Vacak az idő, mit csináljunk a gyerekekkel?
Ha felkészülünk rá, nem lesz gond a
gyerekekkel, ha beszorulunk a szállásra, vagy az otthonunkba a rossz idő miatt
Úgy a nyaralás, mint az otthon töltött nyári
napok rémálommá válhatnak, ha nem készülünk fel arra, mit csináljunk a
gyerekekkel, ha hűvösre, netán esősre fordul az idő. Néhány ötlettel felvértezve
remekül szórakozhatunk akkor is, ha beborul az ég.
Ha nem akarunk a szálláson, illetve
otthon üldögélni, ilyenkor a 40 fokban nem annyira élvezetes programok
kerülhetnek előtérbe.
- Elmehetük uszodába, vagy fürdőbe, moziba, kirándulni, gyermekek számára is élvezetes múzeumlátogatásra , zárt
játszóházba.
- Érdemes, érdekes lehet beiratkozni egy könyvtárba, a saját olvasójegy igazán naggyá teszi a lurkót, közben játszva
megtaníthatjuk a lexikonok, katalógusok kezelésére, akár egy-egy témának utána
is járhat a segítségünkkel.
A
„bázison” maradva is sok érdekes dolgot lehet csinálni,
bár nyaralás esetén természetesen lényegesen kevesebb kellék áll rendelkezésünkre.
Az sem mindegy, hogy egy hotelszobáról, egy lakótelepi kislakásról, vagy egy
nagy kertes házról van szó, ahol le kell kötnünk a gyerekeket, valamint az sem,
milyen korú gyerekekről van szó.
Az ötletek némelyike kisebb helyen,
szomszédok és alattlakók mellett és kisebb gyerekekkel is megvalósítható.
1.
A legkisebbekkel is lehet festeni, gyurmázni, kézműves tevékenységeket
folytatni. Megkérhetjük őket arra, hogy kedvenc
meséjükhöz készítsenek illusztrációt, vagy elkészíthetjük a kis kuktákkal
együtt az ebédet is. Nagyobbakkal eljátszhatjuk azt is, hogy rendezvény készül,
tervezzenek meghívót, étlapot, csináljanak díszes ültetőkártyákat, amíg mi
elkészítjük az ebédet.
2.
Süssünk együtt sütit.
3. A
legkisebbeknek is készíthetünk beltéri játszóházat
egy tejes ládában, vagy nagyobb műanyag játéktárolóban apró kavicsokkal, vagy
homokkal feltöltve azt. A kisautóknak remek terep, de épülhet vár is,
nagyobbak, akik már nem nyelik le őket, használhatnak lego embereket és egyéb
műanyag figurákat is.
4.
Építhetünk bunkert a székek és egy-két lepedő, takaró felhasználásával, ahol aztán órákig remekül elvannak a gyerekek.
5.
Játsszunk szójátékokat (fekete, fehér, igen, nem; szólánc), vagy papíron
játszható egyszerű társasjátékokat (pl. ország,
város, fiú, lány, növény, állat, tárgy, híres ember – ezt mindenki ismeri, bár
kisebbekkel érdemes a játékot lebutítani, mert nekik még bonyolult lehet az
ország, vagy a híres ember, de a városnevek is hamar befulladnak). Játszhatunk
olyat, hogy felváltva kell összekötni a papírra összevissza leírt számokat úgy,
hogy minden játékos más színnel van, és nem keresztezheti a másik által húzott
vonalat – ezt mi gyerekkoromban rendkívül romantikusan tyúkbélnek hívtuk.
Nagyon vicces mondatok születhetnek a ki, hol, mikor, kivel, hogyan, mit
csinált játékban, ez még felnőtteknek is igen élvezetes. Ahányan vagyunk, annyi
szelet papírral játsszuk. Először mindenki felírja, hogy „ki”, majd lehatja a
papírt, hogy ne lássa az utána következő, mit írt. A mellettünk ülőnek
továbbadjuk, akkor mindenki a „hol” kérdésre válaszol, majd lehajtjuk és
továbbadjuk. Mikor eljutunk a „mit csinált” kérdés végére is, akkor
továbbadjuk, és mindenki felolvassa a nála lévő vicces mondatot, pl. Brigi a
könyvtárban péntek délelőtt apuval vigyorogva kolbászt sütött és hasonlók
szoktak kijönni. A gyerekek előbb-utóbb rájönnek, hogy valami vicceset kell
írni, mert akkor az igazi, ha extrém a helyszín vagy a cselekmény, illetve a
személyek ismertek. Igazán jó móka!
6.
Csinálhatunk az utóbbi játékból házi társasjátékot is.
Felírjuk a kérdésekre vonatkozó válaszokat egy-egy karton cetlire. A
személyneveket, helyszíneket, cselekvéseket, időpontokat meghatározó szavakból
egy-egy kategóriára legalább 15-20 darabot készítsünk, majd tegyük bele egy
nagy zsákba. Mindenki húz a zsákból 10 kartont. A legkisebb kezd, a játék az
óramutató járásával ellentétesen zajlik. A kicsi letesz egy kártyát, ami a ki
kérdésre vonatkozik, a következő játékos a hol kérdésre válaszolót, és így
tovább. Aki nem tud tenni, kimarad. Összeállnak a vicces mondatok, mindenki jól
szórakozik. Az nyer, akinek a leghamarabb elfogynak a kártyái. Kisebbekkel,
akik még így nem tudják játszani, játszhatjuk úgy is, hogy külön-külön zsákba
tesszük a különböző kérdésekre válaszoló kártyákat és mindig a soron következő
versenyző a következő zsákból húz. Így ugyan a feladat része elmarad a
játéknak, de a hahotázás semmiképpen.
7.
Készüljünk fel rejtvényeket is tartalmazó gyerekújságokkal, vagy keressünk
gyerek rejtvényeket a neten. Ha kinyomtatjuk, időre
is csinálhatják párhuzamosan ugyanazt, a versenyzés – közel azonos tudású
gyerekek esetén! – nagyon izgalmas, érdekes lehet.
8.
Írjanak valódi levelet a nagyinak, a barátoknak, a tanító néninek a napjaikról,
de lehet kitalált levelet is írni egy szuper nyaralásról, vagy az elképzelt szülinapi
zsúrról. Fiktív levél esetén sok mindent
megtudhatunk a gyerekeinkről, aminek hasznát vehetjük a későbbiekben.
9. A
gyerekkorunkban imádott Amerikából jött két embert is játszhatjuk, amikor a két ember előre megbeszélten egy foglalkozást jelenít meg,
aminek a kezdő- és utolsó betűjét megmondják, a többi játékosnak pedig ki kell
találnia, mi az. Ennek a játéknak az analógiájára új játékot is játszhatunk,
megadott szituációban. Pl. boltban vagyunk, ahova megérkezik egy süketnéma, aki
elmutogatja, mit szeretne vásárolni. A többiek beszélhetnek, kérdezhetnek, de a
süketnéma csak mutogathat. Mindig más-más helyszíneket megadva hosszasan lehet
játszani. Természetesen, aki kitalálta, az lesz a következő süketnéma. Több
játékos esetén úgyis lehet játszani, hogy több körön keresztül ugyanaz a
süketnéma, a jó válasz pedig egy pontot ér. Így versenyezhetnek a résztvevők.
10.
Az előző játékot úgy is játszhatjuk, hogy főszereplőnk nem süketnéma, de nem mondhatja ki azt, amit szeretne, csak más szavakkal körülírhatja,
a többieknek pedig ki kell találnia, mire gondol. Azt tiltsuk meg, hogy
utalásokat tegyen olyan dolgokra, amiket csak egy-egy versenyző tudhat. Pl.
váza a megfejtés, és azt mondja, hogy amit a múltkor összetörtél és anyu nagyon
mérges volt. Nyilván csak a tettes tudhatja, miről beszél, így kizárja a
többieket a játékból, emiatt nem lesz élvezetes.
11.
„Írjanak” közös mesét a résztvevők úgy, hogy készítünk több cetlit, mindegyikre
felírunk három szót. A játékosok húznak egy-egy cetlit,
miután körbeültek. Megegyezünk, ki kezd, aztán óramutató járásával ellentétesen
kerül sorra a többi résztvevő. Addig mesél az első, míg mind a három szót fel
nem használta. A mesét a következő folytatja, úgy, hogy a megadott szavakat fel
kell használnia. Mire az összes játékos sorra kerül, biztos, hogy érdekes
fordulatokat vesz a történet.
12.
Megadunk egy eseményt. Például bankrablás van, a bankrablók túszokat ejtettek.
Rengeteg ember van kint a helyszínen, tűzoltók, mentők, rendőrök, bámészkodók. Készítsenek a gyerekek riportot a tévé, vagy a rádió számára. Az utóbbi
sokkal nehezebb, hiszen a helyszínen látottakat is el kell mondani. Készítsenek
interjúkat a szakértőkkel és a bámészkodókkal. Jó szolgálatot tehet egy
diktafon, vagy hangrögzítésre alkalmas telefon, mert akkor visszahallgathatják
az anyagokat. A helyszínek váltogatásával (árvíz, tűz stb.) nagyon sokszínű,
fantáziát, kifejező készséget megmozgató játék lehet belőle.
13.
Egy nagy kartondoboznak az egyik oldalát (úgy, hogy a feneke van felfelé a
doboznak) kivágjuk képernyő formájúra. A televíziót a
gyerekek kifesthetik színes ceruzával, filccel, zsírkrétával. Felváltva bújnak
bele a dobozba, és mondják el a napi híreket, mint TV bemondók.
14.
Kerítsük elő a bábokat, poroljuk le, és csináljanak bábelőadást. Nem baj, ha nincs paraván, rögtönözhetünk egyet úgy, hogy székeket egymás
mellé állítva letakarjuk azokat egy pléddel. Jó móka lesz kitalálni a
történetet, és készíthetnek a felnőtteknek jegyeket is az előadásra.
Természetesen sütiben, csokiban vagy apró pénzben fizethetnek az előadásért a
vendégek.
15.
Színi előadást is készíthetnek, ehhez régi ruhákat, kalapokat, sapkákat
adhatunk a mi szekrényünkből is. Sminkkészletünket
is kölcsönözhetjük a szereplőknek, ha nem féltjük, vagy felügyeljük, esetleg
vállaljuk be a sminkelést. Ha van kéznél filmrögzítő eszköz, nagy élmény lesz,
ha megörökítjük az előadást.
16.
Rejtsünk el apró kis finomságokat, meglepiket a lakásban vagy házban
mindenfelé, készítsünk kincskereső térképet a lurkóknak, és indulhat a muri. Néhol hagyjunk extra nyomokat, egy-egy kincsnél lehet levélben leírás,
hogy találják meg a következőt – pl. kövesd a lábnyomokat (kivágjuk papírból
előzőleg valamelyik gyerek körberajzolt lábnyomait), de lehet bonyolítani
úgyis, hogy valamelyik kincset csak úgy kaphatják meg, ha válaszolnak néhány
kérdésre. Ha jó kérdéseket teszünk fel, kénytelenek lesznek a kis kincskeresők
együttműködve megoldani a feladatot.
17.
Ahány versenyző van, annyi kekszet, csokit függesszünk fel zsinóron, tegyünk
kendőt a versenyzők szemére. Kezüket hátratéve kezdhetik az evést. Felváltva csinálják, mert akkor tudnak a többiek igazán jól szórakozni.
Mehet időre is. A hangulat úgyis fokozható, ha párba állítjuk a versenyzőket,
mindkettő szeme le van takarva és egymást kell megetetniük. Ha filmet tudunk
készíteni róla, akkor visszanézve a versenyzők is élvezhetik a bénázásukat.
18.
Tegyünk poharakba különböző ízű italokat, egy tányérra többféle ennivalót (apróra vágott gyümölcsök, zöldségek). A versenyző szemét kössük be
kendővel. Adjunk a kezébe egy-egy italt. Kóstolja meg és mondja meg, mi volt
az. Tegyünk a szájába egy-egy falat ennivalót, hogy felismeri-e.
19.
Egy bekötött szemű versenyzőnek tapintás alapján kell felismernie a többieket, akik természetesen nem szólalhatnak meg.
20.
Készítsünk tekét házilag. Töltsük meg egy-két
centi magasan egyforma üdítős üvegek alját apró kavicsokkal vagy homokkal, hogy
legyen súlyuk. Kisebb, de nehéz labdával (pl. teniszlabda) tudnak a gyerekek a
felállított bábukra gurítani. Az eredményeket felírjuk, előzőleg egyeztessünk,
hány gurításból áll egy verseny.
21.
Jelöljünk ki egy alapvonalat, amitől különböző távolságra helyezzünk el műanyag
játéktároló ládákat vagy kartondobozokat.
A játékosok az alapvonal előtt állva dobhatnak meghatározott számú
zoknilabdával (simán összegurigázott zokni). A távolabbi dobozokba való
betalálás természetesen több pontot ér, de nagyobb a kockázata is, hogy nem
sikerül. Előre találjuk ki, melyik doboz hány pontot ér.
22.
A játékosok lefekszenek a földre, a kezüket a törzsükhöz szorítják. A célig
csak lábbal segíthetik a kúszásukat. Természetesen
egy játékmesterrel időre is mehet.
23.
Az asztal egyik szélén jelöljünk ki egy kaput, lecelluxozhatunk oda egy
papírlapot is, abba kell a versenyzőnek befújnia a
ping-pong labdáját az asztal másik feléről. Előre kikötjük, hány kört játszunk,
a gólokat számoljuk.
24.
Egy kiürült üveget (pl. boros) leteszünk a földre. Papírtányéroknak kivágjuk a
közepét úgy, hogy karikánk legyen belőle
– jó nagy részt vágjunk ki, hogy bőven ráférjen az üvegre. Jelöljünk ki egy
alapvonalat, ahonnét a játékosoknak rá kell találniuk az üvegre a karikákkal.
Meghatározhatjuk, hány próbálkozása van a versenyzőknek, így
számolhatjuk, hány pontot szereztek.
25.
Ha nincsenek lakók alattunk, akiket zavarhatunk vele, akkor rajzoljunk
ugróiskolát a kőre táblafilccel, vagy zsírkrétával
(utóbbit folyékony súrolószerrel tudjuk majd eltávolítani) és indulhat a móka.
Ha van 8-10 méter gumikötelünk, akkor a gyerekkorunkból ismert „gumizást” is
játszhatják a gyerekek. Ha úgy érezzük, nem mozogtak még eleget, és ki kéne
ereszteniük a gőzt, tegyünk be pörgős zenét és táncoljanak egyet.
26.
Ha kertes házban vagyunk és csak borús az idő, de nem esik, akkor kiürült kutya- vagy macskakajás
konzerves dobozokból építhetünk tornyot, amikre kisebb kövekkel nehezített
zokni labdákkal, similabdákkal, vagy teniszlabdával dobálhatnak egy kijelölt
alapvonaltól a versenyzők. Felírjuk, kinek hány dobozt sikerült három dobásból
leborítania, előre megegyezünk, hány körből áll egy játék.
27.
Ha esik az eső, kicsi a lakás, van alattlakó is, akkor sem kell megrémülnünk. Öltözzünk be gumicsizmába, esőkabátba és játsszunk
pocsolyaugráló versenyt. Remek móka!
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése