NEM MONDOM EL
SENKINEK.ELMONDOM HÁT MINDENKINEK.
ELMONDOM ÉN,
ELMONDANÁM.DE BÉNA A KEZEM ÉS NÉMA A
SZÁM.ELMONDANÁM AZ ÚT HOVÁ VEZET.
KARINTHY FRIGYES
Mindenkit meg érint a természet sokszor kíméletlen sorsfordulója
az-alkonyodás,a számvetés ideje. Ilyenkor aztán már nem acsarkodunk senkire és
semmire,hanem elfogadjuk az Úr adalék napjait hogy betűbe véssük létünk
tisztességét és alkotó munkánk hasznát. Nem az emberi gyarlóságok ránk vetett
csalárd és erkölcstelen némító szövevényeiből akarunk szabadulni hanem a hála
fohászaival ami arról szól hogy egy hosszú emberei lét küzdelmeit hogyan vívtam
meg kellő tisztességgel .Különös és egyedülálló feladattal bízott meg a sors-a
beteg gyermekek gyógyításával.
83-dik életévemben,amiből 54 évet a mai napig is a
legcsodálatosabb biológiai lény a gyermek egészségének gondozásában töltöttem
el, nehezen vettem kezembe a tollat, de végül is kötelességemnek éreztem mert
ez volt életem leghálásabb és legszebb élményanyaga..
A számadásom nem a hivalkodás társadalmi pompájának a
kifejezője hanem egy küzdelmes élet számos alkotói kísérletének összegzése.
Alkatilag nem voltam és nem vagyok egy nyomulós típus
következésképpen meglehetősen jól tűrtem olykor a mellőzés,sokszor a megalázás
hatalmi arogánciájának szálkáit a körmöm alatt.
A lokálpatriotizmus minden érző
embernek a lelki énjéhez tartozik,az emlékezés megszépül még az élet
alkonyán bárhová is vet a sors. Az
alkotás pedig időtlen időkig megőrzi méltó értékét. Az értéket amit alkottam
egyedül saját talpamon állva végeztem. Engem
nem kényeztettek el a földieím , a véreim elismeréseikkel. A felcicomázott
partraszállók akik állandó szereplői voltak a médiának és ugyanakkor szülővárosomnak
hibrid zászlóvivői is. Az én sorsom és kötelességem a gyógyítás volt-mert végül
is ez volt a hivatásom. Hálát adok az Úrnak hogy ebben a kegyben részesít
mindmáig.
Hiteszegett,megfáradt,öncélú-társadalmunk valószínű hogy már nem tart igényt az
időtálló teljesítmények megismerésére.
Kérem a kedves olvasót hogy ne
tekintse önnyavalygásnak a leírtakat már csak azért sem mert sokan evezünk
ebben a csónakban.
A legszívesebben édesanyámnak és tanító mestereimnek
számolnék el hites emberi munkámról ami a gyógyítás mellett arról szól hogy ma
már a világ 184 országából 2.ooo.ooo.embertársam értékesítette gyermeke gyógyításában,nevelésében
testi és lelki ápolásában azt a 15.ooo oldalnyi munkámat a net-en az
elektronikus szerkesztésű könyveim oldalain.
A meggyőzés erejéért tettem közé
ezeket az adatokat amik a valós szellemi kelléktáram és alkotómunkám kifejezői.
Valamint a mértéktartó jogos kötelességem hogy a magam földbe ásott munkámat a köz tudomására
hozzam.. .Sajnos semminemű érdeklődést nem észleltem senki részéről hogy ezeket
akár egy szó erejéig megemlítsék
Mi a tűréshatáron belüli, emberi gyarlóságainktól eltekintve hithű gyógyítók
voltunk,fegyelmezett életúttal,szerintem jól érzékelhető szakmaisággal,színes,
kulturált személyiségekkel.
Az Ő nevükben alkotó
szellemiségük védelmében is vetettem papírra ezen sorokat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése