A MÉHEN KIVÜLI TERHESSÉG

Méhen kívüli terhesség

 

Rövid leírás

(másnéven: extrauterin graviditás)

Minden olyan terhességet, amikor a megtermékenyített petesejt nem a méhüregen belül ágyazódik be, méhen kívüli terhességnek nevezünk. Az esetek többségében az egyik petevezetékben alakul ki a terhesség, amely akár komoly hasüregi vérzést és hirtelen jelentkező életveszélyes állapotot is okozhat.

-Nagyon ritkán előfordul, hogy a megtermékenyült petesejt a hasüregi szervek hashártya-felszínéhez tapad, akkor hasűri terhesség jön létre. A méhen kívüli terhesség az anyát életveszélyes állapotba sodorhatja, minden erre utaló jel azonnali orvosi segítséget indokol.

Előfordulás

A statisztikai adatok szerint körülbelül 100-150 élve születésre jut egy méhen kívüli terhesség, azaz ez a jelenség az összes terhesség kb. 1%-ában várható.

Okok

Normál esetben a megtermékenyítés a petevezeték külső harmadában történik, és innen vándorol a már megtermékenyített pete a méh belsejébe, ahol beágyazódik. A vándorlás során - mely 3-4 napig tart - a petét körbeveszi egy köpenyszerű réteg, amely ez idő alatt megakadályozza a beágyazódást. Ha ez idő alatt a megtermékenyített pete nem jut be a méh üregébe, akkor azon kívül tapad meg, és ott indul fejlődésnek az embrió.

A megtermékenyített petesejt méhüregbe vándorlását lassító, vagy megakadályozó tényezők hajlamosíthatnak méhen kívüli terhességre.

Ilyenek például:

• Fejletlen belső nemi szervek, a petevezeték vékony, hosszú és lassú a mozgása.
• Előzetesen lezajlott gyulladások, amelyek következtében a méhkürt hegesedik, belső felszíne egyenetlenné válik, összenövések figyelhetők meg.
• Petefészekciszták, valamint a méhkürtnek a méhbe való beszájazásánál elhelyezkedő miómák (a méh jóindulatú izomdaganatai).
• Méhen belüli fogamzásgátló eszközök használata, melyek megakadályozzák a megtermékenyített petesejt beágyazódását a méhüregbe - hiszen így teljesítik fogamzásgátló feladatukat -, azonban a megtermékenyítést és a méhen kívüli megtapadást nem akadályozzák meg.
• -Tehát a köztudatban "spirál" néven szereplő fogamzásgátló eszközök mellett kismértékben emelkedhet a méhen kívüli terhességek száma.

Tünetek

A méhen kívüli terhesség ugyanolyan terhességi tünetekkel jár, mint a méhen belüli terhesség.

-Emlőfeszülés, enyhe hányinger, hányás, gyakori vizelési inger, hangulatváltozás jelentkezik és kimarad a menstruáció.

- Ám, ha a kimaradt menzesz után barnás vérzés kezdődik, akkor azonnal orvoshoz kell fordulni, mert ez lehet az első jele a méhen kívüli terhességnek vagy a kezdődő vetélésnek.

- A méhen kívüli terhesség jele lehet ezenkívül a hasi fájdalom, húzó jellegű deréktáji fájdalom, végbélfájdalom.

- Ha a petevezetőben megtelepedett magzat még korai stádiumban elhal, akkor nem károsítja a vezetéket, de tovább növekedve megrepesztheti annak falát, ami vérzést okoz.

A leggyakrabban előforduló petevezeték- vagy kürtterhesség esetén a petevezeték szakadása, vagy a hasüreg felé történő vetélés jöhet létre, attól függően, hogy a petevezeték szűk szakaszában (isztmusz), vagy a tágabb szakaszában (ampulla) történik a beágyazódás.

-Ha bekövetkezett a petevezeték-szakadás vagy az ampulláris vetélés, az alaptünetekhez a gyors vérvesztés tünetei társulnak (heves szívdobogás, csökkenő vérnyomás, sápadtság, eszméletvesztés) vérzés, hirtelen rosszullét, ájulásérzés.

Ha a vérzés hirtelen és hevesen lép fel, akkor vérnyomás-zuhanás és sokkszerű állapot alakulhat ki.

-A legjellemzőbb, hogy a nő hirtelen erős fájdalmat érez és elveszti az eszméletét. Az ilyen nőt sürgősen kórházba kell szállíttatni. Szülészeti vagy sebészeti osztályon gyakran csak gyors orvosi műtéti beavatkozás mentheti meg az életét.

Jóval ritkábban, de előfordulhat, hogy a magzat az anya szabad hasüregében, a hashártya felszínen tapad meg.

- Irodalmi ritkaság, de már előfordult, hogy a hasi terhességet nem fedezték fel időben, így az anya kiviselte a terhességet.

-A gyermeket, természetesen csak hasi műtéttel lehet a világra segíteni. Jellemző a kevés magzatvíz (oligohidramnion), ami miatt a magzat mozgástere jelentősen beszűkül, és így kényszertartásból eredő fejlődési rendellenességgel (csípőficam, dongaláb, ferdenyak) jön a világra. Legjellemzőbb tünete a fájdalmas magzatmozgás és a különböző bélműködési zavarok. Ultrahang segítségével a magzatot a méhtesttől külön látjuk.

Nyakcsatorna-terhesség (cervikális graviditás) a méhen kívüli terhesség sajátos formája, melynek során a magzat nem a méhüregben, hanem a nyakcsatornában (cervix) ágyazódik be. Tünetei a korai spontán vetéléssel azonosak. Méhkaparással gyógyítható, de előfordulhat, hogy az erős vérzés csak a méh eltávolításával uralható.

Diagnózis

Nem mindig könnyű felismerni a méhen kívüli terhességet.

 Az orvos a pontos diagnózis felállítása érdekében részletesen kikérdezi a kismamát. Megkérdezi az utolsó menstruáció idejét, a menstruáció kimaradásának tartamát, a fájdalom mértékét, jellegét és helyét. Terhességi tesztet kell végezni, a pozitív eredményű terhességi teszt terhességet feltételez. Amennyiben az elmondottak alapján felmerül a méhen kívüli terhesség lehetősége, további vizsgálatok szükségesek. Hüvelyi tapintásos vizsgálattal észlelhető a megnagyobbodott, puhábbá váló méh. Előrehaladott esetben a méhen kívüli terhesség a kismedencében, a tapadás helyén fájdalmas duzzanatként jól kitapintható. Ha már kialakult a hasüregi vérzés, akkor a vér által okozott erős hashártyaizgalom nagyon fájdalmassá teszi a hüvelyi vizsgálatot. Ez a tünet komoly veszélyre utal.

A hüvelyi ultrahangvizsgálat nagy képfelbontása révén, a közeli kismedencei szervek részletes vizsgálatát teszi lehetővé.

- Ezzel a módszerrel a nőgyógyász nagy biztonsággal meg tudja állapítani a terhesség tényét. Ha a méhen belül nem látható embrió, ez megerősíti méhen kívüli terhesség fennállásának lehetőségét. Ritkán előfordul, hogy a hüvelyi ultrahangvizsgálattal nem lehet látni a méhen kívüli terhességet, viszont a pozitív teszt terhességet feltételez. Ebben az esetben kórházi megfigyelésre van szükség és esetleg ún. laparoszkópos (hasi tükrözés) vizsgálatot kell elvégezni, mely a diagnózis felállítására és a kezelésre is alkalmas.

Kezelés

Előfordulhat, hogy a szervezet önmaga képes megoldani a problémát. Amennyiben a terhességet jelző laborértékek maguktól normalizálódnak, már nem ábrázolódik a kóros terhességre utaló ultrahangkép, és a beteg is panaszmentessé válik, akkor spontán gyógyultnak tekinthető. Rendszeres utóvizsgálatok szükségesek.

Kellően korán felismert esetekben a gyógyszeres kezelése is szóba jön. A készítmény hatására a méhen kívül kialakult terhesség nyom nélkül felszívódhat és szerencsés esetben az érintett petevezeték átjárható marad.

Ma még a hasi műtét és a magzat eltávolítása a leggyakoribb beavatkozás, melyet egyre gyakrabban végeznek hastükrözés (laparoszkópia) segítségével.

-A hastükrözés a hasi műtéthez képest kevésbé megterhelő a beteg számára, és gyorsabb gyógyulást eredményez.

-Ép petevezetők esetén a kóros helyen megtapadt petezsák kihámozható, ezért a petevezeték eltávolítása nem szükséges, így a jövőben nagyobb esély marad egészséges terhesség kialakulására. Súlyos vérvesztés esetén azonnali műtéti beavatkozást kell végezni. Ilyenkor a petevezető fala rendszerint már roncsolódott, ezért a szövődmények elkerülése érdekében eltávolítása indokolt.

Megelőzés

A kórtörténetben szereplő meddőség, korábbi méhen kívüli terhesség, kismedencei gyulladás, hasi műtétetek, a petevezetéken végzett bármilyen beavatkozás, illetve mesterséges megtermékenyítés kapcsán alkalmazott technikák növelik a méhen kívüli terhesség kialakulásának valószínűségét.

-A méhen kívüli terhesség kialakulását biztosan előrejelezni és megelőzni nem lehet. A fogamzás előtti (perikoncepcionális) gondozás során kell kiszűrni mindazon betegségeket (pl. az ivarcsatorna fertőzöttségét), melyek méhen kívüli terhességhez vezethetnek.

-Az első terhesség előtt célszerű hormonális fogamzásgátlóval védekezni, az ugyanis - többek között - hatékonyan előzi meg a kismedence gyulladását.

Ha már létrejött a méhen kívüli terhesség, nagyon fontos a korai felismerés, mert így jó eséllyel megelőzhető a váratlanul jelentkező és életveszélyes állapotot okozó hasüregi vérzés. Korai beavatkozás esetén az orvos ritkábban kényszerül szerveltávolító műtétek (petefészek, petevezeték eltávolítás, stb.) elvégzésére.

Gyógyulási esélyek

A méhen kívüli terhesség ismétlődési kockázata 12,5%, 33% a valószínűsége a szervi meddőség kialakulásának. Szervi meddőség esetén a "lombikbébi-módszer" (in vitro fertilizáció) az egyetlen hatékony gyógymód.

Hasznos tudnivalók

Méhen kívüli terhességet követően ismét kialakulhat hasonló, kóros állapot, de a petevezetékek, és a petefészkek állapotától függően jó esély van élettani terhességre. Az eltávolított petevezetékek ma már a nem jelentenek akadályt a teherbeesés szempontjából, mert a meddőségi centrumokban korszerű eljárásokkal végzett mesterséges megtermékenyítés már széles rétegek számára elérhető.

A méhen kívüli terhességen átesett beteg a kellemetlenségeken felül nagyon komoly veszteséget él át, ezért szüksége van mind a család, mind a szakemberek fokozott támogatására. Az állapot megismétlődése miatti szorongás - és ennek pszichoszomatikus következményei - a hiteles információ nyújtásával mérsékelh

#1 Dr.BauerBela

---