Bővebben
az atópiás dermatitiszről
Rövid leírás
(másnéven:
dermatitis)
Az atópiás dermatitisz veleszületett hajlamon (ún.
atópiás alkat) alapuló, krónikusan fennálló bőrgyulladás, amely
bőrszárazsággal, gyulladással, intenzív viszketéssel és gyakori fellángolásokkal
jár együtt.
- A külső környezeti
tényezők (klíma, allergének, ruházat, irritánsok) illetve a stressz
befolyásolják a betegség jelentkezését. A betegség az életminőséget rontja, a
tünetek nemcsak fizikai kellemetlenséget okoznak, hanem az esztétikai problémák
következtében beilleszkedési zavarokat, pszichés megterhelést jelentenek a
betegek számára.
Előfordulás
A csecsemők és a gyermekek leggyakoribb bőrgyógyászati
megbetegedése, a lakosság 5-10 százaléka hajlamos e
betegségre, az 5 év alatti gyermekek 10-15%-a érintett. Az előfordulási
gyakoriság országonként változó.
Nálunk előfordulása a jóléti államokban észlelt igen magas értékekhez hasonló, a legutóbbi felmérések szerint a 19 év alatti korosztály 17, 3 százaléka érintett.
Nálunk előfordulása a jóléti államokban észlelt igen magas értékekhez hasonló, a legutóbbi felmérések szerint a 19 év alatti korosztály 17, 3 százaléka érintett.
Okok
Az atópiás dermatitisz veleszületett hajlam alapján
fejlődik ki.
-Az ún. "atopiás
alkat" alatt azt értik, hogy a szervezet védekező
rendszerének labilitása következtében a beteg viszketéssel, bőrgyulladással
reagál különböző külső ingerekre.
- Az immunrendszer bizonyos esetekben kórosan
túlműködik -ez az allergiás hajlam -, más esetekben nem reagál elég gyorsan
és hatékonyan, ez a magyarázata az atópiásoknál gyakori másodlagos
bőrfertőzéseknek.
Az atópiás alkat önmagában nem betegség, de megnyilvánulhat ún. atópiás betegségek formájában.
Az atópiás alkat önmagában nem betegség, de megnyilvánulhat ún. atópiás betegségek formájában.
-Ilyenek az atópiás
dermatitisz, bizonyos légúti betegségek (krónikus hörghurut, tüdőasztma). Az
atópiás betegségek egymással társultan is előfordulhatnak.
A betegség kialakulásában a külső környezeti tényezők (klíma, allergének, ruházat, irritánsok) mellett genetikailag meghatározott anyagcsere- és immunológiai eltérések játszanak szerepet.
A hajlam öröklődése igen bonyolult, ezért előfordulhat, hogy az atópiás gyermek családjában nincs más ismert atópiás beteg, de a szülőknél, nagyszülőknél gyakran találnak allergiás betegségeket (szénanátha, tüdőasztma, fém- vagy vegyszerérzékenység okozta bőrgyulladás).
Az atópiás betegségek kialakulását az arra hajlamosaknál számos környezeti tényező, többek között az elfogyasztott ételek is lényegesen befolyásolják. A betegek 20-30 százalékánál kimutatható az étel okozta túlérzékenység. A magas IgE koncentrációval rendelkezőknél még nagyobb arányban, 50-90 százalékban felelősek ezen allergének a tünetekért.
Erős allergizáló tulajdonságú anyagokat tartalmazó ételekre (pl. tehéntej, tojásfehérje, hal, búza, szója) már csecsemőkorban is kifejlődhet túlérzékenység, ezért ezeket célszerű kerülni a gyermek legalább egyéves koráig.
Fertőző betegségek, tartósan száraz levegő, levegőszennyezettség, a passzív dohányzás, elhúzódó vagy súlyos stressz is elősegíti a betegség tüneteinek kialakulását.
A betegség kialakulásában a külső környezeti tényezők (klíma, allergének, ruházat, irritánsok) mellett genetikailag meghatározott anyagcsere- és immunológiai eltérések játszanak szerepet.
A hajlam öröklődése igen bonyolult, ezért előfordulhat, hogy az atópiás gyermek családjában nincs más ismert atópiás beteg, de a szülőknél, nagyszülőknél gyakran találnak allergiás betegségeket (szénanátha, tüdőasztma, fém- vagy vegyszerérzékenység okozta bőrgyulladás).
Az atópiás betegségek kialakulását az arra hajlamosaknál számos környezeti tényező, többek között az elfogyasztott ételek is lényegesen befolyásolják. A betegek 20-30 százalékánál kimutatható az étel okozta túlérzékenység. A magas IgE koncentrációval rendelkezőknél még nagyobb arányban, 50-90 százalékban felelősek ezen allergének a tünetekért.
Erős allergizáló tulajdonságú anyagokat tartalmazó ételekre (pl. tehéntej, tojásfehérje, hal, búza, szója) már csecsemőkorban is kifejlődhet túlérzékenység, ezért ezeket célszerű kerülni a gyermek legalább egyéves koráig.
Fertőző betegségek, tartósan száraz levegő, levegőszennyezettség, a passzív dohányzás, elhúzódó vagy súlyos stressz is elősegíti a betegség tüneteinek kialakulását.
Tünetek
A tünetek a csecsemőkorban kezdődnek, általában a 2-3.
hónap során. A klinikai kép a betegek 60 százalékában az
1. életévre, 90 százalékában az 5. évre fejlődik ki. Az atópiás dermatitisz
bőrtünetei az életkorral változnak, ennek alapján
- 3 fő formát lehet elkülöníteni: a csecsemőkori, a kisded- ill. kisgyermekkori, valamint az ifjúkori formát.
- A korai bőrjelenségek általában az arcon jelentkeznek viszkető, hámló, illetve nedvedző vörös foltok formájában. A bőrszárazság
és a viszketés állandó tünete a betegségnek.
Kisdedkortól a tünetek egyre inkább a hajlatokban, típusosan a térd- és könyökhajlatban, nyakon jelennek meg, de az arcbőr és a szemhéjak vörössége és hámlása is gyakori tünet.
A tünetek fokozatosan mennek át az ifjúkori formába, ahol az idült hajlati bőrgyulladás mellett a tenyerek, talpak érintettsége, valamint a végtagokon látható, erősen viszkető, vörös csomócskák a jellemző tünetek. A kórképben fokozott az IgE-képzés, az atópiás betegek 80 százalékának vérében 5-10-szeres ennek az antitestnek a koncentrációja.
Kisdedkortól a tünetek egyre inkább a hajlatokban, típusosan a térd- és könyökhajlatban, nyakon jelennek meg, de az arcbőr és a szemhéjak vörössége és hámlása is gyakori tünet.
A tünetek fokozatosan mennek át az ifjúkori formába, ahol az idült hajlati bőrgyulladás mellett a tenyerek, talpak érintettsége, valamint a végtagokon látható, erősen viszkető, vörös csomócskák a jellemző tünetek. A kórképben fokozott az IgE-képzés, az atópiás betegek 80 százalékának vérében 5-10-szeres ennek az antitestnek a koncentrációja.
Diagnózis
A jellemző bőrtünetek és az intenzív bőrviszketés esetén
könnyű a diagnózis felállítása. Az orvos a következő
vizsgálati eredmények alapján határozza meg a tünetek pontos okát:alábbiak:
- családi anamnézis
(allergiás rhinitis, asztma, szénanátha előfordulása),
- bőrelváltozások életkorfüggő
helyen való megjelenése és formája,
- vérvételt követően a
szérumIgE szint vizsgálata: a betegek többségénél szintje
kórosan magas, de betegség normális értékek mellett sem kizárt,
- az
eozinofil sejtek megszaporodása a vérben.
A differenciál diagnózis során az
atópiás dermatitisz elkülönítendő az egyéb dermatitiszektől: például seborrhoeás, primer irritatív,
fertőzéses ekcematoid dermatitiszektől és a többi, hasonló tünetekkel járó
betegségektől, mint például a psoriasistól.
Kezelés, megelőzés
Atópiás hajlam
esetén alapvető
az első hónapokban a táplálék-allergének kerülése
anyatejes táplálás, illetve szükség esetén speciális tápszerek segítségével.
- Nagyon
fontos a megfelelő bőrápolás - speciális nem szárító
fürdetőszerek használata, a kiszáradást megakadályozó, megfelelő bőrápoló,
hidratáló, bőrzsírozó kenőcs rendszeres alkalmazása, a forró víz és a habfürdők
kerülése.
-Célszerű kerülni az érintkezést a dörzsölő textíliákkal, mohairrel,
gyapjúval is. Enyhe tünetek esetén ez önmagában is
megfelelő lehet a tünetmentes állapot fenntartására.
- Erősebb bőrpír, viszketés, hámló bőrtünetek esetén azonban
elengedhetetlenül fontos a
hatóanyag-tartalmú helyi kezelés.
A betegség egyik legkellemetlenebb tünetét, a bőrviszketést viszketéscsillapítókkal - antihisztaminokkal - kezelik. A viszketés megszüntetésével a beteg kevésbé vakarja az érintett területet, így kisebb a felülfertőzések veszélye, és az antiallergiás hatás révén megelőzhető az atópiás légúti tünetek kialakulása is.
A mellékvesekéreg-hormon származékok - szteroidok - oldatban, gélben, krémben, kenőcsben alkalmazva is igen hatékony gyulladáscsökkentők. A helyi szteroid kezelésnek, ha nem a megfelelő készítményt, vagy nem megfelelő módon és nem megfelelő ideig alkalmazzák, lehetnek mellékhatásai, a bőr elvékonyodik, értágulatok, striák keletkeznek. Kiterjedt bőrfelület kezelése során a bőrön keresztül való felszívódás révén általános tünetek is megjelenhetnek. A mellékhatások kialakulása a beteg egyéni érzékenységétől is függ.
Helyi immunmodulánsok: az immunmoduláns olyan vegyületet jelent, mely a védekező rendszer sejtjeire hatva nem csupán elnyomja a gyulladásos reakciót, hanem célzottan a gyulladást keltő sejtekre hat. A helyileg használható immunmoduláns vegyületek a bőrön eredményesen fejtik ki gyulladásgátló hatásukat, ugyanakkor nem szívódnak föl a szervezetbe, gyakorlatilag elhanyagolható mennyiségben kerülnek a véráramba, így nem okoznak általános tüneteket, és helyi mellékhatások kialakulásától sem kell tartani.
Súlyos, gyakori fellángolásokkal járó esetekben szükség lehet egyéb kezelésekre is, például fürdő-fény terápia alkalmazására.
A betegség egyik legkellemetlenebb tünetét, a bőrviszketést viszketéscsillapítókkal - antihisztaminokkal - kezelik. A viszketés megszüntetésével a beteg kevésbé vakarja az érintett területet, így kisebb a felülfertőzések veszélye, és az antiallergiás hatás révén megelőzhető az atópiás légúti tünetek kialakulása is.
A mellékvesekéreg-hormon származékok - szteroidok - oldatban, gélben, krémben, kenőcsben alkalmazva is igen hatékony gyulladáscsökkentők. A helyi szteroid kezelésnek, ha nem a megfelelő készítményt, vagy nem megfelelő módon és nem megfelelő ideig alkalmazzák, lehetnek mellékhatásai, a bőr elvékonyodik, értágulatok, striák keletkeznek. Kiterjedt bőrfelület kezelése során a bőrön keresztül való felszívódás révén általános tünetek is megjelenhetnek. A mellékhatások kialakulása a beteg egyéni érzékenységétől is függ.
Helyi immunmodulánsok: az immunmoduláns olyan vegyületet jelent, mely a védekező rendszer sejtjeire hatva nem csupán elnyomja a gyulladásos reakciót, hanem célzottan a gyulladást keltő sejtekre hat. A helyileg használható immunmoduláns vegyületek a bőrön eredményesen fejtik ki gyulladásgátló hatásukat, ugyanakkor nem szívódnak föl a szervezetbe, gyakorlatilag elhanyagolható mennyiségben kerülnek a véráramba, így nem okoznak általános tüneteket, és helyi mellékhatások kialakulásától sem kell tartani.
Súlyos, gyakori fellángolásokkal járó esetekben szükség lehet egyéb kezelésekre is, például fürdő-fény terápia alkalmazására.
Fontos része lehet
a gyógyításnak a betegség kezelésében jártas pszichológus segítsége.
-A belsőleg alkalmazott
szteroid- és immunszuppresszív kezelés kizárólag indokolt esetben és erre
alkalmas kórházi osztályon történhet.
Az atópiás dermatitisz kezelése összetett, az eredményes, mellékhatás-mentes kezelés alapfeltétele a rendszeres gondozás, mely gyermekbőrgyógyász és bőrgyógyász feladata. A kezelés eredményessége a jól megválasztott, bőrállapottól függő kezeléstől és az orvos-szülő-gyermek jó együttműködésétől függ.
Az atópiás dermatitisz kezelése összetett, az eredményes, mellékhatás-mentes kezelés alapfeltétele a rendszeres gondozás, mely gyermekbőrgyógyász és bőrgyógyász feladata. A kezelés eredményessége a jól megválasztott, bőrállapottól függő kezeléstől és az orvos-szülő-gyermek jó együttműködésétől függ.
Gyógyulási esélyek
Az atópiás
dermatitisz 3-5 éves kortól általában javulást mutat. A tünetek az esetek
többségében 5 éves kor után enyhe vagy középsúlyos ekcéma formájában
állandósulnak a könyéktájon és a térdhajlatban. Az érintett területeken a bőr
szárazsága és megvastagodása észlelhető, pigmentfoltokkal és következményes
ödémával.
Hosszan tartó javulás csak felnőttkorban várható, a 4. évtized után.
Legrosszabb prognózisuk azoknak a gyermekeknek van, akiknél a betegség az 1. életév előtt jelentkezett, családi halmozódás figyelhető meg, a súlyos dermatitiszt allergiás rhinitis (szénanátha) vagy asztma is kíséri.
Legrosszabb prognózisuk azoknak a gyermekeknek van, akiknél a betegség az 1. életév előtt jelentkezett, családi halmozódás figyelhető meg, a súlyos dermatitiszt allergiás rhinitis (szénanátha) vagy asztma is kíséri.
Hasznos tudnivalók
A bőrbeteg csecsemő, illetve gyermek ruházata legyen jól mosható, pamutból készült, amely jól szellőzik, nem szoros
viselet. Nem megfelelő a mohair, angóra és a sok műszálat tartalmazó öltözék.
Az ekcémás gyermek gyakran álmatlan, nyugtalan, nyűgös az állandó viszketés miatt. Különösen fontos ezért a bőrápolás lefekvés előtt. Az ekcémás gyermek párnája ne legyen tollal töltve, lehetőleg mosható legyen. Az ágynemű huzatát gyakran cseréljük, és ne tartalmazzon sok műszálat. Az éjszakai nyugodt alvás nagyon fontos.
Minden ekcémás gyermeket fürdetni kell és ehhez megfelelő fürdetőszert kell alkalmazni. Igen káros tévhit, hogy az ekcémás gyermeket nem szabad fürdetni, vagy ha igen, akkor csak tiszta vízzel. Az atópiás gyermek bőre száraz, hamarabb megtelepszenek rajta a kórokozók, ezért a mindennapi fürdés elengedhetetlen a fertőzések megelőzése szempontjából. Nem szabad azonban hossz idegi tartózkodnia a meleg vízben, mert a bőrből kioldódnak az azt védő, ápoló, hidratáló anyagok. Tiszta vízzel nem elegendő fürdeni, olyan szert kell választani, amely nem tartalmaz illatanyagot, konzerválószert és gondoskodik a bőr visszazsírozásáról és megfelelő hidratálásáról.
Az újszülött, illetve a fiatal csecsemő lehetőleg anyatejet kapjon, és az anya lehetőleg kevés tejterméket fogyasszon. Azok az élelmiszerek, gyümölcsök, amelyek a bőrt irritálják, az arc és a száj körüli bőrterület gyulladását okozhatják (citrom, narancs, paradicsom). Ha egyértelműen és visszatérően egy adott élelmiszer fogyasztása után jelentkeznek vagy romlanak a bőrtünetek, orvoshoz kell fordulni annak tisztázása érdekében, hogy valódi élelmiszer-allergiáról van-e szó. Leggyakrabban a tej- és a tojásérzékenység fordul elő.
Célszerű olyan elfoglaltságot találni, amely megfelelő fizikai terhelést jelent a gyermek számára és a bőr állapotát sem rontja. A por és erős izzadás ugyanis például nem tesz jót. Tünetmentes időszakban szabad úszni, fontos az úszást követően a megfelelő tisztasági fürdő és a hidratáló kezelés.
A tünetek fellángolása esetén nem ajánlatos a napozás, ronthatja a bőr állapotát. A krónikusan fennálló, de nehezen szűnő bőrtünetek viszont javulhatnak a mértékletes napozás hatására. Különösen jót tesz ilyenkor egy nyári nyaralás, utazás, nemcsak a lelki tényezők, a környezetváltozás, hanem a napsugár jótékony hatása miatt is.
Más betegségek, oltások egyértelműen állapotromláshoz vezetnek, ezért a bőrtünetek fellángolása esetén néhány napot várni kell a javulásig, és az oltás csak ekkor adható be.
A lelki tényezők különösen fontos szerepet játszanak a betegség fellángolásában és fenntartásában. Fontos a megfelelő anya-gyermek kapcsolat kialakítása, az egészséges lelki egyensúly.
Az ekcémás gyermek gyakran álmatlan, nyugtalan, nyűgös az állandó viszketés miatt. Különösen fontos ezért a bőrápolás lefekvés előtt. Az ekcémás gyermek párnája ne legyen tollal töltve, lehetőleg mosható legyen. Az ágynemű huzatát gyakran cseréljük, és ne tartalmazzon sok műszálat. Az éjszakai nyugodt alvás nagyon fontos.
Minden ekcémás gyermeket fürdetni kell és ehhez megfelelő fürdetőszert kell alkalmazni. Igen káros tévhit, hogy az ekcémás gyermeket nem szabad fürdetni, vagy ha igen, akkor csak tiszta vízzel. Az atópiás gyermek bőre száraz, hamarabb megtelepszenek rajta a kórokozók, ezért a mindennapi fürdés elengedhetetlen a fertőzések megelőzése szempontjából. Nem szabad azonban hossz idegi tartózkodnia a meleg vízben, mert a bőrből kioldódnak az azt védő, ápoló, hidratáló anyagok. Tiszta vízzel nem elegendő fürdeni, olyan szert kell választani, amely nem tartalmaz illatanyagot, konzerválószert és gondoskodik a bőr visszazsírozásáról és megfelelő hidratálásáról.
Az újszülött, illetve a fiatal csecsemő lehetőleg anyatejet kapjon, és az anya lehetőleg kevés tejterméket fogyasszon. Azok az élelmiszerek, gyümölcsök, amelyek a bőrt irritálják, az arc és a száj körüli bőrterület gyulladását okozhatják (citrom, narancs, paradicsom). Ha egyértelműen és visszatérően egy adott élelmiszer fogyasztása után jelentkeznek vagy romlanak a bőrtünetek, orvoshoz kell fordulni annak tisztázása érdekében, hogy valódi élelmiszer-allergiáról van-e szó. Leggyakrabban a tej- és a tojásérzékenység fordul elő.
Célszerű olyan elfoglaltságot találni, amely megfelelő fizikai terhelést jelent a gyermek számára és a bőr állapotát sem rontja. A por és erős izzadás ugyanis például nem tesz jót. Tünetmentes időszakban szabad úszni, fontos az úszást követően a megfelelő tisztasági fürdő és a hidratáló kezelés.
A tünetek fellángolása esetén nem ajánlatos a napozás, ronthatja a bőr állapotát. A krónikusan fennálló, de nehezen szűnő bőrtünetek viszont javulhatnak a mértékletes napozás hatására. Különösen jót tesz ilyenkor egy nyári nyaralás, utazás, nemcsak a lelki tényezők, a környezetváltozás, hanem a napsugár jótékony hatása miatt is.
Más betegségek, oltások egyértelműen állapotromláshoz vezetnek, ezért a bőrtünetek fellángolása esetén néhány napot várni kell a javulásig, és az oltás csak ekkor adható be.
A lelki tényezők különösen fontos szerepet játszanak a betegség fellángolásában és fenntartásában. Fontos a megfelelő anya-gyermek kapcsolat kialakítása, az egészséges lelki egyensúly.
AZOK A TESTRÉSZEK AHOL
AZ ATÓPIÁS DERMATITISZ LEGGYAKRABBAN
ELŐFORDUL-/KÉPES ILLUSZTRÁCIÓ/
1-Könyök
2-Térd
3-Arc
4-Hómalj
5-Arc
6-Arc
7-Hónalj
8-Arc
9-Arc
10-Arc
11-Arc
12-Könyök
13-Térdhajlat
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése