Tippek a
szobatisztaságra neveléshez, bilire szoktatáshoz
A kicsit
bilire szoktatni nem kéne, hogy nehéz feladat legyen. De mindenképpen
felkészülést igényel a szülő és a gyerek részéről egyaránt. Adunk néhány
tippet, hogyan lehet felkészülni a bilizés nagy fejlődési lépésére. Mindenki
eldöntheti, mit fogad meg belőle, és mit nem - elsősorban saját gyermeke fejlődéséhez igazodjon!
- Válasszunk ki egy bili-napot. A bili-nap lesz az a nap, amikor a kisgyerekkel közösen elkezdjük a tanulást. Beszéljük meg a csemetével, hogy ez mikor történjen, karikázzuk be a naptárban a napot, és figyelmeztessük rá az apróságot.
- Tegyük a magunk számára a legfontosabbá, hogy bilire szoktatjuk a gyermekünket. Csak akkor kezdjünk bele, ha kellő türelmet és energiát érzünk saját magunkban is, nemcsak a gyerek készült fel rá.
- Nyugodt napokat tervezzünk a bilitréning indítására. Minden olyan időszak, amikor vendégeket várunk, sok munkánk van, vagy nyaralni megyünk, túlságosan zűrösnek bizonyulhat. A hosszú hétvégék, amikor otthon marad a család, ebből a szempontból ideálisak.
- Beszéljük meg a kisgyerekkel, hogy bilit szeretne, vagy a rendes vécéhez kapható gyerekülőkét! Sok kisgyerek megrémül a vécétől, fél, hogy beleesik, aztán eltűnik a vízben. Nem kényelmes a vécé, ha nem ér le a lába a csemeténknek, és ráadásul bizonytalannak is érzi a helyzetét.
- Jól válasszuk meg a szavainkat! Döntsük el, milyen szavakat fogunk használni a vizeletürítésre és a bélmozgásokra. Ne írjuk le úgy a "végterméket", mint "koszos", "csúnya", "bűzös". A negatív kifejezések szégyenérzetet okozhatnak a kisgyerekben. Tekintsük úgy a vizeletürítést és a székelést, mint egyszerű tevékenységeket.
- Magyarázzuk el, hogyan kell végezni a dolgokat! Az elején mondjuk el csemeténknek, hogy a pisit és a kakit a bilibe kell juttatnia. Mondjuk el neki, hogy ha érzi, hogy jön, elég hosszú ideig vissza kell tartania ahhoz, hogy eljusson a biliig, üljön rá, és ott engedje el.
- Beszéljünk az előnyökről! Meséljük el a kisgyereknek, hogy miért jó neki, ha megtanul bilizni: nincs több pelenkakiütés, nem kell pelenkacserével bíbelődnünk, és mindenekelőtt csodajó dolog tisztának és száraznak lenni. Beszéljünk a bilizésről úgy, mint fejlődésének fontos állomásáról.
- Használjunk babákat, plüssfigurákat! Játsszuk el a babával, hogy elmegy ő is a bilire, magyarázzuk el, hogy "a baba bele fog pisilni a bilibe". Pelenkázzuk be a mackóját, majd "nőjön fel" a mackó is, és hordjon innentől bugyit. Csöpp és Potty ideális barátok lehetnek, akik egyben segítenek oldani a kisgyerekben lévő feszültséget.
- Adjunk a gyereknek bilizős könyvet! Ahogy sok felnőtt, lehet, hogy sok gyerek is kedvét leli egy kis bilin való olvasgatásban - persze túlzásba nem szabad esni! Néhány bilizős könyv:
- Nyomjuk össze a vécépapír gurigát, ha totyogós gyermekünk előszeretettel tekeri le, miközben a vécén üldögél. Ha a gurigát szétlapítjuk, nem fog olyan gyorsan letekeredni a papír, így sok bosszúságtól kímélhetjük meg magunkat.
- Ne használjunk motivációs eszközként édességet ("pisicukrot" vagy "kakicsokit")! Egyrészt nem tesz jót a gyerek egészségének a túlzásba vitt édesség, másrészt később nehéz lesz leszoktatni róla.
- Adjunk a gyerekre olyan ruhát, amit könnyen le tud venni magáról, ha úgy érzi, sürgető dolga akadt. Így elkerülhetjük a kudarcok egy részét, különösen akkor, amikor még nem tudnak időben elindulni.
- Mindig mosson kezet szappannal a kisgyerek, amikor feláll a biliről. Még akkor is, ha nem sikerült produkálnia. A megfelelő szoktatás felnőtt korában is elkíséri és hasznára lesz.
- Vannak gyerekek, akik megijednek a vécé öblítés hangjától. Ha a mi gyerekünk is közéjük tartozik, húzzuk le a vécét akkor, amikor a gyerek nincs ott.
- További tanácsokat is olvashat ebben a könyvben: Szobatisztaságra nevelés
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése