Ortopédiai
problémák gyermekkorban
A mozgás a gyerekkor egyik
legnagyobb élménye, és lábaink egészségére egész életünkben nagy szükségünk
van. Sok ortopédiai elváltozás gyerekkorban alakul ki, és bizony
türelmetlenségünkkel vagy rossz cipőválasztásunkkal magunk is előidézhetjük
gyermekeink későbbi panaszait. Ha pedig odafigyelünk, korrigálhatjuk az
elváltozásokat.
A dongaláb veleszületett, gyakran kétoldali lábtartási hiba.
Leggyakoribban méhen belüli mechanikai hatás okozza, viszonylag gyakran
előforduló jóindulatú elváltozás. A talp befelé néz, a láb külső széle lejjebb
áll. Az elváltozás miatt már újszülöttkorban ortopédiai vizsgálat szükséges, és
megfelelő kezelés hatására általában tökéletes felépítésűvé válik a láb. A
kezelés első lépése a torna, a lábfej passzív tornáztatása, amelyet minél előbb
el kell kezdeni. A talp bőrének ingerlésével - enyhe csípés, simogatás - aktív
lábmozgásokat is kiválthatunk. Ezeket az egyszerű tornagyakorlatokat naponta
többször el kell végezni, érdemes a baba tisztába tevéséhez, fürdetéséhez
kötni. Amennyiben ezzel nem érünk el eredményt, illetve az elváltozás
súlyosabb, átmeneti gipszkötés válhat szükségessé. A kezelés korrekciós
gipszkötés felhelyezéséből áll, az eredmények kitűnőek.
Az enyhe O- vagy X-láb nem
feltétlenül kóros, általában nem csontrendszeri
elváltozás áll a háttérben. A születéstől a felnőttkorig a lábak növekedése és
alakváltozása is folyamatos, a közben fellépő kisebb görbületeket a fejlődés, a
növekedés idővel kiegyenesíti.
A születéskor legtöbbször enyhe O-láb észlelhető, valószínűleg az anyaméhben fennállott kényszertartás következtében, de örökletes tényező is szerepet játszhat ebben. A veleszületett O-láb a csecsemőkoron át meg szokott maradni, később azonban, amikor a kisgyermek járni kezd, fokozatosan kiegyenesedik. Az X-láb legtöbbször a járás megkezdése után alakul ki (2-4 éves korban). Oka a szalagok gyengesége. A jelenség az erre hajlamos gyermeknél súlygyarapodás, elhízás következtében fokozódhat. De ezekben az esetekben is jótékonyan hat a növekedés, illetve a diéta, a testsúly csökkenése. Az X-láb gyakran jár együtt a lábboltozat gyengeségével, a lúdtalppal. Ha a görbeség jelentékeny, ortopédiai vizsgálat szükséges.
A születéskor legtöbbször enyhe O-láb észlelhető, valószínűleg az anyaméhben fennállott kényszertartás következtében, de örökletes tényező is szerepet játszhat ebben. A veleszületett O-láb a csecsemőkoron át meg szokott maradni, később azonban, amikor a kisgyermek járni kezd, fokozatosan kiegyenesedik. Az X-láb legtöbbször a járás megkezdése után alakul ki (2-4 éves korban). Oka a szalagok gyengesége. A jelenség az erre hajlamos gyermeknél súlygyarapodás, elhízás következtében fokozódhat. De ezekben az esetekben is jótékonyan hat a növekedés, illetve a diéta, a testsúly csökkenése. Az X-láb gyakran jár együtt a lábboltozat gyengeségével, a lúdtalppal. Ha a görbeség jelentékeny, ortopédiai vizsgálat szükséges.
Lúdtalpról csak a járni tudó kisgyermeknél beszélhetünk. A csecsemő
„lúdtalpasnak” tűnő talpa esetén a boltozatot a vastagabb zsírpárna tölti ki.
(A láb boltozatos szerkezete járástanulás közben, a terhelés hatására alakul
ki, 1-2 éves korban). A lúdtalp a boka és a lábfej hosszboltozatának
süllyedésére vezethető vissza. A laza szalagok nem tartják a boltozatot kellően
stabilan, és a láb felső és külső izmai sem egyformán erősek. Ha meg nem is
szüntethetjük, de enyhíthetjük a lúdtalpat, ha sokat jár a gyerek mezítláb vagy
eléggé tág zokniban, és ha speciálisan kiképzett cipőt adunk rá. A növekedés
során egyre nagyobb testsúly nehezedik a gyermek lábára. Hosszas ácsorgás,
illetve járás során lábfájdalom lép fel, a kóros súlyelosztás miatt ezt
nemegyszer gerincfájdalom is kíséri. A panaszok általában iskoláskorban
kezdődnek, van, akinél csak később. Legfontosabb a megelőzés: ne késztessük a
gyermeket túl korán felállásra, járásra, várjuk meg türelemmel, amíg magától
elindul.
Ha a kisgyermeket két kezénél megemelve járatjuk, amikor ehhez az izomereje még kevés, elősegítjük a lúdtalp kialakulását.
Ha a kisgyermeket két kezénél megemelve járatjuk, amikor ehhez az izomereje még kevés, elősegítjük a lúdtalp kialakulását.
Kisgyermekkorban szintén kerülendő a
túlzott megterhelés. A jó minőségű cipők viselése segít
megelőzni a betegséget. Ha a gyermek cipője nagyon szűk vagy túlságosan merev,
az visszafordíthatatlan károsodásokhoz vezethet. Kb. 2 és 4 éves kora között nő
leggyorsabban a gyermek lába: ilyenkor általában, kb. félévente új cipőre van
szüksége. Azt, hogy az új cipő „passzol-e” a gyermek lábára, ő maga nem tudja
megítélni. Minden cipővásárlásnál csak körültekintő gondossággal érhetjük el,
hogy a gyermek lábára megfelelő méretű cipő kerüljön. Ha a lúdtalp már
kialakult, legfontosabb a lábboltozat izmainak a megerősítése lábtorna
segítségével.
Lábtorna
otthon:
- Lábujjhegyen járás.
- A láb külső élén járás behajlított lábujjakkal.
- A lábujjakkal fogómozgást végezni.
- Ceruzát, golyókat talajról lábujjakkal felvenni, azokat erősen tartani.
- Mezítláb egyenetlen talajon, kavicson, gyöngyökön történő járás.
- Ülő helyzetben, a sarok a talajon, a lábujjakat behajlítva a lábfejet megemelni, majd visszaengedni.
A tornát türelmesen, naponta
ismételtessük játékos formában a kisgyermekkel, hosszú hónapokig.
Kisgyermekkorban kifejezetten kifelé dőlő sarok esetén olyan cipőt kell viseltetni a gyermekkel, amely a sarok befelé döntésével a láb helyzetét korrigálja. Ebben az életkorban még legtöbbször rossz hatású a lúdtalpbetét viselése, ez ugyanis az izomzat tehermentesítésével tovább gyengíti a boltozat izmait.
Serdülőkorban a nagyobb igénybevétel, sportolás, az állandó izomfeszülés fájdalmakhoz, gyulladásos jelenségekhez vezet. A gyermek fáradékonyságról, a lábszár elülső élének fájdalmáról számol be. A panaszok csökkenthetők a kényelmes cipő mellett az egyre könnyebb és tökéletesebb lúdtalpbetétek használatával. Gerincfájdalom esetén érdemes rendszeresen speciális tornagyakorlatokat végezni
Felnőttkorban az előrehaladott lúdtalpas állapotot tovább ronthatja a folyamatos megerőltetés, olyan foglalkozások, amelyek fokozatosan igénybe veszik a lábat Sok állás, járkálás.
Kisgyermekkorban kifejezetten kifelé dőlő sarok esetén olyan cipőt kell viseltetni a gyermekkel, amely a sarok befelé döntésével a láb helyzetét korrigálja. Ebben az életkorban még legtöbbször rossz hatású a lúdtalpbetét viselése, ez ugyanis az izomzat tehermentesítésével tovább gyengíti a boltozat izmait.
Serdülőkorban a nagyobb igénybevétel, sportolás, az állandó izomfeszülés fájdalmakhoz, gyulladásos jelenségekhez vezet. A gyermek fáradékonyságról, a lábszár elülső élének fájdalmáról számol be. A panaszok csökkenthetők a kényelmes cipő mellett az egyre könnyebb és tökéletesebb lúdtalpbetétek használatával. Gerincfájdalom esetén érdemes rendszeresen speciális tornagyakorlatokat végezni
Felnőttkorban az előrehaladott lúdtalpas állapotot tovább ronthatja a folyamatos megerőltetés, olyan foglalkozások, amelyek fokozatosan igénybe veszik a lábat Sok állás, járkálás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése