JELENLEGI CSALÁDMODEL

GYERMEK-CSALÁD- TÁRSADALOM II

A jelenlegi családmodell

Bármekkora hangsúlyt kapnak azok a nézetek, miszerint a család válságban van, ez így nem fedi a valóságot. Ha megnézzük a családszerkezet formálódását a különböző

Történelmi korszakokban,  láthatjuk, hogy az folyamatjellegű

, dinamikája változó. Ugyanakkor olyan változások történtek, melyek a hagyományos értelemben vett család jelenlegi helyzetét átalakították,  így esetlegesen a „hagyományos-konzervatív” családi modell válságjelenségeként is értelmezik a következő jelenségeket:•

 A házasodási hajlandóság változása:

a 80-as évektől kezdve megfigyelhető hogy egyre feljebb tolódik a házasodási életkor, amely egyrészt összefüggésben áll a nők iskolai végzettségének emelkedésével, másrészt pedig a munkába állás időbeli kitolódásával. A házasságnak mint preferált párkapcsolatnak a háttérbe szorulása a gazdasági tényezőkkel is összefüggésbe hozható, a nők munkába állásával gazdasági kiszolgáltatottságuk csökkent, illetve a társadalomban kialakult egy olyan réteg,amelyik „megengedheti” magának, hogy az egyedülálló család állapotot válassza. A társadalom másik végpontján pedig az önálló keresetnélküli pályakezdő fiatalok nem merik felvállalni a családalapítást önálló egzisztencia hiánya miatt.

A társadalomban az élettársi kapcsolat megítélése sokat változott: ugyan egyre inkább elfogadottabbá vált, de fontos kiemelni, hogy ez az együttélési forma arra is utal, hogy a benne élők a házastársi kapcsolatnál nagyobb mértékben meg akarják őrizni függetlenségüket.

Elterjedtek a házasságkötés nélküli együttélésiformák 

A válások száma folyamatosan növekszik 

 A gyermekvállalási kedv csökken:napjainkban egyre inkább jellemző

, hogy a fiatalok a gyermekvállalás költségeit összevetik a családi jövedelemmel, akkor vállalkoznak gyermeknevelésre, ha biztosítottnak érzik a neveltetéséhez szükséges anyagiakat.

A házasságon kívüli nemi kapcsolatok elterjedése .Összességében azt mondhatjuk, hogy valóban vannak a jelenlegi családmodellnek funkcionális válságjelenségei, de inkább a család intézményének átalakulásáról beszélhetünk. A családról való megváltozott gondolkodás eredményeképpen egyre inkább előtérbe kerül az a szemléletmód, hogy a családot egy nyílt dinamikus rendszerként fogják fel, melyen belül érzékelhetjük egyrészt a család funkciónak, másrészt a családtagok szerepének megváltozását.

 A családi rendszer

A család egy nyílt, dinamikus rendszer. Ez jelenti a környezete felé való nyitottságot (külső hatások, emberek, események szerepe és hatása a családra) és azt is, hogy folyamatos változásban van. Természetesen ez nem folyamatos bizonytalanságot jelent, hanem azt, hogy akár észrevétlenül is, de reagál a külső és a családból jövő

ingerekre, történésekre, hatásokra is, mely reakciókra aztán válasz is érkezik, és ez a folyamatos többirányú hatásrendszer ad lüktetést a családi életnek. A család rendszerében tehát nem egyirányú hatás rendszerről beszélünk: például a gyerekek is befolyásolják, formálják szüleik viselkedését, már a beszéd megjelenése előtt is. Minden gyermek egyedi érzelmi reakciókkal és sajátos verbális képességekkel rendelkezik,melyekkel egyrészt reagál a környezetére, másrészt hatással is van arra Elmondható tehát, hogy amellett, hogy a családtagok egyénileg is fejlődnek, változnak, ezek a változások egymásra is hatnak. Egyszerre leszünk az egyéni fejődésünknek köszönhetően különbözőek és ez az egyéni fejlődésmenet hat a család többi tagjára, azok fejlődésére is, ez utóbbi a koevolúció.

A család funkciói

A család funkcióinak osztályozása többféle felosztásban ismeretes, attól függően, hogy milyen szempontok szerint történik a vizsgálatuk. Változó világunkban ezek a funkciók állandó átalakulásban vannak: míg egyes funkciók elsorvadnak, mások fontosabbakká, hangsúlyosabbakká válnak. Ez befolyásolja a családok tevékenységrendszerét,egész kultúráját, norma- és értékrendszerét. A társadalmi és gazdasági változások hathatnak kedvezőtlenül a család funkcióinak működésére.

 Biológiai funkció

A család egyik legfontosabb funkciója a

reprodukciós funkció.

A magyar családok reprodukciós funkcióját jellemzi, ahogy azt már korábban is említettük, csekély a gyermekvállalási kedv, kevés a születések száma, elégtelen a népesség

Demográfiai utánpótlásához. A népesség utánpótlása mint a család funkciója, szülői és társadalmi szempontból is alapvetően fontos és nélkülözhetetlen, hiszen ez teszi lehetővé minden egyes ember számára a társadalom megőrzését és továbbvitelét, továbbfejlődését. Napjainkban a gyermekvállalást leggyakrabban anyagi megfontolások szabályozzák, mert nyilvánvaló, hogy a gyermekek vállalása jelentős gazdasági vállalás is, amely nehézségeket idézhet elő a család fenntartásában, működésében. A társadalom és a család érdekei így összeütközésbe kerülhetnek,  hiszen a társadalmi érdek azt kívánná, hogy a társadalom biológiai reprodukciója megvalósuljon, hogy a lélekszám növekedjen. A biológiai kötődés is összetartó erő hiszen a családi közös gének, az egyes embert

túlél ő genetikai anyag 

, természetes szülők esetében (nem örökbefogadásnál), igen erős kötelék.Statisztikai  valószínűséggel minden gyermek 50%-ban az édesanyja, 50%-ban az édesanyja génjeit örökli. Aki a gyermekét szereti, az gyermekében a gyermek másik szülőjét is szereti. A családok felbomlásakor, a szülők elválhatnak jogilag, külön élhetnek, új családot alapíthatnak,  de bármely szülő párt mindig összeköt a közös gyermeke. Ágytól, asztaltól, jogi kötéstől lehet válni, de a szülő

társtól, amíg gyermekük összeköti őket, genetikailag lehetetlen a válás. Ez a biológiai kötöttség nem bontható. Ezért is van az, hogy a gyermekek sínylik meg leginkább a családok felbomlását, és ezért kell a szülő társaknak közös gyermekük érdekében,életében, nevelésében minden nehézség közepette is – lehetőség szerint társként – részt venni. Vannak biológiai szempontból nézve sajátos emberi motívumaink is Ezek közül talán a legfontosabbak a kreatív hajlam és a bensőséges kapcsolat igénye.

Maslow motivációselmélete

szerint, a személyiség fejlődésének alapjait, szinte első helyen a jó családi környezet biztosítja. A Maslow által leírt, emberi szükségletek piramisának (modell) alapját az élettani, biológiai szükségletek adják, majd ezekre épülve, velük szoros összefüggésben és optimálisesetben, jól működő családi környezetben épül ki és szilárdul meg az ember biztonságérzete, jelenik meg a biztonság-szükséglet, odatartozás érzése, ragaszkodás, érzelmek, amelyek átvezetik a társadalmi lét szükségleteibe. Szorosan a biológiai funkcióhoz kapcsolódik az, hogy a nemi szerepek elsajátításának megalapozása is a családban történik. Pusztán biológiai szempontból értelmezve, a magzat, a fogantatása pillanatától emberi lény, hiszen az emberré válás összes lehetőségeit hordozza. Az is eldől a fogamzás pillanatában, hogy milyen nemű lesz.

 Későbbi pszichoszexuális fejlődésének alapjait megadják a szülők nemi mintái és viszonyuk egymáshoz. Ennek értelmében lényeges lenne, hogy az anya mind biológiai, mind lelki tekintetben igazi nő tudjon lenni, míg az apa igazi férfiszerepet vigyen a családban.

Gazdasági funkció

A család a gazdaság, a termelő munka szervezeti egysége is. A termelő

családok mellett a családok nagyobb része leginkább jövedelmi közössé jövedelemből gazdálkodó egység,melynek f ő területe a fogyasztás. Ezekben a családokban a család jövedelme a dolgozó,kereső családtagok jövedelmén alapszik. Itt a családtagok száma határozza meg, hogy az összjövedelemből mennyi esik átlagban egy-egy családtagra, s ez megszabja a család anyagi helyzetét.  Bár, ha az egyes családtagok részesedését az összjövedelemből tekintjük mérő számnak, ezt csak családonként lehet meghatározni, hiszen a részesedés természetesen nem azonos az egy f őre jutó átlagjövedelemmel. Mindezeken túl a családokban, a családi munkamegosztás természetes velejárójaként, a család, mint szervezet, gazdasági haszonnal is mű

ködik.

Az érzelmi szükségleteket kielégítő családi funkció

A gyermek lelki fejlődését elsődlegesen a család biztosítja. A gyermeknek első

sorban jó kapcsolatra van szüksége a környezetével ahhoz, hogy nevelése hatékony, sikeres legyen. Ha jó vele a kapcsolatunk, akkor hitele van a szavunknak, bízik bennünk, bátoríthatjuk, bíztathatjuk és korlátozhatjuk, tehát sikeresen segíthetjük személyisége fejlődésében. Egyre nagyobb a jelentősége napjainkban az érzelmi szükségletek kielégítésének. Az ember társas lény, egyedül nem létezhet. Ennek az igényének kielégítésére a legalkalmasabb mikro csoport a család. Tagjai között domináns és tipikus érzelmi viszonyok alakulnak ki. Ezeknek a kapcsolatoknak köszönhető hogy a család működőképes. Nemcsak egy közömbös és érzéketlen hovatartozási viszony, hanem erős érzelmi szálak által kötött kapcsolatok rendszere. Számos példa mutatja, hogy hiába van meg egy magányos embernek mindene, ezzel lelki szükségleteit nem tudja kielégíteni. Egy meleg, támogató,ő

szinte családi kapcsolat a családtagjait megóvja azoktól a feszültségektől, amelyek például a társadalomban betöltött szerepeikben érik őket. A család ezen funkciója, ha jól működik, érzelmi biztonságot, kikapcsolódást, harmóniát teremt. A család belső

érzelmi ereje, az ebben megvalósuló energiaforrások képesek kiszűri a családot fenyegető külsőhatásokat is. A jó család tagjai testben, lélekben összetartoznak.

A társadalmi státus meghatározása

A család funkciói közé sorolható szociológiai szempontból

a társadalmi státusok, rétegek újratermelése, amely neveléssel, szocializációval, értékátadással valósul meg. A család helytere révén erőteljesen befolyásolja azt is, hogy tagjai hogyan tudnak érvényesülni.

http://www.scribd.com

#1 Dr.BauerBela

---