A here rendellenességei kicsiknél és nagyobbaknál
A hereproblémák látszólag nem gyermekgyógyászati kérdések. Igazából a férfiak életében van szerepe a szervnek, mely nem más, mint az utódnemzés, pontosabban az ahhoz szükséges ondósejt és a férfihormonok (tesztoszteron és származékaik) előállítása.
HEREGYULLADÁS GYERMEKKORBAN
A here megbetegedésének gyökerei nem ritkán a gyermekkorban keresendőek. Vagy még előbb, ha veleszületett fejlődési rendellenességről van szó.
Ahhoz, hogy megértsük, mi a here szerepe az életünkben, vissza kell kanyarodni, ha nem is az ókori rómaiakig, de legalábbis az emberi élet legkorábbi periódusáig, a megtermékenyítés után időszakig, a méhen belüli történésekhez. Ugyanis igen korán, már a héthetes magzatban elkezdődik a nemi szervek - fiúknál a here és tartozékainak - fejlődése, kialakulása (a gyermek neme még korábban, a hím- és női ivarsejt egyesülésénél, azaz a megtermékenyülésnél eldől). Talán a természet azért fejleszti ki ilyen korán a heréket, azért alakulnak ki hamar és dolgoznak szorgalmasan, hogy férfi nemi hormont termelhessenek, ezzel további lökést adva az elsődleges és másodlagos nemi jelleg méhen belüli és kívüli kialakulásához.
Sérv
Vegyük hát sorra, melyek a leggyakoribb herebántalmak!
Pontosabban lágyéksérv. Lényege, hogy a hasfal veleszületetten gyengébb alsó szakaszán kitüremkedés, úgynevezett sérvkapu alakul ki, amelyen át a hasüregből belső szervek, szövetek kerülhetnek ki, közvetlenül a bőr alá - és ha elég nagyok, tapinthatóakká válnak. Enyhébb esetben csak a hashártya egy darabkája, nagyobb sérvnél egy rövidebb-hoszszabb bélszakasz, here vagy a lányoknál petefészek jut ki az ajtón, akarom mondani a sérvkapun. Ha a sérvtartalom ebben a kapuban, mesterséges kis csatornában továbbjut, "tovább-csúszik", lekerül egészen a herezacskóig, mely igen tágulékony; és bizony a belekerült szövetektől, bélkacstól ijesztően nagyra nőhet.
Érdekes módon a sérv - szerencsére - igen ritkán fáj, a kisbabák nem is szoktak sírni. Nem fájó, de veszélyes állapot ez, hisz a sérv közismert komplikációja a kizáródás.
A kizáródás nem azért veszélyes, mert a kizáródott szövetek, belek nem bírnak visszacsúszni, hanem mert a sérvkapuba szorulva összenyomódnak az erek, és a bél vérellátása elégtelenné válik. A szövetelhalás pedig végső esetben hashártyagyulladáshoz, tehát életveszélyes állapothoz vezet. Ez az életveszély azt jelenti, hogy azonnali beavatkozásra, műtétre van szükség a veszélyeztetett bélszakasz, végső soron az egész szervezet megmentéséhez.
A sérvkizáródás bizony már fáj, és számos tünetet produkál. A helyi elváltozások közé tartozik a herezacskó további növekedése, fájdalmassá válása. Az általános tünetekhez nyugtalanság, székelési zavarok, láz is társul.
A fentiekből világos, hogy a lágyéksérvek jelentős részét, ha kizáródik, ha nem, előbb-utóbb megműtik. Csak éppen nem mindegy, mikor. Ha túl későn, a kizáródás következményei miatt mindenképpen szövődményektől lehet tartani. Tünetmentes esetben pedig nem biztos, hogy kisebb babákat ki kell tenni az (egyébként rutin) operáció megpróbáltatásainak. A beavatkozás pontos idejét kizárólag az orvos hivatott meghatározni, aki sok mindent fog mérlegelni. Két-három hónap alattiaknál, ha van rá módja, vár. De, ismétlem, nem sérvkizáródásnál: ilyenkor késlekedni műhiba. Megnyugtatásul, ma már vészhelyzetben akár egy egykilós babánál is nyugodtan elvégezhető a sérvműtét, a szövődmények rizikója minimális.
Szólni kell itt még egy sérvfajtáról, amely igazából nem sérv, csak
Vízsérv (hidrokele). Úgy néz ki, és ilyenkor a laikus tapintáskor azt is hiszi, hogy a herék lettek nagyobbak. Holott normálisak, csak egy vízszerű folyadék szaporodik fel körülöttük, a herezacskón belül. Fontos ezt az ártalmatlan elváltozást felismerni, hogy megnyugodjunk: cseppet sem veszélyes, és egyéves korra általában magától felszívódik, eltűnik. A legritkább esetben kell megoperálni.
Varikokele, gyulladások, herecsavarodás
A herevéna-tágulat, közismert szakkifejezéssel varikokele a here vénáinak visszérszerű tágulata. Általában nem a csecsemő- és kisdedkor betegsége, leggyakrabban tízévesnél nagyobb gyerekeknél (és persze felnőtteknél) fordul elő. Érdekes módon jóval gyakrabban jelentkezik a bal, mint a jobb oldalon. Ilyenkor a herezacskóban a herétől különálló, elkülöníthető duzzanat tapintható.
Akár a sérvnél, itt sem egyértelmű, mikor mit kell tenni, mert a panaszok a vénatágulat nagyságától függenek. Kis tágulatot a beteg meg sem érez, észre sem veszi, a nagy viszont komoly panaszt, fájdalmat okozhat. Jellegzetes módon a kemény fizikai munka, a megterhelés, de a hosszas ácsorgás is fokozza a vénatágulatot, ezzel a fájdalmat.
A műtét szükségessége és időpontja közösen döntendő el a kezelőorvossal. Általában akkor sem kerülhető el (előbb-utóbb), ha az elváltozás kicsi. Többéves és sok ezer gyermek sorsának tudományos nyomon követéséből egyértelműen kiderült ugyanis, hogy az érintett oldalon csökken az ondósejtek száma és minősége (azaz a spermiumok mozgékonysága).
A heregyulladás kamaszkori elváltozás, és bizony komoly veszélyeket rejt magában: e fájdalmas betegség következtében ugyanis gyorsan tönkremehet, elpusztulhat, hegesedhet a hereszövet, melynek terméketlenség lehet a következménye: soha többé nem lesz képes elegendő ép ondósejtet termelni.
Ez a korábban oly gyakori veszélyforrás - lassan talán csak a tankönyvekben fog szerepelni. De ma még van, ezért kell néhány szót szólni róla.
A mumpsz gyermekkorban általában enyhe lefolyású, ártalmatlan betegség, ám a kamaszkor után, amikor már beindul a spermiumképzés, a megbetegedetteknek körülbelül az egyharmada kétoldali heregyulladást kap. Ez vezethet aztán terméketlenséghez, azaz sokuknak nem lehet gyermekük. A közösülést, a nemi életet egyébként e szövődmény nem akadályozza.
Ha az emberek többsége hallott is heregyulladásról,
a mellékhere-gyulladást kevesen ismerik. Pedig nem is olyan ritka, és nem is olyan veszélytelen fertőzésről van szó.
Tudni kell, hogy a mellékhere a heréhez hozzánőtt apró, félhold alakú, mirigyes szerv, melynek fontos szerepe van a spermiumképzésben.
A mellékhere-gyulladást baktériumok okozzák, és szintén a pubertás után szokott fellépni. Az egyik oldali here fájdalmas duzzanatát láz, rossz közérzet kíséri. Gyakran kell pisilni, és maga a vizelés is fájdalmas. A háttérben mindig valamilyen baktériumfertőzés áll.
Leggyakrabban nemi úton terjed, annyira, hogy a gonorrhoea (tripper) szövődménye is lehet, annak kórokozója fertőzi meg a mellékherét. Időben adott antibiotikumokkal jól kezelhető, nem itt van a baj. Inkább az a probléma, hogy a panaszai összekeverhetőek a herecsavarodás tüneteivel (lásd lejjebb). És ilyenkor megműt(het)ik a beteget - bizony feleslegesen.
Nem szabad várni
Ha valamilyen fejlődési hiba folytán a here nincs jól rögzülve a herezacskóhoz, előfordulhat, hogy megcsavarodik a tengelye körül, és elzáródnak a vérellátását biztosító erek:
ez a herecsavarodás. Kisebb, hat évnél fiatalabb kisfiúk betegsége. Ilyenkor a szülők azzal rohannak az orvoshoz, hogy gyermekük egyik heréje hirtelen megduzzadt, nagyon fájdalmassá vált, hozzá sem lehet érni, annyira érzékeny.
És jó is, ha rohan a szülő, mert ilyenkor a szó szoros érelmében minden perc számít. A megcsavarodott here ugyanis hat óra múlva elhal. Ha nem operálják meg, nem szüntetik meg az ondóvezeték megtekeredését, a csavarástól összenyomódott tápláló erekből nem jut elég vér a herébe és a mellékherébe, így e szervek visszavonhatatlanul tönkremennek, elhalnak.
Ráadásul, ha várnak a műtéttel, az elhalás előbb-utóbb nagyobb bajt (hashártyagyulladást) okoz, és ilyenkor már nemcsak a nemzőképesség, de a gyermek élete is veszélybe kerül. Szóval hirtelen fájdalom plusz hereduzzanat: irány az orvos!
Érdekességképpen megemlítem, hogy a műtét során nemcsak az érintett herét fordítják ("csavarják") viszsza és rögzítik a herezacskóhoz, hanem az ellenoldalit is. Ugyanis a herecsavarodás kétoldali fejlődési rendellenesség része: az ondóvezeték és a végén a here túl "lazán" helyezkedik el a herezacskóban.
Rejtettheréjűség, felhúzódó here
Megszületéskor a fiúk három százalékánál nem tapintható a herezacskóban here. Általában megvan az, csak éppen nem ott, ahol kellene, hanem a hasüregben –
ez a rejtettheréjűség. Néha valóban nem fejlődik ki, de az extrém ritka eset, jóval gyakrabban csak nem "mutatkozik".
A legtöbb elakadás a szűkebb lágyékcsatornában következik be, itt is található meg az "elveszett" here. Ért-hető hát, hogy miért oly gyakori a rejtettheréjűség koraszülötteknél. Minél éretlenebb a baba, annál gyakoribb. Egyéves korig a csatornában rekedt here még magától leszállhat - később már nem.
Nem is szabad sokáig várni rá, mert ha az állandó "testmelegből" nem kerül a here a "hűvösebb" herezacskóba, az ondósejttermelés végzetesen károsodhat. Ha az egyik here már lent van, akkor nincs akkora baj, mert a nemzőképességhez elegendő egyetlen here, de azért valamelyest csökkennek a megtermékenyítő képesség esélyei (és ezzel a megmaradt herével is lehet baj a későbbi évek folyamán). Van még egy oka annak, miért szoktak műtétet javasolni. A rejtettheréjűségben szenvedőknél minimális mértékben ugyan, de megnő a hererák veszélye.
Az sem mindegy, mit érez a gyerek. Ha pechje van, rejtettheréjűsége miatt a társai csúfolják, de ha nem, akkor is pszichológiailag káros hatással lehet rá ez a "testi fogyatékosság".
: Van egy köztes megoldás az injekciós hormonkúra, amelynek hatása kétséges. Mert ha sikerül, és a gyógyszer hatására leszálltak a herék, akkor nem valódi rejtettheréjűsége volt, csak felhúzódó heréje. Előfordul ugyanis, hogy a kisfiúknál a nagyon élénk herevisszahúzó izomreflex (latinul cremaster reflex) miatt csúsznak (átmenetileg) vissza a herék a hasüregbe.
Ez a reflex az állatvilágban a fajfenntartásban igen nagy jelentőségű: túl nagy meleg, hideg vagy más állat támadása esetén az állat elrejti a könynyen sérülő heréit. Egyes gyerekek megőrzik ezt a "csökevényt".
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése