Dr. Bauer Béla Ph.D. gyermekgyógyász: MIKOR BESZÉLÜNK GYÓGYSZERALLERGIÁRÓL-KÉPES BEMUTATÓ-

2013. március 24., vasárnap

MIKOR BESZÉLÜNK GYÓGYSZERALLERGIÁRÓL-KÉPES BEMUTATÓ-

Mikor beszélünk gyógyszerallergiáról-képes bemutató.

Ha valakinél gyógyszerszedéssel kapcsolatban olyan nem kívánt hatás lép fel, melynek hátterében allergia bizonyítható gyógyszerallergiáról beszélünk. Azokat a mellékhatásokat, melyek a gyógyszer előírt adagolása mellett egyéb okból alakulnak ki adverz reakcióknak nevezzük. A valódi gyógyszerallergia jóval ritkábban fordul elő, mint ezen utóbbiak.

Milyen nem kívánt hatásai lehetnek a gyógyszereknek?-

A gyógyszerek szedésekor toxikus hatás (mérgezés) is kialakulhat, amennyiben a beteg az adagolást nem tartja be.

- Ilyenkor a szükségesnél nagyobb gyógyszermennyiség mérgezéshez vezet. Az előbb említett túladagolással, többféle gyógyszer együttes szedésekor előforduló összegződő mellékhatásokkal, gyógyszerek szervezeten belüli kölcsönhatásával, terhesség ideje alatt a magzatba átjutó gyógyszerek magzatkárosító hatásával kapcsolatosan fellépő adverz reakciók azonban előre megjósolhatók és a gyógyszerek alkalmazási előiratai, a dobozban található betegtájékoztatók ezeket tartalmazzák is.

- Míg egy ismert hatóanyagból forgalomban is kapható gyógyszer lesz több év telik el.

-Ezalatt a gyógyszert biztonságossági vizsgálatoknak vetik alá,a gyógyszer nem csupán állatokon, hanem egészséges önkénteseken is klinikai kipróbálásra kerül. Sőt, ha a már ismert, gyógyításban alkalmazott hatóanyagot egy gyógyszergyár gyártani és forgalmazni szándékozik, ebben az esetben is szükséges előzetes klinikai kipróbálás. Ezt követően a szóban forgó gyógyszernek bonyolult törzskönyvezési eljárásnak kell megfelelnie, míg az Országos Gyógyszerészeti Intézet kiadja a forgalomba hozatali engedélyt.

Mit kell tudni az előre jósolható adverz reakciókról?

Fontos, hogy a beteg az új gyógyszer szedése előtt tájékoztassa orvosát az aktuálisan szedett gyógyszereiről, terhességéről, egyéb betegségéről, főleg máj és vesebetegségről, ezek kapcsán ugyanis jelentősen módosulhat a gyógyszer szervezeten belüli sorsa (lassabb lebomlás, kisebb adagnál is mellékhatás veszélye).
Fontos, hogy az adagolást tartsuk be és ne alkalmazzunk önkényesen mindenféle gyógyszert.

- Legalább a gyári név mellett a található hatóanyagra figyeljünk fel, mert akaratlanul is mérgezést okozhatunk magunknak azonos hatóanyagú, de különböző gyári néven futó gyógyszerek egyidejű szedésekor.

-Ez leginkább az fájdalom és lázcsillapítók átgondolatlan szedésekor szokott előfordulni. Például paracetamol nevű hatóanyagot tartalmaznak a Rubophen, Panadol, Mexalen stb. tabletták.
Az amerikai FDA ( Food and Drug Administration) adatbázisa is tartalmazza a gyógyszerek előre megjósolható nem kívánt hatásait, melyek előfordulását minimálisra csökkenthetjük kellő körültekintés mellett.

-A gyógyszerszedéssel kapcsolatban időnként tapasztalható mellékhatások nem jelentenek allergiát. Szinte minden gyógyszer okoz például enyhe gyomor-bélrendszeri tüneteket, mint hasmenés, émelygés. Ezen leggyakrabban előforduló mellékhatások listáját a betegtájékoztatónak tartalmaznia kell.

Milyen előre nem jósolható adverz reakciók vannak?- a gyógyszer elleni immunválasz

Az előre nem megjósolható adverz hatások közé tartoznak az egyéni érzékenység, amikor is a szokásos adagok mellett túladagolás tünetei lépnek fel.

- Másik ok lehet a gyógyszerek lebontásának zavara genetikai ok miatt, mely hasonló az előzőhöz.

-Harmadik ok a gyógyszer által okozott immunológiai hatás.

-Ezen utóbbiak esetén szoktunk allergiáról beszélni, mindazonáltal helyesebb a szervezet gyógyszer elleni immunválasza elnevezés. Túlérzékenység miatt valódi autoimmun betegség is kialakulhat, leggyakrabban SLE (szisztémás lupus erythematodes).

Melyek a gyógyszer ellenes immunválasz gyakori fajtái?

A gyógyszer elleni immunválasz gyakori fajtái az anafilaxia, a szérumbetegség, a gyógyszerláz és a gyógyszer okozta autoimmun betegség.

A szérumbetegség elnevezése abból az időszakból ered, amikor állati eredetű készítményeket alkalmazásával kapcsolatban lázat, ízületi duzzanatot, kiütések és vesebetegség megjelenését figyelték meg. A jelenség oka az emberi faj számára idegen fehérje természetű anyagok és a velük szemben termelődött ellenanyagok összekapcsolódása és lerakódása a szövetekben. Előfordulhat azonban, hogy a tünetek csak a bőrön jelennek meg.

Milyen tünetei vannak a gyógyszerallergiának?

A gyógyszerallergia főleg a bőrt, de más szerveket is érinthet.

Bőrtünetek:

- Ezek a csalánkiütés , az apró egész testre kiterjedő skarlátszerű kiütések, a bőrvérzések tapintható (nyomásra el nem halványuló apró elváltozások a bőrön), az ún. fix gyógyszerexanthéma (ebben az esetben a gyógyszerszedéssel kapcsolatosan kialakuló vörös kerek folt mindig ugyanazon a helyen jelenik meg, tetején hólyagképződés lehetséges, barnás foltként gyógyul), az erythéma nodosum (fájdalmas, az ízületek feszítő felszínén létrejövő kékes-lilás csomó) és az erythéma exsudativum multiforme. Ez utóbbi esetben bizarr formájú 1-2 cm-es átmérőjű élénkvörös, középen kékesen elszíneződött foltok jelennek meg a bőrön, közepükön hólyagcsák lehetnek. A száj és nemiszervek nyálkahártyáján megjelenő fájdalmas elváltozások kísérik.

-Amennyiben az előbb felsoroltak magas lázzal, ízületi duzzanattal, kiterjedt hólyagképződéssel, esetleg a bőr leválásával járnak Stevens- Johnson szindrómáról beszélünk. Azonnali intézeti ellátást igénylő életveszélyes állapotot jelent. Egyéb bőrtünetek lehetnek a kontaktdermatitis és a fotoallergiás reakció.

Egyéb szervek tünetei: légzőszervi (szénanátha jellegű tünetek, asztmás panaszok, tüdőgyulladás) gyomor-bél rendszeri (májgyulladás, epepangás, sárgaság), vérképzőszervi eltérések (vérzékenység, nagyobb nyirokcsomók, vérszegénység) veseérintettség (vérvizelés), ízületi panaszok (duzzanat, fájdalom).

Milyen esetekben valószínű a gyógyszerallergiára?

Ha a betegnél a gyógyszer kis mennyisége is illetve a gyógyszerhez hasonló más készítmény is ugyanolyan panaszt okoz különösen, ha ehhez láz illetve vérképeltérés társul valószínű az allergia.

- Szerkezeti hasonlóság fordulhat elő egyes antibiotikumoknál, itt a hasonló panaszokat keresztallergia okozza.

- Ha a panaszok az adott gyógyszer szedésével időben összefüggést mutatnak és a gyógyszer alkalmazásakor minden esetben kialakulnak, szintén valószínű az allergia. Egész testre kiterjedő, vagy a törzs két oldalán szimmetrikusan megjelenő kiütéseknél gondoljunk rá.

Mikor jelentkeznek a gyógyszerallergia tünetei?

A gyógyszerallergia tünetei jelentkezhetnek a bevételt követően 1 órán belül (azonnali hatás- legtöbbször csalánkiütés, anafilaxia, asztmás roham formájában),

1-2 napon belül (heveny hatás - előző tünetek, súlyos hasmenés, tenyerek és talpak dagadása, vizenyője),

-3. napon (késői forma - bármely klinikai tünetet okozva). Van, hogy az allergiás tünetek évek óta tartó gyógyszerszedés mellett jelentkeznek, alakulnak ki.

Milyen gyógyszerek okoznak leggyakrabban allergiát?

Bár minden gyógyszer okozhat allergiát és nincs csak adott gyógyszerre jellemző klinikai megnyilvánulás, mégis megfigyelhető egyes gyógyszerek bizonyos tünetekkel való gyakoribb társulása.

Leggyakoribb panaszt okozó gyógyszerek az antibiotikumok (pl. penicillinek, szulfonamidok), a láz és fájdalomcsillapítók (NSAID), allopurinol (köszvény ellenes gyógyszer),a karbamazepin (epilepszia ellenes gyógyszer),húgyhajtók, mint a furosemid és a thiazidok.

Hogyan mutatjuk ki a gyógyszerallergiát?

A legfontosabb lépés a gondos kórelőzmény felvétel és betegvizsgálat. Ezek alapján merülhet fel, hogy a kérdéses tünetek gyógyszerallergiára utalnak vagy sem.
Fontos pontosan ismerni a gyógyszer alkalmazási előiratát, melyben a gyakoribb és ritkább mellékhatások is fel vannak tüntetve. Ma már a gyógyszer okozta betegség-tünetek táblázat és adatbázis formájában rendelkezésre állnak. A fentiek után az allergia további bizonyítása nem elengedhetetlen feltétele a diagnózisnak. A megoldás, hogy a beteg az adott készítményt a továbbiakban kerülje el, azaz minden esetben felhívja a kezelőorvos figyelmét a meglévő gyógyszerérzékenységre, amennyiben bármely okból szükséges gyógyszert szednie. Minden nem kívánt gyógyszerhatást az orvos jelenteni köteles.

Milyen egyéb diagnosztikus lehetőségek vannak?

Alapos gyanú esetén LTT tesztet (lymphocyta transzformációs teszt) végeznek. A vizsgálat során a betegből nyert fehérvérsejteket a kérdéses gyógyszer jelenlétében 5-7 napig tenyésztik. Gyógyszerérzékenység esetén a fehérvérsejtek jellegzetes átalakuláson mennek keresztül, melyet izotóp segítségével mérnek. A vizsgálat érzékenysége 70 % körüli, vagyis pozitív esetben az allergia kimondható, de ha a teszt eredménye negatív, az nem zárja ki az allergiát!.
A legveszélyesebb a drogprovokációs teszt (DPT), melyet kizárólag intézetben végeznek szigorú szabályok és javallat mellett, például, ha a kórelőzmény alapján nem egyértelmű az allergia, biztos gyógyszerérzékenység esetén hasonló hatású szer tesztelésére, keresztallergia kizárására, amennyiben a gyógyszerre nagy szükség van.
Tudni kell, hogy elvégzése tilos súlyos betegségben szenvedőknél, terheseknél, illetve ha a betegnél korábban súlyos gyógyszerallergiás reakció zajlott.

Hogyan kezelik a gyógyszerallergiát?

Első és legfontosabb lépés a gyógyszer elhagyása, rendszeresen szedett gyógyszer esetén annak helyettesítése szükséges.

- Súlyos allergiás reakció esetén tüneti kezelés jön szóba kiegészítésként, ez főleg szteroidok, antihisztaminok adását jelenti. Természetesen az életveszélyes állapotot jelentő anafilaxia, valamint a Steven- Johnson szindróma kezelése intenzív ellátást igényel.

Gyakorlati tanácsok , tapasztalatok gyógyszerallergia gyanújakor:

1. Bőrvérzés, gyógyszerszedés mellett kialakuló láz, vérvizelés, ízületi duzzanat egyéb ismeretlen tünetek jelentkezésekor a gyógyszerszedést hagyja abba és forduljon orvoshoz.
2. A gyógyszerek alkalmazási előiratát gondosan olvassa el, gyanú esetén a szedett gyógyszert is mutassa meg orvosának.
3. Korábbi nem kívánt gyógyszerhatás esetén újabb gyógyszerek alkalmazása előtt figyelmeztesse orvosát érzékenységére.
4. Nézzen utána a készítmény hatóanyagának új gyógyszer alkalmazása előtt. Különböző gyári néven azonos hatóanyaggal kerülnek forgalomba gyógyszerek.
5. Kerülje az antibiotikumok, láz és fájdalomcsillapítók szükségtelen használatát.
6. Ne ijedjen meg! Az apró, testszerte jelentkező kiütéseket nem mindig allergia okozza! Gyakori hiba főleg gyermekeknél, hogy vírus okozta hasonló bőrelváltozást az egyidejűleg szedett antibiotikum okozta gyógyszerallergiának vélik, és a gyermeknél kimondják az allergia diagnózisát. Részletes kikérdezés kapcsán azonban sokszor fény derül arra, hogy hasonló gyógyszert panaszok nélkül már szedett a beteg.
7. Amennyiben súlyos allergiás tünete volt kérjen orvosától készenléti gyógyszert szükség esetére!
8. A gyógyszer okozta allergiás tünetek és autoimmun betegségek megszűnnek a gyógyszer elhagyását követően.
9. A valódi gyógyszerallergiák ritkák, kérje inkább szakorvos segítségét, mielőtt szükséges gyógyszereit önkényesen elhagyná.
10. Gyógyszerallergiára utaló panaszokat nem csak a hatóanyag, hanem a vivőanyag is okozhat Ez a valószínű, amennyiben azonos hatóanyag tartalmú készítmény mellett nem voltak panaszai.

Összefoglalva:

A gyógyszerallergiának vélt tünetek hátterében gyakran szerepel előre megjósolható mellékhatás, mely nem jelent allergiát.

-A betegek által felsorolt panaszok hátterében túladagolás is lehet, vagy egyéb banális ok (gyógyszerek együttes hatása, vese vagy májbetegség figyelmen kívül hagyása, stb.) sőt előfordulhat, hogy a kiütések vírusfertőzés velejárói és ezt nézik allergiás tünetnek.

-Valódi gyógyszerallergiát leginkább antibiotikumok (főleg penicillin, szulfonamid), láz- és fájdalomcsillapítók szedésekor figyeltek meg.

- Az allergia legtöbbször változatos bőrtünetek formájában jelentkezik, utal rá az egyidejű vérképeltérés és a szedés alatt kialakuló lázas állapot.

-Kivizsgálásban a gyógyszerszedési szokások felderítése és a betegvizsgálat elsődleges, a bőrtesztet főleg a fényérzékenység és kontakt dermatitis esetén alkalmazunk.

-A többi vizsgáló eljárás csak indokolt esetben, intézeti körülmények között végezhető (LTT és DPT), a sejttenyésztéssel végzett LTT sem ad 100 %- osan biztos választ. A provokációs teszt elvégzéséhez szigorú feltételeknek kell megfelelni, ez az allergiát biztosan kizárja.

-Amennyiben az allergia gyanítható célszerű praktikusan az adott gyógyszert eleve mással helyettesíteni.

GYÓGYSZER MELLÉKHATÁSOK BŐRTÜNETEI KÉPEKBEN

Az egész testfelület bőrének vörössége skarlát szerü kiütéssel