GYÓGYITÓK ÉS GYÓGYITÁS VÁROSUNKBAN 1300-TOL A XX-DIK SZÁZAD VÉGÉIG.

GYÓGYITÓK ÉS GYÓGYITÁS VÁROSUNKBAN
1300-TOL A XX-DIK SZÁZAD VÉGÉIG.
Dr.Bauer Béla Ph.D. közleménye.




Szatmárnémetiben az első kórházi létesítmények az 1300–as évek körül ismertek, egy a Szamos bal partján, ferences rendi minoriták által pártfogolt és irányított kórház, és egy a Szamos jobb partján, a Németi részben, amit dominikánus szerzetesek tartottak fenn. Miután a fent említett szerzetesrendeket felszámolták, a XVI. században végbement reformok után a betegellátás az egyházak feladata maradt. Számos fennmaradt dokumentum igazolja, hogy a kor jómódú polgárai gyakorta adakoztak, és a felekezeti rendek is szorgalmasan támogatták e betegellátó létesítményeket. A Vécsey család irattárából származó adtatok tesznek említést egy számottevő adományról amit a franciskánus rendnek. adományoztak az 156o-as évben. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1622-ben számottevő pénzösszeggel támogatta a ferences betegápolót. 1742–ben súlyos pestisjárvány pusztított Szatmárnémetiben, ami néhány hónap alatt 1500 áldozatot követelt — ez nagyrészt annak is tulajdonítható, hogy a helyi elöljárók nem tartották be a  Károlyi Sándor királyi helytartó által előírt járványmegelőző intézkedéseket,.  37 000 skarlátos megbetegedést jegyeztek fel, amelyből 467 gyermek elhalálozással végződött. A tömeges megbetegedést előidéző fertőző betegségek, a kolera, a tífusz, a bakteriális vérhas, a himlő, szamárköhögés, torokgyík, valóságos tragédiákat okoztak, erősen befolyásolva a demográfiai mutatókat.
A XVIII. század vége felé jegyzik fel az első patikák létezését azokban a dokumentumokban, amelyek az egyházi alapból történõ számlakifizetést tartalmazzák azon gyógyszerekért, amit a fizetésképtelen betegek helyett eszközöltek.
A helyi egyházak írásos archivumi adatai szerint  számottevő orvosi és gyógyszerészeti tevékenység folyt már ebben a században. Többen végezték tanulmányaikat neves  nagy hagyományú Európai 
orvosi egyetemein. Példának említeném a következőket ,Dr.Moyses,Dr.Gyöngyösi Kondrád,valamint Speciosus és Kuzman gyógyszerészeket,valamint számos önfeláldozó egészségügyi személyt.
Már a XIX. század elején Szatmár városa komoly orvosi központként jelenik meg. A város 1829–ben megépíti az első városi kórházat, a jelenlegi járványkórház helyén 72 ággyal, majd 1833-ban Hám János püspök elhelyezi a mizeriek kórházának alapkövét, amely több mint egy évszázad alatt működött egyházi felügyelet alatt, egészen az 1948-as államosításig.
Az orvosi ellátás ebben az időben járóbeteg-kezelés formájában történt, magánorvosok, illetve néhány fizetett orvos által. Egyetlen szakorvos sem volt a városban. Aztán 1908-ban a városi kórház a Hunyadi utcán növeli kapacitását, és egy sebészeti osztállyal  bővül. De a sebészeti beavatkozások amatőr szinten folytak valójában csak ficamok, komplikáció nélküli törések esetében, kizárólag a magán orvosok segítségével történtek, nem lévén szakorvos.
Az első világháború alatt és a két világháború közti időben a város egy fertőzőbeteg-ellátó központot hoz létre a jelenlegi Dara utcában, de ez valójában a már menthetetlen fertőző betegek elfektetését volt hivatott szolgálni.
A világháború után, 1919-ben a Kereskedelmi Líceum egy szárnyát rendbe tették, és ott kórházat rendeztek be. A régi városi kórház épületében pedig bőrgyógyászat és nemi beteg kezelő központ alakult. (Abban az időben a nemi betegségek vezettek a megbetegedések számát tekintve).
A szatmárnémeti zsidó közösség 1932–ben saját külön kórházat épít, ez már sokkal modernebb, magánklinikaként mûködik az államosításig, majd tüdőgondozóvá alakítják.
Az elsõ világháború alatt rövid ideig katonakórház is működött a városban. Az 1914-1918–as évek között a CFR-palotában ideiglenes jelleggel működött katonakórház, kizárólag sebészeti osztállyal, a háborús sebesültek számára. Több mint 10 000 különböző nemzetiségű katona (román, magyar, szlovák, lengyel) kapott itt kezelést,Dr Lükő Béla vezetése alatt.
A XX. század első felében magánszanatóriumok jelentek meg a megyében, Bikszádon és Bélteken, főleg krónikus légzőszervi és reumatikus betegségek kezelésére.
1960-ban épül az elsõ modern poliklinika, több különböző szakrendeléssel.

Bár a város lendületesen fejlődött a második világháború után, a kórházi egységek nagyon nehéz körülmények között folytatták tevékenységüket, a város szegényes költségvetése és az egyházak segítsége mellett. Különösen kiemelt tevékenységük volt a Szent Vince rendi apácáknak, áldozatos munkájuk sokszor végzetes volt egy–egy fertőzõ betegség miatt, amit megkaptak.


Az 1973–as as év nagy fordulatot hozott a szatmárnémeti gyógyászatban, amikor is átadták a megyei kórházat, egy új poliklinikát, mentőállomást, vérközpontot és fogászati szakrendelőt. A kórházi férőhelyek száma 700 ágy volt, az akkori viszonyoknak teljesen megfelelő, modern felszereltséggel. Így a kórházi ágyak száma összesen 1300 lett, ami bõven elég volt a lakosság akkori számához.
Sajnos a szervezés nem vette figyelembe a modern gyógyászat egyik fontos követelményét, azt, hogy központosítva legyen a humán erőforrás és a műszaki felszereltség. (Az ügyeletek megszervezése, a sürgősségi beavatkozás lebonyolítása két külön kórházban, a szakorvosok megoszlása, a betegek küldözgetése egyik kórházból a másikba hátráltatta a gyógyítás folyamatát)
Minden  harag és ellenszenv lehetőségével számolva ezt le kell írnom,mert ez egy történelmi igazság a szatmár megyei egészségügy történelmében.
Emiatt mint az intézet igazgatója hatalmas ellentétbe kerültem úgy az akkori egészségügyi vezetőséggel mint a megyei pártvezetéssel és lemondtam a következő hivatkozási alapokat figyelembe véve..
Mi is volt az ellentmondások lényege-
A modern kórházi ellátás elemei az utóbbi két évszázadban röviden a következők-
-Egy adott helységben a létező emberi és anyagi erők központosítása egy sürgősségi intenzív ellátásra kialakított kórház létrehozása vagy a  meglévőnek a modernizálása.
 A kórházi ügyeltek , a sebészeti műtő csapatok akadálytalan folyamatos megszervezése 24 órán keresztül. 
  a kórházi műszereltség minőségének ,a gyógyszerellátás biztosítása
Ez a megosztó gondolkodás mód az akkori időben is szerény körülmények között működő egységeinkben  nagy károkat okozott városunk egészségügyi ,de elsősorban a betegek sürgősségi ellátásában.
Idestova 4o év volt szükséges ahhoz hogy értelmes,jóhiszemű és önzetlen emberek mindezeket a súlyos hibákat helyrehozzák.


Végezetül, mint az egykori orvos generáció egyik utolsó mohikánja, aki tanúja volt a XX. századi eseményeknek, engedtessék meg, hogy megemlítsem azoknak a nevét, akik az évek során odaadóan és komoly szakismerettel dolgoztak a szatmári betegekért. Sokan már nincsenek közöttünk, de annál inkább megérdemlik a megemlékezést és a főhajtást. Annál is inkább, mert napjainkban az orvosok nem kapják meg a társadalomtól az őket megillető elismerést.
Nagyon sok szatmárnémeti orvos neve sokáig megmaradt a köztudatban, közülük igazi legendás hírű is volt, mint például dr. Lükõ Béla, a kiváló sebész, európai hírű tudós, aki a katonakórházat vezette 1914-1918 között, 1919-ben pedig a város több nemes szívű polgárával közösen létrehozták a városi kórházat, amelynek közel 20 évig volt igazgatója. Teljes odaadással végezte orvosi és igazgatói munkáját, korai haláláig. 56 évesen távozott közülünk és temetésén 1936-ban a város akkori 30 ezres lakosságából 10 ezren kísérték utolsó útjára. A város akkori román napilapja nekrológot közölt, amiben kiemelte jelentős munkásságát. Idézem- „A város elvesztette a legodaadóbb, legemberbarátibb személyét, szaktekintélyt, aki nemcsak munkájának tekintette a gyógyítást, hanem hivatásának is.” A nekrológ arra is kitér, hogy ez az ember, aki életeket mentett meg szegényen halt meg. Nem törekedett sem anyagi haszonra, de még hírnévre sem, lelke akkor vidult, amikor segíteni tudott a betegeken. Az elismerései azért nem maradtak el, 1921-ben Románia Csillaga érdemrenddel tüntették ki, aztán a Mária Királynõ Keresztjével, 1935-ben a Román Korona Lovagja címet adományozták neki. Utolsó óráiban Iuliu Haţieganu belgyógyász professzor volt  mellette.
Amit most leírok, semmi köze a fejezet címéhez. Ez egy gyermekkori átélés ami egyedi lehet az ember életében amit esetleg csak későbbi időben tud a maga értékrendjébe sorolni. Az én életemben ilyen volt DR.LÜKŐ BÉLA temetése amelyen 6 éves koromban voltam jelen. Abban az időben, amikor egy számottevő ember meghalt,főként ha sokat tett a közösségért amiben élt,azt elkísérte a helység apraja-nagyja az utolsó útjára. Édesanyámat DR:LÜKŐ BÉLA kezelte ,de különben is ott volt a helyünk a mindenkori magyar anyanyelvűeknek ennek az- emberi legendának- a temetésén. Nem voltam életemnek abban a korcsoportjában hogy fel tudjam mérni emberi értékskáláját annak akit mély részvéttel és nagy szomorúsággal kísértünk ki a vasúton túli református temetőbe. De az a hatalmas feketébe öltözött tömeg,már akkor mélyen emlékezetembe vésődött. Ahogy hazafelé mentünk a temetésről a szüleim azt mondták hogy-ott volt a fél Szatmár a temetésen Ez így volt igaz. Az akkori román nyelvű lapok is 12-15 ezer emberről írtak,mert voltak akik még a környező falvakból is bejöttek hogy elkísérjék utolsó útjára  kiváló és önfeláldozó orvosukat. Igen Ő önfeláldozó,önelégető szellemiségű ember volt aki életének 56-dik évében,szegényen,üres zsebbel hagyta itt a földi létet, betegeit,akikért a biológiai tűrő képességén messze túlmenően teljesítette hivatásának mindennemű ténykedését. Ő volt századának –orvos-apostola-
Hála a sorsnak hogy DR.SZABÓ JÓZSEF,kollégám és barátom,nem hagyta az enyészet martalékává válni életművét,példáját,tisztességét,példamutatását
De meg kell említeni mindenképpen azok nevét is, akik továbbvitték, fejlesztették a szatmárnémeti gyógyászati ellátást: dr. Demian Vasile belgyógyász, dr. Ardelean Octavian, dr. Kõvári Tibor, dr. Mureşan Alexandru, dr. Schlagetter Gyula és Dr.Barna József

A XX. század második fele új orvos generációt hoz, szatmárra ,valamennyien szaktekintélyek voltak, akikre felnézett a város és az ország is, de sokat közülük határokon túl is ismertek. Számos országos érdekeltségí, tudományos értekezleteket tartottak, állandóan fejlesztették szaktudásukat. Valójában egy igazi „ aranycsapat” volt ez, amelynek tagjaira feltétlenül emlékezni kell.A legrangosabb orvosi folyóiratokat tanulmányozták pl- Journal of American Medical Association /J.A.M.A./, Deutsche Medizinische Wochenshrift, Revistele medicale de specialitate autohtone , Journal Du Medicin, Lancet, Orvosi Hetilap, Acta Gastroenterologica Belgica, Kinderarzt, Annales de pediatrie-Pediatrics, etc.
 Sokan közülük komoly karriert adtak fel azért, hogy itt a városban maradjanak és gyógyítsanak, ugyanakkor sokan kerültek el egyetemi központokba, ahol klinikákon dolgoztak és tanították a jövő generációját. Jómagam ezek között a neves orvosok között nevelkedtem.. A sors jóvoltából tanúja voltam ennek a korszaknak. Orvosi ténykedésem megkezdése után azonnal csatlakoztam ehhez a szellemiséghez, mindenhol ott voltam, ahol valamit tanulni lehetett tőlük, megismertem a kórház minden zegét-zugát, tanultam, olykor ellestem dolgokat nagy elődöktől. 
82-dik életévemben,amiből 54 évet a legcsodálatosabb biológiai lény a gyermekegészségének gondozásában töltöttem el nehezen vettem kezembe a tollat. Hiteszegett,megfáradt,társadalmunk valószínű hogy nem tart igényt az elmúlt 5o-6o év orvos egyéniségeinek a megismerésére. Az elnézhető, emberi gyarlóságaiktól eltekintve mindannyian hithű gyógyítók voltak,fegyelmezett életúttal,szerintem nehezen utolérhető szakmaisággal,színes, kulturált  személyiségekkel. Ők a kárpát medence északi csücskének egészségügyi fellegvárának avatták a szatmári akkori megyei kórházat. Hatalmas tudásuk és tapasztalatuk ide vonzotta a környező tartományok betegeit-
                                Úgy gondolom hogy nagyon kevesen vagyunk azok akik tanúi voltunk ennek a korszaknak Egész életpályámon családomnak betegeimnek és ezeknek az embereknek akartam megfelelni. Folyamatosan,szemtelenül és nagy áhítattal loptam tőlük a szakmát. Egy-egy mondásuk,mozdulatuk naponként felötlenek bennem,és a nem kevés-nehéz orvosi döntések-a nehezen elviselhető,olykor előadódó drámákban úgy érzem hogy láthatatlanul mellettem állnak. Szentimentálisnak tűnő, de valós a megfogalmazás. Ők voltak azok akiknek kezéből soha nem hiányzott a szakfolyóirat,vagy a szakkönyv. Akik között nemes versengés folyt hogy kinek jelenik meg több közleménye a hazai vagy külföldi szakfolyóiratokban,ki mutat be értékesebb tudományos dolgozatokat
                                Amikor a szakma finomabb értékeit kezdtem kóstolgatni,jóleső érzés volt Róluk hallani elismerő,méltató véleményeket a hazai vagy nemzetközi tudományos értekezleteken.  A későbbiekben,munkatársuk,kollégájuk és egyesek gyermekeinek és unokáinak kezelő orvosa lettem 
Mély tisztelettel és szeretettel emlékezek DR.SZERÉMY MARGIT-ra aki a marosvásárhelyi orvostudományi egyetem szemészeti klinikájának volt a vezetője-én már akkor a tanítványa,később a sors a politika, bűnös kényszerhelyzeteinek folytán itt szatmáron kollégája, osztályvezetői minőségben,és unokáinak kezelő orvosa.
                                                Pedáns,fegyelmezett, klinikus volt és ezért egyike a példaképeimnek. Utálta a mellébeszélő áltudományoskodó munkatársakat és sokszor egy szemvillanásából lehetett észlelni hogy a vele szemben álló személyre kár az időt pocsékolni és azonnal ott is hagyott csapot papot. Amikor először igényelte a segítségemet a beteg unokájához,majdnem úgy drukkoltam mint amikor szemészetből vizsgáztam nála az egyetemen. Tőmondatokban kérdezett és  hasonló módon várta a válaszokat is. A kórházi élet nehéz kihívásai,a méltánytalanságokkal való iszap-birkózás még hatványozottabban voltak jelen az orvostársadalomban mint napjainkban. Lévén hogy már egy jó ideje ismert volt alkalma felmérni az értékelhető képességeimet,és észlelte evődéseimet,feloldódott,/ de egyéni stílusát nem feladva/ a megoldásokat mindig dolgok keményebb oldaláról kezdte minősíteni, a férfiak döntő többségét meghazudtolva. Jólesett és bátorított hogy magam mögött tudtam,és adott helyzetekben egy olyan egyéniséghez  folyamodhattam tanácsért aki előttem példa értékű volt.
                                Amikor egy orvos kollégájának,orvostudományi tárgyú könyvet ajándékoz az  mindig a tisztelet és elismerés jelképe. Amikor egy tanítómester teszi ezt –az minden feltételt kizáróan kitüntetés- Ezt kaptam én a tanárnőtől,aki egyik alkalommal amikor az unokája beteg volt a következő szavakkal nyújtott át egy vaskos kötetet-Béla kedves, ez BAGINSZKY gyermekgyógyászati könyve,német nyelven,2ooo oldalon ami már 19o5-ben megérte a 8-dik kiadatását- Úgy hiszem magánál jó kezekben lesz.. Szakmai létem egyik legnagyobb elismerésének tartom ezt az ajándékot.
                                A másik kiválósága Szatmár megye orvos történelmének DR:MITARU MIRCEA osztályvezető főorvos a bőrgyógyászaton,aki egyetemi karriert áldozott fel a kolozsvári klinikán, ahol a tanszékvezető hely várományosa volt. Kiváló szakember,a tudományos munkáért mindent feláldozó,az azt művelő kollégák tisztelője volt. Ilyen minőségben a gyermek és bőrgyógyászat határfelületein mozgó kórképekről számos közös tudományos közleményünk volt. Egyesek önhitt ,távolság tartó embernek tartották,pedig távolról se volt így. Mint két gyermekének kezelő orvosa sokat megfordultam a házukban,és mindvégig meghitt baráti beszélgetéseket folytattunk mind amellett hogy kemény román ember volt.
A francia orvosi iskola követője volt,igen kiváló irodalmi tájékozottsággal francia nyelven. Ő juttatott hozzá a bőrgyógyászati világirodalom egyik bibliájához a –DEGOS- által szerkesztett-mise en jour- tankönyvhöz.
Tőle kaptam dedikálva nevemre azt a német kiadású gyermekgyógyászati tankönyvet-/M.PFAUNDLER-Kinderheilkunde/ amit AXENTE IANCU a kolozsvári gyermekklinika vezetője fordított román nyelvre és oktatta belőle a hallgatókat-
                                DR.GÓZNER ALEXA a mindenkori sebészek tudora,a marosvásárhelyi sebészeti klinika- nagy reménysége-akit szintén a politikai ármány –űzött ebbe a városba, a megye lakosságának és környékének nagy szerencséjére. /Olyan sebész volt aki mindig tudta hogy mi a baj és mit kell tenni,de soha nem volt túl biztos magabiztos ,mindig kivárta a kellő időt,és főként sohasem hivalkodott. Impozáns délceg alkatával,komoly, határozott fellépésével már eleve bizalmat keltett a környezetében,főként a betegeiben. Egész Erdélyből igényelték a segítségét.
Sebész generációk nevelkedtek mellette,kiváló értelmi képességekkel és –sebész kézzel-de senki nem tudta utolérni a –sebészi képességeit..
Korai nyugdíjazásával, ami a sötét emberi rosszindulat szüleménye volt,bűnösnek nevezhetők ,akik megfosztották szatmár megye lakosságát egy ilyen léptékű embertől, aki életerejével és szakmai tudásával még nagyon sok emberi életet megmenthetett volna meg. Jelen pillanatban Németországban él, 96 évesen kitűnő fizikai és szellemi állapotban van.- Amikor nyugdíjba küldték találkoztam vele és a következőket mondta,nagyon szomoruan,tudod Béla amikor a sebészi szikét kivették a kezedből akkor szakmailag halott vagy. Te mint gyermekgyógyász egy sztetoszkóppal a nyakadban még ezt a sötét világot is átvészelheted.35-4o éves tapasztalattal a tarsolyomban olyan diagnózisokat tett az asztalomra, amiről nem szégyellem bevallani de jó ideig rágódnom kellett. ÁLDJA MEG AZ ISTEN AMIT AZ ORVOSTUDOMÁNY ILYEN LÉPTÉKÜ GYAKORLÁSÁÉRT TETT.
                                DR:BOLGÁR DEZSŐ-a radiológiai osztály vezető főorvosa,a Debreceni Belgyógyászati Klinika adjunktusa volt. Főként a magyar szaklapokban jelentek meg közleményei. Az Ő működése idején még nem voltam osztályvezető főorvos. De akkor már a doktorátus utolsó akkordjait rögzítettem. Az osztályos beteganyag,az igen terjedelmes pacientúrám kellő léptékű lehetőséget adott az együtt működésre,Kiváló radiológus hírében állt,így aztán még a marosvásárhelyi egyetemre is megívták ahol eredeti közleményeket mutatott be. Nyugdíjazásakor nekem ajándékozta a JOHN.CAFFEY-PEDITRIC X-RAY DIAGNOSIS-2 kötetes világhírű gyermekradiológiai könyvét a következő dedikációval-

                Dr.BAUER BÉLÁNAK szeretettel........
-Korán keltél hogy arass,nagyon szép amit cselekedtél
-De az emberi létnek határai is vannak
-Ezután már csak az a szép,aminek mindketten örültök.

                                                DR:LŐRINCZY DENGEZICS radiológus főorvos Kivételes képességű radiológus,barát,pótolhatatlan tudományos munkatárs,akivel hosszú éveken át minden reggel leolvastuk az aznapi filmeket,megbeszéltük az éppen aktuális teendőinket a tudományos és klinikai kutatómunkában. Elképzelhetetlen ambícióval tisztázta a legapróbb értékelhető radiológiai elváltozásokat.
Magas klinikai képzettsége is hozzásegített a nagyon nehezen tisztázható
kórképek megoldásához. Nem kímélte magát-totális radiológiát végzett- még akár a sugárveszélyben is. Különleges mondhatni veleszületett képessége volt a fekete-fehér kontraszt elkülönítésére. Mert ahogy Ő mondta, vannak akik néznek de nem látnak –A kegyetlen élet elsodorta majd elragadta tőlünk.
A marosvásárhelyi iskola egyik legkiemelkedőbb alakja volt, akár hazai vagy nemzetközi szinten. Ő volt az első szatmári orvos akinek tudományos közleményét leközölte a legrangosabb angol orvosi szaklap a –LANCET-
Tudományos érdeklődése a radiológia minden ágát felölelte. Számos közös
közleményünk jelent meg hazai és külföldi szaklapokban. Az áttelepülése után ő alapította meg Vácon-Magyarországon a C.T. központot.
Legyen áldott az emléke.
Voltak olyan osztályai a szatmári megyei kórháznak amelyek bővelkedtek a kiváló szakemberekben,Ilyen volt a sebészeti osztály amit DR:PERŢA BAZIL sebész főorvos vezetett,kiváló szaktudással .Szatmárra jövetele előtt a kolozsvári sebészeti klinika adjunktusa  volt. Én annak idején egyetemista voltam/4-dik éves/ kórházi gyakorlatot végeztünk a sebészeten. A mindennapi ténykedést, írásban kellet összegezni./  milyen beavatkozásokat végeztünk vagy asszisztáltunk/.A gyakorlati füzetbe 1o-es osztályzatot kaptam Dr.PERTA főorvos úrtól,ezt bemutatva Prof MÁTYÁS MÁTYÁSNAK a világhírű sebésznek és egyetemi professzoromnak, a következőket mondta ezt a minősítést nagyon nagyra értékelem mert azt aki ezt itt aláírta a Kolozsvári Sebészti Klinika vezető professzora címétől fosztották meg a semmirekellők. Egy másik kiváló sebész akinek sokat asszisztáltan a műtétein DR:ANTAL BUBI aki itt szatmáron kezdte sebészi pályafutását. Olyan tehetsége volt a sebészethez hogy már itt nálunk az első vonalban dolgozott. Kivándorolt Izraelbe ahol fulmináns  szakmai karriert futott be. Rövid időn belül a Haifai sebészeti klinika vezető professzora lett és sok dicsérő visszajelzést kaptunk róla,betegeitől. Szintén tanítómestere volt Prof.Dr Munteanunak a kolozsvári IV-es klinika vezetőjének.
A megyei kórház fül-orr-gégészeti osztálya úgy él az emlékezetemben mint egy csúcs osztály ahol két kiváló embert ismertem meg.Dr.Pop Vasile aki nagy ívű karriert futott be –először a fővárosi Colţea klinikán volt klinika és katedra vezető professzor majd a marosvásárhelyi egyetem fül-orr-gégészeti klinika professzora.
Távozása után Dr.Vida Ioan főorvos lett az osztályvezető főorvos. Első éves egyetemista koromtól kezdve ismert és követte szakmai életutamat. Szigorúan a szakmájával foglalkozó,kiváló felkészültségű,és maradéktalan szakmai fegyelemmel,végezte hivatását. Jellemes szavatartó kifogástalan úri embernek ismertük. Ugyanezt a szellemet várta el azoktól az orvosoktól is akik az Ő iskoláját végezték Számottevő  tudományos munkát végzett. Sokat tett a szatmári egészségügyért mint kórházigazgató és megyei igazgató. Vezetése alatt a szatmári egészségügy egy kiegyensúlyozott nyugodt periódust élt meg.
 Volt egy nagyon vallásos zsidó orvos, aki Párisban végezte a tanulmányait és a szatmári T.B.C. kórház igazgató főorvosa volt.-Dr.DEUTSCH MÁRTON. Abban az időben a gyermek T.B.C .még komoly problémákat okozott a gyakorlatban és akkor bontogatta a szárnyait a gyermek tüdőgyógyászat. Ez a két szakfelület határozta meg a szakmai együttműködésünket. Kiváló szakember,mondhatnám tudós volt,aki érdektelenül szórta a tudását az arra érdemeseknek. Nagy tiszteletnek örvendett a zsidóság köreiben. Ha valaki hazalátogatott az Egyesült Államokból-nála szállt meg. Közel laktunk egymáshoz a központban és számtalan esetben hosszantartó esti sétákon találkoztunk. Rendkívül kulturált,informált és utolérhetetlen élményanyaggal rendelkező,bölcs ember volt,sok sok szenvedéssel a tarsolyában. Lestem minden szavát mert őszinte volt és sugárzott belőle a jóindulat. Így az évtizedek távlatából megítélve az értéket, amit tőle kaptam,felbecsülhetetlennek tartom.
                                Negyed éves orvostanhallgató voltam,édesanyám súlyos szívbeteg volt és DR.REICH IZIDOR szívspecialista kezelte. Tanulmányait Bécsben a világhírű WENCKEBACH klinikán végezte. Annak idején a legfontosabb szíverősítő gyógyszer a Strophantin volt amit vénába kellet beadni. A baj az volt hogy a mamának nem volt olyan vénarendszere ami könnyen hozzáférhető lett volna. Sokat szenvedett amíg találtak nála egy megfelelő eret. Megkértem Reich főorvos urat hogy mint negyedéves orvostanhallgató sajátítsam el az osztályán az intravénás kezelési módot. Egy hónap gyakorlat után megkért a főorvos úr hogy az egész osztályon én végezzem el az intravénás strophantin kezeléseket-természetesen otthon az édesanyámét is
                                Hát ezek voltak azok az emberek akik meghatározták az orvosi pályafutásom erkölcsi vetületeinek egy jó részét a többi számtalan becsületes kollégámmal együtt Nem tudok csak mély hálát érezni irántuk
Dr.Micu Ioan osztályvezető gyermekgyógyász főorvos.Az ország gyermekgyógyász társadalmának kiváló szakembere .Gyermekgyógyász iskolát alkotott szatmáron.
Az aradi gyermekek házából jött szatmárra és itt kinevezték osztályvezető főorvosnak. Utolérhetetlen autodidakta volt,kiváló ismerője a francia gyermekgyógyászati irodalomnak .Az ő idejében ismertük meg a Robert Debre és Marcel Lelong hirneves francia gyermekgyügyászok szakkönyveit és ugyanakkor az Annales de Pediatrie és Archives Francaise de Pediatrie világ színvonalú francia gyermekgyógyászati folyóiratokat.Kíváló érzéke volt a ritkább,különlegesebb gyermekgyógyászati betegségek felismeréséhez ami természetesen a nagy tudásának és klinikai tapasztalatának volt tulajdonítható.
A megyei orvostudományi üléseken bemutatott dolgozatai mindig élményszerűek voltak.
Vezetése alatt szerveztük az országos érdekeltségű orvosi konferenciákat mint például:A hugyutak fejlődési rendellenességei gyermekkorban.-Szeptikémiák és bakteriémiák gyemekeknél.
Kiváló kolléga,barát és sporttárs.tiszteletre méltó kulturált közösségi embere  városunknak.

Dr.Barbu Ioan a megyei kórház belgyógyászati osztályának vezető főorvosa.
Tanulmányait a Kolozsvári Orvostudományi egyetemen végezte. Kiváló munkatársakat nevelt. Számos értékes tudományos dolgozatot mutatott be kollégáival a Megyei Orvostudományi Társaság ülésein. Kutatási területe a gasztro-enterologia tárgyköre volt. Ebben a témakörben eredeti közleményei is voltak.
Mindezekért a helyi orvostudományi társaság elnökévé is választották.
Emberséges,kollégiális az interdisciplináris ténykedésben utólérhetetlenül korekt orvos volt.

Dr.Barbu Mihai egyetemi oktató volt kolozsváron,majd a megyei kórház szülészeti és nőgyógyászati osztályának a főorvosa volt. A magas nívójú szakképzettsége mellet mindig csodáltam az elképesztő vitalitását. Ezek az idők az antibiotikum előtti éra hatalmas felelősséggel járó gondjai voltak. Az belső fertőzések megelőzésének orvostechnikai eszköztárának lelkiismeretes használata/porcellán fehér köpenyek,kézfertőtlenítők stb/Ez volt az osztály működésének fő etalonja. A személyzet a nővérek,takarító személyek szerzetes rendi apácák voltak.
Később Dr.Mitaru Elena lett az osztályvezető aki ugyanezen értékek mentén vezette az osztályt. Amikor beléptem az osztály területére mindig olyan érzésem támadt a tisztaságot látván mintha tojásokon járnék


Dr.Sárosi Zoltán-Dr.Bacalu-Merisor Csilla

Mi orvosok mindannyian megértük hivatásunk gyakorlásának első lépéseivel járó izgalmakat,emociókat. Ezeknek az emocióknak eredője a  kezdeti gyakorlati tapasztalatok hiánya az elméleti ismeretek nem kellőképpen rendszerezett leülepített volta. De feltétlenül zavarólag hatott a dokumentációs lehetőségek elégtelensége vagy mondjuk ki a hiánya ,egy adott klinikai eset megítélésénél.
Rgy sztetoszkóppal a nyakunkba aggatva,és csak az orvosi hivatás évezredes
Gyakorlatára támaszkodva/kórelőzmény,alapos klinikai vizsgálat,a beteg megfigyelése ,az egyéni tehetség szellemi velejárói az analizis és szintézis magas szintű gyakorlása-egyszóval a helyes orvosi gondolkodás mód,még az eszközös kivizsgálási lehetőségek hiányában is helyes diagnózist állítottunk fel és segítettünk ilyen körülmények között is szenvedő embertársunknak.
Mindig szolidáris voltam ezekkel a kollégákkal mert én ilyen körülmények között kezdtem az orvosi pályafutásomat hosszú éveken át egy nagyon nehéz egészségügyi körzetben.
Az évtizedek folyamán a számos családi orvos között akik önfeláldozó  hivatásunkhoz méltó orvosi ténykedést végeztek az orvosi kar két személyt jelölt meg akik számukra  is példamutatóak voltak az egészségügyi ellátás valamint a betegek és a kollégáikkal szembeni magatartásukat tekintve. 
A családi orvosi hálózat ami naponta szembesül a társdalom a hatalom anyagi,kulturális,erkölcsi ellentmondásaival lehetnek ezek akár a tűrhetetlenség mezsgyéjét is taposva,az áldozatkészség a mindenkori segíteni akarás eszméitől áthatva,elkötelezve sorsuknak elkísérték embertársaikat a születésüktől kezdve az utolsó pillanatukig.
Igazi gyógyító  orvosok voltak a szó kimondott értelmében. Kivételes  emberközelségbe kerültek a betegeikkel,hogy nem csak a betegségeik orvosi ténykedéseit látták el hanem az intimebb lelki problémáik megoldásában is részesek voltak.
Ma is őrzi ez a város emléküket mint egy olyan gyógyítókét akiknél menedéket talál úgy a testi mint lelki szenvedéseire. 


Ezek a kollégák küzdenek az első vonalban,az vállukon van a felelősség,ők hozzák meg az első döntést és ők a első és utolsó menedékük egy magára utalt szenvedő embernek
Dr.Szerémy Lajos

Izzíg-véríg szatmári, Professzor Dr.Mátyás Mátyás világhírű sebész tanítványa a marosvásárhelyi Urologiai klinika adjunktusa egyetemi oktató .Őt is a politikai hatalom elüldözte vásárhelyről és hazajött szülővárosába ahol mindenki sok szeretettel fogadta. Megalapította a megyei kórház urologiai osztályát amit a nyugdíjazásáig vezetett.
Kiváló szakember volt,egy hatalmas klinikai tapasztalattal ami sokat emelt a szatmáriak egészségügyi ellátásának minőségén. Számos közleménye jelent meg a szaklapokban,országos tanácskozást rendeztünk közösen –urologusok-gyermekgyógyászok-az obsztruktiv uropátiák szerepe a gyermekkori visszatérő hugyuti fertőzéseknél gyermekkorban.Személyében a megyei kórház egy nagyon értékes szakembert tudhatot soraiban.
Dr.Bauer Béla Ph.D

Mint szerzője ennek a munkának,mint kortárs,tanítvány és kolléga leírom az alábbiakban hogy az elektronikus korszakában az orvostudománynak mily módon igyekeztem megtisztelni ezen kollégáim emlékét
Dr. Bauer Béla Ph.D. Gyermekgyógyász főorvos.
Szatmár megyében orvos történelmében elsőnek nyertem el az –Orvostudomány Doktora címet 1977-ben.
A 3o évig tartó kutatásaim. témája a visszatérő hasi fájdalmak okainak tisztázása a gyermekkorban,pontosabban  –Az epehólyag,patkóbél,hasnyálmirigy szerepéről a gyermekkori visszatérő hasi fájdalmak fenntartásában.221 oldal+79 oldal ikonográfia 36 táblázat-5o5 szelektált bibliográfiai titulussal.
.A doktorátusi bizottság véleményezése.
Dr.BAUER BÉLA kutatásai egy rendkívül jól felkészült szakember háttértudását bizonyítják, elmélyítve a gyermek gasztroen-
terológiai alappal,kivételes analízis és szintézis adottsággal,intuítiv szellemi erővel,becsületes és korrekt kutatói tevékenységgel. de mindenekelőtt egy magas értékű gyermekgyógyász elméleti és gyakorlati képzettséggel.
Teljesen új,önálló klinikai entitásokat ír le először a gyermekgyógyászati irodalomban/például-az intermittáló duodenális sztenózis,a posztlambliatikus krónikus duodenitiszek a gyermekeknél
A disszertáció egy hatalmas gyermekgyógyászati tapasztalat,hosszas klinikai megfigyelés gyümölcse,egy széleskörű klinikai tanulmány és kutatás amit a szerző igen tiszteletreméltó következetességgel,nagy szorgalommal,feddhetetlen tudományos igényességgel végzett,állandóan szem előtt tartva a kutatás gyakorlati vonatkozásait
Elektronikus szerkesztésű kiadványaim amik jól ismertek az országban és külföldön is.
    - Képes Gyermekgondozási Enciklopédia 9oo5 oldal terjedelemben amit 3357 dokument foglal magába 217o foto anyaggal ami ilyen méretekben és tartalommal egyedül álló kiadvány a nemzetközi szakirodalomban. Ami a kiadvány látogatottságát illeti a site-.n 1.5oo.ooo –en felüli oldalnyitás,17o országból 5oo átlagos látogatottsággal 24 óra alatt. 

-Pediatria în scheme,
-Diagnostic electronic în pediatrie,
-Atlas de pediatrie,
-Semiologie radiologică pediatrică,
-Semiologie pediatrică,
-Blitz diagnostic în pediatrie.
-Memento medical sătmărean
-Vizuális kórisme gyermekbetegségekben
-Az alkotás kényszere 


                 Hát ezek voltak azok az emberek akik meghatározták az orvosi pályafutásom erkölcsi vetületeinek egy jó részét a többi számtalan becsületes kollégámmal együtt. Nem tudok csak mély hálát érezni ir #1 Dr.BauerBela

---