Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

Loading

2013. február 28., csütörtök

Régi és ritka betegség a Pellagra vagy “a savanyú bőr” betegség


Régi és ritka betegség a Pellagra vagy “a savanyú bőr” betegség


Sajnálatos módon, bármerre is jutott a kukorica, a “pellagrának” nevezett betegség ott járt a nyomában. A kukorica és a pellagra közötti kapcsolatot elsőként Casal írta le Spanyolországban 1735-ben. Amikor járványszerű betegséggé vált Észak-Olaszországban, a milánói Francesco Frapoli “pelle agra”-nak (pelle ‘bőr’, agra ‘savanyú’, vagyis savanyú bőrnek) nevezte el. Klinikailag a betegséget három D azonosítja – dermatitis (bőrgyulladás), diarrhoea (hasmenés) és dementia (elbutulás) – és kezeletlen esetben a pellagra négy vagy öt éven belül jellemző módon halálhoz vezet.
Évekig az orvosi tudás hiánya és a korábbi sejtés, amely szerint a pellagrát valamely, a kukoricában feltételezett toxin okozza vagy egy fertőző ágens, vagy pedig egy genetikai állapot eredménye, Európában és az Egyesült Államokban kiterjedt pellagra-járványokhoz vezetett.
A kirakójáték darabkái akkor kezdtek el helyükre kerülni, amikor megfigyelték, hogy Mexikóban a pellagra a kukorica széleskörű fogyasztása ellenére is ritka. Az ok úgy tűnt, a kukoricaszemek Mexikóban szokásos eltérő módon való feldolgozásában rejlik. Az azték és a maja civilizációk lakosai, azért, hogy ehetővé tegyék, egy lúgos oldattal, lime-os vízzel finomították a kukoricát. Ez a feldolgozási mód felszabadította a kötött niacint (niacitinnek is nevezik) és a fontos aminosavat, a triptofánt, amelyből a niacin ki tud alakulni, így mindkettőt “biológiailag hozzáférhetővé” tette az emésztés számára.
Az ősi praktika, hogy az ételbe szánt kukoricát éjszakára lime-os vízbe áztatták, mielőtt tortillát készítettek volna belőle, sosem került át az Öreg Világ azon országaiba, ahova eljutott a kukorica vagy olyan közösségekbe, akik jórészt a kukoricát ették fő táplálékként. Ez majdnem változatlanul vezetett a niacinhiányos betegséghez, a pellagrához.
Ezen folyamat kémiájának a megértése magyarázott meg egy hosszan tartó táplálkozási rejtvényt. Az érdem leginkább Goldbergerhez és munkatársaihoz kötődik, amiért bemutatták, hogy a pellagra egy tápanyaghiányos betegség, ők azok, akik 1913 és 1930 között bebizonyították, hogy az embereken megjelenő betegséget és a ‘fekete-nyelvet’ (egy kutyáknál fellépő, niacinhiányos betegséget) a pellagra-prevenciós (P-P) faktornak nevezett nikotinamiddal és niacinnal gyógyítható.

Pellagra és vámpírok?

Sokan azt gondolják, a vámpírokban való hit kialakulásához köze volt a pellagrának. Éppen ahogyan a folklór állítja, hogy a vámpíroknak el kell kerülniük a napfényt, hogy megőrizzék az erejüket és megelőzzék a pusztulásukat, a pellagrában szenvedők is túlérzékenyek a napfénnyel szemben. A pellagra klinikai tünetei közé tartozik az álmatlanság, az agresszió, a szorongás és a következményes elmebaj, mindegyik hozzájárult az 1700-as évek vámpírlegendáihoz és az európai folklórhoz.
Szerencsére ma a pellagra ritka és a kukorica sokféle formában létezik. Mindenki számára ismerős a kukoricaliszt, a tortillának nevezett kukoricalisztből sütött lepény, a kukoricakenyerek, a pattogatott kukorica, a főtt kukorica és a népszerű reggeli gabona, a kukoricapehely. A tudomány bizonyára hosszú utat tett meg a széleskörű niacinhiány napjai óta. Ma úgy tekinthetünk a magas-hozamú kukorica új variációira, mint a mezőgazdaság legjelentősebb előrehaladásainak egyikére.

Bőrelváltozások pellagrában-jellemző a depigmentált-fehér-szinü bőrfelület

Arc-mellkas


Nyakszirt


#1 Dr.BauerBela

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése