Mit jelent az újszülött APGAR értéke?
- Az összesített számadat arról is tájékoztatja a szakembereket, hogy szükség van-e azonnali, életmentő beavatkozásra.
- Alacsonyabb APGAR érték ugyanis a legtöbb esetben oxigénhiányos állapotra utal, ami kialakulhatott már a méhen belüli időszakban, a születés óráiban, de valamilyen szervi rendellenesség következtében a megszületést követően is. Érdemes megjegyezned a kicsi APGAR értékét, mert a rosszabb, oxigénhiányos állapot a későbbi fejlődésére is hatással lehet.
Az APGAR pontrendszer nevét Virginia Apgar amerikai altatóorvosnőről kapta, aki az ötvenes években nagyon sok újszülött születésénél volt jelen. A korrektebb és pontosabb ellátás érdekében dolgozta ki azt a mérési eljárást, amelyet életrevalósági skálának is nevezhetnénk.
-A v izsgálatot végző újszülött-gyógyásznak öt életjelenséget kell pontoznia, a légzést, a szívműködést, a bőrszínt, az izomtónust és a reflexeket.
Az első levegővétel
Mindegyik életjelenségre maximálisan két pont adható, így a legnagyobb pontszám a 10-es.
- Ha az újszülött ilyen magas APGAR értékkel születik, akkor biztos, hogy nem volt sem a méhen belül, sem a szülés óráiban oxigénhiányos állapotban.
-A nyolcas érték is elfogadható állapotot tükröz és ilyenkor sincs szükség további beavatkozásokra.
-Ez azért fontos, mert ilyen pontok mellett semmi sem indokolhatja az anya és az újszülött elválasztását.
-Kicsit rosszabb érték esetén viszont már az újszülöttön bőringerek alkalmazását kell megkezdeni, ami többnyire azt jelenti, hogy megpöckölik az újszülött talpát, vagy megpaskolják a fenekét annak érdekében, hogy vegyen mélyebb levegőt.
5-7-es értéknél a légzés beindulását ballonos lélegeztetéssel kell segíteni.
-0-4-es APGAR érték esetén az újszülött azonnali intenzív ellátásra, újraélesztésre szorul.
-Kevésbé köztudott, hogy az APGAR tesztet kétszer végzik el, az elsőt közvetlenül a születést követően, a másodikat pedig öt perc elteltével.
-A második érték néha fontosabb, mert azt mutatja meg, hogy sikerült-e az újszülöttnek alkalmazkodnia a születést követő körülményekhez.
- Ha az első érték rosszabb, de az ötperces már 8 feletti, akkor ez azt jelzi, hogy az oxigénhiányos állapot megoldódott, vagy hamarosan meg fog oldódni, a légzés kialakult és az újszülött oxigénellátása biztosított.
A Peter Czerny Alapítvány tájékoztatása szerint nagyságrendileg ezer esetből egynél van szükség azonnali beavatkozásra, az újszülött újjáélesztésére, százból egy esetben kell kissé rásegíteni ballonnal az újszülött légzésére, és százból tíz esetben kell kisebb segítséget adni bőringerekkel.
-A problémát az jelenti, hogy a kórházakban sincsenek mindenütt felkészülve az oxigénhiánnyal született csecsemők tökéletes ellátására.
Ballonos lélegeztetésre mindenütt képesek, de intenzív ellátást csak az úgynevezett NIC, azaz Neonatológiai Intenzív Centrumokban tudnak adni,
Az oxigénhiánnyal született újszülöttek helyzetét egy átlagos kórházban az is nehezíti, hogy nincs mindenütt éjszaka is ügyeletes neonatológus (azaz újszülött-gyógyász) szakorvos.
Sokáig úgy gondoltuk, hogy az oxigénhiányos állapot a szülés körüli időszakban alakul ki.
- Ma azonban már tudjuk, hogy ez egyáltalán nem törvényszerű. A magzat oxigénellátottsága ugyanis alapvetően a méhlepény állapotától függ. Ennek „minőségén” sokat lehet rontani egészségtelen életmóddal, helytelen táplálkozással, dohányzással, drogokkal, alkohollal, de alapvető funkciói genetikailag is meghatározottak. Így vannak esetek, amikor a magzat oxigénhiányos állapotáért senki sem okolható.
-Szülés közben is létrejöhet ez a kedvezőtlen helyzet, ehhez hozzájárulhatnak a szülés körülményei, a gyógyszerek, a fájdalomcsillapító eljárások, de leginkább a szülés közben indokolatlanul vagy szakszerűtlenül alkalmazott beavatkozások.
- Oxigénhiány születés után is kialakulhat, többnyire koraszülésnél fordul elő vagy valamilyen fejlődési rendellenesség következtében. Ilyen például a fel nem ismert rekeszsérv. Korábban, amikor nem létezett ultrahang, ezek a babák a születésük után meghaltak. Ma, ha előre felkészülnek a születésükre, akkor megmenthető az életük.
Az idegrendszeri sérülések gyógyulhatnak
A legóvatosabb becslések szerint is meglehetősen magas az olyan gyerekek száma akiknek idegrendszere oxigénhiány miatt súlyosan vagy középsúlyosan sérült.
Jóval több lehet viszont azoknak a gyerekeknek a száma, akik kisebb idegrendszeri működészavarokkal küzdenek (mozgásszervi zavarok, diszlexia, diszgráfia, hiperaktivitás, figyelemzavar, a beszédfejlődés zavara). Ezeknek a jelenségeknek a hátterében is oxigénhiányos állapot áll.
-Ők azok a kisgyerekek, akiknek az iskolában majd kisebb nagyobb tanulási zavarral kell megküzdeniük.
-Fejlődésükre és fejlesztésükre különös gondot kell fordítani.
-Hogy kinek, mikor és mennyi támogatásra lesz szüksége, ahhoz az első jel a kicsi születéskori APGAR értéke.
- Nem feltétlenül kell azonban végzetes következtetéseket levonni egy-egy rosszabb eredményből sem, mert az idegrendszeri sérülések újszülött és kisgyermekkorban még gyógyulhatnak. De hogy okozott-e maradandó idegrendszeri károsodást az esetleges oxigénhiány, annak érdemes minél hamarabb utánajárni és ebben neurológus segítségét kérni!
http://babamama.aegon.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése