GYERMEKSZEGÉNYSÉG ÉS NÉLKÜLÖZÉS

Amíg nemzetközi szinten heves viták folynak a megszorítási intézkedésekről és a szociális kiadások csökkentéséről, addig a világ legfejlettebb országairól készített 2012.május 29-i UNICEF-jelentés a gyermekszegénység és nélkülözés mértékére hívja fel a figyelmet. A jelentés szerint az Európai Unióban (valamint Norvégiában és Izlandon) 13 millió gyermek nem jut hozzá a fejlődéséhez szükséges alapvető forrásokhoz. Eközben mintegy 30 millió gyermek – 35 fejlett gazdaságú országban –, szegénységben él.

Az UNICEF Kutatási Központjának 10-es számú tanulmánya a gyermekszegénységet és nélkülözést kutatja az iparosodott országokban, összehasonlítva és rangsorolva az egyes államok teljesítményét.

-Ez a nemzetközi összehasonlítás azt bizonyítja, hogy a gyermekszegénység nem elkerülhetetlen az iparosodott országokban, viszont függ a mindenkori politikai döntésektől.

- A jelentés azt is hangsúlyozza, hogy néhány ország sokkal jobban megvédelmezi a kiszolgáltatottabb gyerekeket, mint mások.

 „A statisztikai adatok azt erősítik meg, hogy túl sok olyan gyermek van, aki az alapvető szükségleteket nélkülözi, s mindezt úgy, hogy olyan országban él, amelynek meglennének az eszközei körülményeik javítására,” „A jelentés továbbá megmutatja, hogy bizonyos országok jól teljesítettek – a szociális ellátó rendszereiket tekintve -, bár figyelembe kell venni, hogy ezek válság előtti adatok.”

A legnagyobb fokú nélkülözést olyan országokban mutatták ki, mint Románia, Bulgária és Magyarország (több mint 70%-os, 50%-os és 31%-os nélkülözést), habár olyan gazdagabb országokban, mint Franciaország és Olaszország is 10% körüli a nélkülözési ráta. Az észak-európai országokban találhatjuk a legkevesebb nélkülöző gyermeket, ahol ez a szám 3% alatt mozog.

Az északi országoknak és Hollandiának van a legalacsonyabb relatív gyermekszegénységi rátája, ami 7% körül mozog. Ausztráliában, Kanadában, Új-Zélandon és az Egyesült Királyságban ez az érték 10 és 15% körüli, míg a Romániában és az Egyesült Államokban élő gyermekek több, mint 20%-a él relatív szegénységben. Magyarországon ez a szám 10,3%, vagyis minden 10. gyerek relatív szegénységben él, így felnőve ők azonnali hátránnyal indulnak a többi, környező ország lakóihoz képest.

A legszembetűnőbb dolog a tanulmányban a hasonló gazdaságú országok közötti összehasonlítás, amely megmutatja, hogy a kormánypolitika igen jelentős hatással bírhat a gyermekek életére. Lengyelországnak és Szlovákiának például alacsonyabb gyermeknélkülözési rátái vannak mint Magyarországnak, annak ellenére, hogy a három ország gazdasági fejlettségi szintje és egy főre jutó jövedelme nagyjából hasonló.

„A jelentésből kiderül, hogy néhány kormány sokkal jobban teljesít a gyermekek nélkülözésének leküzdésében, mint mások”, „A legjobban teljesítők megmutatják, hogy lehetséges leküzdeni a szegénységet még a jelenlegi költségvetési űrben is. Az érem másik oldalán, a gyermekek védelmének elmulasztása a mai gazdasági válság körülményei között, az egyik legnagyobb hiba, amit egy társadalom elkövethet.”

Gyermekszegénység gyakorlati mutatói.


* Egészségi állapot

Az egészségügyi egyenlőtlenségek – az ellátásokhoz való hozzáférés, az egészségügyi állapot mutatóinak alakulása stb. - fokozottan érintik a kedvezőtlen szociális helyzetű családokat. Az egészségre ártalmas, valamint az egészséges életmódot nem lehetővé tévő lakáskörülmények és a táplálkozás rossz színvonala mellett, a rossz helyzetű, ill. marginális csoportok az ezen folyamatok ellen ható, már rendelkezésre álló egészségügyi szolgáltatásokhoz sem jutnak hozzá.

* Készség- és képességfejlesztés

Régóta ismert és az utóbbi években ismét előtérbe kerülő tény, hogy a korai életéveknek meghatározó szerepük van a későbbi életút szempontjából. Számos hazai és külföldi vizsgálat bizonyítja, hogy az iskolai pályafutás későbbi (középiskolai) szakaszaiban tapasztalható elmaradás elsősorban a kora gyermekkori feltételekkel, körülményekkel magyarázható.

* Lakáskörülmények 

A gyerekszegénység és a lakásszegénység nagyon sok szálon kapcsolódik össze. A szegény, nyomorgó családok lakásviszonyai is nyomorúságosak. A szűkös és rossz lakásviszonyok az egész család, a gyerekek mindennapi életére is kihatnak, elmélyítik az esélyek egyenlőtlenségét, megnehezítik a szegénységből való kitörés esélyeit.

A szegénységben élő gyerekes családokat jelentős mértékben sújtja, hogy a jelenlegi közigazgatási, önkormányzati és törvényi szabályozási rendszer. A szerény összegű normatív lakásfenntartási támogatás még nem nyújt garanciát a lakhatás megőrzésére, nem nyújt védelmet az eseti helyi döntésekkel szemben. Jelenleg és az elmúlt 15 évben folyamatosan tanúi vagyunk annak az elfogadhatatlan tömeges jelenségnek, hogy olyan családok ellen folytatnak ingatlan-végrehajtási, kilakoltatási eljárást, akik minden normális kritérium szerint súlyosan rászorultak, pénzbeni szociális támogatásban kellene (kellett volna) részesülniük. A helyi erősebb érdekek miatt még a lakásvesztést megelőzni képes jogszabályok lehetőségei is kiaknázatlanul maradnak. A szegényebbek, romák és nem-romák ebben a helyzetben gyakran kényszerülnek vagy menekülnek leromlott falvakba, vagy városi slumosodó negyedekbe.

* Szülők foglalkoztatottságának javítása

 Európai összehasonlításban is alacsony a foglalkoztatás szintje, s ennek elsődleges oka nem a munkanélküliség, hanem a magas inaktivitás. A munka világából elsősorban az alacsony iskolai végzettségűek, a romák és a megváltozott munkaképességű (fogyatékos, pszichiátriai beteg stb.) emberek rekesztődnek ki. Az alacsony foglalkoztatottság erős területi koncentrációban jelenik meg. A gyermekszegénység egyik fő oka a szülők munkahiánya, kivált, ha egyik szülő sem dolgozik. A mély szegénységben élők körében viszonylag sokan vannak a reményvesztett állástalanok, akik szinte bezárkóznak a tehetetlenségbe, a fekete-szürke gazdaságba beszorult nem bejelentett foglalkoztatottak, és a romák, akiknél az alacsony iskolázottság, szakképzetlenség, tartós munkanélküliség hatását súlyosbítja a nyílt vagy rejtett diszkrimináció és az újabban erősödő szegregálási, gettósodási folyamatok.

* Támogatások

A gyerekszegénység akkor csökken, ha a gyerekeket nevelő családok szegénysége csökken. A „királyi út" a szülők nagyobb arányú foglalkoztatása minél tisztesebb bérért. Amikor és ameddig nincs elég munka vagy kereset, akkor és addig a megélhetést biztosító pénzbeni támogatás elengedhetetlen. Ugyanakkor a szülőket és gyerekeket szolgáló intézmények és szolgáltatások javítása, illetve bővítése az esélyek javításának, a szegénységből való kiemelkedésnek további kulcsfontosságú eszközei. Az igazságosabb társadalom feltételeinek megteremtéséhez tehát kellenek pénzbeni ellátások, természetbeni ellátások, az alapvető szolgáltató intézmények színvonaljavítása, és személyre szabott szolgáltatások.
Az intézményekhez és forrásokhoz való hozzájutás, a források elosztása több módszer összekapcsolásával javítható.

 A nagy elosztó és nagy szolgáltató intézmények (társadalombiztosítás, gyermekintézmények, iskolák, egészségügy, tömegközlekedés) színvonalának javítása, mindenki, illetve az adott szükséglettel rendelkezők számára jó színvonalú ellátás vagy szolgáltatás nyújtása az összetartozóbb társadalom építésének előfeltétele.

#1 Dr.BauerBela

---