Vekerdy Tamás 10
legfontosabb gyermeknevelési tanácsa szülőknek
Vekerdy Tamás igazán ismeri, mire van szüksége a gyermeki léleknek
és hasznos, gyermeknevelési és gyermeklélektani tanácsai szülők ezreinek
segítettek már.
Íme 10 leggyakrabban idézett tanítása.
Íme 10 leggyakrabban idézett tanítása.
1.
Vekerdy Tamás első tanácsa: Ismerd meg gyermeked és szeresd!
Ahhoz, hogy csemetéd minél hatékonyabban tudd
segíteni életútján, első feladatod, hogy minél jobban ismerd meg őt. Ne a saját
görbe tükrödön keresztül, nem úgy, hogy saját álmaidat, elvárásaidat aggatod
rá, hanem azzal, hogy szereted és figyelemmel kíséred, ott vagy mellette és
figyelsz rá. Az a gyerek érzi jól magát a bőrében, akit elfogadnak olyannak,
amilyen ő valójában. „A nevelésnek két nagy lehetősége van: legyél, aki vagy,
és én ebben támogatni foglak; vagy legyél, akivé én akarlak tenni.”
2.
Vekerdy Tamás második tanácsa: Adj neki boldog gyermekkort!
Már szinte klasszikusnak számít az a Vekerdy
Tamás szájából elhangzott mondat, miszerint „nem az teljesít igazán jól a
felnőtt életben, akit már gyermekkorában is kemény, versengő, taposó körülmények
között neveltek, hanem az, aki gyermekkorában jól érezhette magát a bőrében,
érzelmi biztonságban nevelkedett, önbizalmát megerősítették, nem hagyva, hogy a
külvilág tévesen értelmezett, fölösleges követelményekkel túl korán
megtörje.” „…minden azon múlik, hogyan telt az első hat-hét év. A gyerek
érzelmi biztonságban van-e? Vagyis marháskodtak-e vele, dögönyözték-e,
csiklandozták-e, mondtak-e neki mondókákat, énekeltek-e neki, stb. Megtanult-e
személyes érzelmeket kapni, elfogadni és viszonozni.
Aki ezt tudja, az védve megy be az iskolába,
aztán később a kamaszkorba.” – állítja a szakember. „A gyerek életkoronként is
változik. A kisgyereknek a legfontosabb tevékenység a szabad és nem a fejlesztő
játék. Mindennap kellene mesélni neki, hogy ne a tévéből tanulja a beszédet.
Emellett napi négy-öt óra futkározásra, üvöltözésre lenne szüksége még akkor
is, amikor iskolába kerül. Egy göttingeni felmérés szerint a gyerekeink
katasztrofálisan keveset mozognak, nem másznak fára, nem billegnek pallón, nem
ugrálnak patak felett, ezért bizonyos agyi pályák sorvadtan alakulnak ki.
Rengeteg a beszédhibás, mert a beszéd is a
mozgásból fejlődik. Azt a kérdést kell feltenni, hogy vajon a gyermekeink olyan
körülmények között élnek-e, ami az életkorukhoz szabott. Vajon hagyjuk-e kamasz
gyermekeinket ábrándozni, merengeni, heverészni. Mert a kamasz fiziológiás
lustaságban szenved. Ezt régen ösztönösen tudták, ma már tudományosan is
bebizonyították, mégis olyan az iskolarendszer, ami azt mondja: hozd a
maximumot, ezen múlik a továbbtanulásod.”
3.
Vekerdy Tamás harmadik tanácsa: Tápláld az önbizalmát!
Gondolj csak bele, még felnőttként is mennyire
fontos, hogy legyen valaki, aki hisz benned, elfogad olyannak, amilyen vagy, a
hibáiddal együtt! Gyerekként ez még inkább így van. A kemény, hideg,
értékbecslő tekintet, a kritika a kisgyereket letöri és egyáltalán nem segíti
teljesítménye növelésében, sőt! Szülőként leginkább azon kellene fáradoznod,
hogy gyermekedben kiépítsd és megszilárdítsd azt a meggyőződést, hogy ő is valaki,
akinek a véleménye értékes, akinek számítanak és kompetensek lehetnek a
döntései.
4.
Vekerdy Tamás negyedik tanácsa: Ne százalékold le!
Vekerdy arra buzdít, hogy még ha a tanár 65 vagy
akár 75 %-osnak is tartja csemetédet, te továbbra is úgy tekints rá, mint egy
100 %-osra. Ne hidd el, hogy gyengék a képességei! „Tényleg elhiszi a szülő az
iskolának, hogy a nyolc intelligencia készségből csak az az egy fontos,
ráadásul annak az egynek a tíz faktorából csak az a kettő fontos az életben,
amit az iskola mér? Hát ne higgyük el!
A gyereknek azt kell éreznie, hogy a családja
teljes érzelmi biztonságot ad, nem az iskolai teljesítmény szerint ítéli meg és
megvédi, amikor szükséges. Ha beírást hoz, mert a „szünetben szaladgált”, akkor
egyszerűen alá kell írni, mert ez egy marhaság, mégis, mi mást csinálna.”-
tanácsolja a szakember.
Tekints gyermekedre a legnagyobb pozitív elfogultsággal és egy gyengébb iskolai indulás se törje meg a gyermekedbe vetett hitedet! A gyereknek az lenne az ideális, ha lassú, saját tempója szerinti érésben jutna el oda, hogy az őt érdeklő dolgokkal tudjon foglalkozni, a saját igényei és szükségletei szerint. Rengeteg tehetséges ember volt csapnivaló tanuló az iskolában pl. Winston Churchill, Einstein.
Tekints gyermekedre a legnagyobb pozitív elfogultsággal és egy gyengébb iskolai indulás se törje meg a gyermekedbe vetett hitedet! A gyereknek az lenne az ideális, ha lassú, saját tempója szerinti érésben jutna el oda, hogy az őt érdeklő dolgokkal tudjon foglalkozni, a saját igényei és szükségletei szerint. Rengeteg tehetséges ember volt csapnivaló tanuló az iskolában pl. Winston Churchill, Einstein.
Ha a jelentős eredményeket elért emberek
életrajzát tanulmányozod, az tűnik fel, hogy mindegyikük életében volt
egyvalaki, aki feltétel nélkül hitt bennük és bizalomteljes várakozással
tekintett rájuk.
5.
Vekerdy Tamás ötödik tanácsa: Állj ki mellette!
A gyereknek tudnia kell, hogy mi, a szülei,
mindig megvédjük a külvilággal szemben, bármi történik – akkor is, ha nem
értünk egyet, azt majd külön elintézzük vele –, tudnia kell, hogy ott állunk
mellette és mögötte.” – tanácsolja Vekerdy. Legyen erős és megingathatatlan
szövetséged a gyermekeddel! Mindig tartsd szem előtt a következőt: a gyereked
fontosabb annál, mint amit aktuálisan tesz, és a kapcsolatotok is fontosabb
annál, mint a gyereked eredménye vagy aktuális viselkedése. Ne csak a
teljesítményén keresztül értékeld, díjazd az erőfeszítéseit, támogasd a céljai
megvalósításában!
6.
Vekerdy Tamás hatodik tanácsa: Tanítsd meg, hogy hibázni emberi dolog!
„Tévedni, hibázni jó! Abból tanulsz. Nem úgy van
az, hogy tévedhetetlenül születek, jól bemagolok mindent és tökéletes vagyok.
Ilyen nincs. Ha valamelyik gyerek hibázik, az jó. Ne csesszük le érte, hanem
nyomozzuk ki együtt, hol tolta el! Ezekből lehet megszerezni az
ismereteket.” Sajnos ma még mindig bűnnek számít a tökéletlenség. Pedig
ezek mind a normális, hétköznapi viselkedésből adódó emberi dolgok. Egyszerűen
nem tudjuk minden pillanatban a maximumot nyújtani. Próbálj felnőttként
nagyvonalúbban közelíteni ezekhez a jelenségekhez. És mindig figyelj oda a
szándékra is! A gyerek attól még nem rossz magaviseletű – hiába igazolja ezt a
tanítónő beírása –, hogy szünetben futkározott a folyosón. Természetesen azért
futott, mert alig bírt ki ülve 45 percet, és felszabadult a szünetben.
7.
Vekerdy Tamás hetedik tanácsa: Váltsatok, ha az érdeke azt kívánja!
„Az, hogy a tanító milyen, később egy asztmában,
egy gyomorfekélyben is visszaköszönhet. A kutatók több mint 17,000 embert
követtek végig gyerekkortól a felnőttkorig. És bebizonyosodott, hogy az, ami az
iskolában, és azzal párhuzamosan a családban történik egy gyerekkel, az egész
életpályára és a felnőttkori egészségre, testi állapotára kihat. Vagyis mi
itthon a gyerekeink testével semmilyen értelemben nem törődünk, és ez nagyon
szomorú.” Iskolaválasztáskor a tanár személye legyen az elsődleges, ne az
iskola extra szolgáltatásai. Mind a saját szülői, mind a szakmai tapasztalatok
azt bizonyítják, hogy szép számmal akadnak remek gyermekközpontú iskolák,
nagyszerű tanító nénik. Sajnos a merev szabályrendszerrel működő, elsősorban
büntetéssel nevelő, a gyerekeknek nagyon kevés mozgásteret adó intézmények
bőségesen termelik a szorongó tanulókat. Az iskolai szorongás nem normális
élettani jelenség! Amennyiben egy gyerek tartósan szorong, azzal dolga van a
szülőnek, mert a szorongó gyerek sokszor képtelen segíteni saját magának. Nem
törődhetsz bele abba, amikor azt hallod: amióta iskolás, állandóan fáj a hasa,
izzad a tenyere, felébred éjszaka, többször sír. Sajnos abszurd a helyzet, mert
sokszor a szorongó gyerek viselkedése önkéntelenül kedvez a tanároknak, hiszen
ezek a gyerekek csendben ülnek, meg akarnak felelni, nem „rosszalkodnak”, tehát
a viselkedésükkel – a tanárok szempontjából – nincs semmi gond. Figyelj oda
gyermekedre, vedd észre, ha segítségre van szüksége és ne félj kiállni mellette
és ha kell, változtatni!
8.
Vekerdy Tamás nyolcadik tanácsa: A kamaszkor nem betegség
„A kamaszkor a második születés kora. Német
Waldorf-tanárok erre azt mondták, hogy a kamaszra ki kéne írni: „átépítés miatt
átmenetileg zárva”. A faggatott kamasz hazudik, ez a leválás része. Az tud jól
leválni, akinek megadták az érzelmi biztonságot. A szülőnek pedig ki kell
bírni, az egész nem tart soká. 3–8 év, aztán a gyerek visszatér hozzánk, és
újra kedves lesz. Amit tehetünk a kamaszért, hogy elviseljük a jelenlétét. Aki
pedig jól ült a családja által nyújtott érzelmi biztonságban, az nem lesz
függő. Az lesz függő, aki óriási érzelmi nélkülözéssel érkezik a kamaszkorba,
és ezt próbálja pótolni. Az a normális kamaszkor, amikor úgy tűnik, mintha nem
lenne normális. Szülőként olyannak kell lenni, mint egy jó trénernek, aki
elkapja a tornászt, amikor zuhan. De nem fogja végig a nyújtón. A kamaszt csak
kamaszkora előtt lehet „nevelni”, de akkor is inkább az őszinte együttélés a
fontos. A szülők számára igazi próbatétel a kamaszkor, hiszen meg kell
tanulniuk elengedni a gyermeket, el kell fogadniuk, hogy a mindent kipróbáló
időszakában van, s bár igényli a szülők közelségét, ezt nem mutatja ki.
Ilyenkor a legtöbb, amit a szülő tehet, hogy elviseli a kamasz
jelenlétét, s támogatásáról biztosítja. „Ma a kamaszkor nagyon kitolódott. Az
érettségiző fiatalok nem akarnak munkába állni, úgy érzik, hogyha munkahelyük
lesz, akkor rájuk kerül egy maszk, beskatulyázzák őket, és többet nem tudnak
megszabadulni a kötelékből. Éppen ezért vargabetűket írnak le, két-három
egyetemet végeznek el, szüleikkel laknak 25-30 évesen is” – mondja Vekerdy.
9.
Vekerdy Tamás kilencedik tanácsa: Légy boldog szülő!
Vekerdy szerint nem csak a gyerek boldogsága
fontos. A te elégedettséged épp annyira számít: „Próbáld élvezni a gyerekedet,
ez a legfontosabb. A gyerek iszonyatosan fárasztó, kiszívja a vérünket, lerágja
a húsunkat, ezért meg kell tőle szabadulni néha. Régen ez nem volt probléma,
óriási családok éltek együtt, és mindig volt kire bízni a gyereket. Manapság
egy izolált anya próbál két-három gyereket nevelni, ami pokoli fárasztó. Élni
kell néha, hogy utána egy jól szívható-rágható anyát kapjanak vissza. Nem
számít, hogy mindig rend legyen, jól álljon a függöny, és minden ki legyen
vasalva. Nem kell vasalni, hordjanak a férfiak olyan inget, ami nem gyűrődik.
Ha mindennek próbálunk megfelelni, abba beledöglünk, és a gyerekeinkkel is
ingerültek leszünk. Próbáljunk felelőtlen szülők lenni, akik élvezik az életet
és a gyerekkel való marháskodást, és akkor jó lesz mindenkinek.”- tanácsolja.
10. Vekerdy Tamás
tizedik tanácsa: Ne hagyd, hogy a tv vagy a kütyük uralják!
Kutatások bizonyítják, hogy a televízió károsan
hat a gyerekekre, olyan, mint az agymosás. Megváltoztatja ugyanis az agy
elektromos struktúráit, az éber állapotból az alvásra hasonlító állapot felé
tolja, és az agyat külső, visszalapozhatatlan impulzusokkal látja el. Vagyis
nem lesznek belőle olyan maradandó belső emlékképei, amelyek az én azonosságát
segíthetik. „Tízéves korig sokkal jobb, ha a szülő limitálja a kütyük, így a
televízió és számítógép használatát. Éppen azért, hogy a kisgyerekek
megtanulják: felhasználói legyenek ezeknek a dolgoknak, ahelyett, hogy ezek a
szerkezetek uralkodjanak felettük. Ehhez legjobb a közösen kiválasztott műsor,
limitált időben és valamelyik szülővel együtt, hogy ha kérdése van, vagy
megijed, legyen ott a felnőtt, aki segít és biztonságot jelent. Persze, mesélni
még ennél is jobb, a hallott mesével indul ugyanis az olvasóvá nevelés, ami a
gyerekek fantáziáját, kreativitását mindennél jobban fejleszti.”- tanácsolja
Vekerdy.
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése