Hányó gyermek
A gyermekgyógyászati gyakorlatban a
leggyakrabban előforduló panaszok, tünetek egyike a hányás. Ez a tünet
betegségek egész sorát vezetheti be és bár a leggyakoribb kiváltó oka a
vírusfertőzés következtében kialakult gyomor-bél hurut (gastroenteritis), a
kortól és kísérő tünetektől függően egyéb betegségek is megfontolandók a hányás
hátterében.
A hányás lehet akut, hirtelen jelentkező és krónikus, heteken-hónapokon át
gyakrabban vagy ritkábban, de nem múlóan fellépő tünet. A következő pár sorban
egy rövid összefoglalást szeretnék adni az akut hányással járó betegségekről és
pár szóval felvázolni, mi és miért történik az orvosi rendelőben a hányás miatt
érkező gyermeknél, illetve mit tehet a szülő otthon.
Az akut hányás messze leggyakoribb oka, mint már említettem a vírusfertőzés
következtében kialakuló gastroenteritis.
-Mivel azonban egyéb
betegség is jelentkezhet hányással, ez alapján az első megválaszolandó kérdés,
hogy "Van-e a gyermek kora illetve egyéb tünete vagy a kórlefolyás alapján
egyéb ok a háttérben, vagy "csak" gastroenteritisszel állunk
szemben?".
- Következő
lépésként eldöntendő, hogy " A hányás ellenére megoldható-e a szájon át
történő folyadékpótlás?", valamint az, hogy a
folyadékhiány mértéke alapján "Szükséges-e kórházi felvétel intravénás
folyadékpótlás céljából?".
Az első kérdés tehát az, ami a
szülőket és az orvost is legjobban foglalkoztatja: mitől hány a gyermek.
Ehhez
elengedhetetlen a részletes kórtörténet ismerete és a gyermek alapos vizsgálata. Ez utóbbit azért is hangsúlyoznám,
mert nem egyszer szembesülünk azzal a kérdéssel hogy a hason kívül mást miért
vizsgálunk, miért "kínozzuk" az egyébként is beteg gyermeket. Mi köze
a tüdő meghallgatásának vagy a nyak mozgatásának a hányáshoz? Nos, minderre
azért van szükség, mert az alábbi betegségek tüneteit keressük:
- egyéb fertőzések: húgyúti
fertőzések, agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás, középfül gyulladás,
tüdőgyulladás, hasnyálmirigy gyulladás - melyeket általában magas láz és a
gyulladás gócára utaló specifikus jelek kísérnek
- sebészi beavatkozást igénylő hasi kórképek pl. vakbélgyulladás,
hashártyagyulladás, bélelzáródás, invaginatio, pylorus stenosis, fejlődési
rendellenességek - melyek a jellegzetes időbeni kórlefolyás, a gyermek
kora és a has betapinthatósága alapján merülnek fel /pl. a pylorus
stenosis jellegzetesen hat hetes kor környékén, láz nélkül jelentkező
sugárhányás tüneteivel jelentkezik/
- vesekő - amire
a periódusokban jelentkező görcsös hasi fájdalom, derékfájdalom vagy
lágyéktájra sugárzó fájdalom irányítja a figyelmet és nem egyszer véres
vizelet kíséri
- gastroesophageális reflux - ami jellemzően láztalan
gyermeken, étkezés utáni hányás-bukás formájában jelentkezik
- anyagcsere betegségek pl. diabetes mellitus - felborult anyagcsere esetén /ún. ketoacidózis
állapotában/ akár sebészi beavatkozást igénylő betegség tüneteit is
utánozhatja
- agynyomás fokozódással járó állapotok pl. daganat vagy korábbi fejsérülés miatt kialakult
vérzés miatt - a trauma már a kórtörténet felvételekor kiderül, ill. a
vizsgálat során idegrendszeri eltéréseket találunk. Az agydaganatokra
jellemző az általában reggel jelentkező hányás, fejfájás.
- ételallergiák pl. tehéntej fehérje érzékenység
- ételfertőzések, ételmérgezések - gyümölcsleves
nyáron?
- migrén - jellemzően
láztalan gyermeken, heves fejfájás kíséretében, bevezető tüneteket
követően jelentkezik hányás. Gyakran a családban is van migrénes .
- mérgezések pl. gomba,
gyógyszer - általában a kórtörténet felvételekor derül rá fény
Láthatjuk tehát, hogy számos betegség felmerül a hányás
hátterében, melyek között az elkülönítés az orvos feladata, azonban a szülőknek is
fontos tudni, hogy vannak figyelemfelkeltő jelek, amik az "egyszerű"
gatroenteritis helyett más betegség irányába terelik a gondolkodást, és ezek
észlelése esetén nagyon fontos a gyermek minél előbbi orvosi vizsgálata.
-Ilyen alarmírozó tünetnek
számít, ha:
- a gyermek sugárban hány és/vagy
- feszes puffadt a hasa, felhúzott
lábakkal fekszik és/vagy
- nagyon magas láz kíséri a
hányást és/vagy
- tarkómerevség alakul ki és/vagy
- véres hányás jelentkezik
Ilyen esetekben
az otthoni kezeléssel kísérletezés nem célravezető, amilyen gyorsan lehet,
orvoshoz kell fordulni.
A második kérdés az első
megválaszolása után, hogy vajon megoldható-e a szájon keresztül történő
folyadékpótlás.
Erre a gyermek kora, a hányások sűrűsége adhatja meg a választ, valamint
segít a harmadik kérdés megfontolása is, tudniillik, hogy milyen mértékű a
kiszáradás.
- Sajnálatos módon a
folyadékveszteség egy bizonyos mértéken túl hányást provokál, így a kiszáradt
gyermek szájon át már biztosan nem "tölthető fel" folyadékkal.
-A fenti
két kérdésre tehát a betegség lefolyása, valamint a vizsgálat eredménye
együttesen megadja a választ.
-A sápadt-bágyadt,
aláárkolt, beesett szemű, száraz nyelvű, acetonos leheletű gyermek, aki 15
percenként hány biztosan kórházi felvételre kerül vénás folyadékpótlás
céljából. Természetesen a kórházi ápolás csecsemők és kisded korú gyermekek
esetében már sokkal enyhébb jelek esetén is indikált, hiszen egy hányás
mennyisége arányaiban a testméretekhez viszonyítva sokkal nagyobb mértékű
veszteséget jelent pl. egy csecsemő, mint egy 16 éves serdülő esetében.
Mielőtt mindenki megijedne, szeretném
megnyugtatásul elárulni, hogy nem kell minden hányó gyermeknek kórházba
kerülni, hiszen -
ismétlem - az esetek döntő többségében vírusos fertőzésről van szó (illetve az
év végi ünnepek közeledtével meg kell említeni a megszokottól eltérő mennyiségű
és összetételű étkezés miatt kialakult hányást is), mely magától múló betegség
és megfelelő folyadékpótláson, hányingercsillapításon illetve lázcsillapításon
kívül egyéb beavatkozást nem igényel.
Mit tegyünk tehát, amennyiben
gyermekünk otthon elkezd hányni?
(és a fenti alarmírozó tünetek nem jelentkeznek!)
Gyakran kínáljuk folyadékkal, lehetőleg az elvesztett mennyiséggel arányosan.
Célszerű nem csak egy-egy kortyot, hanem 10-15 percenként fél-egy deciliter
folyadékot itatni a gyermekkel, hiszen ha a hányás ismétlődik, az a kortytól
illetve a decilitertől is ismétlődni fog, azonban óránként pár korty
folyadékkal hosszú távon sokkal kevesebb folyadék pótolható, mint
deciliterekkel.
-A hányással elveszett
ionok pótlása céljából, valamint azért, mert
a gastroenteritiseket általában a hányás után jelentkező hasmenés is kíséri,
célszerűen cukrot, sót és folyadékot egyszerre kell adni, aminek jó módja a
ropi etetése és cukros tea itatása.
- Ezzel a
sóbevitel is megoldott, valamint ropi fogyasztása után a szomjúságérzet miatt a
gyermekek szívesebben isznak. Természetesen
rendelkezésre állnak gyógyszertárban kapható készítmények, melyek a fenti
összetevőket megfelelő arányban tartalmazzák . Ilyen pl. a Normolyt por
valamint a HIP ORS 200, melyeket érdemes használni.
-Mindezek mellett
gyermekeknek való hányinger csillapító gyógyszer is elérhető kúp formájában (Daedalonetta), ami nem hiányozhat a gyermekes család
otthoni gyógyszertárából.
"Népi megfigyelés", de a gyakorlatban látjuk a
hatásosságát, hogy a hideg, buborékmentes kóla csillapítja a hányingert,
emellett megfelelő mennyiségű cukrot is tartalmaz. Érdemes tehát a gyermekkel 1-2 dl hideg kólát itatni buborék
kikeverését követően.
-Amennyiben az otthoni próbálkozások nem járnak sikerrel, illetve a fent már
részletezett egyéb tünetek társulnak a hányással, mindenképpen javasolt az
orvos (háziorvos, ügyelet) felkeresése és a továbbiakban az egészségügyi
szakember feladata a differenciálás a kórképek között illetve a folyadékhiány
felmérése és a gyermek hazaengedésének vagy kórházi felvételének eldöntése.
Kórházi felvétel esetén a szülő első kérdése mindig az, hogy mikor mehetnek
haza. Nos,
amennyiben a hányást gastroenteritis okozza, addig szükséges a kezelés, amíg a
hányás tart és amíg a gyermek megfelelően nem itatható szájon át. Ez általában
1-2 napot szokott jelenteni. Amennyiben más betegség okozza a hányást, az adott
betegség kezelésétől függő időtartamig szükséges a gyermeket a kórházban
tartani. Ez természetesen betegség függő.
A fenti pár sor nem kimerítő részletességű, hiszen ezzel a témával vaskos
könyveket lehetne megtölteni, de remélem, hogy a rövid áttekintés segítségül
szolgál kezdő és gyakorló szülőknek egyaránt. A
fenti szempontokat azért tartottam kiemelendőnek, mert a gyermekek egészsége és
az egészségügyi ellátás optimális kihasználása érdekében azt tartom a
legfontosabbnak, hogy míg súlyosan beteg gyermekek a lehető legrövidebb időn
belül kerüljenek ellátásra (alarmírozó jelek!), addig a kórházi kezelést nem
igénylő, enyhe esetekben a gyermekek otthon, családjuk körében gyógyulhassanak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése