AMIT A GYOMOR-BÉLHURUTRÓL TUDNI KELL
A hasmenés csak egy tünet, amely mögött számtalan fertőzéses és nem fertőzéses kórkép állhat. Leggyakrabban a gyomor-bélhurut fertőzés miatt lép fel, de okozhatja allergia, vagy mérgezés is. Hasmenésről akkor beszélünk, mikor a széklet konzisztenciája megváltozik, ami az esetek többségében napi 3 vagy több laza székürítést jelent.
Anyatej mellett gyakoribb széklet
Az anyatejjel táplált csecsemőknél természetes lehet a napi 4-5 lazább széklet. Ha a csecsemő súlya egyenletesen emelkedik, akkor nem beszélhetünk hasmenésről. Az anyatej védő hatású a betegségekkel szemben.
Ételmérgezés és fertőzés
Az ételmérgezés olyan akut hányással, hasmenéssel járó kórkép amelyet az ételekbe jutott baktériumok által termelt toxinok váltanak ki. A fertőzött étel elfogyasztása és a tünetek jelentkezése között rövid idő(<4-6 óra) telik el. Ételfertőzés esetén a táplálékkal kórokozó jut a tápcsatornába, a tünetek 6-48 óra múlva jelentkeznek. Antibiotikum adása után is lehet hasmenés. Nem feledkezhetünk meg az utazók hasmenéséről sem, általában az iparilag fejlett országokból fejlődő országokba látogatókban alakul ki. Különösen csecsemőkorban a hasmenés felső légúti fertőzés kapcsán alakul ki, de gyakran a táplálási hiba is okozhatja. A fertőzéses eredetű gyomor-bélhurut az egész világon előfordul. A fejlődő országokban évi 5-6, a fejlett országokban 1-3 fertőzéses eredetű hasmenés jut egy-egy emberre.
A fertőzés oka lehet vírus (ez a leggyakoribb), baktérium, gomba vagy parazita. A fertőződésnek alapvetően két útja van: kórokozót tartalmazó táplálék, és emberről emberre való átjutás. A kórokozók emberre való terjedésében jelentős szerepe van a konyhatechnikai hibáknak (nem megfelelő ideig történő sütés ill. főzés, trágyázott zöldségek nem kellő mosás után történő tálalása, kész ételek hűtés nélküli tárolása.
Jellemző ételek, amelyek fokozott odafigyelést igényelnek, a tojás, baromfi, nem pasztőrözött tej, víz, marhahús. Emberről emberre terjedés ún. piszkos kezek útján történik.
Jellemző tünetek
A gyulladás, a rossz felszívódás és a fokozott bélmozgás miatt a székletürítés gyakorivá válik, ami lehet híg, vizes, nyálkás vagy véres is. A hasmenést kísérheti láz, görcsös hasi fájdalom is. Fejfájás, szédülés, gyengeség, rossz közérzet is jelentkezhet. A folyadékveszteség kiszáradáshoz vezethet. Csecsemő és kisdedkorban néhány óra alatt súlyos állapot alakulhat ki. A gyermek kezdetben nyugtalan, szemei mélyen ülők, aláárkoltak, nyelve száraz, lepedékes, a vizelet csökken, a csecsemők kutacsa süppedt.
A hasmenés általában 3-5 nap alatt megszűnik. Három nap után sem csökkenő lázas állapot bakteriális fertőzés gyanúját veti fel. Ekkor az orvos széklettenyésztést javasolhat.
Hasmenés esetén a gyermek bölcsödébe, óvodába nem vihető mindaddig, amíg a háziorvosa gyógyultnak nem nyilvánította.
A folyadékveszteség mértékét úgy állapítják meg, hogy ha a testsúlycsökkenés 5% alatt van enyhe, 5-10% között közepes fokú, míg 10% felett súlyos. Ez a besorolás elsősorban csecsemők esetén használható.
Egy-két hasmenés, hányás esetén, ha a gyermek jó általános állapotú, nem szükséges azonnal megmutatni az ügyeleten.
Hogyan segíthetünk?
A legtöbb gyomor bélhurut folyadékpótlásra gyógyul.
Adhatunk enyhén cukrozott teát, de a legjobb az infúziós oldathoz hasonló, gyógyszertárban por alakban kapható úgynevezett rehidráló folyadékot itatni, 10-15C-ra lehűtve. Gyakran és egyszerre keveset adjunk. A hányás után próbáljunk kicsit várni, utána kezdjük csak az itatást kortyonként. A hányás felfogható a szervezet védekező mechanizmusának. A rendelkezésre álló hányáscsillapítók hatása csekély, a gyógyszerek álmosító mellékhatásával is számolni kell. Gyermekkorban a hányásgátló szerek potenciális mellékhatásuk miatt inkább mellőzendőek.
A fokozott bélmozgás is lényegében védőmechanizmus, a fertőzött béltartalom eltávolítását szolgálja. Bizonyos gyógyszerek ezt megakadályozzák, kevés kivételtől eltekintve adásuk nem javasolt gyermekkorban, ezen belül csecsemőkorban kifejezetten káros, ezért tilos!
Legfontosabb a diéta
. A fogyasztható ételek köre nehezen meghatározható. A bélmotilitást fokozó és puffadást okozó italok, ételek, szénsavas üdítők kerülendők. A csecsemők tovább szophatnak, esetleg átmenetileg kisebb adagban, kaphatnak gyógytápszereket. Nagyobb gyerekek kapjanak ízletes tápláló zsírszegény ételeket. A teljes gyógyulásig először burgonyát, rizst, banánt, majd fokozatosan bővíthetjük az étrendet (főzelékpüré, sovány hús, tejtermékek, stb). A betegség lezajlása után, a lábadozás idején nagyobb a szervezet energiaigénye, ilyenkor magas tápértékű ételeket adjunk.
Gyógyszerre, antibiotikumra ritkán van szükség. Orvosi rendelet nélkül antibiotikumot sose adjunk. Ha a folyadékveszteség nagyobb, mint a bevitel, akkor a kiszáradás veszélye áll fenn, a gyermek kórházi kezelése válhat szükségessé.
A kórokozók a széklettel ürülnek, így a betegség tovaterjedését rendszeres kézmosással, fertőtlenítéssel, a tisztasági rendszabályok szigorú betartásával akadályozhatjuk meg.
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése