatók, amelyek a későbbiekben az
iskoláskorban tanulási zavar, magatartászavar, hiperaktivitás-figyelemzavar
formájában nyilvánulhatnak meg.
A legsérülékenyebb csoportot a 28. hét
előtt megszületett extrém koraszülött babák alkotják. Bár a
perinatális centrumokba bekerült extrém koraszülöttek nagyjából 60-70 %-át
manapság életben tudják tartani, a kialakuló rendellenességek aránya minden
orvosi erőfeszítés ellenére sem csökken jelentős mértékben.
Hogyan tovább?
A gyerekek további életlehetőségei szempontjából
nagyon fontos, hogy az intenzív ellátást megfelelő terápiás/fejlesztő ellátás kövesse.
-A koraszülött gyermek és a családja a kora
gyermekkori intervenció intézményrendszerében kaphat segítséget.
-Ma már több perinatális/neonatális centrum
is nyújt terápiás ellátást, vagy javasolja az egészségügyi intézményrendszer
más intézményeibe, adott esetben gyermek-rehabilitációs
intézménybe való továbblépést.
Az egészségügyi szereplők
kevéssé ismerik a pedagógiai vagy szociális jellegű szolgáltató intézményeket,
pl. a korai fejlesztő központokat, pedagógiai szakszolgálatokat, vagy akár a
speciális bölcsődéket. Pedig ezekben az intézményekben megfelelően
képzett szakemberek terápiás ellátást, korai fejlesztést és tanácsadást
nyújtanak a gyerekek és szüleik számára. Ezekbe az intézményekbe a Tanulási
Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság komplex vizsgálatán
alapuló szakértői véleménnyel lehet eljutni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése