Amikor a gyermek torkán akad a szó – avagy a szelektív
mutizmus
felnőttekhez hasonlóan a gyermekek
is nap, mint nap szembenéznek saját félelmeikkel – ezek a szorongások felnőtt
szemmel ésszerűtlennek tűnhetnek, ám nekik nagyon is valóságosak. Gondolhatunk
az ágy alatt megbúvó szörnyekre, boszorkányokra, vagy éppen gonosz varázslókra.
Előfordulhat azonban, hogy ennél sokkal „reálisabb” a gyermeki szorongás
tárgya: amikor a bölcsődés, óvodás, vagy éppen iskolás a szociális helyzetektől
szorongva, idegen közegben – otthonán kívül – nem tud megszólalni. A
kétségbeesett szülő pedig semmilyen racionális okot, vagy magyarázatot sem
talál a háttérben. Mit tehet ilyen esetben a szülő, vagy a pedagógus és a
gyermek környezete? Hogyan segíthetnek a mesék a félelem feloldásában?
Szelektív
mutizmus
A fent említett, szelektív mutizmus
néven ismert jelenség ritka gyermekpszichiátriai kórkép, lányok esetében jóval
gyakrabban fordul elő, mint fiúknál. A szorongásnak ez a megjelenési formája jelentősen
meghatározza és akadályozza a gyermek mindennapjait, hiszen az otthoni
környezetén kívül nem képes kommunikálni olyan másodlagos szocializációs
közegekben, mint az óvoda, vagy iskola. A háttérben pedig semmilyen szervi
probléma, betegség, vagy más kommunikációs zavar nem áll fenn.
Jellemző
ezekre a gyermekekre, hogy idegen környezetben bátortalanok, gátlásosak.
Előfordul, hogy a gátlásosság nem csak a kommunikáció területén jelenik meg,
idegen szociális közegben a gyermek mozgása is görcsösebb.
A szelektív mutizmus enyhébb
formáiban előfordul, hogy nem-verbálisan kommunikál a gyermek, kérdésekre
fejrázással, vagy fejbólintással válaszol, illetve a csoportban együttműködő és
annak ellenére, hogy nem beszél a többiekkel a társai játékába is
bekapcsolódhat. Súlyosabb esetekben azonban megtörténhet, hogy a szűkebb család
tagjain kívül senkivel semmilyen formában sem kommunikál, illetve a családon
belül is csupán egy-két személy jelenlétében beszél a gyermek.
Szülői
aggályok
A szülők gyakran elhűlve
tapasztalják, hogy gyermeküket mintha kicserélték volna. Az otthon aktív,
állandóan fecsegő csemetéjük az óvodában, illetve iskolában láthatóan félénk,
tartózkodó, bátortalan; a gyerekekkel és a pedagógusokkal sem beszél, ha
egyáltalán kommunikál, akkor azt nem-verbálisan, gátlásosan, szorongva teszi.
Az iskolai életben a nehézség még inkább előtérbe kerülhet, nagyobb hangsúlyt
kaphat az előrehaladást, teljesítményt megnehezítő szótlanság, illetve a társak
csúfolódása, vagy az esetleges kiközösítés.
A szülőkben felmerülhet a kérdés:
merre érdemes elindulni? Mi lenne a legjobb megoldás? Hogyan lehet optimálisan
támogatni a gyermeket ebben a nehéz helyzetben?
Mit
tehet a szülő és a környezet?
A megértés, türelem és elfogadás
hármasa kiemelt fontosságú lehet a gyermek idegen környezetben megélt
szorongásainak oldásában.
Fontos,
hogy a gyermek érezhesse a család támogatását a számára nehéz helyzetekben, a
szülők elfogadják őt a problémájával együtt, bátorítsák, de ne támasszanak felé
olyan elvárásokat, amelyeket még nem tud teljesíteni.
Ugyanakkor lényeges, hogy a gyermek
megélhesse saját önállóságát, rátermettségét számára kihívást jelentő
feladathelyzetekben. Ilyenkor nem a teljesítmény fontos, hanem a gyermek saját
kompetenciájának megélése és a szülő által nyújtott elfogadó attitűd,
dicséretek még az apró eredmények esetén is.
Ennek kapcsán fontos látni, hogy a
gyermek problémája a család részéről is hozzáállás-váltást, nagyon nagy
nyitottságot kívánhat meg: együttműködést és bizalmat a szülők részéről az
intézmény és a tanítók, gondozók felé. A szülők és a pedagógusok a kölcsönös
kommunikáció és bizalommal teli légkör kialakítása által mintát nyújthatnak a
gyermek számára is. Mindezek mellett azért, hogy a gyermek minél előbb szakszerű
ellátást kapjon, érdemes szakemberhez fordulni a problémával, felkeresni
gyermekpszichológust, gyermekpszichiátert.
Mesékből
merített bátorság
A gyermeki képzeletvilág
megmozgatásával a mesék is segíthetnek a félelem és szorongás oldásában.
Bosnyák Viktória ifjúsági író Bátorság, Tomi! – Mantyusok című meséje a
szelekítv mutizmussal küzdő, idegen környezetben megszólalni képtelen kisfiú
történetén keresztül nyújt támaszt a kicsiknek. A jó, és megfelelő mesék
terápiás hatása vitathatatlan – mondja az írónő. – Azt is tudjuk, hogy
sok gyerek azzal oldja szorongását, hogy kitalál magának egy képzeletbeli
barátot. A Mantyusok könyvsorozat (melynek a fenti könyv is
részét képezi – a szerk.) manói, állatokká, pl. kutyussá tudnak változni, ezzel
segítenek egy-egy gyermeknek. Olyan gyerekeknek is kezébe adják ezt a
megoldást, akiknek nem jutna eszébe ilyesmi.
A félelem a kommunikációtól, szóbeli
megnyilvánulástól pedig nem ritka, bár a gátlásosság szintje a félelem megléte
ellenére eltérő lehet: amióta megjelent a Bátorság, Tomi! – Mantyusok című
mesém rengeteg pedagógus számolt be arról, hogy a tanítványaik főként első és
második osztályban küzdenek kommunikációs nehézségekkel. A tanító nénik
gyakran választják azt a megoldást, hogy felolvassák a történetet az
osztálynak, és beszélgetnek róla, vagy első osztály végén ajándékba adják a
könyvet az összes tanítványuknak.
A pedagógusok, akik bevetették
ezt a mesét, mind azt mondták, hogy megkönnyebbülést hozott az egyes – akár
szelektív mutizmussal, akár dadogással küzdő – gyereknek és a közösségnek is.
Az osztályban, ahol a tanító néni és a gyerekek közösen feldolgozták a könyvet,
az érintett gyerek megkönnyebbülhetett, hiszen a többiek elfogadóbbak,
megértőbbek lettek vele. Ma már a könyvben, illetve a Kolibri Kiadó
honlapján terápiás játékokat is találunk a meséhez kapcsolódóan. Ami pedig nagy
öröm számomra, hogy kérésemet teljesítve a kiadó az új kiadást a Meixner
Alapítvány által jóváhagyott, diszlexiásoknak alkalmas betűtípussal szedte, így
még egy problémát is segíthet leküzdeni. (A
könyv 2010-ben jelent meg először, a 2017-es, a második kiadás – a szerk.)
Érdekesnek vagy hasznosnak találtad
a cikket? Ha igen, akkor iratkozz fel hírlevelünkre,
így biztosan nem maradsz le a legizgalmasabb pszichológiai témájú hírekről,
programokról és cikkekről.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése