Fiatal éveink síparadicsoma,barátságaink
erőprábájának a helye.A mi generációnk még nem volt „felvonós “Mi a
25-3o kilos hátizsákokkal a hátunkon,embert próbáló úttalan utakon kapaszkodtunk
ki a menedékházhoz ahol Ilie a mi remeténk várt bennünket forró boros teával. Még
a serpások,a csomaghordozók sem vállalták olykor az irdatlan harcot részben a
fizikai megerőltetés ,másrészt a természet erőinek viszontagságai miatt.
De amikor felértünk a menedékház évszázados termés kőből improvizált teraszáról
a látvány a csodálat, mindannyiszor szinte térdre kényszerített
bennünket. Sápadt,megviselt arcunkat a márciusi nap meleg sugarai felé
fordítottuk és hálát adtunk a sorsnak hogy mint minden évben most is megérkezhettünk
a felejthetetlen –Mecca-szenthelyűnkre.
Szeretett és tisztelt barátaim közül számosan eltávoztak közülünk de az
emlékük köztünk él és erről szólnak a most papírra vetett soraim. Az én
sorsomat egybekovácsolta a természet szeretete az övéikkel igy:Udvary
István,Szereday Béla,Simon Genu,Dr.Kirilla Sándor,Dr.Suta Ioan,Jenei Öcsi,Jenei
Irma,Tóth István,Boloş Nelu,Szilágyi Sándor,Ifj.Mitaru Mircea
A bemutatott képen látható-Érkezésem a menedékházhoz
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése