Gyermekkori székrekedés
A székrekedés gyermekeknél is gyakori
panasz. Hátterében testi és lelki okok - pl. betegség, folyadékhiány,
rostszegény táplálkozás, szorongás - is szerepelhetnek. A probléma
megszüntetését elősegíti a folyadékban és rostokban gazdag táplálékozás,
illetve a rendszeres testmozgás biztosítása.
Ügyelnünk kell rá, hogy a
szobatisztaságra szoktatás során ne keltsünk bűntudatot, arra, hogy ha eleinte nem is sikerül a „bilire-ülés“, ne keltsünk a
gyermekben szorongást.
A székrekedés egyik fontos
kiváltó oka az lehet, ha a gyermek nem iszik eleget, különösen megfázás,
influenza vagy éppen a forró nyári napok idején.
Ilyenkor a fokozott izzadás miatt a bél megpróbál minden folyadékot felszívni a
székletből, ez pedig a széklet száraz és kemény, az ürítés pedig fájdalmas
lesz. E fájdalomélmény miatt a gyermekben félelem alakulhat ki, így a
székrekedés tovább súlyosbodhat.
A szorongás is székrekedést
válthat ki. Problémát okozhat, ha a szülők túl sokat
aggódnak a széklet elmaradása miatt, attól félve, hogy gyermeküknek
bélelzáródása vagy bélcsavarodása lesz, holott normális esetben két ürítés
között egy-két nap is eltelhet. Ez az aggodalom a gyermekre is átragadhat, és ő
is szorongani kezd. Türelmesnek kell lennünk, amikor
szobatisztaságra akarjuk szoktatni a gyermeket, a szidás vagy a kényszer
ugyanis csak ront a helyzeten.
Intő jel, hogy valami nincsen rendben, ha a szülők az tapasztalják, hogy a
székletürítés rendszeresen fájdalommal jár, a gyermek hasa felpuffad,
alsóneműje összepiszkolódik. Ha a szorulás
rendszeressé válik, és akár három-négy nap is eltelik két székelés között,
orvoshoz kell fordulni.
A szorulás elkerülésére
léteznek természetes módszerek. Itassunk
gyermekünkkel napi egy-másfél liter folyadékot: leginkább teát, frissen csavart
gyümölcslevet vagy tiszta vizet.
A helyes táplálkozás is
kiemelt fontosságú, a rostban gazdag élelmiszerek ugyanis
nagymértékben fokozzák az anyagcserét. Iktassunk be az étrendbe minél több
nyers élelmiszert, friss gyümölcsöt, zöldséget - pl. barackot, dinnyét,
szilvát, szőlőt, paprikát, paradicsomot, uborkát vagy hagymát -, mert ezek
magas rost- és víztartalmuk miatt könnyen emészthetőek. Ne adjunk viszont túl
sok répát, almát vagy banánt a kicsinek, mert ezek inkább fogják a székletet.
Szintén magas a rosttartalma a teljes kiőrlésű gabonaféléknek, pl. a barna
kenyérnek és a korpával dúsított készítményeknek. Reggelire kínáljunk
gyermekünknek gabonapelyhet, müzlit vagy zabkását, használjunk teljes kiőrlésű
lisztet és korpát a sütéshez és a főzéshez.
Nagyon fontos, hogy
odafigyeljünk a rendszerességre: alakítsuk
ki a biliztetés vagy WC-re járás meghatározott idejét, például 10-15 perccel
reggeli vagy vacsora után. Teremtsünk ideális állapotokat a mellékhelyiségben:
pl. tartsunk ott gyermekkönyveket, képregényeket, biztosítsunk megfelelő
hőmérsékletet és kényelmet, hiszen a hideg és elhanyagolt WC ellenkezést
válthat ki.
Ugyancsak jótékonyan hat a
bélműködésre a mozgás: menjünk
gyakran ki a játszótérre, sétáljunk sokat, a nagyobbakat vigyük el biciklizni
vagy kirándulni.
Szintén segíthet, ha
időnként óvatosan megmasszírozzuk a kicsi hasát, mert ezáltal mozgásra serkentjük a beleket, s ezzel megkönnyítjük az
emésztését.
Ha a gyógyszermentes
módszerek nem használnak, orvoshoz kell vinni a gyermeket, aki diétát, beöntést
vagy hashajtót, súlyosabb esetben kivizsgálást javasolhat. Hashajtó esetén nem mindegy, hogy a széles kínálatból mit választunk,
hiszen a gyermekek szervezete a felnőttekénél sokkal érzékenyebb. Vigyázni kell
a szennát tartalmazó készítményekkel, mert azok súlyos hasmenést és kiszáradást
okozhatnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése