Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

2014. október 22., szerda

MIÉRT FONTOS AZ ANYATEJ ÉS A SZOPTATÁS ??-ÖSSZEFOGLALÓ-

MIÉRT FONTOS AZ ANYATEJ ÉS A SZOPTATÁS?-ÖSSZEFOGLALÓ.

Az anyatej:

 tápanyagösszetétele optimális a gyermek növekedése és fejlődése szempontjából
 védelmet nyújt az akut fertőző betegségekkel szemben
 csökkenti az allergia és a juvenilis diabétesz esélyét a nagy kockázatú gyermekeknél
 hosszú távon védelmet nyújt a magas vérnyomás és az elhízás      kialakulása ellen
 azonnal fogyasztható, nincs szükség előkészületekre
 olcsó, a csomagolása pedig esztétikus és környezetbarát
 a jótékony hatások többsége dózisfüggő: minél tovább tart a kizárólagos szoptatás, annál erőteljesebb a hatás

A szoptatás
• jótékony hatással van az anya és a gyermek egészségére, miközben káros hatása nincs.
 A szopó mozgás az arc, fogak és beszéd fejlődése szempontjából ideális, a mesterségesen táplált gyermekeknél gyakoribb a fogszabályozási probléma és gyakrabban van
szükségük logopédiai kezelésre.
 A váltott mellből szoptatás segíti a kéz-szem koordinációt. A szoptatással kapcsolatos életforma segíti az idegrendszer fejlődését.
 A szoptatás jótékony hatással van az anya-gyermek kapcsolatra.
 A szoptatott gyermekek kiegyensúlyozottabbak és jobban tűrik a stresszt, mint a mesterségesen tápláltak.
 A szoptatás csökkenti a szülés utáni vérzést, segít a várandósság előtti testsúly visszanyerésében és az első hat hónapban természetes fogamzásgátlóként hat.
 A szoptató anyák nyugodtabbak és kevesebb stresszt élnek át, mint nem szoptató társaik. A nem szoptató anyák körében gyakoribb a postpartum depresszió.
 A szoptatás pozitívan hat a szülői magatartásra függetlenül az anya családi állapotától és szociális helyzetétől; az egyedülálló és az alacsony szociális helyzetű anyák szülői magatartására a szoptatás pozitív hatása még a gyermek ötéves korában is kimutatható; a szoptatás hiánya viszont különösen negatív következményekkel bír ebben a
csoportban.
 A szoptató anyák ritkábban bántalmazzák és hanyagolják el gyermekeiket – a nem szoptatott gyermekek körében 2,3-szer több a bántalmazott, mint a legalább 4 hónapig szoptattak között.
1A nem-szoptatás veszélyei
• Azok a gyermekek, akiket nem szoptatnak vagy nem kapnak anyatejet, a következő
betegségek fokozott kockázatának vannak kitéve:
 fertőző betegségek: gyomor– bélrendszeri fertőzések, légúti és húgyúti fertőzések
 ekcéma és más atópiás betegségek
 koraszülötteknél nekrotizáló enterokolitisz
 alacsonyabb szintű kognitív teljesítmény és képzettség
 cukorbetegség, magasvérnyomás betegség, elhízás gyermekkorban – mind rizikófaktor a későbbi szívbetegségre
 csecsemőkori és kisgyermekkori halál
• A kockázatnövekedés az anyatej védőfaktorainak és az optimális tápanyagoknak – például
az agyfejlődést és a bélrendszer érését segítő összetevőknek – hiányából fakad.
• A nem-szoptatás kockázatain túl a mesterséges táplálásnak önmagában is vannak
veszélyei:
 a csecsemőtápszer fertőződhet a gyártás során
 a csecsemőtápszer veszélyes szennyező anyagokat tartalmazhat vagy hiányozhatnak belőle létfontosságú összetevők (gyártási hiba miatt)
 a tápszerkészítéshez vagy a mosogatáshoz használt víz szintén fertőzést közvetíthet
 a tápszerkészítés hibái – túl tömény vagy túl híg tápszer – károsíthatja a csecsemő egészségét
 ha az anya tápszerrel nyugtatja meg a síró kisbabát, az túletetéshez és elhízáshoz vezethet
 a mesterségesen táplált gyerekek között több a cumizó és gyakoribb a korai fogszuvasodás
• A mesterséges táplálás kockázatai csökkenthetők, ha az elkészítésnél nagy gondossággal járunk el, de az anyatej és a tápszer összetételének különbségei így is megmaradnak.

Néhány tény
• Évente 1,5 millió gyermek hal meg azért, mert nem szoptatják. Bár a halálesetek döntő többsége a fejlődő országokban történik, a probléma nem korlátozódik a szegény országokra. A fejlett Egyesült Államokban is évente 9000 gyermek halálát lehetne megelőzni a szoptatással.
• Bár a szoptatás hiánya nem minden esetben okoz halált, az akut és krónikus betegségek kockázatát a mesterséges táplálás igen jelentősen fokozza.
 A mesterséges táplálás az alsó légúti fertőzések miatti kórházi felvétel kockázatát 3,6- szorosára fokozza az első évben, a 4 hónapig kizárólag szoptatottakhoz viszonyítva.
 A középfülgyulladás gyakorisága a mesterségesen tápláltak körében 2-szeres a 3 hónapig kizárólag szoptatottakhoz viszonyítva.
 A nem-specifikus gyomor bélrendszeri gyulladások gyakorisága a mesterségesen tápláltak körében 2,7-szeres a szoptatottakhoz képest.
 A mesterségesen táplált csecsemők körében lényegesen gyakoribb a hirtelen csecsemőhalál: a csecsemőkor minden szakaszában kétszerese a szoptatottakénak (egyes kutatások szerint ötszöröse).
2 Az aszthma a tápszerrel táplált gyermekek körében 3,6-szer gyakoribb a legalább 3 hónapig szoptatottakhoz képest.
 Az atópiás dermatitis előfordulása a nagy kockázatú családokban 72%-kal gyakoribb a mesterségesen tápláltaknál a legalább 3 hónapig kizárólag szoptatottakhoz viszonyítva.

 Az elhízás kockázata minden szoptatott hónappal 4%-k
#1 Dr.BauerBela

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése