Gyermekkori szexualitás

Nehéz elképzelni a csecsemőkről, és kisgyermekekről, hogy életükben a szexualitás szerepet játszhat. Pedig ők is csak olyan kis emberek, akik ösztönös testi lények. Ebből következően a szexuális késztetés pont olyan egészséges és természetes jelenség, mint a mozgásigény, és az éhség.

Hirdetés

Ha a zárt pelenkák vagy hálóruhák nem burkolják be teljesen, sok kisfiú felveszi azt a szokást, hogy ritmikusan húzogatja a fütyülőjét, vagy finoman tekergeti, játszik vele.

 De az is megeshet, hogy a kislányok úgy gördülnek ide-oda az ágyukban, hogy szeméremtestük a matrachoz vagy az kiságy rúdjaihoz dörzsölődjön. Sok szülő döbbenten áll az ilyen jelenségek előtt, és még ha el is fogadja, hogy a babának meg van a természet adta joga ahhoz, hogy felfedezze saját testét, akkor is megrémül, ha gyermekét látja kipirult arccal, és szemmel látható izgalomtól pihegve.

 

Káros vagy sem?

Fontos tudni, hogy a kicsi szexuális tevékenységének, jobb, ha teret engedünk. Először is próbáljunk meg nem megijedni, meglepődni, vagy ha ez mégis bekövetkezik, legalább ne mutassuk ki.

-Az önkielégítés semmilyen kárt nem tesz a gyerekben, sem most, sem a későbbiek során, és az, hogy korán megismerkedik az így szerezhető örömökkel, még nem jelenti azt, hogy a baba betegesen „szexorientált” lenne. Minden babának vannak szexuális élményei – még akkor is, ha felnőttek ezt nem szívesen veszi tudomásul. Előbb vagy utóbb minden gyermek rájön, hogy jó érzés keríti hatalmába, ha dörzsöli a nemi szervét.

Mikor árthatunk?

Egyetlen dolog lehet ártalmas: ha a szülő vagy egy másik szeretett felnőtt túlzottan nagy feneket kerít a dolognak. Ha megszidjuk, vagy hirtelen rászólunk, a gyermekben súlyos lelki zavarok alakulnak ki. Ha boldogan játszik magával a kiságyban, hagyjuk, hadd csinálja, és semmi esetre sem próbáljuk meg leszoktatni róla, mert ezzel igenis sokat ártunk. Ha azonban túlzottan sok időt tölt ezzel a tevékenységgel, akkor valamiféle pszichés zavar, vagy érzelmi elhanyagoltság állhat a háttérben.

 

A maszturbálás okai csecsemőknél

Mi más lehetne a fő ok, mint az egészséges kíváncsiság. Hiszen a kisbabák az első félévben fedezik fel a világot, és vele együtt saját magukat. Ahogyan felfedezi az ujjacskáit, vagy a lábát, úgy fedezi fel a nemi szervét is. Természetesen, ez még nem jelent semmit és nem valamiféle rossz szokás kezdete. Ebben a korban még könnyedén el lehet terelni a figyelmét valami játékkal, de ne gondoljuk, hogy ez okvetlenül szükséges.

- Még a csecsemőben sem szabad azt a gondolatot kelteni, hogy valami rossz van abban, amit csinál. Ha azt akarjuk, hogy egészséges és természetes érzései legyenek az egész testével kapcsolatban, akkor nem is kell tudomást vennünk erről a tevékenységről. Ha ugyanis a kicsi zavarodottságot érez testének valamely része miatt, akkor a figyelme rendszeresen erre irányul, gondolataiban ezzel foglalkozik. Ennek pedig a későbbiekben káros hatása lehet. Arról nem beszélve, ha egy kisbabának azt mondjuk, hogy „nem szabad”, vagy éppenséggel a kezére ütünk, annál inkább csinálni fogja.

A maszturbálás okai 3-5 éves korban

Ebben a korban már az önkielégítés a gyermek érzéseivel van kapcsolatban. Ezek a gyerekek ugyanis már meglepően „felnőttek” – és ez nagyon sok vonatkozásban így van. A rajongásig szeretik szüleiket, főleg az édesanyjukat, aki a legtöbbet gondoskodik róluk. Egyfajta gyermeki szexuális érzés fejlődik ki, amely a normális fejlődés egy nagyon fontos része. Az ilyen korú gyerekek hihetetlen szeretetének azonban fizikai megnyilvánulásai is vannak. Átölelik a szeretett felnőttet, belefészkelik magukat az ölébe, belé csimpaszkodnak.

- De egymás teste iránt is megnő az érdeklődésük – egyik gyerek érinteni, látni akarja a másikat. Részben ezért is alakul ki az „orvosos” játék. A nemi szervek ettől az életkortól kezdve erotikus örömök forrásai fiúknál, lányoknál egyaránt. Szinte minden gyerek felfedezi ezt az örömforrást és időnként igényt is tart rá. Van, aki ritkábban, van, aki gyakrabban, van, aki titokban, van, aki kevésbé titkoltan keresi és elő is idézi önmagának ezt a kellemes élményt. 

Ebben az életkorban a gyerek tehát megismerkedik azokkal az örömökkel, amit a nemi szervek ingerlése okoz számára, s erre az örömforrásra, az élet nyújtotta más örömök mellett igényt is tart.

 Ha a felnőttek büntetéssel, fenyegetéssel szorongást kapcsolnak azokhoz az örömökhöz, amiket a genitáliák nyújtanak, és ezzel arra kényszerítik a gyereket, hogy bűntudatot érezzenek minden alakommal, amikor ehhez az örömforráshoz folyamodnak, akaratlanul is megalapozhatják a későbbi, életet megkeserítő serdülő és felnőttkori szexuális problémákat. Tehát a gyermekkori maszturbáció nem kóros, hanem a fejlődéssel együtt járó természetes jelenség. Addig, amíg nem ez lesz az egyetlen örömforrás a gyermek számára, addig nem érdemel különösebb figyelmet, az iskoláskorra általában "elmúlik", vagyis a szülők által már nem lesz észrevehető. 

Ha a gyermek nem túlzottan foglalkozik a szexualitással, ha általában véve barátságos, nyugodt és rengeteg más dolog is érdekli, akkor semmi okunk az aggodalomra. Ha azonban nem így van, akkor segítségre szorul. Ha kisgyermekünket szexuális játékban találjuk egyedül vagy más gyermekkel, akkor valószínűleg ledöbbenünk. Amikor emiatt nemtetszésünket nyilvánítjuk ki, inkább erélyesen természetesek legyünk, mint mérgesek. Értessük meg vele, hogy nem bűn, amit csinál, de most nem szeretnénk, ha ezzel foglalatoskodna, esetleg irányítsuk a figyelmét egy másik tevékenységre. Ez normális esetben rendszerint elég ahhoz, hogy a szexuális játékot hosszú időre megállítsuk. Az édesanyának különösen törődnie kell az ilyesfajta szexuális érdeklődés korában lévő gyermekkel. Gondoskodnia kell arról, hogy mindig legyen neki tetsző elfoglaltsága, játéka. És ami a legfontosabb: soha, de soha nem szabad gyanakvónak és vádaskodónak lenni.

Maszturbálás társaságban

Ha azt vesszük észre, hogy a gyermek nyíltan, mások előtt ingerli magát, akkor megemlíthetjük neki, hogy ezt a fajta játékot csak akkor csinálja, ha más nem látja. Fontos, hogy ne keltsünk benne bűntudatot! A gyerekek egyébként általában túlságosan is szemérmesek, tehát ritka a nyilvános örömszerzés. Ha azonban folyamatosan mások előtt maszturbál, nem árt, ha megpróbáljuk kideríteni, mi áll a zavart viselkedés hátterében. Ilyenkor javasolt, hogy vigyük el a gyereket szakemberhez, vagy kérjünk tanácsot a gyerekorvostól, esetleg a tanáraitól.

Mit tegyünk?

Először is fontos tisztában lennünk azzal, hogy a maszturbáció segít leküzdeni a szexuális feszültségeket, még örömtelibbé teszi a későbbi együttléteket és így a felnőtt kapcsolatokat is stabilabbá és boldogabbá teszi. A tévhitek ellenére a maszturbálás nem okoz semmilyen fizikai tünetet és nem káros az egészségre. A legnagyobb veszélyt a szülő reakciója jelenti. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy érzelmileg sérülhet a gyerek, ha bűntudatot váltunk ki nála.

Ha a testrészeivel ismertetjük meg, nevezzünk a nevén mindent. Ne hívjuk a gyerek nemi szervét „pisilőnek”, vagy kisfiúk esetében „tökinek”, konkrétan nevezzük kukinak, vagy puncinak, de ne adjunk neki álneveket.

Maszturbálás serdülőkorban

Érthető okból ebben a korban a maszturbáció erősebben jelentkezik, hiszen hormonális változások mennek végbe a szervezetben, amelyek hatására a fiúból férfi, a kislányból pedig nő lesz. A nemi mirigyek megnövekedett működése nemcsak a testre hatnak, hanem a gondolatokat és az érzéseket is befolyásolják. A serdülő gyerek fokozottabban tudatára ébred szexuális és szerelmi érzéseinek, nem saját elhatározásából, hanem mert a nemi mirigyei ezt parancsolják számára. Érzelmeit azonban ebben a korban nem fejezi ki nyíltan. Később ugyanezek az ösztönök randevúkban, együttlétekben, ártatlan flörtökben nyilvánulnak meg, majd még később jöhet az első szerelem, a házasság, és így tovább.

Ha serdülő gyermekünk érzékeny lelkületű, és úgy vesszük észre, hogy szorongást, bűntudatot érez a maszturbációval kapcsolatban, finoman, de meg kell nyugtatni. Ha általában jó tanuló, megfelelő kapcsolatot alakít ki iskolás társaival, akkor meg mondhatjuk neki, hogy minden normális fiatalnak vannak bűntudatos érzései, de igyekeznek ezeket legyőzni. Ettől természetesen még nem szűnik meg a bűntudat, de valamit mégis segítettünk rajta. Ha azonban a serdülő magába zárkózik, nem telik öröme a társaival való barátkozásban, vagy komoly nehézségei adódnak az iskolai munkájában, akkor igénybe kell venni komolyabb segítséget. Kiegyensúlyozatlan gyermek esetében ugyanis a gyakori maszturbáció, illetve az e felett érzett aggodalmaskodás egy más, legtöbbször komoly lelki probléma tünete lehet.

#1 Dr.BauerBela

---