MIÉRT FONTOS AZ ANYATEJ ÉS A SZOPTATÁS ??-ÖSSZEFOGLALÓ-

MIÉRT FONTOS AZ ANYATEJ ÉS A SZOPTATÁS?-ÖSSZEFOGLALÓ.

Az anyatej:

 tápanyagösszetétele optimális a gyermek növekedése és fejlődése szempontjából

 védelmet nyújt az akut fertőző betegségekkel szemben

 csökkenti az allergia és a juvenilis diabétesz esélyét a nagy kockázatú gyermekeknél

 hosszú távon védelmet nyújt a magas vérnyomás és az elhízás      kialakulása ellen

 azonnal fogyasztható, nincs szükség előkészületekre

 olcsó, a csomagolása pedig esztétikus és környezetbarát

 a jótékony hatások többsége dózisfüggő: minél tovább tart a kizárólagos szoptatás, annál erőteljesebb a hatás

A szoptatás

• jótékony hatással van az anya és a gyermek egészségére, miközben káros hatása nincs.

 A szopó mozgás az arc, fogak és beszéd fejlődése szempontjából ideális, a mesterségesen táplált gyermekeknél gyakoribb a fogszabályozási probléma és gyakrabban van

szükségük logopédiai kezelésre.

 A váltott mellből szoptatás segíti a kéz-szem koordinációt. A szoptatással kapcsolatos életforma segíti az idegrendszer fejlődését.

 A szoptatás jótékony hatással van az anya-gyermek kapcsolatra.

 A szoptatott gyermekek kiegyensúlyozottabbak és jobban tűrik a stresszt, mint a mesterségesen tápláltak.

 A szoptatás csökkenti a szülés utáni vérzést, segít a várandósság előtti testsúly visszanyerésében és az első hat hónapban természetes fogamzásgátlóként hat.

 A szoptató anyák nyugodtabbak és kevesebb stresszt élnek át, mint nem szoptató társaik. A nem szoptató anyák körében gyakoribb a postpartum depresszió.

 A szoptatás pozitívan hat a szülői magatartásra függetlenül az anya családi állapotától és szociális helyzetétől; az egyedülálló és az alacsony szociális helyzetű anyák szülői magatartására a szoptatás pozitív hatása még a gyermek ötéves korában is kimutatható; a szoptatás hiánya viszont különösen negatív következményekkel bír ebben a

csoportban.

 A szoptató anyák ritkábban bántalmazzák és hanyagolják el gyermekeiket – a nem szoptatott gyermekek körében 2,3-szer több a bántalmazott, mint a legalább 4 hónapig szoptattak között.

1A nem-szoptatás veszélyei

• Azok a gyermekek, akiket nem szoptatnak vagy nem kapnak anyatejet, a következő

betegségek fokozott kockázatának vannak kitéve:

 fertőző betegségek: gyomor– bélrendszeri fertőzések, légúti és húgyúti fertőzések

 ekcéma és más atópiás betegségek

 koraszülötteknél nekrotizáló enterokolitisz

 alacsonyabb szintű kognitív teljesítmény és képzettség

 cukorbetegség, magasvérnyomás betegség, elhízás gyermekkorban – mind rizikófaktor a későbbi szívbetegségre

 csecsemőkori és kisgyermekkori halál

• A kockázatnövekedés az anyatej védőfaktorainak és az optimális tápanyagoknak – például

az agyfejlődést és a bélrendszer érését segítő összetevőknek – hiányából fakad.

• A nem-szoptatás kockázatain túl a mesterséges táplálásnak önmagában is vannak

veszélyei:

 a csecsemőtápszer fertőződhet a gyártás során

 a csecsemőtápszer veszélyes szennyező anyagokat tartalmazhat vagy hiányozhatnak belőle létfontosságú összetevők (gyártási hiba miatt)

 a tápszerkészítéshez vagy a mosogatáshoz használt víz szintén fertőzést közvetíthet

 a tápszerkészítés hibái – túl tömény vagy túl híg tápszer – károsíthatja a csecsemő egészségét

 ha az anya tápszerrel nyugtatja meg a síró kisbabát, az túletetéshez és elhízáshoz vezethet

 a mesterségesen táplált gyerekek között több a cumizó és gyakoribb a korai fogszuvasodás

• A mesterséges táplálás kockázatai csökkenthetők, ha az elkészítésnél nagy gondossággal járunk el, de az anyatej és a tápszer összetételének különbségei így is megmaradnak.

Néhány tény

• Évente 1,5 millió gyermek hal meg azért, mert nem szoptatják. Bár a halálesetek döntő többsége a fejlődő országokban történik, a probléma nem korlátozódik a szegény országokra. A fejlett Egyesült Államokban is évente 9000 gyermek halálát lehetne megelőzni a szoptatással.

• Bár a szoptatás hiánya nem minden esetben okoz halált, az akut és krónikus betegségek kockázatát a mesterséges táplálás igen jelentősen fokozza.

 A mesterséges táplálás az alsó légúti fertőzések miatti kórházi felvétel kockázatát 3,6- szorosára fokozza az első évben, a 4 hónapig kizárólag szoptatottakhoz viszonyítva.

 A középfülgyulladás gyakorisága a mesterségesen tápláltak körében 2-szeres a 3 hónapig kizárólag szoptatottakhoz viszonyítva.

 A nem-specifikus gyomor bélrendszeri gyulladások gyakorisága a mesterségesen tápláltak körében 2,7-szeres a szoptatottakhoz képest.

 A mesterségesen táplált csecsemők körében lényegesen gyakoribb a hirtelen csecsemőhalál: a csecsemőkor minden szakaszában kétszerese a szoptatottakénak (egyes kutatások szerint ötszöröse).

2 Az aszthma a tápszerrel táplált gyermekek körében 3,6-szer gyakoribb a legalább 3 hónapig szoptatottakhoz képest.

 Az atópiás dermatitis előfordulása a nagy kockázatú családokban 72%-kal gyakoribb a mesterségesen tápláltaknál a legalább 3 hónapig kizárólag szoptatottakhoz viszonyítva.

 Az elhízás kockázata minden szoptatott hónappal 4%-k

#1 Dr.BauerBela

---