Hogyan
lehet relaxálni az iskolában?
„Munka után édes a pihenés” – A címmel nem a
nyári vakációra utalhatnék, bár kétségtelen, hogy ez az időszak a
legpihentetőbb diákok és pedagógusok számára egyaránt. Fontos, hogy huzamosabb
ideig tudjanak a diákok kikapcsolódni, feltöltődjenek élményekkel. De vajon év
közben van-e erre lehetőségük iskolai kereteken belül?
2013-ban elfogadott Nemzeti Alaptantervben szerepel a
relaxáció és meditáció tanítása, amelyet a testnevelés órákon kell
megvalósítania a pedagógusoknak. Az ötlet Dr. Bagdy Emőke professzortól,
a Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület elnökétől származik.
A pszichológus egy olyan programot dolgozott ki, amelyben a feladatok és
gyakorlatok az adott korosztály fejlettségi szintjéhez igazodnak. Tehát a
tanterv előírja az iskolai relaxációt, a tanulóknak van arra a lehetőségük,
hogy az órák között megpihenjenek, feltöltődjenek és így újult erővel
folytathassák a napot. A keretek adottak, a megvalósítás a testnevelés
tantárgyat tanító pedagóguson és a diákok motivációján, aktivitási szintjén
múlik.
A mindennapos testnevelésnek szerves részét képezi a
relaxáció és a tudatos pihenés, mert ezáltal jobban tudnak a tanulók
koncentrálni, könnyebben tanulnak és hatékonyabban birkóznak meg az iskolai
feladatokkal. Úgy vélem, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekeknél kiemelt
jelentőségű ez a terület. A nyugalmi testhelyzetben történő gyakorlat alkalmat
ad arra, hogy a gyermek önmagára figyeljen, kizárja a zavaró külső ingereket,
és a saját testében zajló folyamatokra koncentráljon. Ezáltal fejlődik a
gyermek testtudata és izom-érzékelése. A pár perc pihenés segít, hogy a tanult
ismeretek integrálódjanak, beépüljenek és ezáltal egy stabil tudássá váljanak.
“Csendkirály” után a gyerek uralja magát
Az óráimon heti rendszerességgel alkalmaztam illetve
kollegáim is alkalmaztak olyan pihentető gyakorlatokat, amelyek segítik a
gyermekek belső nyugalmát megtalálni. Alsó tagozatos gyermekeknél játékos
formában jelent meg, általában az óra végén valamely mozgásos játék részeként
vagy levezetéseként. Hátukon feküdtek a gyermekek, csukott szemmel, általában
valamilyen mesét hallgatva. Fontos, hogy test és beszéd feletti kontroll
kialakuljon a gyermeknél, és egyszerre tudja is azt alkalmazni.
Segítségemre volt a Csendkirály nevű játék, ami a megteremtette a
relaxációhoz szükséges csendet. Általában 2-3 percig tudták megtartani ezt az
állapotot, ezután mozgolódni, beszélgetni kezdtek…Ilyenkor abbahagytam a
gyakorlatot, engedtem, hogy átmozgassák testrészeiket és testhelyzetet
változtassanak. Ha a gyermek egyáltalán nem tudta követni az
instrukciókat, nem erőltettem, mert esetleg az ellazulás helyett feszültség is
keletkezhet benne.
Tiniknek: zenére lazítás
Felső tagozatos gyermekeknél gyógytestnevelés órákon
alkalmaztam a pihentető gyakorlatokat. Mivel a foglalkozásoknak kötelező eleme,
így igyekeztem minden órába beépíteni. A serdülő korosztálynak fontos a
zenehallgatás, a relaxációhoz is igényelték az aláfestő zenét.
Hangsúlyoztam a kezdetektől, hogy nem az a cél, hogy elaludjanak, hanem
hogy ébren tudjanak pihenni. A fokozatosság elvét követtem, először csak rövid
ideig feküdtek hátukon csukott szemmel a tanulók. További instrukciót kezdetben
nem adtam. Későbbiekben megpróbálták ellazítani egyes testrészeiket. Minden
tanuló máshogy viszonyult a relaxációs szituációhoz, egyeseknek könnyen ment és
egyből el tudtak lazulni, másnak nehezebben, valaki zavarba jött és próbált
kibújni a „feladat” alól. Hiperaktív gyermekeknek az alaphelyzet
felvétele is kihívást jelentett, nem tudtak mozdulatlanul feküdni. Az
óravezetés stílusát tehát igyekeztem az egyéni képességekhez igazítani, hogy
egy tanuló se érjen kudarcélmény. Az eltérő fejlődésmenetből adódóan a
korosztály nem feltétlenül mérvadó, előfordulhat, hogy a 12 éves tanuló
hamarabb eljut a teljes nyugalmi állapotig, míg egy 14 éves lassabban halad
ennek elsajátításában Elsődleges szempontom volt, hogy megszeresse a tanuló a
pihenést és ne büntetésként élje meg.
Saját tapasztalataim alapján úgy gondolom, hogy a relaxáció
beépítése az alaptantervbe egy innovatív és ötletes kezdeményezés volt,
mert színesíti a testnevelés órákat. A többségi iskolák mellett speciális
iskolában is megvalósítható, nem igényel különleges eszközöket. Sajátos
nevelési igényű gyermekeknél fejlesztési területként is megjelenik, mert
elősegíti a tanulási folyamatokat, fejleszti a gyermek testsémáját és
jótékonyan hat a kognitív funkciókra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése