Gyerekduma pár
hónaposan?
Vajon
mikor kezdenek el beszélni a csecsemők? Mikor értik meg, mit mondunk nekik?
Vajon csak akkor, ha már kiejtik az első szavakat, vagy már a újszülött
korukban? Írásunkból viszont választ kaphatsz.
Hirdetés
Az újszülött első hangjai élesek,
tagolatlanok. A környezet ezeket panaszhangoknak tekinti, és jelentést
tulajdonít neki, ezért aztán közbelép (eteti, simogatja, stb.). A kezdeti
egyhangú színezet kezd változni; a második hónapban a csecsemő környezetében
élők már meg tudják különböztetni, hogy mikor van valami baj, és mi a nyugalmi
helyzetet kísérő örömhang. Beavatkozásuk különbözőségével ezeket a jelzéseket
megerősítik.
A hangadás sokáig nem önálló megnyilvánulás, hanem egy globális reakció része. (Egész testével felel a gyerek. Rugdalózik, kapálózik, megfeszíti magát, stb.) Ebben a korban még nem tekinthető sem a hangadás, sem a globális reakció szándék kifejezésének. A csecsemő nem közöl semmit, egyszerűen él. Az életmegnyilvánulásainak a környezet ad jelentőséget, ezzel kondicionálja (tanítja) a célzott hangadást.
Hallás és hangképzés
felfedezése
A harmadik hónap végéig semmi nem mutat arra, hogy a gyerek összefüggést
élne meg a hangképző mozgásai, és a saját hangja között. A süket csecsemő ugyanolyan színezetű és
intenzitású hangokat ad, mint a halló. Ennek a hónapnak a végén kezd
megmutatkozni a különbség, mikor is a halló csecsemő felfedezi a kapcsolatot a
hallás és a hangképzés között. (Elkezdi utánozni a saját hangját.) Kezdetét
veszi a játék a hangképzéssel, ami a 4-5. hónaptól a mászás kezdetéig, a gyerek
kedvelt tevékenysége. Az artikuláció a tárgya a játékának. Ezeknek a
mozgásformáknak, amiből később a hangok lesznek, már van előtörténete. (Pl.
ajakhangok-m,b,p – a szopó mozgás folytatása; a foghangok-t,d – a nyelvnek a
szopás során kialakult mozgást ismétlik.)
Az, hogy a gagyogás játék, az valószínűsíti, hogy a
jelzésértékű hangok (éhség, fájdalom) továbbra is megmaradnak. A gagyogás hatására azonban a jelzőhangjai
is átalakulnak, és differenciáltabbak lesznek. A csecsemők sokkal több hangot
képeznek, mint amennyi az anyanyelvükben szerepel, és esetleg a környezet meg
tud különböztetni (több mint 200 féle hang). (Pl.: kísérlet az afrikai b-b- re)
A gyerek ebben a korban minden hangot kipróbál, amit a hangképző szerveivel
létre tud hozni.
Csak azok a hangok maradnak meg, amiket a
környezetében hall, a többi kiesik. (Szenzitív időszak! – Idegen nyelvű szövegeket érdemes
hallgattatni a gyerekkel, felmérések szerint ebben az esetben a kiejtése
anyanyelvi szintű lesz.) Ekkor kezdi el a gyerek igazából utánozni a beszédet.
Elkezd hosszabb hangsorokat képezni, olyan hanglejtéssel, arckifejezéssel,
ahogy a felnőttek beszélnek.
Amikor érti már, mit
beszél a külvilág
A hatodik hónapban a beszédértés is kezdetét veszi. Elsőnek a hanghordozást, az érzelmi
színezetet érti meg. (Kedves hang-öröm, mérges hang- szomorú, esetleg sír)
Ilyenkor még helyzetekben tájékozódik, akár idegen nyelven feltett kérdésre is
ugyanolyan reakciókkal válaszol. A szavak tiszta megértését, a tiszta
beszédmegértést megelőzi olyan helyzetek megértése, amelynek a beszéd egyik
összetevője.
Nyolchónapos kortól megérti a kérdést, felszólítást, de csak bizonyos
helyzetekben. (Helyszín,
hangsúly, személy, stb.) Az inger együttes összetevői folyamatosan
lemaradoznak.
A kilencedik hónap végén már testhelyzettől függetlenül hajtja végre a
felszólításokat,
a 10. hónapban már sem a megszokott
környezetre sem a személyre nincs szüksége.
A gagyogásban, mint játék megjelenik a hangkettőzés. A kettőzött ajakhang az, amit a gyerektől
a környezete elvár (ma-ma, pa-pa) ez pozitív visszajelzést biztosít neki, így
megerősíti a gyakorlását. Ez már a
beszéd kezdete. A gyerek lassan rámutatásra, megnevezésre, közlésre is
használja a „beszédet”.
Önálló szavak
A gagyogásból kiemelkedő első szavak 1 éves kor körül jelennek meg. A gyerek beszédfejlődése itt még lassú.
-A 16. hónapra 8-15 szót tudnak, az élénk beszédfejlődésű gyerekek 30-40
szót tudnak.
-A megértett szavak
száma azonban ennél sokkal több. Az
aktív szókincset a gyerek utánzással sajátítja el. Egy mozdulatot utánoz a
hozzá tartozó szóval (pohár).
Kezdetben a beszéd egyszavas mondatokból áll.
- A második életév második felében ugrásszerűen meggyorsul a beszéd
fejlődése. A szókincs
ötszörösére-tízszeresére nő. Ez a néhány hónap a beszédfejlődés fordulata.
A gyereknek megjön a beszédkedve. Mintha rájönne arra, hogy a beszéd eszköze a kapcsolatteremtésnek. Az
egyéni eltérések jelentősek lehetnek. Akadnak gyerekek, akiknél ez a fordulat a
harmadik életévben van. Két és fél éves korukban a gyerekek többnyire
rendelkeznek a beszédkészséggel és szókinccsel, amellyel közvetlen
környezetükben elboldogulnak.
Amennyiben 18 hónapos koráig a gyermek nem
szólal meg egyáltalán, nem mond szótagokat, nem utánoz hangokat, keressenek fel
egy szakembert. A megkésett
beszédfejlődéssel, amikor kevés szót mondanak a gyemekek, nem beszélnek
folyamatosan, 3 éves kor után foglalkoznak a logopédusok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése