Félelem
szorongás leküzdése gyermekeknél
Hogyan
lehet a gyermeknek segíteni, hogy képes legyen leküzdeni a félelmeit,
szorongásait?
Azoknak a
szülőknek, akiknek a gyermeke is szorong, gyakran a szülő is szorong, ha más
nem attól, hogy mi lesz a gyermekével. A helyzetet bonyolultabbá teszi az a
tény, hogy a szülők szorongása a gyermekek számára is hat. A gyermekek,
egyszerű tudatalatti segítő szándékkal átveszik a szüleik problémáját.
A szülők viszont a nagyobb tapasztalatuk révén képesek
elsajátítani olyan technikákat, melyek révén a gyermeken is segíteni tudnak.
Az alábbi technikák, ötletek ebben kívánnak segíteni.
A
gyermek szorongás tünetei
·
Folyamatos, gondolatok, és erős félelmek, melyek a biztonság körül
forognak.
·
Félelmek az iskolától és más helyektől.
·
Erős gyomorfájdalmak és más pszichoszomatikus tünetek.
·
Erős aggodalmak a mindennapi teendők miatt.
·
Túlzott óvatosság.
·
Pánik, hiszti.
·
A gyermek képtelen megnyugodni, keze-lába jár, izzad.
·
Alvási problémák, rémálmok.
·
Félelmek az idegenekkel való kommunikáció miatt.
·
Szociális interakciók kerülése.
·
Kevés barátja van a családon kívül.
·
Aggodalmak a dolgok megtörténte előtt.
·
Aggodalmak a család, az iskola, a barátok miatt.
·
Ismétlődő nem szándékos gondolatok, cselekedetek.
·
Félelmek a megszégyenüléstől, attól, hogy hibát követ el.
Mitől
félnek, szoronganak a különböző korú gyermekek?
Az 5-6 évesek félelmei gyakran a sötéttől,
magasságtól, elveszéstől való félelmekben jelentkeznek.
A 6-11 évesek félelmei változnak. Ők inkább a
betörőktől, villámlástól, repülőtől, haláltól félnek. Minkét fenti korosztály
gyakran számol be szellemekről, lényekről. Az ő világukban ezt is el kell
fogadni. Nincs szomorúbb a gyermek számára, mint, hogy a félelmeit nem értik
meg és kinevetik!
12
éves kor felett előjönnek a szociális félelmek. Mikor a gyermek be akar illeszkedni
valahova, és fél, hogy visszautasítják. Emellett jelen vannak a dolgozatoktól,
feleléstől, párkapcsolat kezdeményezésétől való félelmek is.
Lehetőségek a
szülők számára, hogy csökkenjen gyermekük szorongása
Szorongás oldása
gyermekeknél
A gyermek félelmei
Ne becsülje le a gyermek félelmeit. Az ő szempontjából, ezek nagyon is reális félelmek lehetnek. Kerüljük az
olyan mondatokat: „Ne
butáskodj! Nincs is ott semmi!”
Ehelyett érdemes átkeretezni a mondottakat: „Megértem a félelmed. Anya nézd
csak milyen nyugodt! Biztonságban vagy velünk!”
Beszélni a
félelmekről
Abban az esetben, ha a gyermek tud beszélni a félelméről,
sokszor elég lehet a megnyugváshoz.Tanítsa
meg gyermekének, megfogalmazni a félelmeit. Erre a legjobb példa, ha ön mer
beszélni az érzéseiről. Anélkül persze, hogy a gyermekét megterhelné a saját
problémáival, félelmeivel.
Beskálázni a
félelmet
A félelemnek a „mérhetősége” már sok gyermeknek okozott
meglepetéseket. Hiszen rájöhetett, hogy a nagy félelem nem is olyan nagy,
csupán 4-es erősségű a 0-10-ig terjedő skálán. A gyermek képzeljen el egy
skálát, melynek a 0 pontja a félelem hiánya, a 10-es a maximum félelem.
A számolni nem tudó gyermekeknél a karjuk
összecsukásával, kitárásával is el lehet érni ugyanezt.
Reális elvárások a
gyermek felé
Egy 5 éves nem kell, hogy falmászást tanuljon, és az esti
filmre sincs szüksége. Ha új dolgot tanul, nem szükséges a tökéletességre
törekedni. A siker, a pozitív visszajelzés sokkalfontosabb.
A félelmek
leküzdése fokozatosan megy
A pillanatok alatt bekövetkező változások nagyon ritkák, legyen türelemmel.
Az új dolgok
kipróbálása
Fokozatosság, erőltetés nélkül. Ha a gyermek izgul, akkor
olyan helyet válasszunk, ahol kevés a gyermek, és nyugodtan ki tudja próbálni
azt a tevékenységet, melyet gyakorolni szeretne. Kisebb gyermekeknél érdemes a
szülőnek ilyen helyzetekben a gyermekkel tartani.
Alternatívák
ajánlása
Amennyiben a gyermek stresszel valami új dolog
kipróbálása miatt, ajánljunk neki alternatív lehetőséget. A kérdést
érdemes vagylagos formában feltenni.
„Panka, melyik csúszdán csússzunk le azon a
pirosan vagy a kéken ott messzebb?”
Pozitív
visszajelzések a gyermek felé
„Ezt most jól csináltad! Észrevetted, hogy
egyedül mentél ki WC-re a sötét szobán keresztül?”
Engedje a gyermekének,
hogy egyedül tegye a dolgait
Néha meg akarjuk védeni őt. Ott vagyunk a nyomában. A
kellő óvatosság nem árt, viszont mikor nem eshet komoly baja, érdemes hagyni próbálkozni.
Határok és
szabályok
A gyermeknek a szabadság mellet szüksége van a határokra
is, mert ez ad neki biztonságot. Ezeket a határokat a szülőknek kell
lefektetnie. Azok a gyermekek, melyek nem mutatnak semmiféle félelmet,
kialakulhat bennük félelem a határok, szabályok hiánya miatt is. Ide tartoznak a biztonsági
rendszabályok is az utazás, eszközhasználat közben.
Adja meg a
gyermeknek a kontroll lehetőségét
A gyermek gyakran attól fél, hogy nincs kontrollja az
események fölött. A legnagyobb félelmek egyike, ha nem tudjuk
uralni az események menetét. Egy buli szervezése kapcsán jó, ha van egy
kialakult terv, hogy senkit se érjen meglepetés, de hagyjunk esélyt a spontán
kibontakozásnak is!
A saját félelmeink
kezelése
A félelem ragadós! Amitől, anya vagy apa is fél, a
gyermek miért érezze magát biztonságban?
Amennyiben egy adott helyzetben „ketten ülnek a gödörben”
a gyermek teljesen elveszti a biztonságérzetét. Ugyanez érvényes abban az esetben, ha
a gyermek mondjuk uszodába megy, akkor nem célszerű, hogy a víziszonnyal
rendelkező nagymama kísérje őt el.
Hogyan
oldható a szorongás nehéz helyzetekben?
Teljes ellenállás
esetén
Amennyiben a gyermek folyamatos félelmeket mutat, sír,
visszautasítja a dolgokat érdemes szakembert keresni és oldani a félelmeket,
mielőtt fóbia alakul ki vagy generalizálódik (állandósul) a gyermekben a
szorongás.
A fóbiák, félelmek oldása nagyon hatékony az EFT (Érzelmi Felszabadítás
Technikája) segítségével. Érdemes megismerkedni vele!
A szorongás lehetséges
okai
szorongás,
pánikbetegség
A pánikbetegség a leggyakoribb szorongásos tünetegyüttes, amellyel az
orvosi gyakorlatban találkozni lehet.
Mely tünetekről is van szó?
Minden előzmény és bevezető nélkül, váratlanul fellépő szorongásos tünetek
jellemzik magát az úgynevezett pánik rohamot. Erős vagy felgyorsult
szívdobogásérzés, mellkasi fájdalom, légzési nehézségek élménye, levegő után
kapkodás, remegés, verejtékezés, bőrpír, forróságérzés, bizonytalan szédülés,
hányinger fellépése jellemzi a testi tünetek oldaláról. Pszichés tünetei között
a megőrüléstől, illetőleg a haláltól való félelem szerepelhet.
A fenti tünetek tehát
hirtelen, másodpercek alatt lépnek fel, mintegy tíz perc alatt elérik maximális
intenzitásukat, majd egy órán belül meg is szűnnek. Természetesen rendkívül
kínzóak, és aggodalomra, félelemre adnak okot -, hiszen súlyos szervi, testi
elváltozás gyanúját keltik.
Egy-egy roham lezajlása
után már az előrevetített, szorongás rontja a közérzetet, a hangulatot, hiszen
egy újabb roham jelentkezési ideje kiszámíthatatlan. Éppen ezen előrevetített
szorongásnak lehet a következménye az, hogy a betegség házhoz köti az ember: a
pánikrohamtól való félelem ugyanis megakadályozza, hogy bátran közlekedjenek az
utcán, gond nélkül bevásároljanak, egyedül intézzék el dolgaikat.
Nem egy szorongó beteg
csupán hozzátartozói kísérettel, vagy félve a gyalogos közlekedéstől
kerékpárral, autóval, vagy egyéb közlekedési eszközzel meri elhagyni lakását.
Érthető, hogy ez mind
saját maga számára, mind pedig környezetének is rendkívül kellemetlen, kínzó,
nehezen elviselhető lehet. Ezen az úgynevezett agorafóbián túlmenően a betegség
másik lehetséges következménye a depresszió.
A kialakult rossz
hangulatnak a szorongásoktól, a bizonytalanságtól való félelmen túl oka a
személyes korlátozottság, az állandósult betegségélmény- és esetleg a környezet
rosszallása is.
Amint az utóbbi évtizedben kiderült, a pánikrohamoknak jól megmagyarázható
biológiai háttere van: mégpedig az agy bizonyos területein lévő hormonok
egyensúlyának megbomlása tehető értük felelőssé.
Erre a felborult
hormonális egyensúlyra, ennek visszabillentésére irányulnak a terápiás
beavatkozások is.
A megfelelő ideig és dózisban alkalmazott speciális pánikbetegség-ellenes
és hangulat-stabilizáló készítmények kedvezően befolyásolják a tüneteket.
Amennyiben a beteg
mozgásköre már korlátozottá vált, úgy ezen túlmenően célszerű pszichoterápiás, viselkedésterápiás
gyógykezelés bevezetése is.
Az érintetteknek és a hozzátartozóknak is tudniuk kell: a pánikbetegség
betegség, a gyógyszer pedig okának megszűntetését célozza. E gyógyszerelésben
pedig - hasonlóan a depressziós jellegű kórképekhez - hosszútávú gyógykezelés
szükséges.
Sokszor több évig
tartó folyamatos gyógyszerszedés indokolt a teljes tünetmentességhez - a
normális életvitel fenntartásához. Ez azt jelenti, hogy átlagban 4-6 hét alatt
kialakul a stabil gyógyszerhatás, és tünetmentesség, azonban ha ekkor sor
kerülne a gyógyszerelhagyásra, kiújulna a betegség. Jó együttműködés páciens és
kezelőorvosa közt a gyógyulás záloga.
A pánikroham
A pánikroham kifejlődéséhez általában tíz percnél kevesebb idő kell, és
igen gyakran kíséri halálfélelemmel, a megsemmisülés félelmével kevert
szorongás, fejvesztett menekülési vágy.
A bizonyos ideig tartó intenzív félelmen és szorongáson kívül az alábbi 13
tünetből még legalább négynek a jelenléte szükséges ahhoz, hogy pánikrohamot
diagnosztizáljunk:
A 13 testi és lelki
tünet:
1. szívdobogásérzés, szapora
szívverés
2. izzadás
3. remegés, reszketés
4. légszomj vagy nehézlégzés
5. torokszorítás (gombócérzés a
torokban)
6. mellkasi fájdalom vagy
nyomásérzés
7. hányinger vagy hasi panaszok
8. szédülés, bizonytalanság-,
ájulásérzés
9. önmagának idegenként való
megélése, az ismert környezetidegenség érzése
10. megőrüléstől való félelem
11. halálfélelem
12. zsibbadásérzés vagy
érzéketlenségérzés
13. kipirulás, hidegrázás
A pánikroham átélésekor kétségbeesve keresnek segítséget az emberek,
halálfélelemtől űzve arra gondolnak, hogy szívroham végez velük, meg fognak
fulladni vagy megőrülnek. Riadtan menekülnek mindenhonnan, ami a rohamra
emlékezteti őket. A szorongás nem állandóan uralja őket, csak a roham ideje
alatt lép fel, akkor viszont hevesen.
Pánikroham nemcsak pánikbetegségben fordulhat elő, hanem fóbiás
betegségekben és pszichés traumák (súlyos katasztrófák) után is. Ezért fontos
mindig tisztázni azokat a körülményeket, amelyek esetén a pánikroham fellépett.
A pánikbetegségre a többször, váratlanul, nem bejósolhatóan fellépő pánikroham
a jellemző. A helyzethez kötötten fellépő pánikrohamok inkább a fóbiás
betegségek esetén fordulnak elő (közlekedés-, bezártság-, társaság-, kutya-,
kígyó- stb. fóbiák).
A pánikbetegség
kritériumai
Legalább két váratlan pánikroham (lásd előbb) kell a diagnózishoz, de sokan
inkább négy rohamot tartanak szükségesnek, amelyek nem kötődnek speciális
helyzethez, fellépésük váratlan.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése