Részletesebben a
szőrtüszőgyulladásról
A szőrzettel rendelkező testfelszínen lényegében bárhol kialakulhat a
szőrtüszők gyulladása, de ez – jellegéből fakadóan – általában látható helyeket
érint. Korántsem csak esztétikai problémáról van szó, mert némely esetben
maradandó elváltozásokat idéz elő, a helytelen házi „kezelés” pedig sokat
ronthat az állapoton, sőt néha súlyos betegséget is okozhat.
Tünetek
Igen
gyakori megbetegedés a szőrtüszőgyulladás (folliculitis), amely – természetéből
adódóan – a szőrrel, hajjal borított területeken alakul ki. Általában 1-2 mm átmérőjű, apró gennyhólyagot látunk, melynek a közepét
szőrszál fúrja át. A kórokozó a Staphylococcus aureus nevű baktérium. Sokszor
következik be baktériumhordozás, vagyis a beteg, illetve a családjában valaki
„kórokozó-hordozó". Ez azt jelenti, hogy orr-, illetve torokváladék-vétel
során ismételten kitenyészthető a baktérium. Nehezen szüntethető meg ez az
állapot, mégis kísérletet kell tenni rá, mert sokszor a gyógyulás kulcsát
jelenti. A betegség következményeként a szőrszálak tövénél gennyhólyag képében
mutatkozó, felületes bőrfertőzés jöhet létre.
A
gyulladás lehet egészen felületes, ilyenkor alig veszi körül vérbővebb udvar;
illetve mélyebb, amikor a vérbő udvar nagyobb.
Elsősorban az erősen szőrös bőrfelületeken szokott előfordulni, ezért férfiakon
gyakoribb. Főként a lábszáron, combon, karon, hajas fejbőrön, szakáll- és
bajusztájon fordul elő, de a törzs szőrös területein bárhol kialakulhat. A nem
megfelelő borotválkozás, felülfertőzések, dörzsölés (pl. farmernadrág miatt),
rossz higiénés viszonyok, olajos, szennyes munkakörülmények is elősegítik a
szőrtüszőgyulladás keletkezését. Az előbb felsoroltak következtében a
szakálltájon kialakuló szőrtüszőgyulladás különösen krónikus lefolyású lehet.
Diagnózis
A
klinikai kép alapján könnyű a diagnózis. El
kell különíteni a pattanásos bőrtől (akné) és más, az arcon előforduló
gyulladással, bőrvörösséggel (rosacea és perioralis dermatilis) járó, valamint
a túlságosan leborotvált és a hámba visszafúródó szakállszőrök okozta
szőrtüszőgyulladástól. Gyógyszerek, munkaanyagként a szervezetbe jutó halogének
(jód, bróm, klór), gombás fertőzések is okozhatnak hasonló tüneteket.
Kezelés
A
szőrszál kihúzásával a felgyülemlett genny kiürül, ezért a kezelés kulcsa a
csipesszel való eltávolítás. Nagyon fontos a fertőtlenítő
ecsetelés. Makacs esetekben célzott antibiotikus kezelés is szóba jöhet.
Elsősorban azonban a helyi kezelés a legfontosabb. Neomagnol-oldatos borogatás,
fertőtlenítő ecsetelők alkalmazása szükséges. Nagyon súlyos, a gyógykezelésre
nem reagáló esetekben korábban röntgenkezelést is alkalmaztak, a szőrtüsző
gyökerét roncsolták. Napjainkban erre nem kerül sor. Hegesedés nélkül,
nyomtalanul gyógyul általában, azonban gyakran a megfelelő terápia ellenére is
előfordul, hogy a vártnál lényegesen tovább fennáll.
Szőrtüszőgyulladás a hajas fejbőrön
Ebben
a formában sem vitatható a Staphylococcus aureus nevű baktérium kórokozó
szerepe, de az utóbbi időben a betegség kialakulásában a szervezet kóros
immunválaszának is szerepet tulajdonítanak. A
szőrtüsző mentén bekerülő kórokozó helyi gyulladást hoz létre, gennyes
beolvadás alakul ki. Attól függően, hogy ez milyen mértékű, az egymás mellett
elhelyezkedő szőrszálak gyökerei között egymással összefüggő, bőr alatti
járatok, tályogok alakulnak ki. Szerencsére ez utóbbi forma nagyon ritka.
Súlyos esetben az egész hajas fejbőr
területén számos, 2-3 cm átmérőjű csomó alakul ki, amelyek felpuhulnak,
tályogokká alakulnak. Ezeket meg kell nyitni, ekkor bő genny távozik. A
tályogok egymással a bőr alatt összefüggnek, egy helyen a bőrt megnyomva, számos
tályogból ürül a genny. Gyakran maradandó, heges, kopasz foltokkal gyógyul a
betegség.
Csaknem kizárólag férfiakon fordul elő.
Évekig elhúzódó folyamat. Kialakulásában, illetve a fenntartásában szerepet
játszanak a rossz higiénés viszonyok, olajos, piszkos munkakör. A
szőrtüszőgyulladás szövődményeként alakulhat ki a kelés (furunkulus). Ennek
első tünete a fájdalom, majd később duzzanat, melynek közepén egy-két nap múlva
sárga gennyhólyag alakul ki. Sokszor mérsékelt láz is kísérheti. A sárgásfehér gennycsap
kiürülésekor kiürül az elhalt szőrtüsző is, amely a megbetegedés elindítója
volt.
Mikor alakul ki súlyosabb kórkép?
Mérsékelt gyakorisággal fordul elő a
tarkótájon jelentkező, krónikusan fennálló, a gyulladás gyógyulásakor
túlsarjadó hegszövet képződéséhez vezető szőrtüszőgyulladás. Tünetei
riasztóbbak: a tarkótájon tömör, kiemelkedő, gyakran túlsarjadó hegszövettel,
tágult szőrtüszőnyílásokkal, gennyhólyagokkal, nyomásra gennyet ürítő, mélyebb,
kis tályogokkal tarkított bőrfelületet láthatunk. A betegségnek ez a formája
krónikus lefolyású, heggel, maradandó kopaszsággal gyógyul. Szinte kizárólag
férfiakon fordul elő, kiváltásában szerepel játszik a magas, kemény gallér
izgató hatása. Ezt elsősorban valamilyen egyenruhát viselő személyen láthatjuk.
Fertőtlenítő, gyulladáscsökkentő kezeléstől, a kiváltó tényező megszüntetésétől
várható javulás.
Egyéb
formái
A halántéktájon, a hajas fejbőr határán az
előbb említett Staphylococcus nevű baktériumon kívül más kórokozók (pl.
Streptococcus) is létrehozhatnak kerek, besüppedt hegekkel gyógyuló, krónikus
bőrfertőzést. Ez utóbbi forma igen ritka. Jellemzője elsősorban a seborrhoeás
(rendellenes faggyúmirigy-működésű) területeken, tehát a halántéktájon,
homlokon, 2-5 mm átmérőjű, középen behúzódott bőrjelenségek, gennyhólyagok
megjelenése, amelyek 1-2 nap alatt sötétbarna, tapadó pörkké alakulnak át. 3-4
hét múlva a pörk leválik, és kerek, besüppedt heg marad vissza. Néha mérsékelt
viszketéssel jár. Elsősorban férfiakon fordul elő.
El
a kezekkel!
Azaz: szabad-e a szőrtüszőgyulladás talaján
kialakuló „kelést” kinyomni?
Sokkal nagyobb baj alakulhat ki a nem
megfelelő kezelés következtében, mint az eredeti probléma volt. Különösen a
felső ajkon, orrnyílás környékén lévő furunkulusokat tilos nyomkodni, mert a
kórokozót a nyirokutakba préselhetjük be, s a vénás hálózaton keresztül az
agyalapi vénák útján gennyes agyhártyagyulladást idézhetünk elő.
Gondolnunk kell arra is, hogy fertőző
bőrfolyamatról lévén szó, veszélyt jelent a családtagok számára. Különösen
fontos az ép bőrünk, valamint a fürdőkád tisztán tartása, fertőtlenítése.
Vannak egyes belszervi bántalmak (pl. cukorbetegség), amelyek esetében
kialakulására fokozottabban lehet számítani. Ez elsősorban a felnőttek esetében
igaz, mert a gyermekkori szőrtüszőgyulladás hátterében a legritkább esetben
találkozunk cukorbetegséggel, sokkal inkább azzal, hogy a gyermek vagy
családtagjai, társa, a gennykeltő baktériumot tünetmentesen hordozzák.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése