„Mit
tegyünk vészhelyzet esetén, avagy tényleg vészhelyzet van?”
Egy gyermek számtalan ok miatt
igényelhet sürgősségi ellátást.
Ezt
laikusként vagy első gyermekes szülőként vagy olyan gyermekek szüleiként, akik
ritkán betegek nagyon nehéz megítélni. Ha beteg a gyermek, a szülő aggódik. Ez
természetes! De gyermekünk érdeke, hogy a lehetőségekhez képest higgadtan
próbáljuk megoldást találni a kialakult helyzetre. Előfordul, hogy nem mindig a
legkézenfekvőbb/legegyszerűbb megoldás a legjobb választás…
Amennyiben
gyermekünk általános állapota megengedi, tehát a betegség ellenére jókedvű,
élénk, játszik, jó az étvágya és kielégítő mennyiségű folyadékot iszik, először
forduljunk házi gyermekorvosunkhoz.
A gyermeket ismerve ő tudja legkönnyebben megállapítani, hogy szükséges-e
valamilyen terápia, a gyermek ápolható-e otthonában vagy azonnali kórházi
kezelést igényel. Ha kórházi kezelés szükséges a háziorvos egy beutalót ír,
melyen rögzíti a panaszokat, a gyermek aktuális állapotát és azt a
kórismét/diagnózist, amit fizikális vizsgálat alapján megállapított. Ezzel
segíti a következő észlelő orvos munkáját, ugyanis pár óra alatt a gyermek
állapota sokat változhat, akár jó akár rossz irányba. Előfordulhat az is, hogy
a gyermek annyira rossz állapotba kerül a rendelőbe érve, hogy a háziorvos a
mentőszolgálat segítségét kéri a gyermek azonnali helyszíni ellátásához vagy
mielőbbi kórházba szállításához.
Amikor a
gyermek a zajló betegségét egyre rosszabbul viseli, az alkalmazott terápia ellenére állapotában nincs javulás
vagy általános állapota romlik, akár telefonon is kérhetnek segítséget
háziorvosuktól, a mentőszolgálattól, a sürgősségi ambulanciától vagy a
gyermekorvosi ügyelettől.
Ilyen
esetekben, mivel a telefon másik végéről a gyermeket nem látva nehéz tanácsot
adni, néhány, a gyermek állapotára utaló pontosító kérdésre kell számítani. Ezek a kérdések segítenek a szakembereknek a gyermek
állapotának felmérésében és a segítségnyújtásban. Érdemes olyan személynek
tárcsáznia, aki jól ismeri a gyermeket és észlelte az állapotromlást. Amennyiben telefonon keresztül a segítő
személyzet nem tudja megítélni a gyermek állapotát vagy már az elmondottak
alapján aggodalomra van ok, javasolhatja a gyermek sürgősségi ambulanciára való
behozatalát vagy azonnali mentőhívást.
Amikor
elhangoznak a „vigyék be a kórházba” vagy az „azonnal hívjon mentőt” mondatok a
szülők megijednek. Ilyenkor nehéz higgadtan
gondolkodni, de mégis érdemes nyugodtnak maradni, követni az utasításokat és
nem utolsó sorban összeszedni a gyermek iratait, és ha vannak, korábbi kórházi
papírjait. Érdemes a gyermek legszükségesebb dolgait (pl.: pelenka, tápszer,
játék, amitől megnyugszik…stb.) is összekészíteni.
Természetesen olyan helyzetek is előfordulhatnak, hogy a
teljesen egészséges gyermeknél hirtelen állapotromlás következik be vagy súlyos
sérülést szenved. Ilyenkor nem szabad késlekedni a mentőszolgálat értesítésével
vagy, ha a gyermek állapota még megengedni sürgősségi ambulanciára való
szállításával.
A kórházba érve a
sürgősségi ambulancián a beteg egy ún. triázs vizsgálaton esik át.
Ez azt
jelenti, hogy az erre a feladatra speciálisan képzett személyzet a beérkező
beteg gyermek szüleitől megkérdezi, hogy milyen sürgető probléma miatt
jelentkeztek az ambulancián, majd gyors tájékozódó vizsgálattal felmérik a
gyermek állapotát. Ezután besorolják egy adott
kategóriába, mely meghatározza, hogy mennyire sürgős ellátni a gyermeket. A
besorolás több szempont szerint, előre meghatározott, nemzetközileg elfogadott
protokoll (eljárási rend) alapján történik. Figyelembe veszi pl. a gyermek életkorát,
alapbetegségét, de elsősorban az aktuális általános állapotát, vagyis azt, hogy
igényel-e azonnali segítséget. Így lehet elérni azt, hogy a súlyosabb
állapotban lévők, vagy azok, akiknek a sérülése/betegsége gyorsabb ellátást
igényel, hamarabb kerüljenek orvosi vizsgálatra. Ez az eljárás segít megelőzni,
hogy az azonnali ellátást igénylő, de türelmesebb vagy az állapotukkal nem
kellően tisztában lévő betegek órákat várakozzanak a rendelő előtt.
Milyen kérdésekre kell
számítani a sürgősségire érve?
A legfontosabb
kérdések közé tartozik első sorban a beteg életkora és az, hogy azok a
panaszok, amik miatt jelentkeztek mióta állnak fenn, vagy mióta észlelik a
szülők, hogy a gyermekük nem a megszokott módon viselkedik. Fontos kérdés még, hogy a gyermeknek van e bármilyen
ismert betegsége, vagy szed-e rendszeresen valamilyen gyógyszert. A további
kérdések általában az adott panaszt körbejárva célirányosan történnek. Például
ha egy gyermeket gyakori hányások, elesett állapot miatt hoznak be vagy a
háziorvos beutalja, az alábbi kérdésekre kell számítani: mikor kezdett hányni,
azóta hányszor ismétlődött, mióta ilyen elesett, mikor pisilt utoljára, volt e
láza vagy hasmenése. Ezekre a kérdésekre adott válaszok segítenek a pillanatnyi
állapot felmérésében és az azonnali beavatkozás szükségességének megítélésében.
A másik példa, amikor egy gyermek valamilyen balesetet követően érkezik.
Ilyenkor szintén fontos az életkor, a baleset mechanizmusa és időpontja, az
esemény óta észlelt panaszok és tünetek.
Érdemes
már útközben felkészülni és többször átgondolni az adott panaszt, ezzel is
segítve a személyzet munkáját és a gyermek mihamarabbi megfelelő ellátását.
A sürgősségi ambulancián sokféle problémával
fordulnak meg a betegek. A sürgősségi ellátás feladata, hogy a beérkező betegek
állapotuknak megfelelő segítséget kapjanak, megelőzve a további
egészségkárosodásukat és segítve mielőbbi teljes felgyógyulásukat.
Ugyanakkor egyetlen sürgősségi osztály sem
rendelkezik akkora vizsgálati és kezelési kapacitással, hogy a hetek vagy
hónapok óta fennálló panaszokat kivizsgálja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése