Ha étvágytalan a kicsi

Sok szülő esik abba a hiába, hogy maga akarja eldönteni, mennyit egyen a gyerek. Egyes csecsemőgondozási könyvek, kiadvá­nyok is tévútra vihetik, ha ragaszkodik az abban leírt adagokhoz. A gyerekek ugyanis nem egyformák: mindegyikük­nek meg van a maga hízási üteme, al­kata, s mindez az öröklött hajlamától függ. A 48 kilós anyuka például ne várja el a csemetéjétől, hogy kis vas­gyúró legyen, ha annak idején ő is ke­vesebbet evett a többiekhez képest.

Ám az igazi étvágytalanságot min­dig vegyük komolyan, mert azt jelzi, hogy valami nincs rendben! Persze ez nem azt jelenti, hogy azonnal ro­hanjunk orvoshoz, ha a baba vala­mely étkezésénél “kevesebbet teljesí­tett”. De akkor sem, ha a másodiknál is étvágytalanabb. Nem gép ő, hogy mindig egyformán működjön.

Minden attól függ, hogy a gyermek egyébként hogy van. Utal-e egyéb jelenség betegségre, fennáll-e pél­dául láz, hurutosság, hányás, has­menés, kiütés? Nézzünk bele a szá­jába, nincs-e a nyelve, a szájpadIá­sa, az oldalsó szájnyálkahártya fehér lepedékkel befedve, vagyis nincs-e szájpenésze.

Sokan a fogzásnak tulajdonítják az étvágy hanyatlását, miként erre gyana­kodnak akkor is, ha belázasodik a ki­csi, illetve ha hasmenése van. A ta­pasztalatok azt mutatják, hogy az első fogacskák nemigen okoznak panaszt, inkább az őrlők és a szemfogak kijö­vetelekor észlelünk némi étvágytalan­ságot, nyűgösséget, esetleg hőemel­kedést. Persze egy-egy babánál elő­fordulhat, hogy már az első fogak kijö­vetele is gondot okoz. Ha túlságosan erre a problematikára koncentrálunk, előfordulhat, hogy a valódi betegséget nem vesszük észre. A gyerekek végül is féléves koruktól kezdve éveken át valamelyik foguk kibújása előtt állnak, veszélyes lenne hát a fogzásra ráfogni minden kellemetlenséget.

Megfigyelhető, hogy bizonyos ba­bák, akik életük első két-három hó­napjában a súlygyarapodás terén re­mekül teljesítettek, egyszer csak le­fékeznek, esetleg egy picit vissza is vesznek a tempóból. Ilyenkor a szü­lők megrémülnek: mitől lett a gyerek “étvágytalan”? Igazából csak arról van szó, hogy közbelép a szervezet önszabályozása. Hiszen ha a kicsi ugyanolyan ütemben gyarapodna to­vább, elhízna.

-Átmeneti étvágycsök­kenés léphet fel időjárás-változás ese­tén is. Ilyenkor a csöppség nyugtala­nabb, sírósabb, mint máskor.

Ha aggódunk a gyerek étvágya mi­att, orvoshoz kell fordulnunk.

Amennyiben valódi étvágytalanság áll fenn, mindig meg kell keresni a kiváltó okot. Ha elmúlik a baj, a kicsi étvágya is visszatér.

Nem étvágytalanságról van szó akkor, amikor a gyerek bizonyos ételeket visszautasít.

-A finnyásság sok szülő életét keseríti meg. Ilyenkor két dolgot lehet ajánlani: türelmet és találékony­ságot. Erőltetni, kényszerrel megetetni a gyereket nem szabad. Viszont az ét­rendjéből ki kell iktatni a felesleges édességeket, cukros italokat, mert ezek az üres kalóriák elveszik a helyet az igazi ennivalók elől.

Nagy valószínűséggel találunk min­den étel kategóriában olyan étket, amit elfogad a gyerek. Érdekes tálalással, az önálló evés bátorításával is megle­pően jó eredményeket érhetünk el.

#1 Dr.BauerBela

---