Az 1-3 éves gyermek beszédfejlődése
-A 15-16 hónapos babák egyes szavakat hátulról előre mondanak. Például a cica caci lesz, vagy a maci cima.-Aztán szép lassan a helyére kerülnek a szótagok, és egyre inkább kibővítik a szavakat mondatokká, előröl hátra felé haladva.
-A szótagok rakosgatása a szavak mondatokká fűzésének előzménye.
-Az is lehet, hogy ebben a korban már egyes rövid mondatainkat el is tudják ismételni, bár azokat maguktól még nem tudnák kimondani.
- Mire a mondatképzés megindul, a kisgyermek nagyjából 10 jelentéssel bíró szót tud kimondani.
-A mesekönyvekben rámutat azokra a tárgyakra, amikre rákérdezünk. Minél gyakrabban nézegetünk könyveket gyermekünkkel, annál hamarabb megtanulja azok nevét. Ismételjük meg a könyvekben lévő tárgyak, szereplők nevét. Pl. Ez egy maci. -Minden minket körülvevő tárgyat nevezzünk meg.
- Bíztassuk gyermekünket arra, hogy ő is ezt tegye.
- Ha sikerül valamit a nevén neveznie, mutassuk ki örömünket, büszkeségünket. -Sose javítsuk ki gyermekünket, inkább ismételjük meg helyesen még egyszer az általa kiejtett szót. Nagyon fontos, hogy ne gügyögjünk gyermekünknek, hanem kedvesen, de helyesen ejtsük ki a szavakat.
Gyermekeink első komolyabb beszédbeli megnyilvánulásai az úgynevezett szómondatok.
-Ezekkel a gyermek egész szituációt fejez ki anélkül, hogy több szót egymás után rakna vagy ragozna. Például a baba, vagy a mama szót különböző helyzetekben más-más hanglejtéssel ejti, s ennek alapján a felnőtt értelmezni tudja, hogy mit szeretne a gyermek. A nyugodt, érzelem nélküli baba azt jelenti: ez egy baba. Ugyanez sírósan: hol a babám!? Megemelkedett, követelődző kiejtéssel: azonnal kérem a babámat!
A felnőtt, aki a gyermekkel együtt éli át az adott helyzetet, helyesen teszi, ha helyette is megfogalmazza a teljes mondatot.
Körülbelül így: igen, ez egy baba; vagy: értem, hol a baba? Itt a baba. Kéred a babádat? Tessék.
-Aztán ezeket az egyszerű mondatokat ismételgethetjük. Így a gyerek memorizálhatja, az adott szituációban a megfelelő érzelemhez kötheti a megfelelő mondatokat.
A gyermek a kérdésekre is szómondattal válaszol. Az anya látja, hogy a kisfia hiába próbálkozik az ajtó kinyitásával, és megkérdezi: segítsek? A kisfiú válasza: pa-pa. Jelentése: inkább a papa nyissa ki.
A szómondatok időszakában kevés cselekvést kifejező szót lelhetünk fel a gyermek szókincsében. Inkább a hangsúlyos szókezdő szótagot, az igekötőt használja: ki = menjünk ki, le = leesett, el = elgurult, elment.
Másfél éves korukra már sokkal összetettebben beszélnek a gyerekek. Szókincsük pár hónapon belül háromszorosára, azaz 30 szóra emelkedhet. Gyermekünk már meg tudja kérdezni, hogy hol a baba. De a birtokviszonyt is jelezni tudja: azaz, hogy a baba az enyém.
A dackorszakot előkészítve, már tisztában van a tagadó alakokkal. Képes szavakkal kifejezni, ha valamit nem akar, ha valami nem kell neki. Saját kérdéseire meg tudja már adni a választ is. Hova megy? Oda.
Ebben a korban a gyermekek már összekapcsolják az egyszavas mondatokat, megjelennek a 2, majd a 3-4 szavas mondatok.
-A mondatszerkesztést alapvetően ebben az időszakban, a ki mit tesz, vagyis a baba eszik, és a ki mit tegyen, vagyis, adjál kifli - típusú mondatok jellemzik. Ezeket a mondatokat variálják, aztán tagadásban és kérdésben. Vagyis: Nem kifli adjál, illetve: Baba eszik?
18 hónapos korára már a beszéd, és a pártbeszéd ritmusát is megtanulják a gyerekek.
- Sokszor lehet tapasztalni, hogy kisgyerekek folyamatosan, gesztikulálva, a magyar nyelvhez hasonlatos, néhol már – már értelmezhető hosszú monológokat mondanak. Azonban ilyenkor még csak ízlelgetik a beszéd ritmusát, csengését.
- Beszédük még nem tiszta, hiszen a folyamatos beszédhez szükséges izmai koordinációja még nem elég fejlettek.
- A beszédfejlődésben nagy segítségére van gyermekünknek, ha sok ritmusos mondókát mondogatunk neki, dallamos énekeket énekelünk, illetve sok-sok zenét hallgatunk. Ezek mind-mind a ritmusérzéket fejlesztik, valamint jó hatással vannak gyermekünk érzelmi fejlődésére, ami a helyes és szép beszéd elsajátításának legfontosabb feltétele.
Kétéves korára egy gyermek már 200-300 szót ismer és használ biztonsággal.
- Egyre folyékonyabban és érthetőbben beszél, még akkor is, ha esetleg egyes hangokat még felcserél, vagy selypít, esetleg raccsol.
- Lankadatlan energiával tanul, gyakorol, és ismételgeti a szavakat.
-Nagyon szereti ugyanazt a történetet többször, ugyanazokkal a szavakkal elmondani, vagy visszahallani szüleitől. Ezzel is szinte bevési memóriájába az új szavakat, és párosítja azokat az általa megélt élményekkel.
-Ezért is nagyon fontos, hogy sok közösen megélt történetünk, élményünk legyen. Aztán ezekről legyen elég időnk beszélgetni gyermekünkkel.
Elkezdhetünk jelzőket is használni. Pl. Ez a tea forró, vagy a hó hideg. Vigyázzunk azonban arra is, hogy csak ritkán minősítsünk, inkább csak tárgyilagos dolgokat állapítsunk meg. Pl. sose mondjuk, hogy rossz gyerek, vagy csúnya néni, mert a gyereknek ezek a szókapcsolatok együtt épülnek be az emlékezetébe, és később, mint tudatalatti érzet rosszul befolyásolhatják későbbi észleléseit.
-A minősítést tartogassuk, igazán fontos esetekre. Pl. a járdáról lemenni veszélyes, és egyéb testi épséget megóvó szituációkra.
Bátran használhatunk határozókat, mint az itt és az ott. A gyerekek már jóval hamarabb értik azok jelentését, mint hogy használni tudják őket.
Hároméves korukra a gyerekek többsége már érti és használja az idővel kapcsolatos szavakat.
-Már megérti a múlt, a jelen és a jövő fogalmát. Egyre többet használ mondatrészeket összekötő szavakat, mint az és, vagy a vagy.
Előfordul, hogy gyakorlásképpen teljesen értelmetlenül, egymás után használja őket.
-Nagyon mókás, ahogy egy 2-3 éves gyerek megtartja akadémiai székfoglaló beszédét a következő stílusban: Tehát: a baba és, akkor, tegnap hogy mindenki, és mamának, szóval. Érdemes hanganyagon megörökíteni az utókornak gyermekünk kezdeti próbálkozásait.
A beszédfejlődés menete az előbbiekben említettektől kisebb-nagyobb mértékben eltérhet.
-A kisebb mértékű eltérést okozhatják többek között az idegrendszer fejlettsége, környezeti tényezők: elsősorban a szeretet teljes családi légkör, vagy annak hiánya, illetve a nemiség.
Gyakori az, hogy a fiúk általában valamivel később tanulnak meg beszélni.
- Ennek az oka az, hogy az emberi agy nem szimmetrikus. A bal agyfélteke valamivel nagyobb, mint a jobb oldali. Itt találhatók a nyelv, a beszéd megértésének és alkalmazásának központjai. A két agyfélteke más-más ütemben fejlődik. A „beszédes” bal félteke fejlődése előbb befejeződik. Lányoknál – hormonális okból – ez a fejlődés gyorsabb, ezért ők a „cserfesebbek”.
- A fiúk és lányok beszédkészsége közti eltérés nagyjából a kamaszkorra egyenlítődik ki.
Ne felejtsük el: a beszédtanulás nem egyenletesen haladó folyamat! Néha felgyorsul, majd megtorpan. Engedjük, hogy gyermekünk diktálja a tempót. Mi azzal segítsük őt, hogy sokat beszélünk hozzá, beszélgetünk vele. Mesélünk neki. Közös programokon veszünk részt. Gyerek társaságba járunk, biztosítjuk számára a kapcsolatot az őt körülvevő világgal. Sose hasonlítsuk más gyermek fejlődését a mi gyermekünkéhez. Minden gyermek a saját ütemében tanul meg beszélni. A legfontosabb, amit nyújthatunk: a szeretteljes, biztonságos családi háttér, és szülői gondoskodás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése