KUTYABETEGSÉGEK-
-MELLÉKLET- AZOK SZÁMÁRA AKIKNÉL KUTYA VAN A CSALÁDBAN
Az emberekkel közös háztartásban élő
kutyák nem mentesek a civilizációs betegségektől.
TARTALOM
FERTŐZŐ BETEGSÉGEK
xirusos bélgyulladás, Coronavírusos bélgyulladás,
Szopornyica, Fertőző májgyulladás, Leptospirosis, Veszettség, Herpeszvírusos
fertőzés, Kennelköhögés
Fogkövesség, Epulis, Maradó tejfog, Papillomatosis
Bélgyulladás, Bélflóra eltolódás, Bélcsavarodás,
Bélelzáródás
Légcsőszűkület, Asztma
Allergia, Bőrgyulladás, Bőrgombásodás, Szőrtüszőatkásság,
Kásadaganat, Bűzmirigy-gyulladás
Bőr- és szívférgesség, Bolhásság, Kullancsfertőzések
(babesiosis, lyme-kór), Bélférgesség
Húgyhólyaggyulladás, Incontinentia, Prosztata problémák,
Méhgyulladás
Entorpium, Ectropium, Harmadik szemhéj mirigy előesés
Toklász, Külső hallójárat gyulladás, Középfülgyulladás,
Belsőfülgyulladás, Othaematoma, Fülrühösség
Porckorongsérv, Epilepsia
Cukorbetegség, Pajzsmirigy alulműködés, Mellékvesekéreg
túlműködés
PARVOVIRUSOS BÉLGYULLADÁS
Bevezetés:
A parvovírus okozta enteritis a fiatal kutyák
legveszélyesebb fertőző bélgyulladása. A kórokozó a fertőzött bélsárral terjed.
Tünetek:
Néhány napos lappangási idő után hőemelkedés, láz,
elesettség, bágyadtság, étvágytalanság jelentkezik, majd a kórokozó a
bélhámsejteket súlyosan károsítva, a bélfalat szinte teljesen lecsupaszítva,
súlyos sokszor véres hasmenést és hányást okoz, következményes kiszáradással.
Megelőzés,
Kezelés:
Az anyai immunitás 5-6 hetes korukig passzívan védi a
kölyökkutyákat a parvovírusos bélgyulladástól, ezután viszont már 6-7 hetes
korban el kell kezdeni a kiskutyák aktív immunizálását parvovírus elleni
védőoltással.
Megbetegedés esetén a bélgyulladást tünetileg tudjuk
kezelni. Nagyon fontos a folyadékpótlás, a másodlagosan beszaporodó kórokozók
elleni védelem és szérum adása.
CORONAVÍRUSOS BÉLGYULLADÁS
Bevezetés:
A coronavírusos bélgyulladás esetén fiatal kutyákban a
bélnyálkahártya felszíne súlyosan károsodhat, napokig tartó erős hasmenést
okozva. A kórokozó a fertőzött bélsárral könnyen terjed.
Tünetek:
Néhány napos lappangási idő után étvágytalanság,
levertség, esetleg hőemelkedés, majd vízszerű hasmenés, esetleg hányás
jelentkezik, a kölyök kutyák a folyadékveszteségtől gyorsan kiszáradhatnak. A
vírus okozta bélnyálkahártyasérülésen keresztül bakteriális társfertőzésre is
számítani kell.
Megelőzés,
Kezelés:
A kiskutyákat 6 hetes koruk után kéthetes időközzel
kétszer beoltva védekezhetünk a fertőzés ellen. Védőoltásból egykomponensű
corona-oltást, és coronavírust is tartalmazó többkonponensű kombinált oltást is
választhatunk.
A megbetegedés kezelése a bélgyulladás általános tüneti
kezelése, az infúziós folyadékpótlás általában elengedhetetlen.
SZOPORNYICA
Bevezetés:
A vírusos megbetegedés fiatal kutyákban illetve
vadászgörényekben nagyon veszélyes, akár végzetes is lehet, de felnőtt
kutyákban is akár maradandó károsodásokat okozhat. A kórokozó a fertőzött
tetsváladékokkal, legfőképpen orrváladékkal gyorsan terjed.
Tünetek:
Néhány napos lappangási idő után fiatal kutyában hirtelen
kialakuló súlyos tünetek alakulhatnak ki, míg idősebb kutyákban általában
elhúzódóbban alakulnak ki és kevésbé súlyos tünetek. Fiatal kutyákban magas
láz, idősebbekben inkább csak hőemelkedés jellemző, majd étvágytalanság,
kedvetlenség, hurutos szem- és orrfolyás, majd bakteriális felülfertőzésnél már
akár gennyes orrfolyás, sokszor hasmenés és hányás is kialakul. Jellemzőek az
idegrendszeri tünetek, egy-egy izomcsoport görcse (tic), de akár bénulás is
kialakulhat. Idült esetben az orrtükör és a talppárnák szárazak és
kicserepesedtek. Vemhes állatokban akár vetélés is előfordulhat. A magzati
fertőzésnél például a fogcsíra károsodhat, a felnőttkori fogak zománchibáját
előidézve. A gócos agyvelőgyulladás maradandó epilepsziás tüneteket okozhat
később.
Vadászgörényekben a betegség lefolyása még gyorsabb. A
tünetek néhány óra alatt jelentkezhetnek, és az idegrendszeri tünetek
dominánsabbak, az elhullás még gyakoribb.
Megelőzés,
Kezelés:
A kölyökkutyákat 2-3 hónapos koruk után kéthetes
időközzel kombinált védőoltással kétszer beoltva kialakíthatunk egy alap
védelmet, amit később ismétlő oltásokkal szinten lehet tartani.
Megbetegedés esetén csak tüneti kezelést tudunk
alkalmazni, de kölyök kutyáknál ennek kimenetele igencsak kétes.
FERTŐZŐ MÁJGYULLADÁS (RUBARTH-KÓR)
Bevezetés:
A kutyák fertőző májgyulladását adenovírus okozza. Fiatal
kutyákban különösen veszélyes, gyors lefolyású, általában fertőzött vizelettel
gyorsan terjedő megbetegedést okozhat.
Tünetek:
Néhány napos lappangási idő után elesettség, magas láz,
bevérzések, sárgaság, hányás, esetleg folyadékbeszűrődés és görcsök is
jelentkezhetnek, sőt elhullás is bekövetkezhet. Kialakulhat szaruhártya-oedema
is, amely jellegzetes kékes elhomályosodást okozhat mindkét szemen, ezért kék
szem betegségnek is nevezik. A felnőtt kutyák általában enyhébb tünetekkel
vészelik át a betegséget.
Megelőzés,
Kezelés:
A kombinált oltásokban jelen van az adenovírus, így a kutyák
rendszeres oltásával a betegség ma már szerencsére ritkán fordul elő.
Megbetegedés esetén csak tüneti kezelést tudunk
alkalmazni.
LEPTOSPIROSIS
Bevezetés:
A különféle leptospira baktériumok nem ritkák a
környezetben, leggyakrabban fertőzött vizelettel szennyezett vizeknél, de
tünetekben megnyilvánuló leptospirosis kutyákban szerencsére ma már ritkán
alakul ki a kombinált védőoltásoknak köszönhetően.
Tünetek:
Egy-két hetes lappangási idő után fiatal kutyákban magas
láz, levertség, étvágytalanság, majd sárgaság, esetleg görcsök alakulnak ki.
Idősebb kutyában gyakori a tünetmentes átvészelés, de akár súlyos
veseelégtelenség is kialakulhat.
Megelőzés,
Kezelés:
Bár bakteriális fertőzésről van szó, a kombinált
oltásokban jelen van a leptospira, így ezekkel védekezhetünk a betegség ellen.
Idejében megkezdett antibiotikumokkal a betegség kezelése
reményteli lehet.
VESZETTSÉG (RABIES)
Bevezetés:
A veszettség az emberre is veszélyes gyógyíthatatlan
vírusos betegség, melynek közvetítésében a húsevő állatok jelentős szerepet
töltenek be. A kórokozó nyállal terjed, általában harapás útján. A kötelező
eboltással és a rókák csalétek-vakcinázásával szerencsére manapság már ritkaság
nálunk a veszettség, de húsevő állat okozta emberi harapás esetén minden
esetben gondolni kell rá, és a harapásról értesíteni kell kezelőorvosunkat és a
hatósági állatorvost is. Ilyenkor a veszettséggyanús állatot két hetes
megfigyelésre kell vonni, a megmart embernek pedig veszettség elleni
sorozatoltást kell kapnia.
Tünetek:
A vírus a harapás után az idegek mentén haladva a
központi idegrendszerbe jut, súlyos idegrendszeri tüneteket kialakítva.
Jellemző a tudatzavar, viselkedészavar, görcsök, agresszív viselkedés, támadási
készség, nyelési nehézség miatt nyálzás, habzó száj, később bénulás, fulladás.
Létezik csendes forma is, amikor dühöngő tünetek helyett éppen a vad állatok
szokatlan kedvessége tűnhet fel, a veszett róka például odamerészkedik az ember
közelébe, vagy visszahúzódva-elbújva támad a hozzá közeledőre.
Kórjelzés:
Biztos diagnózis a veszettségben elhullott állat
agyszövetéből végzett immunfluoreszceniás vizsgálattal történhet.
Megelőzés:
Hazánkban az ebek kötelező veszettség elleni oltását
törvény írja elő. Minden kutyát 3-4 hónapos korában egykomponensű veszettség
oltással be kell oltani, majd rá fél évre egy ismétlő oltást kell beadni.
Ezután évenkénti védőoltás szükséges!
Bár ezt törvény nem szabályozza, de a kijáró, más
állatokkal is találkozó macskákat és vadászgörényeket is érdemes veszettség
ellen beoltani.
Húsevők (kutya, macska, vadászgörény) külföldre történő
utaztatása esetén is kötelező a veszettség elleni oltás beadása!
HERPESZVÍRUSOS FERTŐZÉS
Bevezetés:
A kutya herpeszvírus elsősorban vemhes szukákra, annak
magzataira, illetve kutyakölykökre nézve veszélyes. Fertőző kölyökhalálnak is
nevezik. Felnőtt kutyákban általában tünetmentes a fertőzés, viszont a vírust
sokáig üríthetik a fertőzésen átesett kutyák.
Tünetek:
A fertőzés szukákban terméketlenséget, vemhesség esetén
magzatelhalást, csökkent alomszámot, vetélést, következményes méhgyulladást
okozhat. A fertőződött újszülött kiskutyák nem szopnak rendesen, nem
gyarapodnak, gyakran híg hasmenésük van, sőt idegrendszeri tünetek is
előfordulnak, majd elpusztulnak.
Megelőzés:
Egyetlen biztos megelőzési mód a kutya herpeszvírus
elleni védőoltás, melyet a párzás után, majd az ellés előtt 2 héttel
megismételve lehet beadni.
KENNEL (JÁRVÁNYOS) KÖHÖGÉS
Bevezetés:
Az emberi influenzához hasonló kórképet a kutyák
Parainfluenza vírusa indítja el, mely a fertőzött váladékokkal, leginkább
köhögéssel gyorsan terjed, így kutyákkal zsúfolt helyeken, például kennelekben
futótűzszerűen terjed. A vírusos fertőzést másodlagos bakteriális
felülfertőzések (leggyakrabban Bordatella bronchiseptica, Pasteurella
multocida) súlyosbíthatják.
Tünetek:
Néhány napos lappangási idő után hőemelkedés, rossz
közérzet, eleinte folyamatos kínzó száraz, csattanó, libagágogásszerű köhögés
jellemző, majd az eleinte hurutos orrfolyás a társfertőzésektől gennyessé
válhat, és a légcsőgyulladásból akár súlyos tüdőgyulladás is kialakulhat.
Megelőzés,
Kezelés:
Sűrű kutyakörnyezetbe (pl. kennelek, panziók,
kutyaiskolák) járó kutyáknak, főleg fiatalabbaknak mindenképpen javasolt a
kennelköhögés ellen védekezni, amire egy orrba cseppentős vakcina van
forgalomban, amely helyi immunitást alakít ki.
A vakcina a betegség kezelésére is alkalmas, de
megbetegedés esetén a légúti fertőzésre antibiotikumot és nyálkaoldókat is
adunk.
FOGKÖVESSÉG
Bevezetés:
Húsevő társállataink nagyon gyakori problémája a fogkövesedés.
A húsevők lúgos száj ph-ja és szájüregi baktériumflórája kifejezetten kedvez a
fogak felszínén kialakuló lepedékképződésnek, majd fogkövesedésnek.
Tünetek:
A fogkövesedés nem csak szájhigiéniai problémát,
ínygyulladást okoz, hanem a gyulladásos ínyen keresztül a vérkeringésbe is
bejutó kórokozók akár távoli szervekbe is eljuthatnak. Az ínygyulladás első
tünete a kipirult, vérzékeny ínyszél. Az idült ínygyulladásnál már
visszafordíthatatlan ínysorvadás is kialakulhat. Majd a gyulladásos íny és a
fog közötti ínytasakban kialakuló fogkő miatt a fogak kilazulhatnak. A fogmedri
gyulladásból, mint gócból a vérkeringésbe jutó baktériumok sokszor a
szívbillentyűkön okoznak gyulladást, melynek szívbillenytű-elégtelenség lehet a
következménye. Előfordulhat gyulladásos távoli góc a vesékben, a májban vagy
más szervben is.
Megelőzés,
Kezelés:
Nagyon lényeges a megelőzés! A fogkövesedésre leginkább
hajlamos kistestű kutyafajtáknál már kölyök korban el kell kezdeni a
prevenciót. Eleinte elegendő, ha azt elérjük, hogy engedje a kiskutya, hogy a
szájába és a fogaihoz érhessünk. Később így könnyebb lesz megtanulnia a
fogtisztítást is. A lepedékképződés ellen többféleképpen védekezhetünk, de
legfontosabb a mechanikai fogtisztítás, fogmosás. Kaphatók lepedékképződést csökkentő
táplálékkiegészítők. Bizonyos száraz állateledelek kifejezetten jók
fogkövesedés ellen. Használhatunk még rágószalagokat is.
Amennyiben kisállatunk hajlamos a fogkövesedésre, akkor a
megelőző intézkedésekkel is csak késleltetni tudjuk a fogkő kialakulását. A
fogkő enyhe formáját egyes állatok ébren is hagyják lepattingatni, de
tisztességes fogkőeltávolítás állatoknál is csak ultrahangos depurarációval
lehetséges, melyet természetesen csak bódításban tolerálnak az állatok. Az
ultrahangos fogkőeltávolítás mellett sokszor szükség van az ínygyulladás helyi
kezelésére és antibiotikumok adására is. Esetenként a távoli szervekben
kialakult megbetegedéssel is foglalkoznunk kell.
FOGÍNYTÚLSARJADZÁS (EPULIS)
Bevezetés:
Jóindulatú folyamat, a fogíny túlsarjadzása. Rövidorrú
fajtákban gyakori probléma.
Tünetek:
Eleinte csak esztétikai probléma, majd az ínytúlnövés
alatti részeken megül a táplálékmaradék, ott bomlik és rossz szájszagot valamint
ínygyulladást okoz, később az állandó foglepedékből fogkő alakul ki. Nem ritkán
az epulis teljesen ráborul a fogra, rágási problémákat, féloldalas rágást és
következményes fogkövesedést, ráharapva ínyvérzést okozva. Extrém esetben az
epulis teljesen rá is nőhet a fogra.
MARADÓ TEJFOG (PERSISTENTIA DENTIS)
Bevezetés:
Kistestű kutyákban nem ritkán találkozunk olyan
problémával, hogy a maradó fog mellé nő a tejfogaknak, de a tejfogak nem esnek
ki. Normál esetben a fogváltás 3-4 hónapos kor körül kezdődik és 6 hónapos
korra lezajlik. Először a középső felső metszőfogak váltódnak, majd kifelé
sorra esnek ki a metsző tejfogak alul is. A probléma leggyakrabban a hosszú
gyökerű szemfogakkal van. Szűk állkapcsú fajtákban (pl. yorkshire terrier) a
metszőfogak és a zápfogak váltódásával is lehetnek gondok.
Tünetek:
Ha a tej szemfog nem esik ki, akkor az elnyomhatja a
maradó fog rendes ollós harapási záródását, ráadásul ezeken a helyeken a
táplálékmaradék is állandóan bent reked, így ínygyulladást, később fogkövesedést
okozhat.
Kezelés:
Ha a dupla fogazat 8 hónapos korra sem rendeződik, akkor
mindenképpen javasolt a visszamaradt tejfogak kihúzása, melyet bódításban lehet
kivitelezni.
PAPILLOMATOSIS
Bevezetés:
Fiatal kutyákban, főleg ha általános védekezőképességük
nem működik rendesen nem ritka probléma, hogy a száj nyálkahártyáján fehér
színű kisebb-nagyobb karfiolszerű növedékek alakulnak ki, melyet Papova vírus
okoz. A Papova vírus ellen idővel ellenanyagokat képez a szervezet, így a
növedékek előbb-utóbb maguktól is ellökődhetnek.
Tünetek:
A vírusos növedék leggyakrabban csak esztétikai problémát
okoznak, de előfordulhat, hogy a rágófelszínhez közel nőve ráharapva vérzést
vagy féloldalas rágást okoznak. Ritkábban a pofa nyálkahártyája mellett a
végbél és a nemi szervek körül is találkozhatunk vírusos növedékkel.
Kezelés:
Enyhébb esetekben semmiféle kezelés nem szükséges, a
vírusos növedékek maguktól leszáradhatnak. Ha sok papilloma alakult ki, akkor
immunerősítést mindenképpen érdemes alkalmazni. Nagyobb növedékek esetén
thermokauterrel való leégetés jöhet szóba. Ha nagyon súlyos a papillomatosis,
akkor a növedékek levétele után, azok dörzsölékéből steril autovakcina is
készíthető.
BÉLGYULLADÁS (ENTERITIS)
Bevezetés:
Bélgyulladás számos okból alakulhat ki. Okozhatja fertőző
ágens (baktérium, vírus, parazita, gomba), romlott eleség, méreganyag (pl.
vegyszerek, bélnyálkahártyát izgató gyógyszer) vagy akár táplálékintolerancia
is.
Tünetek:
A tünetek szinte az októl függetlenül többszöri híg
bélsár ürítése, esetleg a szobatisztaság elvesztése, hányás.
Vastagbélgyulladásnál sokszor csak nyákos puhább bélsár látszik.
Kórhatározás:
Általában a kórelőzményből, a tünetekből és a fizikális
vizsgálatból könnyen diagnózishoz juthatunk, de időnként bélsárvizsgálatra, esetleg
hasi ultrahang vizsgálatra is szükség lehet a pontos diagnózis felállításához.
Kezelés:
Minden esettben koplalás, bélbevonó készítmények, tea,
majd diéta, majd oki kezelés (pl antibiotikum kúra), esetleg probiotikumok.
Súlyosabb esetben, ha a hasmenéssel és a hányással nagyobb mennyiségű
folyadékot veszített a kis beteg, akkor infúziós folyadékpótlásra is szükség
lehet.
BÉLFLÓRA ELTOLÓDÁS (DYSBIOSIS)
Bevezetés:
Az állatok bélflórája igazodik a táplálkozásukhoz, és
normál esetben amennyiben a táplálék összetétele nem nagyon változik, akkor a
bélben élő baktériumok egyensúlyt alakítanak ki és így segítik a rendes
emésztést. Hirtelen táplálékváltásnál, vagy a bélbaktériumokra is ható
gyógyszerek (pl. antibiotikumok) hatására a bélflóra egyensúlya felborulhat és
kialakul a dysbiosis.
Tünetek:
Lágyabb, esetleg hasmenéses bélsár, hosszabb idő után
felszívódási zavarok, vitaminhiány, fogyás,
Kórhatározás:
Bélsárvizsgálat segítségével állapíthatjuk meg, hogy nem
egy kórokozó baktérium okozza a tüneteket csak a normál bélflóra aránybeli
eltérése.
Kezelés:
Probiotikumok, diéta, esetleg vitaminkiegészítés.
BÉLCSAVARODÁS
Bevezetés:
Szerencsére ritka probléma, kétes kórjóslattal. A
vékonybél a függesztőszalagja körül úgy tekeredik, hogy annak keringését
elnyomja, így saját vérkeringését teljesen megszünteti. Tünetek:
Hirtelen kialakuló hasi fájdalom, hányás, és gyorsan
kialakuló állapotromlás, a vérkeringés heveny összeomlása, azaz száraz, lilás
nyálkahártyák, általános gyengeség jellemző.
Kórhatározás:
Nélkülözhetetlen az alapos fizikális vizsgálat és a hasi
ultrahang vizsgálat.
Kezelés:
Csak néhány órán belül elvégzett műtéttel, általában
bélkimetszéssel és gondos utókezeléssel orvosolható.
BÉLELZÁRÓDÁS (ILEUS)
Bevezetés:
Bélelzáródás leggyakrabban idegen tárgyak lenyelésével
alakul ki, amennyiben az éppen elzárja a bél üregét. Ritkábban a bélfalból
kiinduló kórfolyamat, leginkább béldaganat is elzárhatja a bél üregét.
Esetenként a hasüregben zajló egyéb problémák (például ha egy bélkacs hasi
sérvbe türemkedik be) is összenyomhatják kívülről a bél üregét, így okozva
bélelzáródást.
Tünetek:
A jellemző tünet teljes bélelzáródás esetén a hányás,
mely annál súlyosabb, minél közelebbi az elzáródás a gyomorhoz. Egy idő után
feltűnik, hogy nincs bélsárürítés. Gyakori az étvágytalanság, hasi fájdalom,
hasi görcs, gázos belek, egyre kiteltebb has, romló általános állapot,
levertség. Ha nem teljes az elzáródás, vagyis csak részlegesen zárja el valami
a bél üregét, akkor kevésbé látványos tüneteket észlelhetünk, mint hányogatás, lassú
fogyás, rossz étvágy, esetenként vékonyabb és kevesebb mennyiségű bélsárürítés.
Kórhatározás:
Bélelzáródás gyanújában nagyon fontos a gyors és pontos
kórhatározás, melyhez elengedhetetlen az alapos fizikális vizsgálatot követő
kontrasztos röntgenvizsgálat illetve hasi ultrahang-vizsgálat..
Kezelés:
Általában mihamarabbi műtéti ellátás (bélmetszés,
esetenként bélkimetszés), majd konzervatív utókezelés.
LÉGCSŐSZŰKÜLET (TRACHEACOLLAPSUS)
Bevezetés:
Főleg kistestű fajtákban gyakori probléma a
légcsőszűkület, de időnként nagyobb testű kutyákban is előfordul. A légcső
szűkülete lehet veleszületett és szerzett probléma, érintheti a légcső teljes
hosszát, gyakrabban annak csak egy szakaszát. A légcsőszűkülettel
Tünetek:
Az izgalom hatására fokozódó libagágogásszerű köhögés és
fulladás kellemetlen, sőt néha ijesztő tünetek.
Kórhatározás:
A fonendoszkóppal történő hallgatózás mellett a
légcsőszűkületet röntgenfelvétellel, ritkábban légúti endoscópiával
diagnosztizálhatjuk.
Kezelés:
Általában gyógyszeres kezelés elegendő, ritkán műtéti
beavatkozásra is szükség lehet.
ASZTMA
Bevezetés:
Az allergiás alapon létrejövő alsó légúti gyulladást
asztmának nevezik. Leggyakrabban a belélegzett házipor vagy pollenek váltják ki
a hörgők falában kialakult túlérzékenységi reakciót, allergiás gyulladást. A
hörgők fala megvastagodik, fokozott nyálkatermelődés alakul ki, így a hörgők
ürege jelentősen szűkülhet. Macskáknál kifejezetten gyakori!
Tünetek:
Rohamszerű köhögés, légszomj. Esetleg egyéb allergiás
tünetek, leggyakrabban vakarózás.
Kórjelzés:
Mellkasröntgen, esetleg légúti endoscopia és mintavétel.
Kezelés:
Az embereknél jól működő belélegzési spray-k állatoknál
nem kivitelezhetőek, így általános allergiaellenes kezelést kell megkezdeni
köhögéscsillapítók és nyálkaoldók mellett.
ALLERGIA
Bevezetés:
Ahogy nálunk embereknél, úgy kisállatainknál is nagyon
gyakorivá váltak a különböző allergiás megbetegedések. A városi életmód okozta
környezeti ártalmak, a stressz csökkentheti állataink általános védekezési
reakcióit, a csökkent immunitás mellett viszont egyes normál környezeti
ártalmakra fokozottabban reagálhatnak, vagyis túlérzékenységi reakciókat
mutathatnak.
Allergia
típusai:
A leggyakoribb allergiás megbetegedés állatoknál az
atópia, ami a különböző pollenekbelélegzésével
alakul ki, és leginkább erős bőrviszketegséget és allergiás
hallójárat-gyulladást, allergiás kötőhártyagyulladást okoz, de okozhat a
hörgőkben allergiás bronchitist, akár asthmaticus tüneteket is. Nagyon gyakori
a táplálék-allergia is, amikor magában a táplálékban lévő fehérjekomponensekre
mutat allergiás tüneteket a kisállat, leginkább a lábvégek folyamatos
rágásával, esetleg a száj és a végbéltájék viszketésével, időnként emésztési panaszokkal,
akár az allergizáló eledel utáni hasmenéssel. Gyakran találkozhatunk allergiás
bőrgyulladással bolhásság mellett, amikor bolha-ekcéma is kialakul a
bolha-allergia miatt. Ilyenkor a bolhák nyálában lévő idegen fehérjékre és a
bolhaürülékre reagál túlzottan az állatok szervezete, és okoz ezzel folyamatos
viszketést testszerte még a bolhaírtók után is. Kialakulhat allergiás
bőrgyulladás egy-egy körülírt területen is, amit hot-spotnak (égető-viszkető
folt) is neveznek, és leggyakrabban fülledt nyári napokon, akár
bolha-allergiával társulva jelentkezik, és leggyakrabban a külső combéleken
rágja ki magát ilyenkor egy-egy kerek foltban az allergiás kutya. Gyakori
probléma a bűzmirigyek váladékától kialakult allergiás tünetek is, melyek
nemcsak a fenék tájékának viszketését, hanem akár allergiás
hallójárat-gyulladást is kiválthatnak. Találkozhatunk még kontakt-allergiával
is, amikor egy allergizáló anyaggal való közvetlen kapcsolat okoz helyi
bőrviszketést, leggyakrabban allergiás bőrgyulladást az alhason egy-egy
műszálas takarótól, vagy például fém-allergia esetén a fémtál okozhat allergiás
bőrgyulladást a száj köröl. Az alább felsorolt allergiás tünetek általában
néhány nap vagy inkább több hét alatt alakulnak ki, de a teljességhez
hozzátartozik, hogy kialakulhatnak hirtelen is allergiás tünetek például
rovarcsípéstől, bizonyos gyógyszerektől, sőt akár védőoltásoktól is. A hirtelen
kialakuló allergiás tünetek esetén, mint például az oltási allergiánál fontos a
tünetek gyors orvoslása.
Allergia
tünetei:
Az allergia típusának megfelelően számos allergiás tünet
alakulhat ki. Az állatok allergén szerve leginkább a kültakaró, így a
legjellemzőbb tünet a bőrviszketés, a bőr kipirosodása, a vakarózás és a rágás
okozta szőrtöredezettség és másodlagos bakteriális vagy gombás bőrfertőzések. A
külső hallójárat bőre különösen érzékeny, így az allergiás hallójárat-gyulladás
kifejezetten gyakori, amikor is a fül bőre kipirul, ég, viszket, majd
váladékossá is válik. Az allergiás kötőhártya-gyulladás esetén a kötőhártyák kipirulnak,
könnyeznek, másodlagos savós orrfolyást is okoznak. Légúti allergiás
megbetegedés esetén jellemző a pollenszezonban kialakuló, vagyis szezonális
légúti tünetek megjelenése, mint az allergiás orrnyálkahártya-gyulladás, savós
orrfolyás, tüsszögés, majd allergiás légcsőgyulladás és hörgőgyulladás,
köhögés. A túlérzékenységi reakciók hirtelen kialakuló formájánál jellemző a
szemviszketés, az ajkak bőrének megduzzadása, testszerte kialakuló
bőrviszketés, rossz közérzet, akár hányással is.
Allergia
diagnosztika:
Az allergia pontos típusának meghatározása nem mindig
könnyű feladat, mivel az egyes allergia típusok akár egymás mellett is
szerepelhetnek, és a másodlagos tünetek elfedhetik az alapproblémát. A humán
allergiológia példáját követve szerencsére az állatorvosi allergia-diagnosztika
is rengeteget fejlődött az elmúlt években, így ma már lehetőség van teljesen
pontos, specifikus allergén-kimutatásra is a tapasztalati alapokon végzett
kezelés mellett. Ez történhet allergiás bőrteszttel, de van már lehetőség még
több allergén paraméter kimutatására szolgáló vérvizsgálatra is, amikor az
allergizáló ágensekből egy hyposzenzibiláló oldatot is készíthettetünk.
Allergia
kezelése:
A pontos diagnózis után, vagyis az allergia típusának
megfelelően sokféle kezelés lehetséges. Legfontosabb az allergizáló ágens
kiküszöbölése (pl. bolha-allergiás állatnak rendszeres bolhaírtás,
táplálék-allergiás állatnak tápváltás), amennyiben ez lehetséges. Az elmúlt
években rengeteget fejlődött ez a terület, így a tüneti kezelésre alkalmas
gyógyszerek mellékhatásait lecsökkentették, helyileg alkalmazható szereket
fejlesztettek ki, táplálék-allergiásoknak speciális eledeleket hoztak a piacra,
és számos kiegészítő kezelés kapott létjogosultságot (pl. homeopatia) a
kezelésben, ráadásul ma már lehetőség van hyposzenzibiláló (hozzászoktató)
oldattal okilag is kezelni a súlyos allergiás tüneteket.
BŐRGYULLADÁS (DERMATITIS)
Bevezető:
A kültakaró az állatok legnagyobb szerve, a
bőrgyógyászati problémák így az állatoknál külön nagy kihívást jelentenek,
hiszen sokszor egy egyszerűnek tűnő bőrprobléma hátterében akár komolyabb
megbetegedés is állhat.
Tünetek:
Allergiás bőrgyulladással találkozunk a leggyakrabban,
amikor a bőr viszketegsége, kipirultsága, az állandó vakarózás okozta
másodlagos felülfertőzések jellemzők.
Bakteriális bőrgyulladás (pyoderma) esetén a gyulladt
bőrön a kipirultság mellett már váladékozás is jellemző.
Kórhatározás:
A bőrtünetek viszonylag szegényesek, ugyanakkor számos
okból kialakulhatnak, így a bőrkaparék-vizsgálatnak sokszor nagy jelentősége
van a pontos diagnózis felállításánál. A laboratóriumi vizsgálat során
parazitológiai vizsgálatot, bakteriológiai vizsgálatot és
rezisztenciavizsgálatot valamint gombatenyésztést kérhetünk. Allergiás
bőrgyulladás esetében vérvizsgálatra, esetleg allergiás bőrteszt elvégzésére is
szükség lehet. Másodlagosan kialakult bőrelváltozások esetében nagyon fontos az
alapprobléma rendezése.
Kezelés:
Allergiás bőrgyulladásnál az allergiakezelésnél leírtak
az irányadók, a bakteriális bőrgyulladásoknál pedig gyógysamponos fürdetés,
bőrtápláló táplálékkiegészítők és lehetőség szerint célzottan adott
antibiotikum kezelésnek van létjogosultsága.
BŐRGOMBÁSODÁS (DERMATOMYCOSIS)
Bevezetés:
Kedvenceink bőrgombák okozta bőrproblémájával nem ritkán
találkozhatunk, főleg ha hajlamosító tényezők is szerepelnek. Hajlamosító
tényező lehet a bőr helyi immunitásának csökkenése (például allergia okozta
vakarózástól sérülve, víztől felpuhulva), vagy a szervezet általános védekezési
rendszerének csökkenése (például idült betegségben meggyengülve), vagy éppen
hosszas antibiotikum-kúrából kifolyólag.
Tünetek:
Általában bőrgombásodás esetén a bőr száraz, korpás, nem
viszkető, sokszor körülírt területeken foltokban szőrritkulás látszik az
általános szőrhullás mellett, a kerek foltok széli részén kokárdaszerűen kifelé
terjedő bőrkipirosodás látszik.
Kórhatározás:
Bőrkaparékvételből végzett gombatenyésztéssel lehetséges
a kórokozó gomba pontos meghatározása. A gomba táptalajon a
gyógyszerérzékenység is meghatározható.
Kezelés:
A kisállatok leggyakoribb bőrgombásodása a
Microsporiasis, amit legtöbbször a Microsporon canis okoz, amely ellen van
gombaellenes vakcina forgalomban. Bőrgombásodásban a helyi gombaellenes
kezelések mellett időnként szükség lehet általános gombaellenes kezelésre is az
immunerősítők mellett.
SZŐRTÜSZŐATKÁSSÁG (DEMODICOSIS)
Bevezetés:
A szőrtüsző atkák általában immunhiányos alapon tudnak
csak úgy elszaporodni, hogy bőrtüneteket okozzanak..
Tünetek:
Körülírt területeken, leginkább a fejen, a szemek körül,
vagy a lábvégeken, ritkábban testszerte jelentkező szőrritkult területek,
pikkelyező kissé kipirult bőr, melyen sokszor másodlagosan bakteriális vagy
gombás bőrfertőzés tünetei is megjelennek.
Kórhatározás:
Pontos diagnózishoz bőrkaparék mintavétel és mikroszkópos
vizsgálat szükséges.
Kezelés:
Az atkaellenes kezelés mellett fontos a másodlagos
bőrfertőzéseket is kezelni és immunerősítőket is adni.
KÁSADAGANAT (ATHEROMA)
Ha a bőr faggyúmirigyeinek váladéka nem tud a bőr
felszínére ürülni, akkor összegyűlik a bőr alatt, betokosodik, majd előbb-utóbb
felfakad, törmelékes tartalma részben kiürül, ilyenkor könnyen kitisztítható.
Jóindulatú folyamat, de véglegesen csak műtéti kimetszés után rendeződhet.
BŰZMIRIGY-GYULLADÁS (PARAPROCTITIS)
Bevezetés:
A húsevő állatok végbele mellett elhelyezkedő bűzmirigy
által termelt váladék segíti a bélsárürítést és közben egyedi szaganyagokkal
látja el az ürítményt, ezzel jelölve meg a territoriumot. A lakásban tartott
városi kutyáknál gyakori probléma, hogy a bűzmirigy váladéka nem ürül rendesen.
Tünetek:
A bűzmirigyben pangó váladék eleinte csak kellemetlen
végbélfeszítő érzést okoz a kutyának, amin feneküket a földhöz dörzsölve,
szánkázva, feneküket nyalva próbálnak segíteni. Amennyiben így sem sikerül
kiüríteniük a bűzmirigyüket, akkor a pangó váladékban megszaporodó
toxinanyagoktól, beszaporodó baktériumoktól és a folyamatos fenékdörzsöléstől
és nyalogatástól helyi gyulladás alakulhat ki. A végbél környéke érzékeny
lehet, a bűzmirigy váladéka gennyes vagy véres lehet. A gyulladt bűzmirigy
váladéka allergiás bőrgyulladást, gyakran allergiás külső hallójárat
gyulladást, szőrhullást, viszketést okozhat. A bűzmirigy kivezetőnyílásának
szűkülete vagy elzáródása miatt a pangó váladék akár sipolynyílást is
kialakíthat a végbéltájék bőrén.
Megelőzés,
Kezelés:
A bűzmirigy-gyulladást úgy kerülhetjük el, ha már az első
tüneteknél állatorvoshoz fordulunk, aki a bűzmirigyet kitisztítja. Ha már
kialakult a gyulladás, akkor a váladékból végzett bakteriológiai vizsgálat
alapján helyileg és esetleg általánosan is célzott antibiotikum kezelést
alkalmazhatunk, gyulladáscsökkentőket adhatunk. Végső esetben a bűzmirigy
műtéti eltávolítására is van lehetőség.
BŐR- és SZÍVFÉRGESSÉG (Dirofilariosis)
|
|
|
|
|
|
Bevezetés:
Néhány évvel ezelőtt csak mediterrán országokban
járt kutyáknál találkozhattunk bőr- és szívférgesség fertőzöttséggel. A
klímaváltozás miatt sajnos napjainkban már nálunk is egyre gyakrabban
diagnosztizált vérszívók által terjesztett betegségek. Fertőzött kutyából való
vérszívással többféle szúnyog is átviheti a fertőzést más kutyára. A
bőrférgesség hazánkban gyakoribb, kevésbé súlyos tüneteket okoz és jobban is
kezelhető betegség, a szívférgesség szerencsére még ritkább, viszont súlyos
akár életveszélyes tüneteket okozhat és kezelése is sokkal nehezebb.
Tünetek:
Bőrférgesség
(Dirofilaria repens) fertőzöttség esetén kisebb nagyobb gócokat tapinthatunk a
bőrben. Szívférgesség (Dirofilaria immitis) fertőzöttségnél fáradékonyság,
köhögés, rossz kondíció, kitelt-megnagyobbodott has a legjellemzőbb tünetek.
Kórjelzés:
Legfontosabb a vérvizsgálat. A fertőzött szúnyogok
csípése által bejutott fiatal féregalakok (microfilaria) egy csepp vérből
készített natív
vérkenetben mikroszkóppal sokszor jól láthatóak, de a kétféle
betegség így nem különíthető el és ha enyhe a fertőzöttség nem biztos, hogy épp
abban a csepp vérben találunk kórokozót, ráadásul a kórokozók száma napszaki
ingadozást is mutat (reggel vagy estefele érdemes vért venni, akkor élénkebb a
vérbeli rajzásuk!). A vérkenet vizsgálatánál biztosabb módszer a
dirofilaria-fertőzöttségre a Knott-teszt. Szerencsére már rendelkezésünkre áll
10 perc alatt elvégezhető szerológiai
gyorsteszt a
súlyosabb szívférgesség diagnosztizálására. A minőségi vérkép sokszor utalhat
(eosinophiliás!) a féregfertőzöttségre. A vérvizsgálaton túl szívférgesség
esetén mellkas
röntgent, hasi- és
szívultrahang vizsgálatot is szükséges végezni.
Megelőzés, kezelés:
Mediterrán
országokba való utazásnál eddig is javasoltuk a védekezést, most már hazánkban
is tavasztól őszig érdemes gondolni a betegségre. Egyes bolha- és
kullancsellenes készítmények riasztó hatásúak (Advantix spot on!) szúnyogokra
nézve is, ezek használatával csökkenthetjük a szúnyogcsípés esélyét. Erdei vagy
vízparti kiránduláskor érdemes szúnyogriasztó párologtatókat, esetleg
szúnyoghálót használni. Ha nagyon szúnyogos helyre kirándulunk vagy már
microfilariákkal fertőződött a kutya, akkor microfilariákra ható gyógyszert
kell használni, ami általában egyéb külső- és belsőélősködőkre is ható rácseppentő
oldat (Stronghold vagy Advocate spot on!) vagy speciális széles spektrumú
féreghajtó (Milbemax). Ha már kifejlett bőr- vagy szívféreg is kialakult
a szervezetben, akkor már kifejlett alakokra ható készítményeket kell
használni, vagy esetleg sebészeti eltávolításra van szükség, de ezek kórjóslata
sokszor kétes, ezért nagyon fontos a megelőzés és a szűrő jellegű vérvizsgálat.
BOLHÁSSÁG
Bevezetés:
A bolhák szinte egész évben kellemetlenségeket okozhatnak
kedvenceink és gazdáik életében. Nagyon szapora külső élősködők, petéiket a
környezetbe lerakva gyorsan sokasodnak.
Tünetek:
A szőrzetben mászkálva idegesíti kedvencünket, aki
fogaival csattogtatva vadul próbálja elkapni őket. A bolhanyál és a
bolhaürülék, mint idegen fehérje erős allergén, így nem ritkaság, hogy akár egy
bolhacsípés után is bolhaallergia (bolhaekcéma) alakul ki. A bolhaallergiás
kisállat bőrén a bolhacsípéseknek megfelelően kipirult foltokat látunk, a heves
vakarózás és nyalakodás miatt sokszor másodlagos bőrfertőzés is kialakul. Nem
ritka, hogy egy foltban teljesen kirágja magát az állat, egy égő-viszkető folt
(hot spot) alakul ki, aminek sokszor bolhaallergia az oka.
Ezeken túl a bolha az emberre is veszélyes galandféreg
terjesztésében is kulcsszerepet játszik. A galandféreg a gazdaállat végbele
körüli szőrzetben lerakott petéit a bolha felveszi, a galandféregpetével
fertőzött bolha pedig a bolhavadászattal a gazdaállat bélcsatornájába jut, ott
a petéből lárvalak majd kifejlett galandféreg alakul ki.A bolhák a vérszíváson
túl az állatok könnyéből is isznak, így kötőhártyagyulladát is kialakíthatnak.
Ezeken túl a bolhák nagy mennyiségben elszaporodva hosszabb idő után egy
kisállat esetében vérszegénységet is kialakíthatnak.
Megelőzés,
kezelés:
Legfontosabb a megelőzés, vagyis a folyamatos és
rendszeres bolhaellenes készítmények használata.
Bolhásság esetén minden állatunknak adjunk bolhaellenes
készítményt. Erős bolhásság esetén érdemes az állatok fekhelyét kitakarítani,
esetleg a környezetüket is bolhaellenes készítménnyel lepermetezni, hiszen a
bolhák 90 %-a általában a gazdaállat fekhelyén van, petéit is oda rakja le.
KULLANCSFERTŐZÉSEK (BABESIOSIS, LYME-KÓR)
Babesiosis
Bevezetés:
A kutyák leggyakoribb kullancsfertőzése, egy
vérparazitózis. A kórokozó a fertőzött kullancs vérszívásakor juthat a
szervezetbe.
Tünetek:
A betegség általában a kullancscsípés után egy héten
belül látványos tünetekben mutatkozik meg. Általában magas láz, levertség,
étvágytalanság alakul ki. A vérélősködő a vörösvérsejtekben szaporodik, azokat
eközben tönkretéve, így vérszegénységet, sápadt nyálkahártyákat,
fáradékonyságot előidézve. A szétesett vörösvérsejtekből származó vérfesték a
vizeletet sötétbarnára színezheti. A véráramba került vérfesték sárgaságot,
sárga nyálkahártyákat is okozhat, és súlyos fertőzésben veseelégtelenség
tüneteit idézheti elő, sok ivással és vizeléssel, hányással. A szétesett
vörösvérsejtek a lép, a máj megnagyobbodását okozhatják, az előhasi tájék
megnagyobbodásával.
Kórjelzés:
A kórelőzményben szereplő kullancsfertőzés, a tünetek és
a fizikális vizsgálat alapján a diagnózisunkat vérvizsgálattal tehetjük
biztossá.
Megelőzés,
Kezelés:
Nagyon fontos a betegségmegelőzés, legfőképpen a
kullancsok elleni hatékony védekezés külső élősködők elleni készítményekkel. Ma
már létezik védőoltás is a kutyák babesiosisa ellen!
A betegség kezelésében a súlyos tünetek és szövődmények
elkerülése érdekében nagyon fontos, hogy minél hamarabb kezdjük meg a
babesiosis elleni kezelést! A vérélősködő ellen van gyógyszer, de emellett
egyéb tüneti kezelésre (pl. vérképzés támogatása, infúziós kezelés a
veseelégtelenség kivédésére, társfertőzések elleni kezelés) is szükség lehet.
Lyme-kór
Bevezetés:
Az emberi betegséghez sok tekintetben hasonló fertőzést
kutyákban is Borrelliákkal fertőzött kullancs terjeszti. A betegségre jellemző
hosszú lappangási idő, az állapot hullámzása (hol jobban van egy kicsit a
kutya, hol megint hőemelkedése van, esetleg sántít), a tünetek sokfélesége
miatt sajnos sokszor sok idő telik el a pontos diagnózishoz, ami növelheti a
szövődmények kialakulását.
Tünetek:
A kullancscsípéstől számítva a fertőzés tünetekben
sokszor csak hetekkel, vagy akár hónapokkal később alakul ki. Az emberi
fertősére jellemző vándorló bőrpír, kutyákban nem feltétlen alakul ki, és a
szőrtakaró miatt nem is könnyű észrevenni. A fertőzött kutyákban vissza-visszatérő
hőemelkedés (magas láz nem jellemző!), bágyadtság, étvágytalanság alakul ki.
Jellemző a hátulsó testfél gyengeség, kacsázó-imbolygó hátulsó végtagokkal.
Idült esetben egy-két nagyobb ízületben ízületi elfajulás, emiatt folyamatos
sántítás is kialakulhat. Ezeken túl a kórokozó a szívizmot is megtámadhatja.
Kórjelzés:
A betegség gyanúját vérvizsgálattal lehet megerősíteni.
Megelőzés,
Kezelés:
Legfontosabb a kullancs elleni védekezés! Használjunk
kullancsriasztó készítményeket, és a zöldben való séta után nézzük át
kedvencünket is, hogy nem találunk-e benne kullancsot. Amennyiben bőrbe
fúródott kullancsot találunk, azt szakszerűen (lehetőleg kullancskiszedővel)
távolítsuk el mihamarább! Kutyáknál forgalomban van már Lyme-kór elleni
vakcina, amellyel védekezhetünk a betegség ellen!
Idejében diagnosztizálva a betegséget hosszas
antibiotikum kúrával akár teljes gyógyulás is várható.
BÉLFÉRGESSÉG
Bevezetés:
Húsevő társállatainknál nem ritkán találkozunk
bélparazitózissal. A bélférgek nem csak gusztustalanok, de ránk nézve is
veszélyesek lehetnek, és állatainkban is komoly megbetegedést okozhatnak. A
fertőződés gyakran fertőzött bélsárral való érintkezéssel alakul ki, de a méhen
keresztüli, majd az anyatejjel történő fertőződés is gyakori. A galandférgeket
a bolhák is terjeszthetik. Csökkent immunállapotban a fertőződés esélye is
megnő, majd maga a bélférgesség csökkentheti az általános védekezőképességet.
Kölyök korban nagyon gyakori probléma!
Tünetek:
Többféle bélparazitózis létezik. Leggyakrabban orsóférgekkel
találkozhatunk, amelyek szürkésfehér színűek, hengeresek, cérnaszerűek, de
egészen spagettiszerű méreteket ölthetnek. Gyakori a fonalférgesség is, amik
szintén szürkésfehér, de lapos szalagszerű kinézetűek. Előfordulhat
galandférgesség is, amikor uborkamagra hasonlító ízeket, sokszor láncszerűen
összefűzve látunk ürülni.
A bélféreg típusától függetlenül a leggyakoribb tünetek a
farkas étvágy melletti fogyás, nyákos bélsár, hasmenés. végbélviszketés,
bőrviszketés, időnként bélféregürítés a bélsárral vagy hányadékkal.
Kórjelzés:
Ha a tünetek nem egyértelműek, akkor a bélsár
parazitólógiai vizsgálatát kell elvégezni.
Megelőzés,
Kezelés:
Fontos hangsúlyozni, hogy a féreghajtó készítményeket
rendszeresen adni kell minden húsevő kisállatnak. A féreghajtásnak a készítmény
típusától függően legfeljebb 1 hónapos hatástartama van, így ezután bármikor
összeszedhet bélférgeket állatunk. Kölyök korban 2-3 hetente többször is
ismételt féreghajtás javasolt. Erdőbe gyakran kiránduló vagy más kutyákkal
sűrűn találkozó kutyáknál, illetve kijáró macskáknak és vadászgörényeknek,
ezenkívül kisgyerekes családok esetében negyedévente javasolt szélesspektrumú
féreghajtót adni. Egy évben egyszer a kutyák kötelező veszettség oltása mellett
a féreghajtást is törvény írja elő. A rendszeres szélesspektrumú féreghajtók
mellett ne feledkezzünk meg a bolhaírtókról sem, hiszen a galandférgesség
emberben is ki tud feljődni.
HÚGYHÓLYAG-GYULLADÁS (UROCYSTITIS)
Bevezetés:
Húgyhólyaggyulladás számos okból kialakulhat.
Leggyakrabban húgyúti kórokozók, leginkább baktériumok okozzák. Gyakori a sűrű
vizeletben kicsapódó kristályokból kialakuló hólyaghomok vagy hólyagkő okozta
húgyhólyag nyálkahártyasérülésből fakadó gyulladás is, ami egyébként
hólyagfertőzés mellett is lehet. Húgyhólyaggyulladás kialakulhat vizeletpangás
(pl. gerincvelői beidegzés zavarában) illetve vizeletürítési probléma,
inkontinencia esetén is. Esetenként más betegséghez társulva is találkozhatunk
húgyhólyaggyulladással, sokszor mellékleletként is, vagyis másodlagos
betegségként, amikor az alapbetegséget kell elsődlegesen kezelnünk. Jó példa a
másodlagos húgyhólyaggyulladásra a cukorbetegség, amikor a hólyagban lévő cukor
jó táptalaja lehet a húgyúti kórokozóknak, vagy immungyengítő betegségek, pl.
Cushing-kórban, ahol az általános védekezési mechanizmusok meggyengülésével
szaporodhatnak el a kórokozók.
Tünetek:
Gyakori vagy többszöri vizeletürítés, vizeletürítési
szokások megváltozása, mint mellépisilés az alomnak, bepisilés a lakásban,
szúrós szagú, esetleg véres vizelet, fájdalmas vizeletürítés, genitaliák
nyalogatása és kipirosodása.
Kórhatározás:
Az alapos fizikális vizsgálat mellett vizelet-vizsgálatra
és hasi ultrahang vizsgálatra, valamint hólyagkő gyanú esetén
röntgenvizsgálatra lehet szükség.
Kezelés:
Pontos diagnózis után bakteriális eredetű
húgyhólyag-gyulladás esetén célzott antibiotikum terápiával, vizeletkristályok
esetében speciális diétával, hólyagkő esetén diétával és sokszor műtéti
beavatkozással lehet segíteni.
VIZELETCSEPEGÉS (INCONTINENTIA)
Bevezetés:
A kutyák vizelettartási problémájának számos oka lehet. A
pontos diagnózis felállítása pedig alapfeltétele a lakásban tartott inkontinens
kutyák kellemetlen tüneteinek kiküszöbölésére. Egy húgyúti fertőzés vagy egy
fokozott vízivással járó betegség (pl. cukorbetegség) is okozhat vizelettartási
nehézségeket, de valódi inkontinenciáról akkor beszélünk, ha ténylegesen a
vizelet tartása az alapprobléma. Az inkontinencia leggyakoribb oka a
záróizomzat gyengesége. Inkontinenciát okozhat ivartalanított szukákban
hormonhiány is. Idősebb állatoknál sokszor mozgásszervi problémával együtt
előfordulhat a húgyhólyag beidegzési zavara okoz vizelettartási gondokat.
Fiatal kutyánál jelentkező valódi inkontinenciánál pedig húgyúti fejlődési
rendellenességre is gondolni kell.
Tünetek:
Az inkontinens kutya elveszti szobatisztaságát, vizeletét
csepegteti, fekhelyén vizeletcseppeket hagy maga után, a vizelet csepegését
szabályozni nem tudja.
Kezelés:
Mindenképpen oki kezelést alkalmazzunk, amennyiben ez
lehetséges. Az alap októl függően számos kezelési lehetőség adódhat. Záróizom
gyengeség esetén simaizom-összehúzó készítményeket, hormonhiány esetén női nemi
hormont, húgyhólyag beidegzési zavar esetén a húgyhólyag falára ható
készítményeket, fejlődési rendellenesség esetén műtéti megoldást javasolhatunk.
PROSZTATA PROBLÉMÁK
Bevezetés:
Középkorú és idősödő városi kan kutyákban egyre
gyakrabban találkozunk prosztataproblémákkal. A városi kan kutyák minden egyes
séta alkalmával rengeteg szuka kutyával találkoznak, állandó stimulus alatt
vannak, így magasabb hím nemi hormon szintek alakulnak ki bennük, párzásra
viszont csak ritkán kerül a sor. A prosztata két lebenyből álló mirigyes szerv,
a húgyhólyag nyaka felett helyezkedik el a húgycsőre feküdve a végbél alatt.
Tünetek:
Eleinte jóindulatú prosztata megnagyobbodás alakul ki,
ami már okozhat kellemetlen tüneteket, leggyakrabban vizeletürítési
problémákat. Jellemző a többszöri vizelés, a szaggatott vizeletürítés, a
vékonyabb sugarú vizelet. Ritkábban bélsárürítési nehézséget is okozhat a
megnagyobbodott prosztata. A prosztata megnagyobbodás mellett gyakori a
prosztata-gyulladás is, amikor leggyakrabban baktériumok húgyúti beszaporodása
miatt már erősebb tünetek is jelentkezhetnek, akár véres csepegtetéssel, véres
vizelettel, alhasi fájdalommal. Később a prosztata állományában cysták, sőt
akár tályogok is kialakulhatnak, sőt nem ritka a prosztatarák kialakulása sem.
Kezelés:
A jóindulatú prosztata-megnagyobbodás kezelésére ma már
kutyáknak is többféle konzervatív kezelési lehetőségünk van. Prosztatagyulladás
esetén hosszas antibiotikum kúrára is szükség lehet. A jóindulatú prosztata
problémák végleges megoldására kutyákban az ivartalanítás javasolható.
Prosztatacysta és prosztatatályog esetén műtéti megoldás is szóba jöhet.
MÉHGYULLADÁS (ENDOMETRITIS, PYOMETRA)
Bevezetés:
Ivarzáskor, amikor a méhnyak nyitott állapotban van a méh
jobban ki van téve a fertőzésnek. Amennyiben az ivarzás elhúzódó, például
rendellenes petefészek működés miatt, akkor megnő a méhgyulladás esélye is.
Tünetek:
Az ivarzástól számítva 3-8 hét alatt alakulnak ki
általában a tünetek. Eleinte sok ivás, sok pisilés tűnik fel, nyitott méhnyak
esetén hüvelyfolyást láthatunk, zárt méhnyak esetén a méh váladéktól kitágul, a
has megnő, rossz étvágy, bágyadtság alakul ki.
Kórhatározás:
Hüvelyfolyás megléte esetén sokszor egyszerűen a
fizikális vizsgálat alapján is egyértelműen diagnosztizálható a betegség,
máskor kiegészítő vizsgálatokra, leginkább hasi ultrahang vizsgálatra lehet
szükség.
Kezelés:
Enyhébb esetben hormonkezeléssel, antibiotikummal és
méhöblítéssel próbálkozhatunk, de legtöbbször műtétileg kell eltávolítani a
gyulladt méhet.
ENTROPIUM
Bevezetés:
A szemhéjak befelé fordulását entropiumnak nevezik.
Rövidorrú fajtákban gyakran veleszületett probléma, de kialakulhat szerzetten
is. Érintheti az alsó és a felső szemhéjat is, lehet egy és kétoldali probléma.
Tünetek:
A szemhéjak szélein lévő pillaszőrök állandó irritációt
okoznak a szem felületén, így eleinte könnyezést, majd váladékozást látunk, de
az állandó irritáció és a gyulladt területen elszaporodó kórokozók miatt szaruhártyasérülés
is létrejöhet. Ilyenkor elhomályosodott, majd eres, pigmentált szaruhártyát
látunk, erős hunyorgással.
Kórhatározás:
A diagnózis felállítása általában nem okoz problémát.
Nagyon lényeges elkülöníteni a szemfájdalom okozta szemhéj befelé fordulásától,
amikor a szemhéjállási rendellenesség még konzervatív módon orvosolható.
Kezelés:
A szemhéjállási rendellenességeket szemhéjplasztikai
műtétekkel lehet orvosolni.
ECTROPIUM
-
Bevezetés:
A szemhéjak kifelé fordulását ectropiumnak nevezik. Az
alsó szemhéjre jellemző, lehet egy és kétoldali probléma.
Tünetek:
A szemhéjak befelé fordulásához képest kevésbé súlyos
tüneteket okoz, hiszen itt a pillaszőrök kifelé fordulnak, nem irritálják a
szaruhártyát. A legjellemzőbb tünet a kiforduló alsó szemhéj kötőhártyájának
kipirultsága, gyulladása.
Kezelés:
Sok esetben elég lehet a kialakult kötőhártyagyulladás
szemcseppekkel való kezelése, de állandóan visszatérő kötőhártyagyulladás
illetve súlyosan kiforduló esetben szemhéjplasztikai műtétre lehet szükség.
HARMADIK SZEMHÉJ (HARDER) MIRIGY ELŐESÉS
Bevezetés:
A harmadik szemhéj, vagy pislogóhártya mirigyének
előesése néhány hónapos korban kistestű és rövid orrú kutyafajtákban nem ritka
probléma. Lehet egy- vagy kétoldali.
Tünetek:
A belső szemzugban előesett mirigy megduzzad, kipirul,
egy cseresznyére emlékeztet (Cherry Eye Disease). Az előesett mirigy
könnyezést, kötőhártya-gyulladást okoz, az állatok szemüket dörzsölhetik.
Kezelés:
Enyhébb esetekben gyulladáscsökkentőt és antibiotikumot
tartalmazó szemcsepptől visszahúzódhat a mirigy a helyére. Általában viszont
műtéti megoldással helyezhető vissza a mirigy a helyére.
TOKLÁSZ
Bevezetés:
A toklász a pázsítfűfélékhez tartozó gyomnövény, melynek
elszáradó kalásza sok kellemetlenséget okozhat kutyánknak egy nyári séta után.
Fűnyírás vagy fűkaszálás után sokszor nem szedik össze a levágott füvet,
melyben akár nagy mennyiségben is lehet toklász. A hosszú szőrökbe a toklász
könnyen beleakad és az állat mozgásával egyre mélyebbre halad. Gyakran az ujjak
közötti részbe hatol be, lógó fülű fajtákban a hallójáratba is bejuthat,
bekerülhet a szembe, de tulajdonképpen bárhol befúródhat a kutya bőrén át.
Tünetek:
A nyári séta után hirtelen jelentkező sántítás,
lábvégnyalogatás látványos tünetek. A hallójáratba került toklász intenzív
fejrázást, fülkapargatást idéz elő.
Megelőzés,
Kezelés:
Toklászszezonban érdemes a lábvég ujj közötti részein és
a fül belső részén lévő szőröket szinte kopaszra levágni. Ha lehet ne engedjük
a kutyát olyan füves területekre, ami tele van toklásszal, vagy nemrégen
kaszálták. Séta után nézzük át a kutya bundáját, és fésüljük át a szőrzetet.
Ha mégis megtörtént a baj és jelentkeznek a fenti
tünetek, akkor mihamarabb érdemes a kutyát állatorvoshoz vinni. Az ujj között
befúródott toklászt nem mindig egyszerű megtalálni. Sokszor a lábvéget kötözni
kell, és a kialakult sipolynyílást helyileg és antibiotikummal kell ellátni. A
hallójáratba került toklász akár a dobhártyát is elérheti, azt akár át is
fúrhatja, ezért lényeges a minél gyorsabb eltávolítás, ami után esetenként a
kialakult halljáratgyulladást is kezelni kell.
KÜLSŐ HALLÓJÁRAT GYULLADÁS (OTITIS EXTERNA)
Bevezetés:
A külső hallójárat gyulladása számos okból kialakulhat,
és okozhat kellemetlen tüneteket. Létrejöhet allergiás alapon, fertőző
ágensektől (baktériumok, gombák, atkák), és idegen anyagoktól (víz, toklász)
is.
Tünetek:
A külső hallójárat és a fül bőre kipirult, váladékos,
érzékeny, viszkető lehet.
Kezelés:
Az alap októl függően adunk fülcseppet, szükség esetén a
fülváladékból laborvizsgálatot is végzünk. Egyes esetekben általános kezelésre
is szükség lehet. Elhanyagolt esetben végső megoldásként, ha a konzervatív
kezelés már nem tud sikeres lenni, akkor műtéti megoldások is felmerülhetnek.
KÖZÉPFÜLGYULLADÁS (OTITIS MEDIA)
Bevezetés:
Középfülgyulladás létrejöhet külső hallójárat
gyulladáshoz társulva, ha a dobhártya sérül, vagy ritkábban a középfül önálló
megbetegedése esetén.
Tünetek:
A külső hallójárat gyulladásánál is hevesebb fülrázás,
fülcsapkodás jellemző, sokszor a beteg fül felé irányuló fejoldaltartással.
Kezelés:
Sérült dobhártya esetén helyileg és általánosan adott
gyógyszerekkel kezelhetjük a gyulladást. Épp dobhártya esetén és makacs esetekben
van, hogy csak műtétileg tisztítható ki a dobüreg.
BELSŐFÜL-GYULLADÁS (OTITIS INTERNA)
Bevezetés:
A belső fül gyulladása középfülgyulladáshoz társulva,
esetleg a garaton keresztüli befertőződéssel, vagy a belső fül önálló
megbetegedésével jöhet létre.
Tünetek:
A középfülgyulladásnál is súlyosabb tünetek jelentkeznek,
a fejoldaltartás mellett már egyensúlyzavar is kialakulhat, a beteg oldal felé
jelentkező körmozgás vagy dőlés alakulhat ki, sőt oldalirányú szemrezgés és
egyéb szemtünetek is kialakulhatnak.
Kezelés:
A belsőfül gyulladás kezelése csak idejében megkezdett,
hosszas gyógyszeres terápiával lehet sikeres, így fontos, hogy a fenti tünetek
esetén minél hamarabb forduljunk állatorvoshoz.
VÉRÖMLENY A FÜLBEN (OTHAEMATOMA)
Bevezetés:
Fülrázás, fejcsapkodás után előfordulhat, hogy a fül bőre
és a porcos alapja között egy kapilláris elreped és egy vérömlenyt alakít ki.
Tünetek:
A fülön ilyenkor egy hullámzó tapintatú duzzanatot
látunk, amely súlyánál fogva is további fülrázást tart fenn. Sokszor hallójárat-gyulladás
az oka a fülrázásnak.
Kezelés:
Kisebb bevérzés magától is felszívódhat, de ha az egész
fül feltelik vérrel, akkor általában csak műtéti megoldás lehet végleges.
FÜLRÜHÖSSÉG
Bevezetés:
A macskák külső hallójárat gyulladásának leggyakoribb oka
a fülatkák okozta fertőzés, amely ritkábban kutyákban és vadászgörényekben is
előfordul. A mikroszkopikus nagyságú, pókformájú atkák a külső hallójárat
bőrében apró járatokat ásva, abban táplálkoznak, a hallójárat mélyén petéket
raknak.
Tünetek:
Az atkák fellazítják a hallójárat bőrét, majd ronda külső
hallójárat gyulladást okoznak. Az atkák és a gyulladás miatt a fül rettenetesen
viszkethet, az állatok folyamatosan fülüket piszkálhatják, vakarják. A fülben
jellegzetes fekete, törmelékes váladék alakul ki, mely akár el is dugíthatja a
hallójáratot.
Kezelés:
Fülrühösség esetén nem elég a külső hallójárat
gyulladását fülcseppekkel kezelni, hanem az atkákat is el kell pusztítanunk.
Atkaellenes fülcseppek mellett hosszabb hatású nyakra cseppentős atkairtóra is szükség
lehet, hogy a petékből kikelő atkákat véglegesen kipusztítsuk.
PORCKORONGSÉRV (DISCUS HERNIA)
Bevezetés:
Négylábú társainknál is kialakulhatnak
porckorongbetegségek, melynek két fő formája ismert. Az egyik esetben egy
trauma (pl. autóbaleset) okozta gerincsérülés idézhet elő hirtelen kialakuló
bénulásos tüneteket egyébként akár teljesen egészséges porkorongokkal rendelkező
kisállatnál. A második, jóval gyakoribb forma, amikor a porckorong lassan megy
tönkre, rugalmasságát és víztartalmát fokozatosan elveszítve, egyre jobban
kitüremkedve a gerinccsatorna felé, majd végül a sérült porckorong egy része
sérvként kitüremkedve, vagy kizáródva okozhat az egyre nehezebben mozgó
kisállatnál akár hirtelen bénulásos tüneteket. Leggyakrabban a hátágyéknál
jelentkezik, de előfordulhat a nyaki szakaszon is.
Tünetek:
Hátágyéki porc korongkitüremkedés esetén púposított
hátat, kötött hátizmokat, esetleg sántítást vagy ügyetlen hátulsó végtagokat
látunk. Hátágyéki porckorongsérv esetén erős fájdalmat, hátulsó végtagbénulást,
esetleg húgyhólyagbénulást és következményes vizeletürítési problémákat.
deszkakemény hátizmokat és hasfalat, bőrtúlérzékenységet találunk. Nyaki
porckoronprobléma esetén kötött nyakizmokat ás mellső végtagproblémákat látunk.
Kórhatározás:
Alapos fizikális vizsgálat, neurológiai vizsgálat,
röntgenvizsgálat, kontrasztos gerincfestés (myelografia), esetleg MR
Kezelés:
Enyhébb esetben non-szteroid fájdalomcsillapítók,
gyulladáscsökkentők, izomlazítók, B1-vitamin kiegészítés, esetleg egyéb
kiegészítő kezelések (pl. gyógytorna, fizikoterápa, mágnesterápia). Súlyosabb
esetben szteroid-gyulladáscsökkentők, vagy műtéti ellátás.
EPILEPSIA
Bevezetés:
Az epilepsziás tünetek agykérgi rendellenes működésből
alakulnak ki. Okozhatja az agykéreg megbetegedése, amit primer vagy valódi
epilepsziának neveznek, de epilepsziás tüneteket okozhat az agykéreg működését
befolyásoló más szervrendszerek (pl. vese, máj) megbetegedése is, ezeket
másodlagos formának nevezhetjük.
Tünetek:
Az epilepsziás tünetekre jellemző, hogy kiváltó ok
nélkül, általában hasonló tünetekkel, legtöbbször azonos ideig tartanak. A
tünetek nagyban függnek az agykérgi lokalizációtól. Enyhébb esetben szinte csak
viselkedészavarokat, mozgászavarokat, elbambulást, egy-egy izomcsoport rángását
(pl. önkéntelen szájmozgások, szájcsattogtatás, csámcsogás) látjuk. Súlyosabb
esetben tudatzavart, vagy akár eszméletvesztést látunk az egész testre
kiterjedő izomgörcsökkel.
Kórhatározás:
Az epilepsziás tünetekről érdemes rohamnaplót és
rohamvideót készíteni, ami nagyban segíthet az epilepsziát okozó agykérgi
terület behatárolásában és a megfelelő kezelés kialakításában is. Az elsődleges
epilepsziás állatoknál a roham lezajlása után sokszor csak EEG-vizsgálattal
állapítható meg bármiféle eltérés. A másodlagos epilepsziáknál vérvétel,
esetleg gerincvelőfolyadék vizsgálata jöhet szóba. Az agyi morfológiai
elváltozásokat CT és MR vizsgálatokkal lehet kimutatni.
Kezelés:
Nagyon fontos, hogy elkülönítsük a valódi epilepsziát a
sokszor kísértetíessen hasonló pánikbetegektől és a provokált rohamoktól, és
antiepileptikumot tényleg csak epilepsziában adjunk, amennyiben a rohamok
gyakorisága és súlyossága ezt megköveteli.
CUKORBETEGSÉG (DIABETES MELLITUS)
Bevezetés:
A szervezet szénhidrátháztartását és vércukorszintjét
több hormon szabályozza. Az alacsonyabb vércukorszint még rövidtávon is
összeegyezhetetlen az élettel, így a vércukorszint emelésére többféle hormon is
képes hatni, a vércukorszintet csökkenteni viszont egyedül az inzulin képes.
Amennyiben a hasnyálmirigy kevesebb inzulint termel, és tartósan megemelkedik a
vércukorszint, akkor állatokban is cukorbetegség alakul ki. Bizonyos fajtákban,
szukákban és herélt kandúrokban, valamint vadászgörényekben és degukban is
gyakrabban találkozunk cukorbetegséggel.
Tünetek:
A tartós vércukorszint emelkedés számos szerv működési
problémájához vezet, így a tünetek is sokrétűek. A leginkább feltűnő tünet a
sok ivás és következményes sok vizeletürítés, acetonszagú lehelet,
fáradékonyság, eleinte elhízás, majd mint minden idült betegségben fogyás, szőrritkulás,
másodlagos húgyhólyaggyulladás, mozgászavar, szürkehályog kialakulása,
nehézlégzés.
Kórhatározás:
Vérvétel és vizeletvizsgálat alapján.
Kezelés:
Enyhébb esetekben elegendő lehet a diétás táplálás,
súlyosabb esetekben inzulin-terápiára van szükség. Természetesen a másodlagosan
kialakult problémákat is kezelni kell.
PAJZSMIRIGY ALULMŰKÖDÉS (HYPOTHYREOSIS)
Bevezetés:
A pajzsmirigy alulműködése a kutyák egyik leggyakoribb
hormonális betegsége, macskákban ritka. A pajzsmirigy hormon a szervezet
általános anyagcseréjének intenzitását befolyásolja, csökkent termelődése
esetén a szervezet anyagcsere-folyamatai lelassulnak. Kutyákban a hypothyreoist
leggyakrabban a pajzsmirigy önálló megbetegedése okozza, de ritkán előfordulhat
másodlagos hypothyreosis is, amikor a pajzsmirigyet szabályozó agyalapi mirigy
csökkent működése miatt nem termel megfelelő mennyiségű hormont a pajzsmirigy.
Tünetek:
Legfeltűnőbb tünet, hogy a hypothyreoid kutya lelassul,
sokat pihen, fáradékony, alacsonyabb szívverésszám alakul ki, fázékonyabb, nem
szívesen sétál, majd a szokásos étrend mellett is elhízás alakulhat ki. Nagyon
gyakori a testen jelentkező szimmetrikus szőrritkulás, jellegzetes a farok
szőrhiánya („patkány-farok”), szőrhullás, a szőrzet minőségének megromlása, és
a bőr megvastagodása. Nem ritkán vissza-visszatérő lábújközötti bőrgyulladás
(pododermatitis) alakul ki. Az ivarszervek működése is csökkenhet, a szukák
tüzelése elmaradhat vagy ha tüzelnek is a párosodáskor gyakran üresen maradnak,
a kanok spermaminősége jelentősen csökkenhet. Ezeken túl mozgásszervi panaszok,
bélrendszeri problémák is előfordulhatnak.
Kórjelzés:
A betegséget vérvizsgálattal lehet diagnosztizálni.
Kezelés:
Általában az állat élete végéig pajzsmirigy-hormon
kiegészítésre szorul, amivel viszont teljesen rendeződhetnek a tünetei.
MELLÉKVESEKÉREG TÚLMŰKÖDÉS (CUSHING-KÓR)
Bevezetés:
A betegség a mellékvesekéreg túlműködése esetén (központi
és perifériás forma), vagy időnként hosszantartó szteroidkezelés
mellékhatásaként alakulhat ki.
Általában az agyalapi mirigyben zajló kórfolyamat okozza
a mellékvesék fokozott glükokortikoid termelését, ezt nevezzük elsődleges vagy
központi formának. Ritkábban az egyik mellékvese önálló megbetegedése miatt
alakul ki a kórkép, ezt nevezzük másodlagos vagy perifériás formának.
Tünetek:
Mindhárom esetben a szervezetben kialakuló magasabb
szteroidszint következményei. Jellemző tünetek a sok ivás és vizeletürítés,
megnagyobbodott előhasi tájék, akár, izomgyengeség, szimmetrikus szőrhullás,
elvékonyodott bőr, fertőzésekre való hajlam.
Kórhatározás:
Vér és vizeletvizsgálattal megállapítható a szervezet
kortizol-szintje. A betegség pontos kórhatározásához, illetve formájának
kiderítéséhez hormon terhelési próbákat, illetve stimulációs próbákat is
igénybe lehet venni. A központi és a perifériás forma elkülönítéséhez, valamint
a szteroidok okozta májkárosodás megállapítására fontos a hasi ultrahang
vizsgálat.
Kezelés:
A pontos diagnózis után ma már többféle kezelési
lehetőség ismert. A leggyakoribb központi formánál ma már modern gyógyszerek
állnak rendelkezésre. A perifériás formánál esetenként műtéti megoldás is
lehetséges lehet. A túlzott szteroidbevitel okozta kórforma a gyógyszer
fokozatos elhagyásával magától rendeződhet. Mindhárom esetben szükség lehet
kiegészítő kezelésekre is, mint például májvédő gyógyszerekre vagy
immunerősítőkre, valamint másodlagos fertőzések (pl. bőrfertőzés,
hólyaggyulladás, stb.) kezelésére.
Bevezetés:
Hirtelen megbetegedés esetén sokkal többször gondolnak az
állattartók mérgezésre, mint ahány eset valójában előfordul. Nem gondolni a
mérgezésre viszont nagyobb baj, mert ha valóban méreganyaghoz jutott
kedvencünk, akkor gyorsan cselekedni kell! Nagyon lényeges mérgezés gyanújában,
hogy pontosan milyen méreganyaghoz juthatott hozzá a kisállat, mert
rengetegféle mérgezés létezik, és ennek megfelelően nem mindegy hogyan fogunk a
kezeléshez.
Tünetek:
Leggyakrabban szájon át vesznek fel mérgező anyagot az
állatok, ilyenkor általában a szervezet megpróbál minél hamarabb megszabadulni
a méreganyagtól, így hányás majd hasmenés alakul ki, a folyadékvesztéstől
levertséget látunk, majd a felszívódott méreganyag ezután okozhat szervi
károsodásokat, és az adott szervnek megfelelő tüneteket.
Leggyakrabban
előforduló mérgezések és szervi tüneteik:
·
Patkányméreg okozta mérgezés
(dikumarol-toxicosis): vérzékenység, vérzések, vérszegénység, fakó
nyálkahártyák, sárgaság, gyengeség…
·
Fagyálló-mérgezés
(etilénglikol-toxicosis): gyengeség, mozgásinkoordináció, hátulsó végtagok
petyhüdt bénulása, veseelégtelenség, vizelet hiánya, izomgörcsök
·
Növényvédőszerek, rovarírtók okozta
mérgezés (szervesfoszforsav-toxicosis): nyálzás, izomremegés, izomgörcsök
·
Csigaméreg okozta mérgezés
(metaldehid-toxicosis): nyálzás, nehézlégzés, hasi fájdalmak, izomremegés,
merevgörcsök, testhőmérséklet emelkedése
·
Egyes növények okozta mérgezések
(phytotoxicosis): pl. Rhododendron-mérgezésben idegrendszeri tünetek, tejfüvek
esetében szájnyálkahártya-gyulladás, véres hasmenés, vérvizelés, sárgaság és
görcsök jelentkezhetnek. Szőlő- és mazsolamérgezésben veseelégtelenség tünetei
alakulhatnak ki
·
Egyes humán gyógyszerek okozta
mérgezések: pl. altatók, nyugtatók után bódultság, tompultság, nyálkahártyák
sárgasága, vagy paracetamolt tartalmazó lázcsillapítók macskákban
paracetamol-mérgezést okoznak légzési elégtelenséget, nehézlégzést és lilás
nyálkahártyákat, sárgaságot, véres vagy akár csokoládébarna vizeletet
kialakítva.
·
Nitrit illetve nitrtátmérgezés:
macskákban nehézlégzést, oxigénhiányt és lilás nyálkahártyákat okoznak.
·
Gramoxon (paraquat) egy növényvédőszer
okozta mérgezés: tüdővizenyőt, nehézlégzést, sercegő légzési hangokat okoz.
·
Egyes csak kutyákra törzskönyvezett
külsőélősködők elleni szerek, például a piretroidok macskáknál súlyos mérgezést
okozhatnak súlyos idegrendszeri tünetekkel, izomgörcsökkel
·
Mérgező gázok és a füst is okozhat
mérgezést: nehézlégzést okozva.
·
Maró anyagok (savak, lúgok) okozta
mérgezés: bőrre jutva bőrkimaródást, lenyelve pedig bélkimaródást, hányást,
hasmenést okoznak.
·
Macskákban az étcsokoládé is mérgezést
okozhat
Kórhatározás:
A pontos kórelőzmény a mérgezés-gyanújában
elengedhetetlen. Természetesen a különböző testváladékokból, mint a hányadék,
bélsár, vér, vizelet és a feltételezett méreganyagból toxikológiai-vizsgálatot
lehet végezni. Egyes esetekben kiegészítő vizsgálatokra is szükség lehet,
például fagyállómérgezésnél hasi ultrahang vizsgálat, gramoxon-mérgezésnél
mellkas röntgen, patkányméreg-mérgezésnél véralvadás mérés.
Kezelés:
Nagyon fontos az oki kezelés, ami csak a pontos
méreganyag ismeretében lehetséges, ezért nagyon fontos, hogy kinyomozzuk milyen
méreganyaggal állunk szemben. Addig is tüneti kezelést kell alkalmazni, aminek
a lényege a méreganyag mihamarabbi eltávolítása, felszívódásának gátlása, az
általános tünetek kezelése és a szervi tünetek kezeléséből áll. A lenyelt
méreganyagtól leggyakrabban hánytatással szabadíthatjuk meg a szervezetet, ha a
bőrre került a méreganyag, akkor lemosással kell kezdenünk. Ezután
minimalizáljuk a méreganyag felszívódási lehetőségét, bélmozgatókat adunk, megpróbáljuk
lekötni a méreganyagot. Ezután nagyon lényeges tüneti kezelés a folyadékpótlás,
majd meg kell kezdeni az adott méreganyag elleni oki kezelést, mely igen
sokrétű.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése