Farkasvakság-Szürkületi
vakság
A farkasvakság (hemeralopia) vagy éjszakai vakság egy
a látás funkcióinak csökkenésével járó
állapot.
A farkasvakságban szenvedő beteg szürkületben, félhomályban feltűnően
gyengébben lát, mert a szem nem képes azonnal alkalmazkodni a fény
utáni sötétséghez.
- Ennek oka a szem
ideghártyája széli részein elhelyezkedő látóidegsejtek, a pálcikák pusztulása. A pálcikák pusztulásának két fő oka
az A-vitamin hiánya vagy a retinitis
pigmentosa nevű veleszületett betegség(csoport) lehet. A farkasvakságnak más örökletes
változatai is vannak.
Leírása, okai
Vitaminhiány
A farkasvakságot, más néven éjszakai vakságot gyakran az A-provitamin
hiánya okozza. E hiánybetegségben csökken a látásfunkciókban alapvető szerepet játszó a purpurin nevű fehérje termelése.
Az A-vitamin nem csak a normális látáshoz de a szövetnövekedéshez,
csontfejlődéshez és a fertőzések elleni védelemhez is szükséges.
- Az immunrendszer működését fokozó hatása legfőképpen a
légúti fertőzéseknél érvényesül. Hámvédő vitaminnak is
nevezik, mert fenntartja a hámsejtek épségét.
Az emberi növekedési és
hormon képzéséhez is szükséges, ennek megfelelően segíti elsősorban a csontok
és fogak növekedését.
A betegség kialakulásának okai a fejlett országokban, így hazánkban is nem a hiányos bevitel, hanem a szervezet
felszívódási, vagy anyagcsere zavarai lehetnek.
Mivel a vitamin zsíroldékony formában a bélrendszeren át szívódik fel, az
emésztőszervi betegségekben szenvedők esetén (pl. cisztás fibrosis,
hasnyálmirigy-elégtelenség, gyulladásos bélbetegségek, epeproblémák stb.)
fokozott a vitaminhiány kialakulásának veszélye.
Krónikus alkoholizmus fennállásakor a szervezet kevésbé tudja az A-vitamint előállítani a felvett
előanyagokból. Az egyidejűleg fennálló cink- vagy vashiány fokozhatja az
A-vitaminhiány következtében fellépő tüneteket.
Retinitis
pigmentosa
A retinitis pigmentosa örökletes betegség, aminek kezdeti tünetei
hasonlítanak az A-vitamin által okozott farkasvakságra.
-Ebben
a betegségben először a sötétben látó pálcikák pusztulnak, majd beszűkül a
látótér a csapok és a pálcikák pusztulása miatt. Akár csőlátás, vakság is kialakulhat.
A betegség gyógyíthatatlan. A kezelések csak lassítani tudják az előrehaladást. A szemlencse is
elhomályosodik, de a műtét is csak ideiglenes javulást hoz.
Tünetei
A vitaminhiányos farkasvakságra a már említett rossz éjszakai látás mellett
jellemző az étvágytalanság, tartós vitaminhiány esetén bőr és
nyálkahártya-betegségek, bőr- és fogelváltozások alakulhatnak ki. A haj
törékennyé válik, a körmök is berepedezhetnek.
Károsodik az immunrendszer, csökken a fertőzésekkel szembeni ellenállás. A
betegség egyik legelső tünete a -főleg légúti- betegségekkel szembeni fokozott
fogékonyság.
A különböző szembetegségek által okozott farkasvakságnak nincsenek hasonló
tünetei.
Kórlefolyás
Az A-vitaminhiány súlyosabb eseteiben a farkasvakság mellett szemszárazság,
fényérzékenység, szaruhártya-lágyulás léphet fel.
- Előrehaladott formában a
szem kötőhártyájának, illetve szaruhártyájának a kiszáradása nagyfokú látásromláshoz,
valamint teljes vakságot okozhat. A
nyálmirigyek sorvadnak, a nyálkahártyák kiszáradnak, szájgyulladás, a bőrön
pedig kiszáradás, repedezések, elszarusodás lép fel. Gyermekkorban lassul a
növekedés.
A retinitis pigmentosa az idő előrehaladtával egyre súlyosabb lesz. A farkasvakság más örökletes formái nem romlanak, és nem okoznak
vakságot.
Előfordulás
A hiánybetegség a 2-5 éves gyermekek körében fordul elő leggyakrabban,
általános alultápláltság részeként. Földünkön mintegy 75 fejlődő országban,
hozzávetőlegesen 230 millió gyermeket érintenek a vitaminhiány tünetei. Évente
kb. 350 000 gyermek vakul meg A-vitamin hiány következtében, ezeknek 60%-a meg
is hal a hiánybetegség miatt.
A fejlődő országokban nemcsak a gyermekek, hanem - a fokozott szükséglet
miatt - a terhes- és szoptató anyák is ki vannak téve a vitaminhiány
veszélyének.
Nálunk általában csak betegségekhez (pl. himlő, kanyaró)
illetve felszívódási zavarokhoz (pl. bélbetegségek) kapcsolódva, átmenetileg
fordul elő.
A retinitis pigmentosa ismert eseteinek előfordulási aránya 1 beteg
3000-7000 ember közül. Világszerte 3 millióra teszik a retinitis pigmentosában szenvedő
betegek számát. A lassú lefolyás miatt a betegséget sokszor nem ismerik fel,
így ez a szám nagyobb is lehet.[2]
A többi farkasvakságot okozó szembetegség ritkább.
Kezelés
A tünetek észlelésekor lényeges a szemorvosi vizsgálat és az A provitamin
bevitele. Az ősi Kínában már 3500 évvel ezelőtt felismerték,
hogy a farkasvakság (szürkületi vakság) a jelentős A-vitamin tartalmú máj
fogyasztásával gyógyítható. Hiánytünetek esetén a megfelelő vitaminbevitel
meghatározásához érdemes az orvossal konzultálni. A jelenlegi RDA ajánlás
szerint korcsoportonként az alábbi vitaminfelvétel javasolt:
·
1 éves, vagy fiatalabb gyermekek - 375 µg
·
1-3 éves gyermekek - 400 µg
·
4-6 éves gyermekek - 500 µg
·
7-10 éves gyermekek - 700 µg
·
10 évnél idősebb, férfi - 1000 µg
·
10 évnél idősebb, nő - 800 µg
Az A-vitamin adása lassítja a retinitis pigmentosát. A maradék látás
napszemüveggel védhető. Kísérletek folynak az őssejt- és a génterápiára. A
retina pótlására már létezik egy eszköz, amivel újra lehetséges a látás.[4]
Gyógyulás
Megfelelő vitaminbevitel esetén a tünetek viszonylag gyorsan
javulnak. A már kialakult vakság (a pálcikák teljes pusztulása esetén) nem
gyógyítható.
A retinitis pigmentosa gyógyíthatatlan, és megállíthatatlan, csak
lassítható.
Megelőzés
A megelőzés elsődlegesen a rendszeres vitamin-bevitelt jelenti. Az A-vitamin zsíroldékony
vegyület, ennek megfelelően a szervezet (elsősorban a máj, kisebb mértékben a
zsírszövet, a tüdő és a vesék) képes raktározni. Felnőtt szervezet esetén a máj
egy éves A-vitamin szükségletet képes raktározni, gyermekek esetén a raktár
csak néhány hétre elegendő.
A vitamin napi szükséglete: 0,8–1 mg. vagy 5000 IU (Nemzetközi Egység)
felnőttek, és legfeljebb 8000 IU terhes nők esetén. Legfontosabb természetes forrásai
a vaj, tojássárgája, máj, vese, piros és sárga zöldségek, gyümölcsök - pl.
paradicsom, sárgarépa, narancs, sütőtök (ezek festékanyaga - a béta karotin -
az emésztőrendszerben alakul A-vitaminná). A-vitamint tartalmaznak továbbá a
tejtermékek, tengeri halak, vitaminozott margarinok, leveles zöldségek.
Jelenleg nincs ismert
módszer az örökletes farkasvakságok kialakulásának megakadályozására.
Túladagolás
A-vitamin nagyon jól felszívódik, de túlzott bevitel esetén a szervezet egy
határon túl nem képes fokozni a lebontását. A
tolerálható vitaminbevitel felső határa felnőtt esetén napi 3,000 µg vagy
10,000 IU.
Az A-vitamin túladagolása természetes formában történő bevitel esetén csak
extrém esetekben (pl. sarkvidéki állatok májának fogyasztása) fordul elő. A béta- karotin, az A-vitamin elő anyaga, ez adja az egyes zöldség- és
gyümölcsfélék sárgás- narancssárgás színét. A szervezetben alakul át
A-vitaminná. Ennek
túladagolása nem fordulhat elő, mert a szervezet biztonságosan üríti a
felesleget.
Gyakoribb a táplálék kiegészítőkkel, vitaminkapszulákkal történő
túladagolás. A vitamin túladagolás
jellemző tünetei: hajhullás, bőrgyulladás- és hámlás, fáradtság, homályos
látás, hányinger, a bőr narancsos árnyalatúvá válása. A mérgezési szintet elérő
vitamin túladagolás növekedési visszamaradást, hajhullást, máj- és
lépmegnagyobbodást, extrém esetben halált okozhat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése