Mikortól és milyen cipőt hordjon a gyermek?
Nem kell megijedni, ha a gyermek a
felállás, járás megindulásakor kissé csámpás. Minden egészséges gyermek úgy áll
fel, hogy sarka kissé befelé dől és a boka belső része még lejjebb van.
Ilyenkor sok szülő hiszi azt, hogy gyermeke lúdtalpas, pedig nem erről van szó.
Ez a fejlődés egyik fázisa, melyben nincs szükség kezelésre. Legtöbbször ez egy
teljesen természetes folyamat, hiszen a terhelés megindulásával kezd el
kialakulni az egyensúly megtartásához szükséges izomzat.
A felállást követő
oldalazó lépegetésekkor megfigyelhetjük,
hogy a kicsi lábujjait behúzva (bekarmolva) szinte belekapaszkodik a talajba. Ilyenkor jobb, hogyha nem adunk még rá cipőt, mert így mezítláb nagyon
intenzíven fejlődik a lába. Ebben az időszakban csúszásgátlós zoknit vagy
bőrdarabokból varrott kis cipőt szoktunk ajánlani a szülőknek.
Az önálló járás
elindulásakor (11-18 hónapos kor) nagyon fontos a sok mozgás mellett, hogy a kicsi jó cipőt hordjon. A jó cipő alatt nem a piacon lévő legdrágább cipőt kell érteni, hanem
azt, ami az alábbi kritériumoknak megfelel:
·
A cipő kérge legyen erős, mely megtámasztja a sarkat minden oldalról!
·
Anyaga legyen bőr, melybe nem izzad bele a kicsi lába!
·
A szandál ne legyen hátul
(a saroknál) nyitott!
·
A talp ne legyen merev! Próbáljuk meg vásárlás előtt félbehajtani a lábbelit.
·
A cipőt belülről is meg
kell figyelni. Ne legyen benne betét, mely megemeli a boltozatot! Ez indokolatlan és káros ebben a fejlődési szakaszban, hiszen alátámasztva
kikapcsolja az izmok mozgását, erősödését.
Abban az esetben,
ha egy gyermeknek az izomtónusa hypoton (túl laza) vagy alkatilag gyengébb, esetleg túlsúlyos , indokolt lehet betétes cipő felírása, vagy szupinált
(kifelé döntött )cipő hordása, de a döntéshez mindenképp szakember tanácsát
kérjük.
- Ezekben az esetekben a megfelelő cipő kiválasztása mellett nagyon fontos a lábtorna
és szakember (konduktor, gyógytornász) vezette mozgásfejlesztő foglalkozás
javasolt.
Beszéljünk még néhány szót arról, hogy miként segíthetjük
mi gyermekünk lábizomzatának megfelelő fejlődését.
Otthonunkban, ahol
sima talajon járunk, jobb, hogyha cipőt adunk a kicsire,
mert ezek a sima felületek „kivasalják”
a talpat, nem adnak megfelelő ingereket a mozgáshoz. Kint a természetben
azonban bátran hagyjuk gyermekünket mezítláb
járni a kertben, füvön, nagy kerek kavicsokon, homokban….
A lakásban is játszhatunk a lábacskáinkkal! Néhány példa a fejlesztésre:
·
Befesthetjük ecsettel a
talpat és csinálhatunk láblenyomatot
·
Gyurmázhatunk is lábbal (kígyót hengerelni, lenyomatot készíteni)
·
Felemelhetünk a lábunkkal
a talajról zsebkendőt, könnyű anyagot
·
Pakolhatunk kisebb
gyöngyöket, golyókat egyik tálból a másikba
·
Építhetünk mezítlábas
akadálypályát, egyenetlen felületeket párnákból, szőnyeg
alá dugott puha játékokból, hullámos anyagokból
·
Ülve görgethetünk a
talajon lábunkkal üres műanyag flakonokat.
Ezeket két láb közé fogva fel lehet emelni, el lehet dobni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése