Első székletek: meconium, anyatejes széklet
A baba első heteiben, hónapjaiban a szülőket foglalkoztató egyik
legfontosabb kérdés, hogy mi van a pelenkában - és hányszor. Az első székletek
színe, gyakorisága és milyensége "normális esetben" is széles skálán
mozoghat, és babánként eltérő lehet.
Magzatszurok (meconium)
A magzat bélrendszerében
már az anyaméhben keletkezik "széklet", amely a születés utáni 1-2
napon belül ürül a szervezetből. Ez a sötétzöld, olykor fekete színű, sűrű,
ragadós massza az úgynevezett magzatszurok (meconium), amely a lenyelt
magzatvízből és az abban található, megemésztett szöveti darabokból, leváló
bélsejtekből, hámsejtekből, epefestékből, nyálkadarabokból tevődik össze.
A magzatszurok az első napokban 2-3 alkalommal, de akár minden szoptatás
után is ürülhet az újszülött szervezetéből. Amikor ez az anyag kiürült, beindul
a baba valódi emésztése, és széklete is jelentősen megváltozik.
Kóros anatómiai eltérés,
felszívódási rendszerbetegség is állhat annak hátterében, ha a magzatszurok nem
távozik a baba szervezetéből. Ilyen esetben a babát
megfigyelik, különböző vizsgálatokat végeznek rajta, hogy megállapítsák a
meconium hiányának okát.
Anyatejes széklet
A születést követő 2-3
napon belül az újszülött széklete megváltozik. Színe jóval világosabb, sárgásabb, állaga sokkal lazább, hígabb lesz,
mint a magzatszuroké, szaga enyhén savanykás, de nem különösebben kellemetlen -
ez az úgynevezett anyatejes széklet.
Az ürítések gyakorisága
az első hetekben általában napi 6-10 alkalom - gyakorlatilag minden
étkezés közben vagy után megtelik a pelus -, később azonban jelentős eltérések
alakulhatnak ki a babák szokásai között.
A különbségek
természetesen nem azt jelentik, hogy baj van az emésztéssel, ha a mi babánk nem
kakil annyiszor, mint a szomszéd kislány.
Szoptatott babáknál a
napi több alkalomtól a heti egyszeri ürítésig sok minden "normális"
lehet: kezdetben gyakrabban
kakilnak, majd 3-4 hónapos kor körül a csak anyatejet evő babák szinte mindent
hasznosítanak az elfogyasztott táplálékból, így ritkábbá válik a széklet. Az
sem ritka, hogy egy csak anyatejet kapó baba egyik nap háromszor-négyszer
kakil, majd napokig semmit.
Szoptatott babáknál
gyakran okoz rémületet a zöldes színű, hígabb széklet. Ennek hátterében több ok is állhat. Ha a baba
egyébként jó kedélyű, szépen gyarapodik, elsőként az epefestékre
gyanakodhatunk. Megfelelő sebességű emésztésnél az epefesték
már eltűnik a székletből, mire az a végbélbe kerül. Amennyiben azonban az
emésztés sebessége lelassul, a táplálék gyorsabban halad át a tápcsatornán,
ennek eredménye a feltűnően zöldes kaki.
Ezt okozhatja az előtej-utótej arányának
eltolódása (a baba szopási szokásaitól függően), a
zsírosabb tej, a fogzási szakasz, de egyes betegségek kísérő tüneteként is
jelentkezhet, így ha megijedni nem is, figyelemmel kísérni a kicsi szopását és
következő székleteket mindenképpen érdemes.
Talán még nagyobb
ijedtséget vált ki a véres széklet. Ennek hátterében sokszor csak
annyi áll, hogy a kicsi szoptatás közben megsebesítette a mellbimbót, és abból
került vér a pocakjába. Amennyiben azonban ezt az okot kizárhatjuk, feltétlenül
forduljunk orvoshoz.
Mennyit?
Általában a széklet
gyakorisága nem mérvadó a "rendellenesség" kimondására: a
"rendben van így?", "tennem kellene valamit?" kérdések
megválaszolásához figyelembe kell vennünk a baba életkorát, étkezési szokásait,
a családi hajlamosító tényezőket (például a szorulásra), a széklet milyenségét,
a kicsi hangulatát és gyarapodási arányait egyaránt.
Tápszert (is) kapó, illetve pépeket, gyümölcsöket is fogyasztó,
hozzátáplált babáknál eltérő a helyzet, mint a csak anyatejet evőknél. Náluk
napi egy kakilás jelenti a "normális" mennyiséget, mert ha nem ürül
folyamatosan a széklet, a kicsi pocakja felpuffadhat, görcsölhet, a széklet
keményebb lesz, jobban kell erőlködnie, nyomnia, fájdalmasabbá válik az ürítés.
Újabb vízválasztó: a hozzátáplálás
Hozzátáplálás kezdetén
sokszor szinte "érintetlenül" látjuk viszont az első falatokat. Ez annak a jele lehet, hogy a baba emésztése még nem elég érett; várjunk
néhány hetet, és utána próbálkozzunk ismét a szilárd(abb) ételekkel.
A puffadást, szorulást szoptatott csecsemőknél is tapasztalhatjuk, ilyenkor
első dolgunk az édesanya étrendjét ellenőrizni. Ha ő kerüli a puffadást,
szorulást okozó ételeket, vitaminokat, általában a baba gondjai is megoldódnak.
Egy kis segítség - ha sok, ha kevés
A gyermekorvosok
általában azt ajánlják, ha a babának legalább háromnaponta nem sikerül kakilni,
segítsünk neki. A fentiek alapján láthattuk, hogy
ez tényleg egy átlagszám - nem mindegy, mekkora és mivel táplált
csecsemőkre vonatkoztatjuk.
Amennyiben valóban
szüksége van segítségre, több módszer áll rendelkezésünkre. Kisgyerekek, különösen csecsemők esetében csak nagyon szélsőséges estben
alkalmaznak gyógyszeres beavatkozást. Kezdetben a tornáztatást ajánlják, majd a szélcső - vagy a hőmérő -
végbélbe dugását, amely székelési ingert vált ki. Ha ezek a módszerek
hatástalanok, glicerines kúpot, esetleg beöntést alkalmazhatunk.
4-5 hónapos csecsemőknél már a kevés cukorral ízesített kamillatea, a több
folyadék bevitel, illetve néhány gyümölcs is "bevethető". Az alma, a banán ilyenkor csak még jobban megfogja a székletet. Tartós sikertelenség esetén Laevolac
szirup adása megfontolandó.
A kezdeti hígabb
széketek esetében sokszor nem könnyű megállapítani, hasmenésről van-e szó, vagy
természetes állapotról.
Ha vizesnek látszik, nem csak hígnak, és a megszokottnál jobban kicsípi a baba
fenekét, hasmenésre gyanakodhatunk. Ilyenkor fokozottan figyeljünk a
folyadékbevitelre, és kérjük ki a gyerekorvos tanácsát.
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése