-ISMÉTELTEN A NEHEZEN NEVELHETŐ GYERMEKRŐL

ISMÉTELTEN A NEHEZEN NEVELHETŐ GYERMEKRŐL

A nehezen nevelhető gyermekek azok, akiknek magatartása nem megfelelő, jelentősen eltér az adott korban megkívánható, helyes magatartástól, és az általánosan használt pedagógiai módszerekkel nem lehet náluk eredményt elérni

.- Külön nevelést még nem igényelnek. nleges egyéni bánásmódot kell náluk alkalmazni, ugyanakkor azonban gyógypedagógiai, vagy javító

-Ezek a nehezen nevelhető gyermekek nem tévesztendők össze a rosszul nevelt gyermekkel, akiket az általánosan használt módszerekkel is meg lehet nevelni, ha azokat ténylegesen és helyesen alkalmazzák.

A nehezen nevelhetőség sokféle okból származhat, és sokféle alakban jelentkezhet.

                        A nehezen nevelhetőség tünetei

Böttcher tíz személyiségjegyet, illetve gyermektípust ismertet, akiknél könnyen adódnak nevelési nehézségek:

-Nyugtalan, állhatatlan, nyüzsgő gyermek

-Túl szigorúan nevelt gyermek (agresszív)

-Önfejű, konok gyermek

-Csipkelődő, mások kínzását élvező gyermek

-Félénk, gátlásos, bizalmatlan gyermek

-Elkülönítve nevelt arisztokrata típus, (lenéző)

-Befelé forduló, álmodozó

-Bűntudattal küzdő gyermek

-Túlzott igényű (szeretet, érvényesülés stb.) gyermek

-A magát túlértékelő típus

Ezek a személyiségjegyek már következmények, tünetei a gyermeki személyiség fejlődésében jelentkező zavaroknak, torzulásoknak.

Hirsch Margit a tüneteket a pszichikus működés főbb területei szerint osztályozza:

-Idegi eredetű szervi működészavar,

-Motorium (hipermobilitás, lassúság),

-Értelmi fejlődés (figyelemkoncentráció, tanulmányi nehézség),

-Érzelmi, indulati élet (agresszió, szorongás, túlzott érzékenység),

-Erkölcsi fejlődés (hazudozás, lopás, csavargás),

-Cselekvés, helytelen szokások,

-Beszéd területén jelentkező zavarok.

Ez a felsorolás a pszichológiai rendszer szempontjából logikus és teljesnek mondható.

                        A nehezen nevelhetőség okai

                 Gegesi Kiss Pál szerint a gyermeki személyiség fejlődését három, egymással szorosan összefüggő tényező határozza meg:

1.Biológiai, öröklött adottságok,

2.Fiziológiai tényezők (magzati életkor milyensége),

3.Aktuális környezeti tényezők.

A környezeti hatást két nagy életszakaszra bontja:

-a családi túlsúlyú hatás korszaka,

-az iskolai túlsúlyú hatás korszaka.

Vizsgálatai szerint a gyermeki személyiségzavarok főként az érzelmi fejlődés zavarai miatt keletkeznek, mivel gyermekkorban minden értékelés elsősorban érzelmi és nem logikai eredetű. Előfordul ilyen személyiségzavar kitűnő értelmi képességű gyermekeknél is.

Ormai Vera csoportosította a nehezen nevelhetőség vélt okait. Ebben jelentős szerep jut a családi szituációknak, légkörnek, szülők negatív személyiségjegyeinek és a helytelen nevelésnek is.

A helytelen nevelésen kívül szerepe van a nehezen nevelhetőség kialakulásában a gyermeki idegrendszer típusának is.

Idegalkat szempontjából létezik ideges és hisztériás gyermek.

-Ideges gyermek: Jellemző a fokozott ingerlékenység és a csekélyebb teherbíró-képesség. Lelki tempója többnyire gyors, ezért gyakran gyors felfogású, feladatait hamar elkészíti, de kapkodó és könnyen fárad. Főbb pszichés tünetei: ideges félelmek (álmok), várakozási félelmek (drukkolás), dadogás, fejfájás, dacolás, elkeseredett lemondás és csökkentértékűségi érzés.

-Hisztériás gyermek: Alaptulajdonsága a túlzott önérvényesítés. Feltűnésből különleges eljárásokhoz folyamodik, pl. hatásvadászatból elájul. Ha nehéz helyzetbe kerül betegségbe, bénulásba menekül. Ilyenkor pszichés okokból valóban testi tünetek jelentkeznek. A sokszor csalásnak, szimulálásnak látszó hisztériás tünetek tehát védekező mechanizmusok, amelyekkel a hisztériás a maga védelmét próbálja akaratlanul biztosítani.

                        Serdülőkori kockázatvállalás és társas deviancia

A probléma egyik felfogása abból a kultúrközi evidenciából ered, amely arra utal, hogy a magas színtű kockázatvállalás és az antiszociális viselkedés nem a felnőtté válás egyetemes következménye.

-Az antiszociális viselkedéssel jellemezhető társadalmak két jellegzetességben különböznek a többitől.

- Az első az, hogyha a serdülő fiúk a munkában és a szabadidőben túlnyomórészt felnőtt férfiak társaságában vannak, nem alakul ki antiszociális viselkedés. Ha a fiuk idejük nagyobb részét kortárs csoportokban töltik, az antiszociális viselkedés aránya számottevően növekszik.

-A második tényező az adott kortárscsoportban adott interakciók jellege. Ha a csoportok versengők az antiszociális viselkedés sokkal nagyobb mértékű, mint akkor, ha a kapcsolatok kevésbé szervezettek, és nem versengők.

.

Egy másik eredmény azt sugallja, hogy egy lényeges pszichológiai tényező, az élmény keresés áll a serdülők kockázatvállalásának hátterében.

Mások ismételten szignifikáns kapcsolatot találtak az élménykeresés mértéke és a különféle kockázatos viselkedések, mint a szexuális aktivitás, az alkoholfogyasztás, a kábítószerezés és az antiszociális viselkedés között.

A modern élet társas és kulturális szerveződése erősen fokozza a serdülőkori antiszociális viselkedést.

Társadalmi méretű gond a felnőttkori deviáns megnyilvánulások nagy száma. A hazai kriminálstatisztikák a gyermek és fiatalkori bűnözés emelkedéséről is beszámolnak. A deviáns megnyilvánulások létrejötte az előzmények sajátos kombinációja nyomán  a külső feltételek és az egyén pszichikus jellemzői közötti bonyolult kölcsönhatás következménye.

A beilleszkedés külső és belső konfliktusokkal jár. A fejlődés természetes menetében a konfliktusok általában feloldódnak. Ebben a környezet segít az egyénnek. A konfliktusok egyes elemei azonban rögzülhetnek a személyiségben, és ha az életút során kritikus helyzet áll elő, ezek az elemek a deviancia szempontjából veszélyeztető előzményeknek tekinthetők.

Az elhúzódó konfliktus és az elhúzódó környezeti reakció a deviáns szocializáció, a deviáns karrier kiindulópontja.

A fiatalkorú bűnelkövetők között gyakrabban fordulnak elő gyenge tanulók, az általános iskolából kimaradó, többször osztályt ismétlő gyerekek.

- A korai viselkedészavarok összefüggenek a társakhoz fűződő kapcsolatok kedvezőtlen alakulásával is. A bűnöző fiatalok társas pozíciójukkal és önmagukkal is elégedetlenek.

-Száz fiatalkorú bűnöző vizsgálatakor Dettenborn a kriminális cselekedetek létrejöttében a következő tényezőket emelte ki:

-Alacsony intelligencia

-Agresszivitás

-Hazudozási hajlam

-Rizikóvállalási hajlam

-Elégedetlenség a társas helyzettel

-Negatív beállítódás a családhoz

-Negatív énkép

-Negatív világnézeti beállítódás

-Hibás beállítódás a bűncselekményekhez

-Hibás beállítódás az elkövetett bűncselekményekhez

-Negatív társas magatartás a pedagógus véleményében

-Negatív viszony a teljesítményhez a pedagógus véleményében

-Negatív világnézeti beállítódás a pedagógus véleményében

-Súlyos magatartási zavar 14 éves kor előtt

-Kimaradás az iskolából

-Tartós rossz nevelés

-A szülők házassága zilált, felbomlott

-Több éven át nem a szülő nevelte

-Alkoholizmus

-Alkati motiváció

-Szociális indíték

A korai szocializációt befolyásoló események sorából kiemelkedik a hányatott sors, a szülőt helyettesítő felnőttek váltakozása az élet folyamán, illetve a szülők deviáns magatartása, életvitele.

http://ro.search

#1 Dr.BauerBela

---