A terhességi hányás modern szemlélete
A terhességi hányinger és hányás, vagy
"reggeli betegség" a nők legalább kétharmadát érintő kellemetlen
kísérőjelensége a terhesség első három hónapjában. Súlyosabb változata a
terhességi vészes hányás, amely a csillapíthatatlan hányás következtében
kialakuló súly, folyadék- és sóvesztést miatt már az anya és a magzat
egészségét is veszélyezteti. A folyadék- és sóvesztés a szív munkáját is
jelentősen lerontja és komoly szívritmuszavarok és idegrendszeri tünetek is megjelenhetnek.
Ez az állapot mindenképen orvosi ellátást igényel!
A terhességi hányást, részben pszichoanalitikus spekulációk miatt, részben a nőkkel szembeni előítéletek miatt, sokáig a terhességgel szembeni tudattalan pszichés ellenállásnak tekintették.
- Sok - a reprodukciós funkciókkal kapcsolatos - női egészségügyi problémának sorsa ez, gondolhatunk itt a testi betegség rangját csak nemrég elnyert premenstruális szindrómára, amely a menstruációt megelőző hormonszint csökkenésből fakadó szorongásos-depresszív panaszokat jelenti.
Nemrég még orvosi szakkönyvek is ezt az álláspontot képviselték, és tanulmányok igyekeztek kimutatni, hogy a terhességi hányingertől/hányástól szenvedő nőknek negatívabb az anyasághoz való viszonyuk, tudattalan okokból nem kívánt a terhesség, stb.
Mára úgy tűnik, hogy a terhességi hányás megjelenése a humán choriongonadotrop (HCG) hormon magas szintjével esik egybe, de szerepet játszhat ebben az ugyanekkor megfigyelhető magas ösztrogén és pajzsmirigyhormon szint is, melyek szintén okozhatnak émelygést/hányást.
-Egyes kutatók nem is egyszerűen a magas hormonszinttel, hanem a hormonok által beindított idegi mechanizmusokkal magyarázzák a jelenséget.
- E finom különbségtételt az indokolja, hogy nincs mindig egyértelmű hormonszint különbség a "terhességi betegségben" szenvedők és a tünetmentes terhesek közt.
A HCG hormon a megtermékenyített pete beágyazódását követő két napon belül kezd el termelődni, legmagasabb szintjét a terhesség 8-10 hetében éri el. Döntő szerepet játszik a terhesség megtartásában.
Ha tehát a HCG okozza közvetve vagy közvetlenül a hányingert/hányást, első megközelítésben azt mondhatnánk, hogy sajnos az emberi szervezet már csak így lett "kitalálva", örüljön akinek nincs hányingere, és viselje el az, akinek van.
Statisztikai vizsgálatok többszörösen megerősítették, hogy akik terhességük korai szakaszában hányingerről/hányásról számolnak be, azoknál kevesebb szülési komplikáció várható és életképesebb utódot hoznak a világra.
- Ezzel szemben, akiknek a terhesség elején nincsenek émelygős/hányásos tüneteik, azok gyakrabban vetélnek el, gyakoribb körükben a koraszülés, és kisebb súllyal születik gyermekük.
-Már 1940-ben megjelent egy közlemény, amely arra a meglepő következtetésre jutott, hogy a vészes terhességi hányásban szenvedő nők közt hétszer kisebb volt a vetélés kockázata, mint az átlagos terhesek közt. Ez már csak azért is meglepő, mert a vészes terhességi hányást súlyos, veszélyeztető állapotnak tekintjük. Egy 338 főre kiterjedő vizsgálatban a következő összefüggést találták:
Az adatokból kiolvasható, hogy akiknél sem émelygés, sem hányás nem állt fent, azok közt 20%-os volt a magzat elvesztésének aránya, akiknél émelygés, hányinger jelentkezett, azok közt ez már csak 10%-os kockázatot jelentett, míg akiknél hányás is volt tapasztalható, azok közt a vetélés és halva szülés veszélye 5% alá csökkent. Más vizsgálatok hajszálra ugyanezt kapták. agyis minél súlyosabbak a tünetek, annál inkább csökken a spontán vetélés és a magzatelhalás veszélye!
A terhességi hányás evolúciós előnyei
Dr. Margie Profet érdekes elmélettel állt elő.
-Ha a világon majd' mindenhol kimutatható a terhességi hányás, akkor ez az emberi faj sajátja és hasznos kell legyen a magzat szempontjából.
- A hányás biológiai funkciója mérgek, mérgező anyagok eltávolítása a szervezetből, feltételezhető tehát, hogy a terhes anyák azért hánynak, hogy magzatjaikat megvédjék az ételekben található mérgező anyagoktól. Amivel egy felnőtt szervezete elbánik, az a fejlődő magzatra esetleg mérgező.
Profet elméletét számos megfigyelés alátámasztja. A hányinger és hányás a terhesség második hete után jelenik meg, s a hetedik-nyolcadik héten tetőzik, a hányinger/hányás és bizonyos ételek kerülése arra az időszakra esik, ami alatt a magzat szervei és végtagjai kialakulnak.
-A fejlődésnek ezen időszakában a legérzékenyebb a magzat a különféle növényi mérgező anyagokra és a baktériumok toxinjaira, ugyanakkor fejlődéséhez még nincs szükség sok tápanyagra, az anyai szervezet tartalékai bőségesen kielégítik szükségleteit. A terhesség ezen időszakában a nők fokozottan érzékenyekké válnak a keserű, erős, csípős, egyszóval markáns ízű ételekkel, valamint az alkohol és koffeintartalmú italokkal szemben, s szaglásuk is rendkívül felfokozódik.
- Ez az "undorodós", "válogatós" időszak az ősidőkben azt a célt szolgálta, hogy a terhes anya kerüljön el minden potenciális, táplálékban rejtőzhető veszélyt, sőt az a legbiztosabb, ha alig eszik.
-Ez az stratégia ma sem idejétmúlt, hiszen táplálékaink telis-tele vannak rovarirtó- és gyógyszermaradványokkal, s különféle egyéb kémiai szerek nyomaival, gondoljunk csak a permetezésre, a savas esőkre, az állattenyésztésben használatos hormonokra és antibiotikumokra, valamint az élelmiszer adalékanyagokra, tartósítószerekre.
- Profet elmélete mellett szól az is, hogy a hányinger/hányás akkor kezd csökkenni, amikor a magzat szervezete már kialakult és intenzív növekedésnek indul, vagyis már nagyobb a fehérje- és kalóriahiány kockázatának a veszélye, mint az esetleges mérgekének.
Van ahol nem ismerik a terhességi hányást?
-Vajon valóban azok az ételek okoznak émelygést és undort, amelyek mérgezőbbek? --Vajon ezen ételek kerülése csak a terhesség első harmadában áll fent, és később csökken? Vajon azokban a kultúrákban, ahol a táplálék kevesebb mérgezési lehetőségre ad alkalmat, ritkább a terhességi hányás?
Igen sok vizsgálat adatait dolgozták fel statisztikai módszerekkel, és az ételek kerülésével és kívánásával kapcsolatban kb. 6000 terhes nőt adatait feldolgozva a következő összefüggést kapták a terhesség teljes idejét tekintve:
A szerzők áttekintettek kulturközi vizsgálatokat is, összesen 27 kultúrát vizsgáltak meg a terhességi hányás és táplálkozás szempontjából.
-Kiderült, hogy a 27-ből hétben (pl. a Bhil /Ázsia/, a Mbundu /Afrika/, a Siriono (Dél-Amerika/ kultúrákban) nem ismerik a terhességi hányingert és hányást. A táplálkozásuk elemzése azt mutatta ki, hogy a hét kultúrában gyakorlatilag nem fogyasztanak húst, s fő táplálékuk a rizs és gabonafélék.
A különös eredményre a szerzők logikus magyarázatot adnak.
-A húsfélék rendkívül romlékonyak, sőt már az élő állatban is élnek paraziták, melyek megbetegíthetik az embert.
-Az ősi időkben a hús konzerválása nem volt megoldott, ez a fejlődés későbbi fejleménye.
- A terhesség alatt az anya immunrendszere bizonyítottan gyengébben működik, hogy csökkenjen a magzatnak, mint idegen szövetnek a kilökődési veszélye.
A húsok kerülése és a húsokkal szembeni averzió tehát nemcsak a magzatot védi a romló húsban élő baktériumok mérgeitől a kritikus időszakban, hanem az anyát is, hiszen az anya megbetegedése szintén veszélyes lenne a magzatra nézve.
De mi a helyzet a zöldségekkel, amire Profet elmélete koncentrált? Amikor csupán a terhesség első harmadát vizsgálták a válogatósság szempontjából, kiderült, hogy húsok elutasítása után a zöldségek-főzelékek kerülése volt a második legkiugróbb kategória, ami megerősíti Profet feltevését, hogy a növényi mérgekkel szemben is véd a terhességi hányinger és hányás. Érdekes, hogy a terhesség későbbi szakaszában Profet elméletéből következően a zöldségfélékkel szemben csökken az averzió, a hússal szemben viszont nem.
A terhességi hányás kezelése
. Úgy tűnik, hogy a sok táplálékfelvétel nem kedvez a magzat fejlődésének a korai szakaszban, s ezért a nagyobb súlytöbblettel rendelkező nők valószínűbben hánynak terhességük alatt, mert a szervezet "védeni" akarja a magzatot.
- Állatkísérletek szintén azt mutatják, hogy sok emlősnél csökken a táplálékfelvétel a terhesség korai szakaszában, ill. ha magas kalóriájú táplálékkal etették az emlősöket a terhessé korai szakaszáéban, kisebb súlyú utódokat hoztak a világra.
Ez felveti persze azt a kérdést, hogy vajon jó-e csökkenteni a hányingert és hányást. Az érintett nők persze valószínűleg kórusban felelnék, hogy igen. Ha viszont azt szeretnénk, hogy ne veszítsük el a hányinger/hányás hátterében rejlő evolúciós előnyöket, valószínűleg a hányinger sikeres kezelése után is csínján kéne bánni a bevitt kalóriával a terhesség első harmadában. S ha már csökkentünk, nem mindegy hogyan és mivel.
A terhességi hányinger és hányás csökkentésének egyik bevált és tudományosan is hatékonynak talált szere a gyömbér.
-Kutatók 1 gramm gyömbér port ajánlanak egy napra elosztva, folyadékkal bevenni. A gyömbért szedő csoportban jelentős mértékben csökkentek a tünetek, s a terhesség kimenetelére nézve semmilyen káros hatást nem tapasztaltak.
A hipnózist szintén hatékonynak találták nemcsak az átlagos terhességi hányásos tünetek, de még a vészes terhességi hányás kezelésében is. Ez utóbbi esetében különösen fontos volna elsővonalbeli kezelésként próbálkozni vele.
-A mai gyakorlat szerint akkor fordulnak hipnózis kezeléshez, ha már semmi más nem segít, holott éppen fordítva volna talán helyesebb, tekintve, hogy a hipnózis kezelésnek nincsenek a magzatra nézve veszélyei, míg a vészes terhességi hányás kezelésekor bevetett gyógyszerek, pl. szteroidok, nem veszélytelenek.
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése