HA GÖRBÜL A GYEREK HÁTA

Ha görbül a gyerek háta

 DOMBORÚ HÁT

Ha egy gyermek tartása egyre rosszabb, vállai előrelógnak, nem húzza ki magát, pedig gyakran figyelmeztetik rá, néha fáradékonyságról, lapocka közti fájdalomról panaszkodik orvoshoz kell fordulni. Gyakran észlelik az orvosok hogy iskolás-, sőt néha már óvodáskorúaknál is a gerincelváltozásokat. Sajnos, sok diáknak rossz a tartása.
 A gerinc elváltozásainak egyébként négy fajtáját különböztetjük meg.

Lapos hátról beszélünk, amikor az élettani görbületek elsimulnak.
-Ilyenkor a gerinc elveszti normális, az S alakú görbületéből eredő rugószerű funkcióját, mellyel a rá ható hirtelen (például az ugráskor, futáskor jelentkező) erőbehatásokat tompítja és magának a gerincnek a károsodását kivédi.

Ennek ellenkezője a fokozottabb görbület kialakulása. Lehet a háti és az ágyéki szakaszon egyaránt vagy csak a háton - ekkor beszélünk domború hátról, vagy csak az ágyékon - ez pedig az úgynevezett nyerges hát.

Ezektől a viszonylag 'jóindulatú' - vagyis a tornával, úszással általában javítható - tartási rendellenségektől el kell különíteni a serdülőkorban észlelhető kóros gerincgörbületet.
- Ez a gerinc háti szakaszán figyelhető meg, de az ágyéki gerincszakaszra is kiterjedhet. Ezt az elváltozást serdülőkori görbe hátnak vagy - első leírója után - Scheuermann-féle kórnak nevezik. Régebben tanoncbetegségnek is hívták, mert főleg nehéz fizikai munkát végző fiatalokon észlelték. Azonban nemcsak a fizikai megterhelés, hanem az örökletes tényezők is befolyásolhatják kialakulását, így tehát igen elterjedt gerincbetegségről van szó. Egyes szerzők szerint a lakosság 4-6%-át érinti, mások 25-30%-ról számolnak be.

A Scheuermann-féle betegségnek három stádiumát különböztetjük meg. Első stádium:
10 éven aluliaknál rossz tartással kezdődik, nagyrészt fájdalommentesen.

A második szakasz változásai a 12-17 éves kor között zajlanak le. Az érintettek általában fáradtságérzésről panaszkodnak. Ez a napi megterhelés folyamán délutánra fokozódik. Bizonytalan fájdalmak is jelentkeznek már ilyenkor, leggyakrabban a lapockák közötti területen, illetve a keresztcsont táján. Bekövetkezhet a fokozott görbületű háti szakasz elmerevedése. Röntgenfelvételen jól látható, hogy megváltozik az adott területen lévő csigolyák alakja - előrefelé megnyúlnak, elülső részük elkeskenyedik.

A betegség harmadik szakasza a 18. év táján alakul ki. A növekedés befejeződése idején jut el idáig a beteg, s ez az állapot egész élete folyamán végigkíséri. A harmadik stádiumban jelentkezik a gerinc fájdalma. A háti izomzat kifejezett fájdalma mellett előfordul, hogy a csuklyásizom szélén vagy a lapockák közt érzi a kínt a beteg.

A panaszok nagyobb testi megerőltetés után fokozódnak, de gyakran ülő foglalkozásnál is előfordulnak. Nyaki, válltáji, akár isiászos (azaz alsó végtagba sugárzó) fájdalommal is jelentkezhetnek.


A betegség kezdetén (az első stádiumban), amikor a gyerek rossz tartása a fő panasz, elégséges lehet a deformitás fokozódását megakadályozni, illetve gyógytorna és sport (úszás, kosárlabda) segítségével csökkenteni.
-Ez a második szakaszban önmagában már nem elég. Ilyenkor szükség van a fájdalom megszüntetésére, a merev izomzat fellazítására. Ekkor már a gyógytornász mellett manuálterápiára is szükség van. Kezelni kell a csigolyákat is - rendkívül fontos mozgásuk javítása, az izmok lazítása.

Scheuermann-betegségnél (körülbelül 20%-ban) a háti szakaszon a gerinc oldalirányú görbületét is lehet észlelni. Ilyenkor fontos megvizsgálni a fej ízületeit is, ugyanis ezen ízületek mozgásbeszűkülése az egyensúlyszerv működésére is kihat, mivel annak részét képezi. Nem szimmetrikus működés esetén az egyensúlyszerv nem kap egyforma ingert jobb, illetve bal oldalról, így a hátizom beidegzését végző visszaható válasz is eltérő lesz a két oldalon. Az izomegyensúly megbomlik, s a gerinc oldalirányban elferdül.

 
Minden gerincdeformitásban szenvedő gyereknél feltétlenül el kell végezni ezt a vizsgálatot, mely után a blokkolt, tehát csökkent mozgású ízületek bemozgatásával elejét vehetjük a súlyosabb elváltozások kialakulásának, illetve a már meglévő deformitásokat csökkenthetjük.
Súlyosabb esetekben - akárcsak a gerincferdülés kezelésében is - szükség lehet fűző viselésére. A legmodernebb fűző egyedi gipszmintavétel alapján készül. A fűző állítható, így a görbület nagysága fokozatosan csökkenthető és követi a növekedést is. Éppen ezért igen rövid idő alatt látványos javulás érhető el. A fűzőt lehet igen 'diszkréten' viselni, akár egy pólóval is eltakarható. Általános mozgásokat nem korlátoz, sőt bizonyos hobbisportok a fűző viselése közben is végezhetők. A rászorultak, orvosi vényre, ingyen hozzájuthatnak.

A fűző viselése mellett elengedhetetlen a mindennap végzett gyógytorna, amit célszerű gyógytornász felügyeletével begyakorolni.
-Sajnos, nem egy esetben tapasztalták már, hogy a gyerek szorgalmasan tornázott otthon, mégsem következett be javulás. Az történt, hogy nem pontosan végezte a gyakorlatokat, illetve nem az állapotához igazított mozdulatokat csinálta, márpedig a helytelen mozgás szerencsétlen esetben akár még fokozhatja is a görbületét.
#1 Dr.BauerBela

---