Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

Loading

2017. március 9., csütörtök

„Mit tegyünk vészhelyzet esetén, avagy tényleg vészhelyzet van?”



„Mit tegyünk vészhelyzet esetén, avagy tényleg vészhelyzet van?”
Egy gyermek számtalan ok miatt igényelhet sürgősségi ellátást.
Ezt laikusként vagy első gyermekes szülőként vagy olyan gyermekek szüleiként, akik ritkán betegek nagyon nehéz megítélni. Ha beteg a gyermek, a szülő aggódik. Ez természetes! De gyermekünk érdeke, hogy a lehetőségekhez képest higgadtan próbáljuk megoldást találni a kialakult helyzetre. Előfordul, hogy nem mindig a legkézenfekvőbb/legegyszerűbb megoldás a legjobb választás…
Amennyiben gyermekünk általános állapota megengedi, tehát a betegség ellenére jókedvű, élénk, játszik, jó az étvágya és kielégítő mennyiségű folyadékot iszik, először forduljunk házi gyermekorvosunkhoz. A gyermeket ismerve ő tudja legkönnyebben megállapítani, hogy szükséges-e valamilyen terápia, a gyermek ápolható-e otthonában vagy azonnali kórházi kezelést igényel. Ha kórházi kezelés szükséges a háziorvos egy beutalót ír, melyen rögzíti a panaszokat, a gyermek aktuális állapotát és azt a kórismét/diagnózist, amit fizikális vizsgálat alapján megállapított. Ezzel segíti a következő észlelő orvos munkáját, ugyanis pár óra alatt a gyermek állapota sokat változhat, akár jó akár rossz irányba. Előfordulhat az is, hogy a gyermek annyira rossz állapotba kerül a rendelőbe érve, hogy a háziorvos a mentőszolgálat segítségét kéri a gyermek azonnali helyszíni ellátásához vagy mielőbbi kórházba szállításához.
Amikor a gyermek a zajló betegségét egyre rosszabbul viseli, az alkalmazott terápia ellenére állapotában nincs javulás vagy általános állapota romlik, akár telefonon is kérhetnek segítséget háziorvosuktól, a mentőszolgálattól, a sürgősségi ambulanciától vagy a gyermekorvosi ügyelettől.
Ilyen esetekben, mivel a telefon másik végéről a gyermeket nem látva nehéz tanácsot adni, néhány, a gyermek állapotára utaló pontosító kérdésre kell számítani. Ezek a kérdések segítenek a szakembereknek a gyermek állapotának felmérésében és a segítségnyújtásban. Érdemes olyan személynek tárcsáznia, aki jól ismeri a gyermeket és észlelte az állapotromlást. Amennyiben telefonon keresztül a segítő személyzet nem tudja megítélni a gyermek állapotát vagy már az elmondottak alapján aggodalomra van ok, javasolhatja a gyermek sürgősségi ambulanciára való behozatalát vagy azonnali mentőhívást.
Amikor elhangoznak a „vigyék be a kórházba” vagy az „azonnal hívjon mentőt” mondatok a szülők megijednek. Ilyenkor nehéz higgadtan gondolkodni, de mégis érdemes nyugodtnak maradni, követni az utasításokat és nem utolsó sorban összeszedni a gyermek iratait, és ha vannak, korábbi kórházi papírjait. Érdemes a gyermek legszükségesebb dolgait (pl.: pelenka, tápszer, játék, amitől megnyugszik…stb.) is összekészíteni.
Természetesen olyan helyzetek is előfordulhatnak, hogy a teljesen egészséges gyermeknél hirtelen állapotromlás következik be vagy súlyos sérülést szenved. Ilyenkor nem szabad késlekedni a mentőszolgálat értesítésével vagy, ha a gyermek állapota még megengedni sürgősségi ambulanciára való szállításával.
A kórházba érve a sürgősségi ambulancián a beteg egy ún. triázs vizsgálaton esik át.
Ez azt jelenti, hogy az erre a feladatra speciálisan képzett személyzet a beérkező beteg gyermek szüleitől megkérdezi, hogy milyen sürgető probléma miatt jelentkeztek az ambulancián, majd gyors tájékozódó vizsgálattal felmérik a gyermek állapotát. Ezután besorolják egy adott kategóriába, mely meghatározza, hogy mennyire sürgős ellátni a gyermeket. A besorolás több szempont szerint, előre meghatározott, nemzetközileg elfogadott protokoll (eljárási rend) alapján történik. Figyelembe veszi pl. a gyermek életkorát, alapbetegségét, de elsősorban az aktuális általános állapotát, vagyis azt, hogy igényel-e azonnali segítséget. Így lehet elérni azt, hogy a súlyosabb állapotban lévők, vagy azok, akiknek a sérülése/betegsége gyorsabb ellátást igényel, hamarabb kerüljenek orvosi vizsgálatra. Ez az eljárás segít megelőzni, hogy az azonnali ellátást igénylő, de türelmesebb vagy az állapotukkal nem kellően tisztában lévő betegek órákat várakozzanak a rendelő előtt.
Milyen kérdésekre kell számítani a sürgősségire érve?
A legfontosabb kérdések közé tartozik első sorban a beteg életkora és az, hogy azok a panaszok, amik miatt jelentkeztek mióta állnak fenn, vagy mióta észlelik a szülők, hogy a gyermekük nem a megszokott módon viselkedik. Fontos kérdés még, hogy a gyermeknek van e bármilyen ismert betegsége, vagy szed-e rendszeresen valamilyen gyógyszert. A további kérdések általában az adott panaszt körbejárva célirányosan történnek. Például ha egy gyermeket gyakori hányások, elesett állapot miatt hoznak be vagy a háziorvos beutalja, az alábbi kérdésekre kell számítani: mikor kezdett hányni, azóta hányszor ismétlődött, mióta ilyen elesett, mikor pisilt utoljára, volt e láza vagy hasmenése. Ezekre a kérdésekre adott válaszok segítenek a pillanatnyi állapot felmérésében és az azonnali beavatkozás szükségességének megítélésében. A másik példa, amikor egy gyermek valamilyen balesetet követően érkezik. Ilyenkor szintén fontos az életkor, a baleset mechanizmusa és időpontja, az esemény óta észlelt panaszok és tünetek.
Érdemes már útközben felkészülni és többször átgondolni az adott panaszt, ezzel is segítve a személyzet munkáját és a gyermek mihamarabbi megfelelő ellátását.
A sürgősségi ambulancián sokféle problémával fordulnak meg a betegek. A sürgősségi ellátás feladata, hogy a beérkező betegek állapotuknak megfelelő segítséget kapjanak, megelőzve a további egészségkárosodásukat és segítve mielőbbi teljes felgyógyulásukat.
Ugyanakkor egyetlen sürgősségi osztály sem rendelkezik akkora vizsgálati és kezelési kapacitással, hogy a hetek vagy hónapok óta fennálló panaszokat kivizsgálja.

#1 Dr.BauerBela

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése