Európában majdnem minden harmadik gyermek túlsúlyos vagy elhízott, de az
országok tudatában vannak annak, hogy mennyire fontos az iskolai étkeztetés a
gyermekek egészséges növekedése és jó tanulmányi teljesítménye szempontjából,
ezért különböző intézkedéseket tesznek az egészséges étkeztetés segítésére -
állapította meg az Európai Bizottság az iskolai étkeztetési programokról
készített első jelentésében.
A tanulmányt a gyermekkori elhízás elleni uniós fellépés keretében a
bizottság tudományos szolgálata, a Közös Kutatóközpont tette közzé.
A jelentés alapján az
európai országok tudatában vannak az iskolai étkeztetés jelentőségének. Az összes
vizsgált országban (az unió 28 tagállamában, valamint Norvégiában és Svájcban)
vannak iskolai étkeztetési programok, bár nagy különbségek vannak közöttük. Az
egészséges iskolai étkeztetés előmozdítását célzó nemzeti intézkedések
palettája az étrendre és az adagok nagyságára vonatkozó, önkéntes alapon betartandó
iránymutatásoktól az
árusító automaták és a cukortartalmú üdítőitalok teljes betiltásáig terjed.
A bizottság idézte Tonio
Borg egészségpolitikai biztost, aki szerint Európában majdnem minden harmadik
gyermek túlsúlyos vagy elhízott, és emiatt ki van téve több elkerülhető
betegségnek, például a 2-es típusú cukorbetegségnek.
Az iskoláknak fontos szerepük van az
egészségtudatos táplálkozás előmozdításában a gyermekek körében, ami
elengedhetetlen ahhoz, hogy egészségben nőjenek fel és jó tanulmányi teljesítményt
érjenek el. Az iskolai étkeztetési programokat most először értékelő tanulmány
fontos eszköz az elhízás elleni küzdelemben - vélekedett a biztos.
A jelentés górcső alá
veszi az egyes országok legfrissebb szabályozásait és iránymutatásait az általános
és középiskolai étkeztetéssel kapcsolatban.
A jelentés áttekintést nyújt a szabályozás
helyzetéről, és ezáltal segít képet alkotni arról, hogy az egyes országok
intézkedései milyen befolyással vannak a gyermekkori elhízásra. A
dokumentum alapján a nemzeti iskolai étkeztetési programok több mint 90
százaléka tartalmaz olyan előírásokat, amelyek szabályozzák az élelmiszer
minőségét, illetve tápértékét. A programok 76 százaléka tartalmaz iránymutatásokat
az adagok méretére vonatkozóan, az iskolai ebédek tápértékére vonatkozó
előírások pedig az étkeztetési programok 65 százalékában szerepelnek. A
programok jelentős része tartalmaz korlátozásokat vagy ajánlásokat az
üdítőitalok iskolai forgalmazásával kapcsolatosan. A programok többsége
támogatja a friss ivóvízhez való (ingyenes) hozzáférést, és kifejezetten
korlátozza vagy tiltja az üdítőitalok forgalmazását.
Az országok céljai túlnyomórészt megegyeznek: javítani kell a gyermekek
étkezési szokásait, az egészséges táplálkozásra kell nevelni őket, valamint
vissza kell szorítani, illetve meg kell előzni a gyermekkori elhízást.
A nemzeti programok többsége korlátozza vagy teljes
egészében tiltja az édességek és a sós sütemények iskolai forgalmazását is.
Az országok 59 százaléka előírja
vagy ajánlja az intézkedések eredményességének mérését. Az országok
mintegy felében az árusító automatákat is korlátozzák: van, ahol ajánlásokat
fogalmaznak meg arra vonatkozóan, hogy az automatából milyen élelmiszereket
lehet árusítani, és van, ahol nem is szabad ilyen automatát elhelyezni az
iskolák területén. Szintén elterjedt gyakorlat az egészségtelen élelmiszerek reklámozásának
korlátozása.
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése